Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)
1983-12-01 / 284. szám
Ami a rádiófórumból kimaradt Színház és közönsége A Miskolci Nemzeti Színházról szolt a Magyar Rádió Miskolc körzeti stúdiójának legutóbbi Fórum-műsora. Egy egyenes adás 50 perce, amelynek élő mikrofonja elé öten ültek le: dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára, dr. Környey László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Gyarmati Béla. a színház igazgatója, Kerékgyártó László gazdasági igazgató és a színészek képviseletében Tímár Éva érdemes művész. A színház nemcsak közhely szinten felemlegetett nagyüzem, bonyolult műhely is. Egyszerű volt a rádió mellett észrevenni, hogy ez az adás a színpad és a nézőtér találkozására hívott ■fel, a dolog tehát még bonyolultabb. Emlékszünk r< műsorra: a szokásos gyakorlatból következő újságcikkben — A rádiótól kérdezték, a DH válaszol — is csak szintézis képzelhető el. Bár az első kérdés, amit Gyarmati Bélának feltettünk, valóban szigorúan praktikus, és nem hangzott el: Miért nem hallottuk. Csiszár Imrét, a színház művészeti vezetőjét a műsorban? — A Művelődési Minisztérium hivatalos művészeti delegációjával Romániában van, a magyar—román színházak együttműködése a delegáció úticélja. Az időpontot ilyenformán nem lehetett módosítani; Csiszár Imre levélben kért elnézést ezért a miskolci stúdió vezetőjétől, ahol nyilván szintén nem volt mód az adás idejének módosítására. — Miért kell a színháznak Itt és most a néző véleménye? A beérkezett (öbb, mint 30 kérdésben akad bizony egészen goromba is ___ — Ezt a találkozást egy kicsit mi kezdeményeztük, az adásra nagy várakozással, szeretettel és tisztelettel készültünk. Éves átlagban a Miskolci Nemzeti Színházba 20 ezer ember, -tehát egy viszonylagos tömeg jár, és nagyon sok levelet kapunk. Sokat sugall indulat, és kevés a levelekben az olyan észrevétel, amit hasznosítani lehet, pedig borzasztóan kiváncsiak vagyunk a közönségre. — A nézőtér esetleges elégedetlenségének sok oka lehet. Egy biztos: egy szezonon beiül egészen különböző színvonalú előadások fordulnak elő. — így van. minha nem is ugyanaz a színház csinálná az egyes produkciókat. Az idei szezon bemutatói, a Daliás idők a Maugli, a Cigányszerelem és a Lulu egészen különböző színvonalú előadások. Nem egymáshoz, az adott műfajhoz mérve is nagyok az egyenetlenségek. Ez számunkra figyelmeztetés, az viszont a nézőtérnek. hogy nyilván sokak nevében a klasszikusok előadását kérte rajtunk szómon például az egyik hallgató. Az elmúlt négy év alatt Plautustól Shakespea- re-en át Ibsenig és ebben az évadban Madáchig tíz klasz- szikus mü bemutatóját so- rolhainám. Ezt a kérdést nem varja az ember, arra számítottam inkább, hogy a magyar, a mai magyar szerzőket hiányoljál!. Az sem kérdés, hogy miért sok nálunk a vígjáteő, mert masok éppen az ellenkezojejt kérik számon, es így tovább. A jo szándékban egy pillanatig sem kételkedem, ue az feltűnik, hogy az egyes emberek impressziójából felállított képlet alig-alig áll össze egyenletté. — Kevés kérdés volt, amire az adagban nem sikerült válaszolni. Az egyik agy szóit: nem vezet-e egysíkúsághoz, hogy kevés ' a színházban a rendező? A másik a társulat egyenletes foglalkoztatását kéri számon, egy harmadik a színészek önálló előadói estjeit hiányolja . . . — Négy rendezői státusunk van. mind a négy be van töltve, mindenki dolgozik, és semmi akadálya a vendégjárásnak. A Mauglit már vendégként rendezte Novak János, A néma leventét a vendég Horváth Jenő állítja . színpadra. Nem emlékszem szezonra, amelyben legalább hat rendező ne dolgozott volna. Hasonló a helyzet a színészek foglalkoztatásával is: évadonként két-két szerepet általában mindenki játszott, de a szereposztásban a művészi kvalitások is beleszólnak. Az önálló műsorok: pillanatnyilag öt van előkészületben, de féltem őket. Az elmúlt években egy-egy önálló estre csak a legnagyobb nehézségek árán tudtunk közönséget szervezni. Tardi Balázs műsorát például Szerencsen 70-en, Farkas- lyukban 50-en, Tiboíddaró- con 100-an nézték meg. — Még egy kérdés, amelyet nem véletlenül hagytam utoljára: házunk táját is érinti. Hogyan vélekedik tehát á színház a hírlapi kritikáról? — A színésznél nincs szen- vedelyesebb újságolvasó, ha magáról olvashat, és ahhoz sem ragaszkodik, hogy csak jót olvasson. Éppen a napokban mondta az egyik vezető színészünk, teljesen mindegy, hogy hol megjelent kritika kapcsán, hogy nem is volt ő annyira jó abban a szerepben. A színész mindig tudja, hogy mit produkál. Érdekes ellentmondásnak tűnik, de a színház, mint intézmény már nehezebb helyzetben van, viszont nagyon figyel. Nincs abszolút mérce; a kritikus is néző, a néző is kritikus, és a dolgoknak csak akkor van értelme, ha szubjektív az ember. A pillanatnyi elmarasztaló, vagy dicsérő vélemény nem mindegy, de igazán a mindenkori figyelem a fontos. Az a fontos, hogy legyen ott az ember. M— + A legújabb Akai-, azaz Videoton-hanafalat mustrálgatják Ez az első olyan példányuk, amelybe 30 centiméteres hangszórót raklak. Várják egyetemistáinkat Toborzóúton a Videoton Műsor Gépész végzettséggel rendel, kérő fejlesztőmérnököt keres a Videoton új termékeinek finom- mechanikai tervezéséhez - tudtuk meg az Egyetemvarosban rendezett bemutatón. Fiatal videotonosok. gyártmány- és gyártásfej lesztok jártak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, hogy találkozzanak a végzős és fiatalabb hallgatókkal. Nem üres kézzel jöttek. Kedvcsinálóként elhozták to- borzóútjukra a hangszórócsaládjuk legújabb, legnagyobb darabját, amit egy újonnan kifejlesztett erősítővel és korunk szenzációjával, a lézertapogatású digitális lemezjátszóval szólaltattak meg. S míg a jobbnál jobb zenét hallgathatta a közönség — csodálatos minőségben —, az öt fejlesztőmérnök bemutatta számukra a Videotont. Néhány érdekes adatot hallottunk. A Kanadától vásárolt világszínvonalú faipari gyártósoron készülnek az Akai cég számára a hangdobozok, évente 120—150 ezer darab. A szalagon olyan ellenőrzési módszereket alkalmaztak, amelyeket még a japánok is elismertek .. A Videoton évente körülbelül kétmillió hangszórót állít elő. Üj technikát teremteni fejlett háttéripar nélkül — mint tudjuk — lehetetlen. Ezért sok mindent maguknak kell elkészíteni, nem lévén kooperáló partnerük. Jellemző, hogy a modultelevíziók gyártásához csak az ellenőrzés számára 47 minősítő, műszert kellett tervezni. A hihetetlen mértékű feljesztési munkához magasan képzett szakemberekre van szükség. Van tehát bőven tennivaló a végzős hallgatók számára. 1 És bármennyire hihetetlen is, a villamos készülékeket gyártó cég nemcsak villamos szakembereket alkalmaz; a gyártmányok sikere nem kis részben a finommechanikai (tehát gépész! tervezésen múlik. Székesfehérváron szeretettel várják a Miskolcon végzett mérnököket — mondta Bóna Miklós, a célgép- és cél- műszerfejlesztési osztály vezetője —. mert az elődök már bebizonyították, hogy innen jó szakembereket kapnak. De nemcsak a Videotonban végzett műszaki tevékenységről beszéltek az előadók. Szó esett arról is. milj'en lehetőség várja a kezdő mérnököt a gyárban, hogyan segíti a cég a lakáshoz jutást, s milyenek a kereseti lehetőségek. (herényi) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Deli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Ahol a népek csatáztak. — 13.00: Lemezmúzeum. — 13.55; Lapozgató. — 14.25: A tarnbur- maior lánya. — 15.00: Hírek. — 15.05: DaloJó, muzsikáló ta.jak. — 15.28: Kagylózene. — 16.00: Bemutattuk úí felvételeinket. — 16.38: Farkas Gyula: Csárdas- rapszódia. — 16.49: Ady Endre levelei. — 17.00: Hírek. — 17.05: Mi közünk hozzá? — 17.30: Mást ar előadóművészek felvételeiből. — 18.15: Hol volt. hol nem volt .. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Nótacsokor. — 20.00: Do- bar dán’ — Jó napót! — 2«.40: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.40: Történelmi portré. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.3C Zenekari muzsika. — 23.00: A dzsessz világa. — 24.UO: Hírek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.3d: Dunántúli népdalkörök énekelnek. — 13.00: Kapcsoljuk a pécsi stúdiói. — 13.20: Éneklő ifjúság. — 13.35: Prokof.jev-mu- zsika gyermekeknek. —/ 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Lelátó. — 15.10: Az én rádióm. — 16.00: Látogatóban — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Tanakodó. — 18.30: Hírek — 18.35: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.35: Szociológiai Figyelő. — 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. — 22.15: Jongen: Fanfár 1939. — 22.20: Magnósok, figyelem! — 23.00: Hírek. — 23.20: Bécsi vér. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12 30: László Margit operaáriákat énekel. — 13.00: Hírek. — 13.07: A korona őrzői. — 14.05: Jimmy Smith triója játszik. — 14.22: Zenekari muzsika. — 16.00: Zenei lexikon. — 16.20: Iskolarádió. — 16.30: Pillanatkép. — 16.35: Pophullám. — 17.59: Üj operalemezeinkből. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Miniexpedíció. — 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresz- szusi termét. — 21.30: Szimfonikus táncok. — 21.55: A hugenották. — 23.00: Olasz muzsika — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hitek, időiárás, műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. F.szak-magva'országi képeslap. (A tartalomból: riven Sajóga’l- góe. — Ajándék Ba!assagvarmat- nak. — Hercegkúti látogatás.) Szerkesztő: Fongrácz Judit. — 18.00: Eszak-magyarországi Krónika. (A Nógráö megyei Tanács az új vállalkozási formák megalakulásának, működésének tapasztalatairól tanácskozik. — A Sátoraljaújhelyi járási-városi NEB tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről. — Munkában az Agro Coop-rendszer.) — 18.25: Lap- es műsorelőzetes. , Televízió. I. műsor: 16.40: Hírek. — 16.45: Egészségünkért. — 17.20: A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.55: Telesport. — 18.20: Pedagógusok fóruma. — 19.10; Idősebbek is elkezdhetik.. — 19.13: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.40:' Panoráma. — 21.45: Vész- reakció. — 23.15: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 18.35- Bemalte Bauernmöbel von Hanau) Harta. — 19.10: Az élő Jókai. — 19.30: Tv-híradó. - 20.00- \ történelem védelmében. — 20.30: Tv-híradó. - 21.10: Telepódium kabaré. Életkedv-elvevők, rajta! — 22.20: Képújság. Kiállítások:' Szakmunkás Galéria (10—18): Lukovszky László- emlékkiállítás. — Vasas Galéria (14—19): Varga János íestmé- (nyei. — Herman Ottó Múzeum (io—18): Ember és munka. — A Herman Ottó Múzeum numizmatikai gyűjteménye. — A természet három országa. — Ásványok. növények, állatok Eszak- Magyarországról. — Miskolci Művészek 1983. Miskolci Nemzeti Színház (7): Cigány szerelem. (Madách bérlet.) — Játékszín (7): Lulu. Filmszínházak: Béke (3 és n6): Donald kacsa és a többiek (színes amerikai). — (f8): A profi (mb. színes francia. 16 even !e- lülieknek. III. helyár!) — Beke kamaramozi (4) : Régi idők focija (magyar). — <8): Kilenctől ötig (mb. színes amerikai. - 14 éven felülieknek, Ili. helyár!) Kossuth (f3 és hn5): Donald kacsa és a többiek (színes amerikai). - (7): öld meg a So- gunt! (mb. színes japán. 16 éven felülieknek. III. helyár!) — He- vesy Iván Filmklub (f5 és 17): Hamburgi betegség (színes NSZK. 16 éven felülieknek!) — Táncsics (fS): Apacsok (színes NDK). — (17): Jézus Krisztus szupersztár (színes amerikai, "leieméit és III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Jób lázadása (színes magyar—NSZK, 14 éven felülieknek!) — Szikra (4): A Szép Ismeretlen (színes szovjet). — (6): Feketeszakál! szelleme (mb. színes amerikai—angol. III. helyér!) — Petőfi (fS és F7) : Pentek 13. (magyar). — Fáklva (4. 6 es 8) : Délibábok országa (magyar). — Fáklya kamaramozi (f5): Lavina (mb. kanadai. 14 éven felülieknek. II. helvár!) — Tokaj vendéglátóba/ (f3): Az utolsó valcer (színes/ amerikai). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5) : Excalibur I—II. (mb. színes ír. 16 éven felülieknek. dupla és IT. he! vár!) — Ady Művelődési Ház (5 és 7): Éretlenek (mb. színes francia. III he r!) — Hámor (f6): Ri- ki-Tiki-Tévi (mb. szovjet—indiai). — Pereces (6) : Könnyű testi sértés (színes magyar. 14 éven felülieknek!) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Egy kis figyelmet kérek! — 8.57: Zenekari muzsika. — 9.33: Miért küldött az úrasz- szony? — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Hétszínvirág. — 10.35: Lepereg az óra. — 10.40: Waller Gleseking zongorázik. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: örömök kertjében. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népzene Laoszbol. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Slégermuzeum. — 9.21: Háttérbeszélgetés. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedél- előtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Tánczenei koktél. ——— . — ■ Jób lázadása Verdi: Requiem A remekművek egyik ismérve, hogy nem jár el felettük az idő; bármilyen korszakban keletkeztek, mindig megtalálják az utat az emberekhez. Verdi Requiemje is ezek közé tartozik. Az 1874. évi bemutató óta tart, úgy is mondhatnánk, fokozódik a népszerűsége. A mű titka jelentős mértékben Verdi drámai zsenijében rejlik; a nagy olasz operakomponista a tőle szokatlan műfajban is megvalósítja a muzsika és a dráma, a dallamosság, a szöveg belső tartalmának szintézisét. Óriás művet alkotott az olasz irodalom egyik nagy alakjának, Manzoninak az emlékére Olyan épületet emelt, mely túlnőtt a gyászszertartás keretein, ám hangversenytermekben annál gyakrabban csendül fel. A miskolci előadás a Budapesti Kórusra, a Miskolci Szimfonikus Zenekarra és az Operaház szólistáira épült. Az előadást Margittay Sándornak, a Budapesti Kórus karnagyának váratlan betegsége miatt Mura Péter vezényelte. A beugrás jól sikerült, Mura Péter kitűnően összetartotta együttesét, és alapvetően szép előadást produkált. Hiányérzetet elsősorban a szólisták hullámzó teljesítménye keltett. Ardó Mária nagyívű szopránhangja is hajlamos a disztonálásra. de drámai kifejező ereje kárpótlást nyújtott. Barlay Zsuzsa (alt) igen sokszor föléintonált s ezzel partnereit is kellemetlen helyzetbe hozta. Tülöp Attila szép tenorja ezúttal inkább az erő irányába tolódott el, különösen az indításai és a magas hangjai voltak illúziórombolók. Ko- váts Kolos szép basszusa a 3. tételtől vált élettelibbé. A Miskolci Szimfonikus Zenekar néhány indiszponált helytől eltekintve jól szólt, különösen dicsérhetők ezúttal a rézfúvósok, akik magas szinten szólaltatták meg a híres Dies irae-t. A Budapesti Kórus imponáló biztonsággal és árnyalásokkal énekelt, és így jelentős szerepe volt az est sikerében. BARTA PÉTER A Társulás Filmstúdió, a Magyar Televízió es az NSZK-beli ZDF tévétársaság Közös produkciója a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna rendezőpáros Jób lázadása című, kitűnő filmje. (A forgatókönyvet a két rendező és Petényi Katalin írta, a dramaturg Hans Kut- newsky, a két szakértő dr. Scheiber Sándor és Löwy Tamas volt.) Mélységes humánum sugárzik a filmből, a lira, a humor és a tragédia olyan elegyét keverték ki az alkotók, mely — sajnos — szinte egyedülálló á magyar filmeknél. Job bácsi és felesége, Róza néni egy Tisza menti faluban élnek, utód nélkül. Hét kisgyermeküket temették el,1 de kötelességüknek érzik, hogy örökösről gondoskodjanak. A megyei árvaházban „vásárolnak” — két biká- borjúért, később az öreg elárulja feleségének, hogy nem csináltak rossz üzletet, mert az egyiknek hályog volt a szemén — egy kisfiút. Egy keresztény fiúcskát. Igen, kifejezetten keresztény gyermeket akart magának az öreg zsidó házaspár, mert * Lackó, azokkal, akik megmaradtak számára: Janival és Ilkával. érezték, látták, tudták, hogy mi vár rájuk és hittársaikra. Az időpont: 1943. Egy évig lehet övék a hétéves forma srác, hogy azután lovas csendőröktől kísérve, ugyanazon a szekéren utazzanak a halál felé, amelyen a gyereket kihozták az árvaházból. De abban a tudatban hagyhatják ott, hogy jó kezekbe került vagyonkájuk, és emberségük öröksége. Ennyi a történet, melyhez nagyszerű színészeket találtak a rendezők. A kisfiút Fehér Gábor játssza-éli, zseniálisan, Jób bácsi szerepében Zenibe Ferenc élete egyik legjobb alakítását nyújtja, nagyszerű a Róza nénit megformáló Temessy Hédi. De tökéletesek a mellékszereplők is, mint Letioia Cano (Ilka, a cselédlány) és Rudolf Péter (Ilka párja). Egy villanásra feltűnik Blas- kó Péter is, aki egy frontról szökött katonát játszik. Minden pillanatában érdekes, szórakoztató (a legnemesebb értelemben az) film a Jób lázadása, melynek operatőre Szabó Gábor. Tökéletes alkotást hoztak létre, nincs az a fesztivál, amelynek akár a legrangosabb díját meg ne kaphatnák érte. Szinte biztos, hogy a nyugatnémet partner kérésének tettek eleget a rendezők. amikor talán túlzott bőséggel adagolták a zsidó folklórt. (szabados)
