Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)
1983-12-28 / 306. szám
1ftI -> (MAI SZAMUNKHOZ — DÍJTALANUL, — FALINAPTÁRT MELLÉKELÜNK) Hazánk lakossága A KSH most megjelent Demográfiai évkönyve szerint az ország lakossága ez év január elsején 10 millió 700 ezer 155 volt. néhány ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év eleién XV. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1983. DECEMBER 28., SZERDA í: M3 fii Nép<razdasáounk jövő évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983. évi fejlődését, és megtárgyalta az. 1984. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. A népgazdaság 1983. évi fejlődése összességében megfelel az éves terv gazdaság- politikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli többlet nő, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyinál nagyobb, a belföldi felhasználás mérséklődik. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás hatásfokának javulása. A gazdasági munka fő célja 198.4-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok elérését az eddigieknél tartósabb gazdaságpolitikai intézkedések támasztják alá. • A terv szerint jövőre — az idei esztendőhöz képest — a nemzeti jövedelem 1.5 —2 százalékkal nő. a belföldi felhasználás 1—2 százalékkal, csökken, az ipari termelés 1.5—2 százalékkal kell hogy növekedjék, ugyanakkor az építés-szerelés 2—3 százalékos csökkenésére kel! számítani. A mezőgazdasági termékek termelése körülbelül 1 százalékkal haladja meg az ideit. A lakossági fogyasztás lényegében változatlannak ígérkezik, akárcsak az egy lakosra jutó reáljövedelem. Az ipari termelésnek az eddiginél is nagvobb mértékben kell hozzájárulnia .a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához, ezért versenyképesebb termékeket kell előállítania. Folytatódik az energia- és anyagmegta- karitást szolgáló programok végrehajtása. A mezőgazdaságban a növénytermesztés produktuma eléri, az állattenyésztésé pedig felülmúlja az 1982. évi színvonalat. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Az átlagos nofninálkeresetek 4,8—5 százalékkal emelkednek. A íogyasztóiár-színvo- nal 7—8 százalékkal emelkedik. A terv azzal számol, hogy — különféle intézkedések, hatására — az egy tőre jutó réáljövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. Az alapvető fogyasztási cikkek tervezeti áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. Jövőre 70—74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. A kórházi agyak száma 1300-zal, az általános iskolai osztálytermeké 1100- zal nő. Állami beruházásokra az ideinél 7—8 százalékkal kisebb összeg használható tel. A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházási ráfordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba, A terv azzal számol, hogy a termelés szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének, versenyképességének növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci munka megalapozzák a kivitel dinamikus bővülését. (A magyar népgazdaság 1984. évi tervét a ma reggeli lapok teljes terjedelmében közük.) 0 A Berekalja a város egyik legjelentősebb magánlakás-építési területe. Sűrűn , sorakoznak itt a házak, talán helyenként túl szorosan is. Drága a terület, a közmű — mondják a szakemberek. De megéri-e valakinek, hogy az építés küzdelmei után, majd' egymillióért egy tűzfalat nézzen lakása nappalijából? (Cikk a 3. oldalon.) (Kiss József felvétele) Kilátás a tűzfalra Ma reggeli telefon Megmaradt fenyőfák Figyelemre méltó küzdelem folyt a karácsonyfapiacon. Álint a televízióban is láttuk, kezdetben a magánkereskedők diktálták az árakat, s helyenként a megengedettnél is többet számoltak. Ahogy közeledtünk az ünnepek felé, úgy lett egyre olcsóbb a fenyőfa. Végül is mennyi maradt meg? — kérdeztük Ábrahám Istvántól, a Zöldért kereskedelmi osztályvezetőjétől. — Most már jobban fel tudtuk becsülni az igényeA Herbária gyógynövényszaküzletben az iránt is érdeklődtünk, hogy ma, Kamilla napján lehet-e kapni kamillát? Lehet. A boltvezető-helyettes azt is elmondotta, hogy karácsony előtt a magyar fűszer, a ginzeng és a reumazselé volt a sláger. (Cikk az 5. oldalon.) Kamillának kamillát? két. Tavaly 31 ezer méter fát rendeltünk, s ebből 3900 meter maradt meg. Az idén ugyanennyi az eladatlan fa, de csak alig több mini 27 ezer méter volt a késztetünk. Figyelembe vettük ugyanis, hogy rajtunk kívül a magánkereskedők, az erdő- gazdaságok, sőt újabban már az ÁFOR is árusítottak karácsonyfát. Mint ismeretes, méterenként 28 forintért adtuk a tát december 20-ig, s akkor csökkentettük az árát, mégpedig 4 forinttal. Két nap múlva pedig' már 20 io-. rintért árultuk, a konkur- rencia bánatára. Az "ezüstfeJ nyőt méterenként 80 forintért kínáltuk, a fővárosban ezért háromszor ennyit kérték. Egyébként az ünnepek előtt rendkívüli segítséget Sújtottunk a debreceni kollégáknak: egy teherautóra való fát szállítottunk nekik, mivel. az alföldi városban kritikus volt az ellátás. Végül ezüstfenyőből egy sen» maradt, a 3000 móléi- lweot pedig, más lehetőség nen* tévén, a kazánokban elégedjük. Hotel Hungária, 1944 (SOROZATUNK ELSŐ RÉSZE ftít-5. OLDALON* Az SZKP KB plénuma Moszkvában tegnap befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A kétnapos tanácskozás megvitatta a Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervét és állami költségvetését, s ezekről határozatot hozott. A plénum egyhangúlag elfogadta és támogatta Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára írásban előterjesztett felszólalásának megállapításait a szovjet népgazdaság továbbfejlesztésének alapvető irányairól. j* A pápa meglátogatta merénylőjét... 11. János Pál tegnap felkereste Róma legnagyobb börtönét, ahal találkozott török származása me reuyiojeaeL, Ah Agca-otU, Miniény hatszázezer embert ériül III a negyvenórás munkahét Az 1984-es esztendő beköszöntővel az ipar és az építőipar vállalatai megkezdték az átállást a negyvenórás munkahétre. Az iparban január elsejétől 218 vállalat mintegy 580 ezer dolgozója tölt kevesebb időt munkahelyén, ai építőiparban — ezen belül az épitöanyag-iparban — 14 vállalatnál dolgoznak kevesebb ideig. E nagyarányú változást — amint azt az Ipari Minisztériumban dr. Hermann Sándortól megtudtuk — gondos előkészítő munka vezette be. A tavaszi párthatározat után először a főhatóságokra hárult a feladat, mérjék föl, képesek lesznek-e a vállalatok pótolni a kieső munkaidőt. A felmérés pozitív eredménnyel zárult: a gazdálkodás még mindig jelentős tartalékokat rejt magában, jobb szervezéssel, nagyobb körültekintéssel áthidalhatják az áttérés buktatóit. A negyvenórás munkahét egyébként sem ismeretlen már a magyar gazdaságban. A negyvenkét órás munkahét bevezetése óta az eg&áüge&te. jatamw- imak&ci helyeken, valamint a több műszakban foglalkoztatottak negyven órát dolgoznak hetenként. A statisztikai adatok . szerint az iparban dolgozó, 1,5 millió ember közül 1,1 millióan egy műszakban teve- kenykednek. Az átállással körülbelül ' 4.8 százalékkal csökken a munkaidejük. Ennek pótlására, valamint a tervben előírt feladatok teljesítésére mintegy 5 százalékkal nagyobb teljesítményt kell produkálniuk. Az előkészítő munka még a nyáron megkezdődött. A vállalatok programot állítottak össze, amelyet a főhatóságok. tehát az Ipari Minisztérium és az Építésügyi esi Városfejlesztési Minisztérium illetékesei bíráltak el. Az értékelés szempontjai között első hellón szerepelt a' következő: képes-e a vállalat önerejéből, mindenféle központi támogatás nélkül meg^ szervezni a kieső munkaidő pótlását? Az eszközök és a lehetőségek az egyéni sajátosságok miatt is széles skálán mozogtak. bPalytatas a 3. ryáakrv) -j
