Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-17 / 246. szám

Színe és Magyarországon az egyetlen Értesítjük a lakosságot, hogy ma délután 5 órai kez­dettel az 1/3. sz. párt-alap- szervezetben (Tízes honvéd u. 21.) ismertetésre kerül az Lesz elegendő zöldség és gyümölcs ősszel, télen és ta­vasszal. Persze később drá­gábban. Csak egy példa: a krumpli ára jelenleg 6 íorint 20 fillér. Január 1-től már­cius 31-ig az állami keres­kedelem 6,90-ért méri majd kilóját, április 1-től viszont már 7,40-ért. Szóval most igencsak megéri vásárolni a burgonyát. A Zöldért Vállalat Borsod megyei igazgatójával, Mat- lák Zoltánnal, és a kiske­reskedelmi osztály vezetőjé­vel, Ábrahám Istvánnal pia­cot néztünk a napokban. + DRÁGÁBB, MINT TAVALY Ami szembetűnő — az idei aszályos időjárás ellenére —, az az áruböség. Van bőviben krumpli, káposzta, hagyma, répa, gyökér, s ami megle­pő, karfiol is. A Zöldért Sa- jó-parti kirendeltségén já­runk, reggel 7 óra után. Hogy az időpont miért lé­nyeges? Jäger Csaba kiren­deltségvezető : — Nálunk a munka jófor­mán folyamatos. Délelőtt fél tízig elhagyja a telepünket az utolsó szállítmány is, s utána rögtön elkezdjük fel­tölteni a készleteket, hogy aztán boltonként újból szor­tírozzuk az árut. Éjjel tizen­egy órakor kezdjük a szál­lítást. Innen 185 boltba, is­kolába, napközi otthonba, kórházba visszük a zöldsé­get, a gyümölcsöt. Ma ép­pen 65 tonnát, de hétvége­ken a kétszeresét is ... A kínálattal, a választék­kal és a minőséggel nincs különösebb baj — állítja a kirendeltségvezető. Ám az árak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Betudható ez a kedvezőtlenebb időjárás­nak, s a termelésre fordított költségek emelkedésének is, no meg a messziről való szállítást is meg kell fizetni. Köztudott, hogy Borsod zöld­áruból nem önellátó, s pél­dául a répa és a gyökér egy részét Sopron mellől im­portálja. — A szükségletnek mint­egy 60—70 százalékát bizto­sítja a megye — jegyzi meg az igazgató. — A többit ide kell hoznunk... A Sajó-parton a héten be­fejeződik a burgonya átvéte­le. Mintegy 5400 tonna kerül a tárolókba. Almából 1160 Nem mindennapi külde­ményt kapott nemrégiben az MIISZ Miskolci Repülő- és Ejtőernyős Klubja. Az Egye­sült Államokból hosszú évekkel ezelőtt odatelepült egyik hazánkfia, Zolcsák István, kisméretű repülőgé­pet küldött ajándékba a klubnak. Mint kísérő levelé­ben írja: „Remélem, hog' megelégedésre segítem a magyar repüiősportot”. Az ajándékozó személyé­ről ezideig semmit sem si­került megtudnunk, csak annyi látszik bizonyosnak, hogy valamikor köze lehe­tett a miskolci vitorlázórepü­lőkhöz. Az ajándékozás té­nye, s a levél idézett záró­sora is arra enged követ­keztetni, hogy ma is szív­ügye a magyar vitorlázás fejlődése. A gép Vektor 610 típusú, 98 kilogramm súlyú, 250 köbcentis motorral hajtható szerkezet, amely maximáli­san 88 kilométeres óránkén­ti sebességgel képes repülni. Mint hazai szakemberek mondják: „Nem sárkány, hanem egy ultra light kate­góriájú repülőgép. A vezér- szarvei a nagy gépekéhez hasonlíthatóak. Az egész csővázas szerkezet, amelyen csak ott van borítás — a szárnyon • és a vezérsíkon —. ahol elengedhetetlenül fon­tos. A sárkánytól annyiban is különbözik, hogy ez a géptípus gvakorlatilag köz­lekedési eszköz, nem csu­pán sportolásra alkalmas. Nálunk, Magyarországon, ez az első ilyen gép, de külföl­dön is ritka még. A moto­ros sárkányrepülő mozgalom hazánkon kívül is csak a közelmúltban kezdődött el, és ennek egyik eredménye, »továbbgondolása*- ez a gép. amely bizonyos visszatérést jelent a hagyományos repü­lőkhöz.” A miskolci klubot patro­náló MALÉV technológiai osztályának szocialista bri­gádjai elvállalták, hogy tár­sadalmi munkával elvégzik az alkatrészeire szétszedett, három nagy csomagban ér­kezett ajándékgép összesze­relését, az aerodinamikai fe­lületek, a motor és a futó összeállítását. Már a munka befejezésénél tartanak, ami után a motor próbaüzemelé­sére. beállítására, az egész repülőgép beállítására, szin­tezésére, szabályozására, a repülésre való teljes felké­szítésére, s végül a próba­repülésre kerül sor. Ez utóbbit Baranyi Károly, a MALÉV főpilóta-helyettese végzi majd el, aki annak idején a miskolci klubban sajátította el a repülés is­mereteit, s a klub egyik leg­sikeresebb oktatójaként is tevékenykedett. T. I. Tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Karaba László, 35. sz. Általános Iskola, Lumum­ba u. 1. sz., 17-től 18 óráig; Recskó Petemé, Csóka u. 26. sz. 1/2., 17-től 18 óráig; Sár­közi Andorné, Kossuth Gim­názium, Dayka Gábor u. 4. sz., 16 órakor. jfc Érkezik a friss szállítmány (Kerényi László felvétele) Sopron mellől érkezik a répa Letörték a krumpli árát tonnát tárolnak, s a télire való káposzta is lassan a he­lyére kerül. Később pedig a piacra, a zöldségboltokba. + ÉRDEMES BESZEREZNI A Búza térre indulunk, s útközben az igazgató azt magyarázza, miként törték le a krumpli irreálisan ma­gas árát: — Azt csak a háziasszony tudja igazán, milyen érvá­gás volt, amikor egy kiló krumpliért 8—9—10 forintot kellett kifizetni. Amikor mi megjelentünk a piacon a 6,20-as krumplinkkal, akkor előbb a maszekok, majd a termelők is módosították az áraikat, mi több, hat forint­ban állapodtak meg. És ek­kor jött a mi őszi vásárunk; 5,80-ért kínáljuk a burgo­nyát ... Hát ezért érdemes most venni... Egyébként sokan élnek is ezzel a lehetőség­gel: nagy tételben vásárol­nak télire krumplit, hagymát és almát. A piac zsong, éli minden­napos életét. A vásárló vitat­kozik, a kereskedő érvel, a portéka a ládából a sza­tyorba kerül. — Semmivel sem rosszabb a mi árunk, mint az őster­melőké vagy a maszekoké — mondja Ábrahám István. —■ Az azonban tény, hogy a zöldség-gyümölcs kezelésére, külső megjelenésére több gondot kellene fordítanunk, mert kétségtelen, a külcsín is számít, nemcsak a belbecs. Ám nincs elég emberünk... Mintegy bizonyságképp er­re, az igazgató a vasgyári vásárcsarnokban egy zöl- dértes kereskedő almás ládá­jából rothadt gyümölcsöt emel ki. — Ez nem idevaló — jegyzi meg. — Igaz, a vá­sárló nem is venné meg, hisz válogathat, de azért ügyelni kellene erre is... + TÁBLA A FALON Egyes zöldségboltokban tábla hívja fel a vevő fi­gyelmét: Tessék válogatni! — Nem kötelező kitenni — magyarázza a kiskereskedel­mi osztály vezetője. — A kereskedőre van bízva... Ám ha nincs kint, s ha a vevő válogatni akar, akkor termé­szetesen ezt hagyni kelL A tábla a Hoffmann Ottó utcai boltban nincs kint. A vezető, Csabai Gyuláné meg­magyarázza : — Szükségtelen kiraknom. Én csak azt adom el, amit a vevő kér, amit kiválaszt. A műszak után én is vevő va­gyok. A pénzemért én is jó árut akarok... I. S. Önmaga szobrásza Az izomliolosszus bányamérnöknek készül Az Avas-aljn rendezési terve Avas-alja részletes rendezé­si terve. A tájékoztatót az alábbi te­rületek lakossága részére szervezzük: Ernye bán, Kiss Ernő, Petőfi, Rácz Gy., To­ronyalja, Csalogány, Avasal­ja, Domb, Muszkás oldal, Bán Tibor utcák által határolt te­rület. Kérjük a lakosság megjele­nését, véleménynyilvánítását. Miskolc városi Tanács V. B. Titkársága Oktatás, kutatás Ismét feltűnt a képer­nyőn kedvencünk, Mekk mes­ter. Azért tudunk szívből kacagni kudarcain — mi felnőttek is —, mert ismerős a figura. Két lábra emelke­dett utódai itt élnek, járnak közöttünk, és tudálékossággal takargatott szakmai analfa­bétizmusuk következményei­vel naponta találkozunk. Kesernyés mosolyt csalt a hallgatók arcára két olyan eset, amit a tanácstagok mondtak el a városi tanács minapi ülésén. A 67-es vá­lasztókörzetből hozott törté­net valahogy így hangzott: 1980-ban hozzákezdtek a csapadékvizet elvezető árok­rendszer építéséhez. Az idén át is adták a „művet”. Nem sok köszönet volt benne. A vizet sok kis ároknak kel­lene bevezetni a nagy gyűj­tőárokba. Az utóbbit azonban sekélyebbre ásták, mint az előbbieket, így az árokrend­szerben visszafelé folyik a víz. A másik történet helyszí­ne a Mésztelep. Annyiban hasonlít a fentihez, hogy ebben is árokról van szó. Ez olyan árok, amelyet ki kel­lett volna tisztítani. El is végezte a munkát néhány lapátos ember. Buzgólkodá- suk befejeztével megjelent a helyszínen egy földgép, és a kikotort massza nagyobbik hányadát visszatúrta az árokba. Hogy miért, azt a környékbeliek azóta is talál­gatják: talán mert ez köny- nyebb és gyorsabb eljárás, mint dömperre rakni és el­szállítani az iszapot. Nem kérdés, hogy Mekk mester utódai garázdálkod­tak a szóban forgó munka­helyeken. Aki nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy a víz arra folyik, amerre az árok feneke lejt, az bizony nem érdemli meg, hogy árokásó mesternek nevez­zük. De alighanem ellenszol­gáltatás nélkül vette fel a fizetését az is, akit a mun­kálatok irányításával, ellen­őrzésével, átvételével meg­bíztak. Szívesen leírnám név sze­rint, hogy kikről van szó. Ezt azonban a tanácstagok sem tudták. Hiszen annyi gazdája és kivitelezője lehet manapság Miskolcon egy ilyen munkának, hogy csak találgatni lehet. Annyit min­denesetre elmondhatok tám­pontul, hogy a városi tanács építési és közlekedési osz­tályának vezetője az ülésen utasította a Városgondnok­ság vezetőjét: vizsgáltassa ki az árok-ügyeket és jelentse megállapításait. Gondnokság — gondosság. Jó lenne, ha a valóságban is kézenfogva járna e két hasonló hangzású szó. Ez azonban csak egy botcsinál­ta nyelvész okoskodása. Sen­ki se rójon mek, akarom mondani: meg érte, és ne is akarja leverni ajtóm fölül a nyelvész-mester cégtáblát. Hiába is akarná, mert nincs. (békés) Mint egy görög szobor, magára von minden tekinte­tet. A kidolgozott izmok az egész testnek különös formát adnak. Farkas Sándor ön­maga szobrásza... Naponta három órát dol­gozik a súlyzókkal. Nem di­cső sporteredményekre vá­gyik: a testét építi. A mis­kolci Apolló klubban edz. és az idén megnyerte a ma­gyar body-building bajnok- ságot az egyik kategóriában. Az adatai? — Huszonnégy éves va­gyok, nős, egy kisfiú apja, és‘-negyedéves a Nehézipari Műszaki Egyetem bánya- méfjnöki karán. A mellbősé­gem 131, a derekam 82, a combom 75. a b'cepszem 47 centiméter. A súlyom most 104 kilogramm, a magassá­gom pedig 190 centiméter. — Mióta hódol ennek a szenvedélynek? — öt éve. Mezőtúron kezd­tem. igaz. előtte jó néhány sportággal próbálkoztam. At- letizáltam de főleg az ed­zőim miatt választottam olyan mozgási lehetőséget, ahol a magam gazdája va­gyok. — Sokan ezt inkább ön­mutogatásnak, mint sportnak tartják. Mi erről a vélemé­nye? — Tudok róla. Annak azonban nem örülök, hogy nem tesznek különbséget body* és bodys közt. Való­ban úgy tűnik, hogy a szín­padon öncélúan mutogatjuk a testünket, de nem ez a jellemző ránk. A legtöbben sportoltak közülünk, ezért nem elsősorban a hiúság ve­zérel bennünket az effajta szereplésre. — Miből áll az étrendje? — Sok fehérjéből és hús­ból. Mondanom se kell, hogy nagyon jó étvágyú va­gyok. 'S ez bizony sokba ke­rül .,. — Legközelebb hol lép fel? — Holnap Budapesten a Fesztivál Kupán, majd a hét végén Miskolcon, az Apolló Kupán. * Farkas Sándor fekve 180 kilogrammot nyom és 210 ki­lóval guggol. Lehet utána csinálni... (temesi) k Nem adják olcsón a bajnoki címet... (Pusztai László felvétele) Nemcsak a szakembereket érintő és érdeklő előadás és beszélgetés lesz holnap dél­után háromtól a Technika Házában. Az Építőipari Tu­dományos Egyesület miskolci csoportja meghívta dr. Menyhárt Józsefet, a Buda­pesti Műszaki Egyetem Épü­letgépész Tanszékének tan­székvezető egyetemi tanárát, aki tájékoztatást ad az ott folyó oktató és kutató mun­káról. Árok, árok, vizesárok Mi újság a piacon ? j Repülőgépet ajándékozott a miskolci vitorlázóinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom