Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-20 / 300. szám

I Y-híd a December 24-én (szombaton) valamennyi élelmiszerbolt, csar­nok és piac 14 óráig üzemel. Az iparcikk-, ruházati üzletek, áru­házak, a szokásos szombati rendjüknek megfelelően, de leg­feljebb 13 óráig, a vendéglő» ó cg vsér ek 15 óráig tartanak nyit- ' i. A záróra a pályaudvarok kornyékén levő éttermekben — szükség szerint — meghosszab- bi' it '•tó. December 25-én (vasár- n in> a virágboltok vasárnapi, a vendéTlátóboivek szombati nyit­va -irtást alkalmaznak. Minden más üzlet, áruház zárva tart. De­cember 26-án (hétfön) : a virág­boltok. vendéglátóhelyek. do­hány- és édességboltok a vasár­napi rend szerint tartanak nyit­va. Cjévi nyitvatartási December 31-én (szombaton) : az élelmiszerüzletek, a csarno­kok és a piacok szokásos szom­bati nvitvatartásuknak megfele­lően üzemelnek. Az iparcikk- és ruházati üzletek, áruházak 13 óráig tartanak nyitva. A ven- deglátóhelyek közül az éttermek és vendéglátóipari szórakozóhe­lyek 1984. január 1-én hajnali 5 óráig, minden egyéb vendéglátó egység szombati nyitvatartási rend szerint, de legfeljebb éjjel 1 óráig tartható nyitva. 1984. ja­nuár 1-én (vasárnap): a vasár­nap egyébként nyitva tartó kis­kereskedelmi és vendéglátó egy­ségek, piacok és vásárcsarnokok a szokásos nyitvatartási ideír- szerint üzemelnek. Minden más üzlet zárva tart. Hőtároló kályha Bővíti a hőtároló kályhák választékát a pápai Elekther- max. Az idei sikeres bemu­tatkozás után jövőre már sorozatban gyártja a kerá­miával burkolt kályhákat is. Az ehhez szükséges külön­leges csempéket a Zalaeger­szegi Cserépkályhagyár szál­lítja, több színben. A külső változás mellett foglalkoz­nak a szakemberek a hőtá­roló kályhák fűtőrendszeré­nek továbbfejlesztésével is. Sikeresen módosították — megkétszerezték — a fűtő­felület és a levegő érintke­zési területét. Így azonos energiafogyasztással, gyor­sabban, nagyobb meleget biztosít az új változat. A tetszetős külsejű és energia- takarékos elektromos kály­hákat jövőre már folyama­tosan gyártják. Jk December 22-én tartják a műszaki átadást a Tiszai vályaudvar aluljárójának meg- meghosszabbított szakaszán. Tegnap az információs táblákat, a feljárók korlátjait sze­relték, s a környékét rendezik. Jövőre kezdik a Zó ja lér átépítését villamoshoz A ma délelőtti versenytár­gyaláson dől el — lapzárta után tartották meg —, hogy melyik építőipari vállalat kapja meg a Tiszai pályaud­var előtti £ója tér átépítésé­nek munkáit. A K.ÉV Metró és az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat pályázott a több tízmillió fo­rint értékű munkára, s ügy hírlik, hogy mindkét cég kedvező ajánlatokkal állt elő. Hogy végül is a döntés me­lyiküknek kedvezett, az. a eikk írásának időpontjában még nem dőlt el. Persze nekünk, utasoknak oly’ mindegy, hogy melyik vállalat végzi a munkát, a fő az, hogy a tér korszerű­södjék. megváltozzon arcu­lata, s kevésbé legyen bal­esetveszélyes. Igaz,' hogy oly vélemények is. hangot, kap­tak. hogv most es jU.- tulaj­donkeppen rvem is a-.-határ­idő a fontos. hanem az. hogy minél olcsóbb legyen a munka. Tehát az, hogy a két vállalkozó közül melyik ígér a másik alá. Hogy ez végül kinek lesz jó...? A jövő a megmondhatója! Tény. hogy a Zója tér már régóta reparálásra szo­rul. Az autóbuszok kínke­servvel tudnak beállni he­lyükre, arról nem beszélve, hogy a csuklós buszok far­ral való tolatása a parko­lóba igencsak balesetveszé­lyes. A gyalogosoknak pe­diglen az úttesten keresz­tül kell özönleniük. hogy az aluljárót vagy a villamost elérjék. Az elképzelések szerint új autóbuszparkolót alakítanak ki a Zója téren, az aluljáró fölött. A villamosvágányo­kat és az aljzatot — a Baj- csy-Zsilinszky úthoz hason­lóan — kicserélnék, a Szin- va-hid-at megerősítenék, s ami talán a leglényegesebb: egv úgynevezett Y aluljáró’ építenének, amelyen keresz­tül a föld alatt lehetne meg­közelíteni a villamosperono- kat. __ \ A munkálatokat — füg­getlenül a kivitelező szemé­lyétől — a jövő esztendő el­ső felében kellene elkezde­ni. s 1985 szentember vé­gére végezni kell vele. A munkálatok ideje alatt azon­ban — természetesen — a teljes autóbusz- és villamos- forgalmat biztosítani kell. A Zója tér rendezéséhez tartozik még az az infoi'«: máció. mely szerint jo né­hány hónap késéssel', de elv készült az aluljáró 52 mév terrel meghosszabbított sza­kasza. Tegnap az informál ciós táblákat, a korlátokat ' szerelték, a műszaki átadass december 22-re várható. Ha.: a szakemberek mindent­rendben találnak. akk©5_ szilveszter előtt megindulhat a forgalom. Ez a szakasz szép lett. s szebb, mint a régi. Most már csak az a kérdés, hogy az előbbi mi­kor fiatalabbodik az újhoz.­I. S. : '1 fcS. J. . Uj karóra Hallgat a gazdájára A svájci, neuenburgi egyetem mikrotechnikai in­tézetének mérnökei megol­dást találtak arra a problé­mára, hogy az úgynevezett multifunkcionális órák — az ébresztőórának, kalkulá­tornak. naptárnak, stopper- és világórának is alkalmas digitális karórak — a gyakran nehezen érthető használati utasítások igény- bevétele nélkül jóformán használhatatlanok. Az inté­zet mérnökei kifejlesztették egy olyan karóra prototípu­sát. amely reagál a kimon­dott szóra. Egy miniatűr mikrofon és egy mikropro­cesszor segítségével tizenöt különböző paranccsal irá­nyítani lehet az óra sokfé­le funkcióját. A „stop" szo- rn például beindul a stop­per. a megfelelő számadat tokkal be lehet állítani a pontos időt vagy az ébresz­tőt. Ha az óra az első pa­rancsra hibásan reagálna (a szóbeli parancsot felismerő chip találati hányadosa 95 százalék). tulajdonosának nem kell feladnia a re­ményt: ha gyorsan megis­métli ugyanazt a parancsot, az óra felismeri hibáját, és megszokja gazdája hangját. Vajon a pihenő- és park­erdők gazdagodása, gyarapo­dó területe csábított ki a ter­mészetbe egyre több termé­szetjárót. vagy épp fordítva, az erdőbe özönlők tömege késztette a közjóléti erdők fejlesztésére az erdészeket? Az bizonyos, hogy több mint eey évtizede törvény írja elő az erdők közjóléti szerepének növelését, s tavaly már Ma­gyarországon 20 millióra be­csülték az erdőkbe látogatók számát. De lehet-e elegendő tűz- rakóhelyet. gépkocsi parko­lót, esőkunyhót, szemétgyűj­tőt telepíteni két magyar- országnyi látogatónak? Az j V ötéves tervben hazánk­ban 220 millió forintba ke­rült a közjóléti erdők fej­lesztése. s a tervek szerint 1985-re 100 ezer hektár er­dő szolgálhat majd határa­inkon belül turisztikai, üdü­lési célokat. A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság terüle­tén több mint 920 hektár üdülőerdőt alakítottak ki, elsősorban városok, s főleg Miskolc környékén. 1985 végéig megyénkben az üdülőerdők területe nem nö­vekszik lényegesen: az er­dészek a minőségen szeret­nének változtatni, javítva a felszereitseget, növelve az erdők használati értékét. A kulturált pihenés feltételei­nek előteremtése nem olcsó dolog. Az elmúlt négy év­ben a BEFAG majd 13 mil­lió forintot költött közjóléti beruházásokra, a berendezé­sek fenntartására, karban­tartására pedig majd hét­milliót! Tévedés lenne azt hinni, hogy a fenntartás milliói az utolsó forintig gazdagítják, szépítik, gyara­pítják a meglevő értékeket. Sajnos, az összeg egyharma- dát, több mint 2 millió forintot a rongálások, a gondatla­nul vagy szándékosan oko­zott károk eltüntetésére kell fordítani. Megdöbbentő adat. hogy például a Pilisi Parkerdő Gazdaság budapesti erdésze- , te több mint 1 millió fo­rintot költ évente csak sze­mételtakarításra, és így is alig-alig tudja rendbetenni hétről-hétre azt az augiász- istállóját, ami a látogatók után marad. Lehet a sajtóban vádol­ni, ostorozni, a helyszínen büntetni, a vandál vagy gondatlan embereket, de igazi változást csak a ter­mészet mélyebb megismer­tetésétől várhatunk. Tanul­ságos lenne utána nézni, -például, hogy vajon egy egy évben hányszor jut ki az erdőbe, mikor láthatja gyakorlatban is, hogy könnyen elpusztítható? Pusztítható, de nehezen pó­tolható az erdó, ami csak hosszú évtizedek után cse­peredik parányi csemeték­ből bükkössé, fenyvessé. Húszmillió látogató: ha­talmas szám. de mégis azt kell mondanunk, hogy még többször, még gyakrabban kell a természetben járnunk ahhoz, hogy tudjuk, mit és hogyan kell es lehet véde­ni. Ehhez az alapműveltsé­get. tájékozottságot azonban nemcsak az erdészek, az er­dő propagandistainak fel­adata megadni ... (k—ó) ★ Szebb a páva, mint a pulyka — tartja a mondóka, de mégis a „rút, mérges” a kedvesebb mindazoknak, akik az ünnepi ebédre pulykából sütik-főzik a finomságokat. A nyu­gati országokban nagy kultusza, hagyománya van a szelíd gesztenyén hizlalt szárnyasból készített ínyencségeknek. Ha­zánkban is keresett és kapós — ha nem is a csemegén tartott pulyka —, különösen karácsony előtt. Aki nem akar bajlódni a nagy munkát igénylő tisztogatásával, az vágot- tan. konyhakészen is vásárolhat a Búza téri csarnokban, kilónként 65—70 forintért. Új telefonszámok A Miskolci Postaigazgató­ság az év utolsó negyedéve­ben terven felül új mobil (konténer) központot szer--, zett be és telepített Mis­kolcon a Győri kapuban. Az új központ üzembe helyeze - sere december 21-én. 15.00 órától kerül sor. Ezzel egy-„ időben a 11-700-tól 11-899- ig, valamint a 31-700-tól a 3f-799-ig terjedő kapcsolási számok megváltoznak. Az előfizetők új kapcsolási sza­mairól a 62-200-as és a 09-, es számú tudakozó ad fel­világosítást. Az új központ • jelenleg csak korszerűsítést, a régi központ kiváltását je- ■ lenti. Űj előfizetők bekap­csolására csak 1985. évben kerülhet sor. A posta kéri az előfizetők és az igény­bevevők megértését. Miskolci Postaigazgatóság A bohok ünnepi nyitvatortása K \RACSONYI NYITVATAR­TAS: Milliós károk Két magyarországnyian az erdőkben Csak eoy fenyő Nem is egy, hanem kettő, három, sőt — ha jobban meg­nézem — lehet, hogy négy fenyőfa áll a Medicor miskolci irodahazának udvarán így bekeretezve. Nem számolom ugyanis, hogy hányán vannak, csak gyönyörKödöm most már hetek óta, és ha egyszer lenne időm leszállni a busz­ról. biztos, hogy közelről1 is megnézném:- nőttek-e? Persze, hogy nem nőnek, hiszen hézagos biológiai ismereteim sze­rint a fenyő tavasszal nyújtózik egyet újra, a friss, új haj­tást az ágak végén, ahol nem óvja a törzs, nem teszi ki fagynak-széinek. Mert csodálatos lény a növény ... Szépséges emberi figyelem óvja a növendék tujákat. Most, hogy képen viszontlátom, még szebb. Mert szakszerű. Egy fa ugyanis nem akármi. Sudár törzse van. amely termé­szetesen ég fele tör: a négy cölöp, amin most a lét múlik, természetesen párhuzamos a karcsú vézérággal. A keresztbe szegeit léceknek pedig ha lehet, még fontosabb funkciójuk van: a formát őrzik. A kis fenyőfák kecses gömbölvdedsé- get, hiszen nem illik tépett szoknyában fogadni a tavaszt. Van hát terük a kis fáknak, amelyek, ha a máról hol­napra elolvadt hótakaró idején készült felvételt figyelem, még gondosan körül is vannak ásva. Ha majd megjön a hosszú hónapok óta, nélkülözött égi áldás, a tartós eső, vagy a millió yízerecskét a gyökerekhez szivárogtató vastag hó­takaró, utat engedjen a föld. Van tere annak is, amit még csak nem is szakértelemnek hívnak. Valakinek eszébe ju­tott, hogy megsérülhet a fa, ha mázsás vastraverzeket emel­getnek fölötte (alighanem raktár, de mindegy, hogy mi épül itt), hogy a növény arra való, hogy éljen. Van tere ennek a felismerésnek is? Sírni lehetne rajta, hogy mit pusztít a nagyváros amíg épül, de nem városvédelmi szempontokból megható ez az alig egyméteres örökzöld. Nem is a karácsonyt váró de­cember miatt vizsgáztatom a Győri kapunak ezt a bájos foltját: mitől ilyen megnyugtató? Hiszen csak egy fenyő... Megnyugszom a körülácsolt fácskától. Védettebbnek ér­iem magamat én is. M— i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom