Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)
1983-11-21 / 275. szám
Gazdag, de nem kimeríthetetlen kincsestár Látást pótló eszközök Termőföldjeink védelme A városi ember, ki birtoka halárait az erkélyre függesztett virágosláda deszkáival méri, talán nem is gondol rá, milyen fontos teendő a termőföldek védelme. Jóval többet tudnak erről a kiskerttulajdonosok, hiszen. ha korábban sohasem próbálták is, néhány év alatt megtanulják, hogy a verej- tékes munkát, műtrágyát, öntözést meghálálja a föld: szebb lesz a virág, zamatosabb a zöldség, mosolygó- sabb a gyümölcs. Még inkább igaz ez, ha nagy léptékben gondolkodunk, és tisztában vagyunk vele, hogy a legfontosabb nemzeti vagyonunk a kenyeret adó termőföld. Vigyázunk-e eléggé gazdag, de nem kimeríthetetlen kincsestárunkra? Miskolc közigazgatási területének 15,3 százalékát teszi ki a termőföld. A mezőgazdaságilag hasznosított terület ma körülbelül 5 százalékkal nagyobb, mint 1981-ben volt. Részben annak köszönhető ez, hogy változatlanul nagy az igény a kiskertek iránt, és 48,5 hektár parlagot parcelláztak fel, 568 bérlő között. Kiaknázták a mezőgazdasági művelés olyan tartalékait is, mint a felhagyott bányák területe. Kert- és legelőgazdálkodást honosítottak meg például a lyukói, feltöltött és talajtakaróval ellátott szeméttelepen. Árulkodnak a talajminták Szorgalmazták az úgynevezett talajvédő agronómiái eljárások bevezetését. A kertszövetketfeteket, kiskerttulajdonosokat arra ösztönözték, hogy a talaj víztartó képességének növelésére rétegvonalas, illetve mély- művelést alkalmazzanak. Sokai tettek azért is, hogy megvédjék a lejtős területeket az eróziótól. RendszerePénzelnek a hulladékból A népgazdaságban jelenleg évente több mint tízmilliárd forint értékű hulladék keletkezik. Ennek döntő részét az iparban használják fel, ahol 1983. első felében az előző évinél 20 százalékkal több hulladékot hasznosítottak. Ily módon a vállalatok évről évre jelentős mennyiségű import nyersanyagot és energiát takaríthatnának meg, s egyre több értékes árucikket, gyakran külföldön is keresett termékeket készítenek a hulladékanyagokból. A Borsodi Vegyi Kombinátban az elmúlt években még jelentős mennyiségű pvc-por hulladékot semmisítettek meg. mert nem állt a gyár rendelkezésére olyan technológia, amely lehetővé teszi a feldolgozását. A BVK vezetői külpiacokon keresték a közvetlen értékesítés lehetőségét. Munkájuk eredménnyel járt, s az idei első három negyedévben már 426 tonna hulladék pvc-port exportáltak Ausztriába, amelynek értéke meghaladja a hat és fél millió forintot. Hasonló módszerrel.hasznosítják a műanyagtermék-darálékot, amelyből a vállalatnál egyelőre csak kis mennyiséget dolgoznak fel. Néhány nap múlva Franciaroszágba útnak indítanak két kamiont, mű- anyag-darálékkal feltöltve. Más országokban is keresik a hulladékértékesítés lehetőségéi. sen vizsgálja a föld minőségét u Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Agrokémiai és Növényvédő Állomás. A talajminták ugyanis elárulják, hol koncentrálódnak olyan anyagok, melyek felbillenthetik az ökológiai egyensúlyt. Be lehetne vonni a mező- gazdasági művelésbe a Lyu- kó-patak völgyét, a Nyirjes- dűlőt, valamint a Bodótető egy részét, esetleg parkerdőt lehetne kialakítani e területeken. Ehhez azonban következetes talajjavító munkára lernte szükség. A vízrendezés és a melioráció korántsem olcsó eljárás: hektáronként 50 ezer forintra rúgnának a költségek. De ha van olyan beruházás, mely busásan megtérül, a termő- területek védelme feltétlenül az. .A törvény szigorával Sajnos, az ipartelepítés, iparfejlesztés, közúthálózat bővítése, a városok, községek terjeszkedése tetemes termőterület-veszteséggel járt az elmúlt évtizedekben. Sokszor meg sem fontolták kellőképpen, hol építsék fel például az új üzemet. Valamivel távolabb, egy semmire sem jó parlag kínálta Tóth Zottánné mestercukrász, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Szeles utcai cukrászüzemének vezetője azt mondja, hogy borzasztóan egyszerű körülmények között lett cukrász: — Azok közé tartozom, akik már óvodáskorukban eldöntik, hogy mik akarnak lenni. Én már akkor is rajongtam a krémesért meg a fagylaltért, s azt mondtam — legalábbis a szüleim szerint —, hogy nemcsak enni, de csinálni is akarom ezeket a finomságokat. Hát csinálja ... Ez a portré úgy is kezdődhetett volna, hogy Tóthné a vendéglátóipari vállalat egyik erőssége. Tíz éve vezeti ezt az üzemet, huszonnégy éve cukrász, s azóta sikert sikerre halmozott. Ő úgy mondja: — Minden évben történt velem valami... Háromszor lett a vállalat kiváló dolgozója, megkapta A belkereskedelem kiváló dolgozója címet, a brigád, amelyben dolgozik, ötször lett a vállalat kiválója, tagja az SZMT nőbizottságának, párttag, versenyeket nyert, helyezéseket ért el... De kezdjük az elején! — Szóval kezdettől fogva megszállottja voltam a cukrászatnak. Az első mesterem — mit mondjak — országos hírű volt. Ogy hívták, hogy Roráriusz László. Talán ismerősen cseng a neve . .. Ez a név azonosult a Pátria-ház helyén állott egykori kiváló cukrászdával. Rátekintve azokra a süteményekre, amelyek itt. a Szeles és a Lehel utca sarkán álló, meglehetősen rossz állapotban levő épületben készülnek ... nos, igencsak megfogant Roráriusz mester tanítása. Tóthné, Erzsiké mégsem elégedett: magát, mégis a dús termést adó szántót szemelték ki. Időközben azonban szigorú törvény született a földvagyon védelmére. A városkörnyéki községek mezőgazdasági területei általában közepes termé- kenységűek. Minimális arányt képviselnek a parlagok, területük csökkenő tendenciát mutat. A megművelt területeknek körülbelül 80 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás, a többin háztáji földek, zártkertek terülnek el. Természetesen e községekben is érvényesül a termőföldek védelmére hozott törvény, és amikor lakásépítésre vagy más célra szakítanak ki valamennyi hektárt, általában a kevésbé értékes területeket veszik számításba. Alsózsolcán hét. Felsőzsolcán kilenc, Má- lyiban húsz. Szirmabesenyő- ben hét hektárt áldoztak az utóbbi időben főleg lakásépítésre. (Mint ismeretes, e községekben , parcelláztak miskolciaknak is lakásépítés céljára.) Eddig sikerült összhangban tartani a mezőgazdaság érdekeit az építési igényekkel, további építési területek kialakítása azonban azzal járna, hogy értékes termőföldek esnének áldozatuk B. D. — Amikor kezdtem, kőny- nyebb volt dolgozni. Már úgy értem, hogy kevesebb süteményt készítettünk, s így volt időnk arra, hogy a külcsínre jobban ügyeljünk. Ma lényegesen több sütemény kerül ki a kezünk alól, Igaz, a belbecsre most sincs kifogás, de a külalakra sajnos, nem tudunk annyi gondot fordítani, mint annak előtte... Visszatérve a kezdetre, azt magyarázza, hogy neki nagyon nehéz volt. Képletesen legyen mondva, sokszor kikapott tanítóitól, de ' most úgy látja, ez nem volt hiába. Belésúlykolták a szakma csínját-bínját. 1981-ben, amikor úgy érezte, hogy meglepetés nem érheti a szakmájában, mestervizsgára jelentkezett. — Egyéves volt .az a tanfolyam Budapesten — mondja. — Az alapokat minden jelentkező nagyon tudta, hisz’ enélkül senkit nem engedtek volna oda. Ez a cím: rang. Különlegességeket csinálhatunk ... Például tej- színkrémes parfét, s dísztorták sokaságát... Ebben a kicsiny üzemben 30—40-féle sütemény, köztük 15-fajta torta sül a kemencékben. A termékek zöme* a Gyöngy cukrászdába kerül, de jut belőle a többibe is. — Az az igazság — meséli —. hogy ezt a szakmát szépérzék nélkül nem lehet művelni. Nehéz a mi munkánk, de amikor kisül a termék, hát annál nincs szebb. Én már akkor tudom, hogy mi lesz a tésztából, amikor csak gyúródik. Elmegyek a tábla mellett, s látom, hogy mi a rossz. Sikerélményekre van szükségem, hogy jól Arcképcsarnok Torták birodalmában Falusi szakmunkások Valamely nemzetgazdaság fejlettsége azon is lemérhető, hogy az összes foglalkoztatottnak hány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A szakirodalom a legiparosodottabb országokban ezt a mutatót öt százalékra becsüli. A borsodi mezőgazdasági szövetkezetekben foglalkoztatottak száma tavaly már meghaladta a hatvanezret, de 1981-ben még kevesebb volt 55 ezernél. Ez az összes dolgozóhoz viszonyított Húsz százalékos ráta természetesen nem jelenti azt, hogy mindazok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A névleges számoknál jobb ez az arány; azaz agrárgazdaságunk hatékonysága csak úgy mérhető igazán, ha az alaptevékenységet végzők számát vesszük figyelembe. Az alaptevékenységgel foglalkozó tsz-tagok száma alig haladja, meg a 13 ezret, az összes foglalkoztatott egynegyedét. Lényegesen többen élnek a termelőszövetkezet felügyelte iparból és építőipaiból, sőt. még a kereskedelem is félezer tsz-tagnak ad munkát. Figyelemre méltó, hogy a borsodi agrárgazdaság dolgozóinak egyharmada szakmunkás. Ez az arány ugyan meg elmarad az 1990-re tervezett ötven százaléktól, de az utánpótlás és a szakmunkáskénzés jelenlegi üteme valószínűsíti ennek a programnak a megvalósulását. A javuló arány kapcsán éppen a NEB megyei bizottságának legutóbbi ülésén igyekeztek eloszlatni egy tévhitet; nevezetesen azt, hogy a mezőgazdaság káderállományának minőségi gyarapodása az ipar kárára történik. (Magyarán: a magasan kvalifikált nagyüzemi munkások tömege néhány forint órabéremelés reményében a melléküzemágban vállal munkát.) Egyedi esetektől eltekintve ez nem igaz. A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma Borsodban egy év alatt több mint tíz százalékkal nőtt, viszont a szakmunkásarány növekedése nem éri e> a két százalékot. A termelőszövetkezetek sokat költenek az utánpótlás nevelésére. Az idén 210 tanuló kap ösztöndíjat, s jövőre várhatóan még többen lesznek. B. I. j Kamera az írógépen (Folytatás az 1. oldalról) \ if: Huszonnégy éve cukrász, tíz éve az üzem vezetője Tóth Zoltánné. érezzem magam. A cukrászatot nem lehet gépesíteni, a gyúrás kivételével mindent kézzel kell végezni... A cukrászmester tanít is, továbbadja azt a tudást, amit neves tanítójától szerzett. A szakmunkásképző intézetben — állítja — egyre több fiatal akar tésztával dolgozni. — A fiatalokat a sütemény szépsége ragadja meg — már a cukrászdában. Amikor jelentkeznek tanulónak, akkor derül ki, hogy ez nehéz munka. De aki megragad, az meg is marad. Arra a kérdésre, hogy otthon a családjának szeret-e sütni, lakonikus egyszerűséggel azt mondja: nem. — A kislányom a dobostortáért van oda. a férjem, aki a DIGÉP-ben esztergályos, a krémest szereti. Rám ütött. De elég munkaidőben a sütemények között élni. Ha kell hazulra, akkor inkább megveszem... lillcsy) A kiállításon bemutatott berendezések egyik csoportja — az olvasókészülékek — a nagyfokú látásfogyatékosok számára készültek. Ahol a hagyományos optikai eszközök, szemüveg már njem segít, ott ezeket a gépeket még kiválóan használhatják. A kamera alá tett szöveg betűi tetszőleges nagyításban^ megjeleníthetők egy tévé képernyőjén. Ugyanezt „tudja” egy másik gép is. mely olyan kis méretű, hogy aktatáskában is elfér. Á felvevőkamera úgy állítható, hogy alatta írni is lehet. A kamera írógépre is helyezhető, s így könnyen ellenőrizheti a gépelés helyességét. Az Optacon gépet már vakok számára szerkesztették. Ezzel az olvasható képet a vakok számára tapintással érzékelhetővé teszi. Mindaz a jel, amit a papírra tett kis érzékelőfej lát, azt a készülék kiformálja. Így bármilyen síkírást elolvashatnak, hiszen a tapintómezőn mindig megjelenik annak a betűnek a domborulata, ami fölött az érzékelőfej áll. Ezt persze meg kell tanulni. Kis gyakorlással negyven-ötven szót is el tud percenként olvasni a használója, de nem ritka az olyan gyakorlott, aki kilencvenszavas percenkénti sebességet is elér. A Versa—Braille gép tulajdonképpen egy komputer. Tartalmaz egy pontírógépei, és A gyengénlátókat segítik az olvasókészülékek. egy mágneskazettán adattárolót. Amit pontírással beütnek a gépbe, azt a memóriája tárolja. Kapcsolható hozzá olyan kiíró szerkezét, ami síkírást és pontírást is tud. Ha például a vak ember pontírással levelet szerkeszt, akkor ez a szöveg egy gombnyomás után pillanatok alatt síkírásban papírra kerülhet. A gép fő funkciója tehát nem más, mint lefordítani a síkírást pontírássá és fordítva. Ennek segítségével a látókkal egyenértékűen tudnak dolgozni. Láttunk még olyan zseb- számológépet, amely az eredményt beszédszintetizátorként bemondja, vagy pontírásban adja meg kezelőjének. Az a szemüveg, amelyet felvéve s bizonyos tárgyhoz közeledve, hangjelzést ad, a közlekedésben segít Mindezek a kiállított darabok azonban meglehetősen drágák. Nagy szériában nincs értelme gyártani, mert hatalmas mennyiségeket egyik piac sem tud fogadni. Például az Optacon készülék már 14 év óta kereskedelmi cikk, és Ausztriában is mindössze 120 darab működik. Hazánkban 9 ilyen készülék van jelenleg. Dr. Kiss Lászlótól, a VGYOSZ megyei titkárától érdeklődtünk, van-e lehetőség arra, hogy valamilyen készüléket kapjon a helyi szervezet. Konkrét választ nem tudott adni, de úgy érzi, hogy az illetékesek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy egy Optacon készüléket kapjanak. A terv az volna, hogy ezt a megyei könyvtár gondozná, s itt használhatnák olvasásra a rászorulók. (kerényi)
