Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)
1983-12-28 / 306. szám
A képzőművész szava olyan halk Pető Jánossal Eoy óra A Zenélő című rajzzal várt Pető János, és nem túlságosán elmés megjegyzésemre — hiszen ez egy angyal! — csendes mosollyal jegyezte meg: — Ilyenkor karácsony táján' ez illik ... Bár neki is vannak bűnei. El-el szükdós, nem figyel. .. — Olyan lenne. mint egy ember.' Honnan jóimén a rajzai, miiiuent tuao, csodalatos emueralakjai? — Ugyanazokat a hétköznapokat elem; mint akárki más: kenyereit megyek, húsért. A kenyérért eppen úgy még kell üolgozni, sokszor vegzek nehéz fizikai munkát is Gépet hajtok, követ emelek, nyomdász is vagyok. De más volt a kérdés. A hétköznapokat a legnehezebb a miiveszet nyelvére lefordítani. Az ember 'végigtanulta a múlt és a jelen képzőművészétét, megérez egyet-mást. Olyan figurákat próbálók megfogalmazni, amelyek akár egyetlen mozdulatukban egyetemesen igazat hordoznak. A gesztus, a tekintet sorsot kell hogy hordozzon. Nemcsak én tudom ezt: Lóránt János, Feledj/ Gyula. Rékassy Csaba, az öreg Szalay, akivel (jlvan sok bennem a közös, mind ismerik. Ha szerencsém van, sikerül. — Mi kell * művészethez? — Majdnem ugyanaz, mint az élethez. Szív. tehetség, emberség, intelligencia, és a munka szerelete. Persze, ez másfajta tehetseget is kivan. — Tudom, hogy Miskolcon él. de nagyon ritkán látom. Honnan a csend, ami körülveszi? — Az ember úgy él, ahogy tud. Sok időt töltök művesz- telepeken, Pécsett, máshol. Mindenhová elmegyek, ahol ismerősök várnak, ahol jó közeg kínálkozik. — Honnan jön? — Mezőkövesdről. Pesten végeztem az akkor még Képzőművészeti Gimnáziumot, egyből felvettek a főiskolára. Ezzel nem kellett kínlódnom, pedig nem voltam jó tanuló, de mindig rajzoltam. A szakma mentett meg minden időben. Ék Sándor mesternél tanultam, és tíz évig kollégiumban laktam. Ez a másik hagy erő. Ma Pécstől Debrecenig, Soprontól Miskolcig bármerre járok, mindenhol vannak ismerősök. A főiskola után öt évig Kövesden tanítottam, ismerem apját, anyját, aki onnan való. • így adódott, hogy a megyében vagyok otthon. Igazi miskolci sose lesz belőlem, bár nem rossz fészek ez. Itt egyszerűbben köszönnek az emberek. — Mégis miskolci, a nagyobb mellett egy szűk kör elismert tagja. Mit jelentenek a muvésziársak? — Kapaszkodót. És ma már szorongást is. Az utóbbi években, nem nagyon jönnek ide fiatalok, és akiknek élni kellene, végleg elmentek. Lukovszky László, Lenkey Zoltán nekem sokkal több, mint a magyar grafika vesztesége, de erről nemigen tudok beszélni. A grafikáról inkább. Egy-egy kiállítás megnyitón úgy tűnik, hogy csillogó fényes szakma ez, és valóban örülök. ha megméretik; jó rátalálni a másikra. Az ember, ha magában is ér valamit, ha van benne talentum, egyedül marad. Hát örül, ha társat talál. De a biennále például stílusok kavalkádja, még az igazi tehetségek is beugranak divatoknak. Egy évtizede ez a kiállítás még nemzetibb ▼olt; jobban kiderült a magyar találmány, a grafika késműves jellege. Párizstól Londonig, Krakkótól Prágáig ugyanis egyformán csinálja a műfajt egész Európa. Fővárosi útkeresésnek »evezném én ezt, fővárosi vonalnak. A másik, amit a Hátrányos helyzetű olvasók Biblioterápia vidék csinál. Más országokban is azt érzem, amit a magyar művészettörténet mutat. A vidék őrzi a megőrzésre érdemes tradíciókat. — Tervei? — Határkövek vannak az életemben. Annak tekintem például, hogy néhány éve festek, de összegzésre kényszerít egy-egy önálló kiállítás is. Mostanában a város jobban figyel, vásárlásokkal honorálja, amit végez az ember, de a támogatás jó kötődésekben is megnyilvánul. Engem a drótgyárban ismernek, most volt ott kiállításom, január közepén pedig Debrecenbe hívnak. Festmények, akvarellek. grafikák, rajzok, az elmúlt évek termésének kereszt- metszete kerül közönség ele. A félelem tájain című új sorozatom és a legjobb figurális munkáim. Örülök minden kiállításnak. Nem hiúságból, hanem mert a képzőművész szava olyan halk. Sokszor úgy érzem, hogy nem hallják az emberek, nem tudják, hogy velük éli az életet, és értük, aki a szót vonallal írja a papírra. Nem tudom, hogy miért, hiszen olyan, iszonyú pénzt áldoz kultúrára az állam, olcsó a könyv, a színház ... — Mi minden foglalkoztatja...! Nem a közéleti ember típusa pedig:. — Érzékenység nélkül mire mennék? A felelősség nemcsak annyit jelent, hogy bármit nem adok ki a kezemből. Bár elsősorban azt jelenti, és ami ezzel jár. A biennálén szereplő munkám olyan, mint egy szárnyas oltár, a középpontot árnyalják, gazdagítják a részletek. Másfél hónapig csináltam. Sokba került. — \t. idei grafikai biennálén Miskolc város díját kapta. Mit szól hozzá? — Ebben a szakmában feltűnni könnyű, megmaradni nehéz. Az első hullám, az első esztendők egyszerűnek tűnnek, ha tehetséges valaki. A második, a harmadik regényt nehéz megírni. Én most a másodiknál tartok. Talán észrevették. M— Hátrányos helyzetű gyermekekről már sokszor olvashattunk. De vannak hátrányos helyzetű olvasók is? Egyáltalán mi a hátrányos helyzet? Ferge Zsuzsa szociológus szerint a hátrányos helyzet vagy biológiai eredetű (valamilyen testi vagy értelmi fogyatékosság), vagy a személyiség pszichés zavarai okozzák, vagy szociális, illetve társadalmi gyökerei vannak. Nyilvánvaló, hogy a nem látók, a vakok számára olyan könyveket, könyvtárakat kell biztosítani, amelyek őket is be tudják kapcsolni az olvasás áramkörébe. De ez csak a legkirívóbb példa. A lényeg: hatékonyabban szükséges foglalkozni a speciális figyelmet igénylő rétegek, csoportok könyvtári ellátásával. Nemcsak általában a lakosság kezébe kell könyvet adni. hanem külön-külön. a lakosság minden egyes, sajátos helyzetben levő rétegének is. Az 1976-os könyvtári törvény már egy sor olyan szociális csoportot (öregeket, betegeket, kórházi, szanatóriumi ápoltakat, büntetésüket töltőket) is megemlít, amelyeknek a számára valóban különleges könyvtári ellátást szükséges nyújtani. A különlegesen van a hangsúly, hiszen e csoportok merőben eltérnek egymástól. KÖNYV A KÓRHÁZBAN A törvény tehát megvan, ám a gyakorlat egyelőre még más-más képet utat. Létrehozták a kórházi könyvtárakat, amelyek nemcsak az egészségügyi szakembereké, harterr. a betegeké is: személyes tapasztalataim szerint azonban sokkal könnyebb könyvet vásárolni a kórházakban, mint kölcsönözni. Ma még egyáltalán nem természetes, hogy a könyv is a terápia, a gyógyítás része. Még az sem általános, amit például a kaposvári, a szombat- helyi megyei és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tesz: A rádióban hallottuk Járások nélkül... A jövő év első napjától o magyar közigazgatás is új életet kezd, hiszen egy sok száz éves intézménnyel szükebb lesz a szervezete. De hiányoznak-e majd o járások? A több mint három és fél ezer ember életében, akik eddig a járási hivatalokban dolgoztak, alapvető fordulatot jelent a közigazgatási változás. De a falvak, kisebb-na- gyobb városok lakóinak személyes kötődése a járásokhoz csekély, hiszen a szűkebb pátriát, a szülőföldet mindig a falu, a megye, a város jelentette. A járási hivatalba ügv- félként tértek be. s így a változást is az ügyfél szemével nézik: gyorsabb, egyszerűbb ügyintézést várva. Nem tévednek, hiszen az átszervezésnek ez is fontos Portréíilm Rácz Gyuláról és Nánási Lászlóról Oj televíziós dokumentumfilm forgatása kezdődött meg budapesti és több vidéki helyszínen. A Magyar Televízió a MAFILM Társulás Filmstúdióval együttműködve, a Fiatal Művészek Stúdiójának bevonásával, Két magyar parasztegyéniség címmel, másfél órás filmet készít két pa- pasztpoktikusroL a tíz éve elhunyt Rácz Gyuláról is a közéletünkben máig aktivan részt vevő Nánási Lászlóról. A film operatőre ifj. Nádasy László, riportere Kovalik Károly és Juszt László, szerkesztő-rendezője Antoniewicz Roland. A film 1985 tavaszán, hazánk felszabadulásanak 40. évfordulója tiszteletére kerül a mozikba és a képernyőse. célja. A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy nemcsak a járások szűnnek meg, hanem megváltozik a közigazgatási munka stílusa, módszere is. Január 1-től. nincs alá- és fölérendeltség a községek s a körzetközpontként kijelölt nagyközségek és városok között, legfeljebb a jogorvoslatot kérőknek kell rendre betartani a hivatali lépcsőket. A városok, nagyközségek nem pusztán helyettesítik majd a járásokat, hiszen mások lesznek az érdekviszonyok, mint eddig. Most már ahhoz fűződik a városokban, nagyközségekben dolgozó tanácsiak érdeke, hogy minél önállóbb legyen a falu. Hirtelen döntésnek tűnik a járások megszüntetése, pedig ez a lépés egy régebben elindított fejlődési folyamat része csupán. Több mint egy évtizede már, hogy megszüntették a járási tanácsokat, a népképviseleti szerepkörről a közigazgatási feladatokra szorítva a járások munkáját. A jövő fjedig a „kétfokozatú” közigazgatásé, azaz a rnost körzetközpontként kijelölt városok, nagyközségek is csak ideiglenesen látják el ezt a szerepet. A szakemberek persze most még a közelebbi jövőt vizsgálják, azon munkálkodva, hogy 1984 végén valóban azt mondhassuk: tényleg nem akadt senki, aki visszasírta a járásokat... (U—ó) idős, .beteg, mozgásképtelen olvasóinak házhoz viszi a könyveket. A könyvtárakban nincs Braille-írásos könyv a vakoknak, nagybetűs könyv a csökkentlátóknak. Sőt ott kezdődik, hogy még egyetlen könyvtár sem épült küszöb nélkül, a tolókocsival járóknak. NAGYOK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK A második csoport a pszichés hátrányban lévőké: deviáns, a normálistól eltérő lendületű, magatartású személyek tartoznak ide. A könyvtárak feladata a megelőzés, a rehabilitáció volna. A harmadik csoport a társadalmi hátrányban levőké: a kisnyugdíjasoké, a nagycsaládosoké, a szakképzetleneké, a cigányság egyes rétegeié, az alacsony iskolázottságúaké. tehát azoké, akik szociálisan egyenlőtlen helyzetben vannak. A könyvtárak irányítói már felismerték a tennivalókat. Az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja figyelemfelhívó cikkgyűjteményt tett közzé erről a kérdésről. A gyűjtemény elméleti része pontos, megalapozott a második rész azonban. amely a könyvtárak ebbéli munkáját ismerteti, igencsak szegényes. Kiváltképp. ha néhány külföldi országéval hasonlítjuk össze a miénket Svédországban például „beszélő könyveket”, magnószalagokat küldenek a vakoknak — korlátlan időre. díjtalanul, és sorolhatnánk. Az Olvasó népért mozgalom III. kongresszusa ismét a közvélemény előterébe állította az olvasást. Minden vonatkozására figyelnünk kell. arra is. ami eddig eléggé árnyékban maradt, mert a teljes emberi élethez nem elég a munka- és a megélhetési lehetőségek megteremtése. Igazából az a leghátrányosabb helyzetű olvasó, akinek még olvasásra sincs lehetősége. Gy. L. Műsor SZERDA Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 13.00: Operaslágerek. — 13.30: Dzsessz.™ elo- diák. — 14.28: Képek és jelképek. — 15.00: Hírek. — 15.05: Andrés Segovia gitározik. — 16.05: Kritikusok fóruma. — 16.15: Kóruspódium. — 16.34: Népszerű szimfonikus zene. — 17.00: Hírek. — 17.05; Versenytársak- lesznek.? f»v- 17.30: Magyar fúvószene. — 17.50: Dévai Nagy Kamilla fiépdalfel- vételeiböl. — 18.15: Hol volt. hol nem volt ... — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: Beszélni nehéz-körök találkozója. — 20.00: Udvardy Tibor operafelvételeiből. — 20.32: Wilhelm Furtwängler , vezényel. — 21.30: öt kontinens egy éve. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Üj lemezeinkből. — 23.31: Orfeusz az alvilágban. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: Cigánvda- lok, csárdások. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.25: Pillanatkép. — 13.30: Rímek és ritmusok. — 1.4.00: Zenés délután. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30*: Hírek. — 18.35: Euroví- zió-dalversenyek győztes dalai. — 19.25: Ir.t-erfórum. — 19.45: Pablo Cruise felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: Magyarország 1983. — 21.25: Vastaps. — 22.25: Nyolc rádió, nyolc dala. — 2j.00: Hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.00: ' Kamarazene. — 00: Hírek. — 13.0?: A Varsói r"lIlharmonikus Zenekar hangversenye. — 14.24: Prokofiev: D-dúr szonáta. — 14.46: Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén. — 16.50: öt földrész zenéje. — 17.00; Magnósok, figyelem! — 17.40: Nikolaus Harnoncourt vezényel. — 18.30: Bemutatjuk ú1 felvételeinket — 19.00: Hírek. — 19.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — Kb. 20.05: Népdalok. — 20.30: A P. R. Computer új nagylemeze. — 21.10: Operaest. — 22.00: Sem vízözön, sem pestis ... — 22.34: Az év kiemelkedő dzsesszhangversenyeiből. — 23.30: Hírek. Televízió, 1. műsor: 16.00: Hírek. — 16.05: A rövidfilmstúdió műhelyéből. — 16.55: E>?y város antennák nélkül. — 17.55: CSE- MADOK , kulturális fesztivál. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik . . . — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Jogi eseteik. — 20.40: A fele sem igaz! — 21.10: A hét műtárgya. — 21.15: Tévéegyetem. — 21.55: „Csak a derű órait számolom .. — 22.45: Tvhiradó 3. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. A zirci erdőben. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Év vége előtt az ÖKÜ-ben. a DI- GÉP-ben és az SKU-ben.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A Sátoraljaújhelyi városi Tanács beszámolót hallgatott meg az egészségügyi és a szociálpolitikai bizottság tevékenységéről. — Természet- védelrhi, -hasznosítási pályázatok nyerteseinek díjkiosztó ünnepsége Miskolcon.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor előzetes. Televízió, 2. műsor: 20.01: Pulzus. — 20.50: Tv-híradó 2. — 2i.io: „Szép, gazdag nő, kis testi hibává! férjét keres.” Szlovák televízió: 15.20: Szünidei matiné. — 17.30: Autósok- motorosok magazinja. — 18.10: Az ember és az autó. — 18.25: Honvédelmi műsor. — 19.30: Tv- hiradó. — 20.00: Almok Zamtoé- ziröl. — 21,25: A világ 1983-ban. —; 22.05: Világhíradó. — 22.20: i Az opera világából. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : XII. országos grafikai biennalé. — Rónai Sándor Klub- galéria (10—18) : Huszár István kiállítása. — Vasas Galéria (14— 19) : Varga János festményei. — Herman Ottó Múzeum (10—13): Ember és munkai — A Herman Ottó Múzeum numizmatikai gyűjteménye. — a természet három országa. — Ásványok, növények, álla tok Észak-Mag y arországr ó 1. — A Pécsi Grafikai Műhely kiállítása. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk é'.ő- világa. — Borsod—miskolci Muzeum (10—18): Kondor Béla-em- lékkiállitás. — Swierkiewicz Róbert kiállítása. — A magyarországi délszlávok textilművész-*e. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — \Dé r y né-eml éikszoba. — üvegművészet} emlékek a XVI. századból. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Cigányszerelem. (Bérletszünet.) — Játékszín (7): Lulu. Filmszínházak: Béke (3. ffl)) : E. T. (mb.’színes amerikai, kiemelt és III. helyár!) — Béke, Filmmúzeumi előadás (n€) : A testőr (színes japán). — Beke kamaramozi (4) : Halló, itt Iván cár! (mb. színes szovjet): (6) : Kramer kontra Kramer (mb. amerikai, 1* éven felülieknek, II. helyár!) — Kossuth (f3, hn5, 7): E. T. (mb. színes amerikai, kiemelt és III. helyár!) — Táncsics (fő) : Csillaghullás (mb. színes szovjet) : (f7): Földrengés Tokióban (színes japán. III. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (18) : Britannia Gyógyintézet (színes angol, 16 éven felülieknek!) — Krúdy /4): No megállj csak V (színes szovjet mesesorozat). — Ady Művelődési Ház (3, 5): Flep, a róka (mb. színes japán): (7): Forgalmi dugó (mb. színes olasz, 16 éven felülieknek, II. helyár!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Egy kis figyelmet kérek! — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.44: Nefelejcs. — ío.OO: Hírek. — 10.05: Jelky András kalandjai. - 10.45: Nóták. — 11.20: Csak bedolgozók?.. — 11.40- Kis komoramban gyertyát gyújték. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Valdauf-keringők. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. —10.ö0: Zenedélelőtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Csak fiataloknak! 3. műsor: 9.00: Magnósok, figyelem! — 9.40: Barokk muzsika. — 10.37* Liliana Bárévá operaáriákat énekel. — 11.00: Hírek. — 11.05: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának, hangversenye.
