Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-09 / 214. szám

Mire köliöite a pénzét a tanács? Lakások, kórházak A háborúban tiinlettek a békéért fl diósgyőri példa 1943. szeptember 9. krónikája ★ A gépgyár B-gyáregysége nagycsarnokának falán emlék­táblát helyeztek el: „Ezen a helyen 1943. szeptember 9-en a Diósgyőri Gépgyár dolgozói a kommunista sejt kezdeménye­zésére tüntettek a fasizmus ellen. Követelték a békét. Ma­gyarország kilépését a háborúból és a Szovjetunió elleni harc azonnali beszüntetését.” — olvasható a táblán. A negyven év­vel ezelőtti esemenyekre emlékezve tegnap délután megko­szorúzták az emléktáblát. (Folytatás az 1. oldalról) Az év első felében a kom- niunális-városüzeinelési fel­adatok közül a köztisztaság, s 'az útjavítási munkálatok esetében jelentős színvonal- emelést terveztek. A munká­latok megkezdődtek: a pénz­ügyi teljesítés döntően a má­sodik fél évben várható. Az óvodai, általános iskolai ellátásban a létszámnöveke­dés jelentett nagy gondot, kü­lönösen az új lakótelepeken. A nehézségeken sikerült úrrá lenni, a gyermekélelmezésben részesülők körét pedig tovább tudták bővíteni. Az eddigi­nél nagyobb az igény a szo­ciális segélyek, s a szociális étkeztetés iránt, a város kasz- szájából fél év alatt 6 millió forint jutott erre a célra, Az idén .160 lakást telje­sen, 95 lakást pedig részle­gesen fel kell újítani. Az első fél évben 184 teljeses 35 részleges felújítással ké­szültek el a kivitelezők. Az idei fejlesztési terv mi­nimális és maximális célokat tűzött ki: az első féléves tel­jesítés, a fejlesztések értéke elérte a 660 millió forintot, a maximális cél több mint 44 százalékát. Ezerhatszázhárom lakást szeretnénk az idén felépíteni Miskolcon, s ebből az elsőiéi évben 485-öt sikerült üzem­be helyezni. Az új otthonok többsége magánlakás, 177 ott­hon épült állami erőből. A lakásépítés tempója né­mileg elmaradt a kívánttól, elsősorban a nyílászáró szerkezetek, s a befejező szakipari kapa­citás hiánya, a bevezetett új fűtési rendszer hibái mi­att. (A fűtési rendszer kijavítá­sát. a hőcserélők kicserélését a BÁÉV a fűtési idény kez­detéig elvégzi.) A magánépít- tetők sem haladtak az elkép­zelt gyorsasággal, hátráltat­ták a munkálatokat az anya­gi gondok, s a vállalkozó kivi­telezők hiánya. A kórházaink bővítésére, fejlesztésére szánt maximálisan 112 millió fo­rintnak csak alig több mint egynegyedét sikerült felhasz­nálni az első fél évben. A Semmelweis Kórház rekonst­rukciója jól halad, de a vas­gyári sebészet épületén dol­gozó kivitelezők elmaradtak az ütemtervtől. Az első fél évben kellett volna elkészülnie a Mátyás király és a Jókai utcai böl­csődének, de a csöppségeket csak a jövő hónaptól tud­ják a leghamarabb fogad­ni. Hasonló a helyzet a Jókai utcai óvodával, s a tervezett­nél lassabban haladnak a Nagyváthy utcai iskola bőví­tésével is. Az első fél évben a lakóte­lepeken közműhiány általá­ban nem akadályozta a laká­sok átadását, s jól halad a szennyvíztisztító-mű és a ke­let—nyugati szennyvízgyűj­tő kivitelezése is. A lakótele­pek közművesítésénél a gáz­vezetékek fektetését a nyu­gati importból származó mű­anyag idomok hiánya hátrál­tatja. Az első fél évről kialakult kedvező képhez hozzájárult, hogy az építők — a BÁÉV. az ÉÁEV. az MMV — vállalko­zói készsége nőtt, s a máso­dik fél évben még a munkák gyorsítására is ígéretet tet­tek. Vajon sikerül-e teljesíteni az idei éves tervet? Az első fél év értékelése ' még nem elegendő jogosítvány arra. hogy egyértelmű lehessen a válasz. Rózsa Kálmán, váro­sunk tanácsának elnöke el­mondta, hogy a tervteljesítéshez tovább­ra is nagy erőfeszítéseket kell tenni, mindenképpen el kell kerülni a felesleges ki­adásokat. a pazarlást az épületek fenn­tartásánál, felújításánál., s szigorúbban, következeteseb­ben kell számon kérni a ki­vetett adókat is. A közelmúltban változott meg a temetői rendelet. Él­nek-e az új lehetőségekkel az érintettek? — kérdeztük Tóth Ferenciül, a Borsod megyei Temetkezési Vállalat igazga­tójától. — Az új rendelet beveze­tésének a hatását különöseb­ben még nem érezzük. Lehe­tővé vált például, hogy a csa­ládtag a hozzátartozó ham­vait tartalmazó urnát hazavi- hesse, de eddig mindössze egy család jelentkezett... Az urnafülkét egyébként 10 évre bérelhetik, míg a sírhelyet 25 évre. A rendelet szerint a Boltavatás a belvárosban Bori Ist ván üzletvezető alig titkolt megilletődöttséggel vette át az új boltot Mátyás Lajos igazgatótól. A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Szinva néven ABC- áruházat nyitott tegnap a belvárosban, a Vörösmarty utcában. A szakmai bemutató ven­dégei megtekintették a több mint 800 négyzetméter alap- területű bevásárlóhelyet. Az avatáson részt vett Fülöp Péter, az MSZMP Miskolc 1 városi Bizottságának osztály- vezetője. dr. Makai Tibor, a megyei. Orosz László, a vá­rosi tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A nagy- közönség a kora délutáni órákban vette birtokba a vá­ros új. reprezentatív elelmi- szerüzeletét. Könyv a gyáralapítói Még varosunkban is keve­sen ismerik az ős-vasgyár alapító Fazola Henrik élet­útját. küzdelmét a magyar ipar megteremtéséért. Négy' éve, nyolc előadásban, a Va­sas Művelődési Központban láthattuk Kriston Béla A megszállott című esemény já­tékát, Fazola Henrikről és Frigyesről. A szerző regény­ként is megírta Fazola Hen­rik életútját. A könyvet a Népszava Könyvkiadó adta ki. Ma délutántól a diósgyőri munkás kulturális napokon árusítják, s a szerző dedi­kálja. hamvakat kijelölt kegyeleti helyen szétszórhatják a csa­ládtagok, de idáig még erre sem került sor. A temetések mindössze 8 százaléka ham- vasztásos. Ügy látszik, még sokan idegenkednek tőle, bár az is igaz, hogy a hamvasztás- ra esetenként három-négy he­tet is kell várni, mert csak Budapesten van rá lehetőség. Annyit még megjegyeznék, hogy az utóbbi években a gyászolóktól átvállaltuk az ügyintézés jelentős részét, például ha igényli a hozzá­tartozó, a társadalombiztosí­tás által fizetett temetési se­gélyt is felvesszük. Erről még igen sokan nem tudnak. A városi temetőben sírgondo­zást. locsolást és virágültetést is vállalunk, de díjtalanul kölcsönözhető locsoló és kis- kerti szerszám is. A pályakezdő orvosok helyzetéről tárgyalt tegnapi ülésén a Borsod megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottsága Tá­jékoztatójában dr. Szabó Ist­ván, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy fordult a kocka, azaz: a borsodi köz­ségek orvosellátottsága ma már jobb, mint a városoké. Példaként Ózdot, Leninvá- rost, Kazincbarcikát említet­te. Volt ennél rosszabb is az arány, de 1978-ban Borsod­ban száz közül 13 orvosi ál­lás volt betöltetlen. Az or­vosi hiány-arány öt év alatt a felére csökkent, s ebben nem kis része van a tanács által szorgalmazott és támo­gatott tudatos utánpótlás-ne­velésnek, s az ösztöndíjrend­Rendorségi jelentés: Miskolc­Diósg.vór, 1943. február: ........a helyzet veszélyes, bármily cse­kélységen felfordulhat a mun­kásság eddigi nyugalma,” Nyu­galom? Az aggasztó jelek egy­re sokasodnak: akadozik a fronton a tábori posta, meg- csonkulva, megtört emberek­ként térnek haza a honvédek, hosszúra nyúlik az elesettek listája, a boltokban egyre ke­vesebb az áru, az árak az egekbe szöknek, a diósgyőri Ujgyárban az elrontott fegy­veralkatrészekért hónapokra börtönbe lehet kerülni ... A látszólag nyugodt felszín alatt forrtak az indulatok, a mun­kások békére. jobb életre vágytak. Csak egy szikra kel­lett .. . Így hívtak a gyárban: a „kis Szaladnya”. Ifjabb Sza- ladnya Ferenc négy évtized­del ezelőtt, huszonéves fia­tal esztergályosként dolgozott a diósgyőri hadiüzemben: édesapjával együtt vett részt a munkásmozgalomban. — Egy evvel azelőtt ke­rültem ki a börtönből, ahol szabolazs miatt ültem. Az elvtársak a gyárban ezekben a hónapokban már kiterjedt agiláeiót folytattak a béké­ért: a háború értelmetlensé­géről, az egyre romló hadi- helyzetről beszéltek. Barbai ék, Oszipék, Fekete Mihá- lyék szavaihak volt hitele, a munkások előtt, de igazukat erősítették a moszkvai rádió magyar nyelvű adásai is. Egy­re világosabbá vált 43 dere­kára. hogy ezt a háborút a fa­siszták elveszítik, a Vörös Hadsereg feltartóztathatatla­nul nyomul előre... A gyár fedezte a magyar kjvegszükséglet egészét, itt minden csavar, minden al­katrész létfontosságú volt a hadvezetés számára. A rend­őrségi jelentés már február­ban veszélyes helyzetről be­szélt, s nem tévedtek, jött a forró tavasz: Sajóbábony- ban márciusban a bányászok sztrájkoltak, áprilisban Sajó- szentpéleren az üveggyáriak tüntettek, de Budapesten, Salgótarjánban, Pécsett is megmozdult a munkásság. Május végén Diósgyőrben is pattanásig feszült a helyzet, a munkások a megélhetésért harcoltak, béremelést köve­teltek. Engedmény helyett még feljebb srófolták az ára­kat ... Orosz Kálmán esztergályos is azok közé tartozott, akik látták, hogy hamarosan ten­ni kell valamit: — Hallgattuk rendszeresen a moszkvai rádió adásait, buzdítást jelentett számunk­ra minden szovjet harci si­ker. Szeptember 8-án este bombaként robbant a hír: kiugrottak az olaszok a há­borúból! Akik részt vettek az elmúlt hónapok agitációs, szervező munkájában, mind­szernek. Jelenleg a pályakez­dők fele társadalmi ösztön­díjas. Ez itt, és most azért fontos, mert Borsodban a pályakezdő orvosok aránya eléri a negyven százalékot. A fiatal szakemberek meg­becsülése. letelepítése látvá­nyosan javította az eddigi borsodi statisztikát. Ám el­odázhatatlan a körzetbe ke­rülő pályakezdők szakmai to­vábbképzésének biztosítása. Helyettesítési gondokat vet föl a kötelező kórházi gya­korlat megszervezése. Ezzel kapcsolatban hangzott el az ülésen: „A jövőben szeret­nénk elérni, hogy a körzetbe kerülő fiatal orvosok a szak­vizsgához szükséges kórházi gyakorlattal rendelkezzenek. Ezért ettől az évtől kezdve tíz megyei körzeti orvosi gya­annvian tudtuk: nem lehet várni tovább . . . Szeptember 9-én reggel látszólag nyugodtan igyekez­tek munkába az Üjgyár dol­gozói, de mire a gépeikhez, a munkapadhoz értek, már terjedt a hír: a reggeüszü- netben tüntetünk! — A kommunista sejtek legmegbízhatóbb emberei vitték üzemrészről üzem­részre a hírt, szervezték a tüntetni induló csoportokat — emlékezett vissza Szalad­nya Ferenc. — Nem volt sok időnk, hiszen az üzemrészek messze estek egymástól, há­romnegyed kilenckor pedig már megszólalt a reggeli- szünetet jelző csengő. Orosz Kálmánná a meg­munkálóban dolgozott. Az első csengőszói a fogta ma­gát. s vitte a reggelit férjé­nek az esztergályosokhoz: — Megdöbbenve láttam, hogy az üzem kong az üres­ségtől. sehol senki! Elindul­tam a hivatalház felé, Hal­lottam a kiabálást, s láttam, hogy mindenfelől emberek sietnek arra. Kérdeztem az egyiktől: mi történt? Csak annyit válaszolt: igen nagy baj van... A csengőre már 1500— 2000-en gyűltek össze a hi­vatalház előtt: a kommunis­ták szervezte csoportok fe­nyegető de fegyelmezett tö­meggé szaporodtak, egyre többen csatlakoztak hozzá­juk. A szemtanú, Szaladnya Ferenc így látta.: kornoki állást szervezünk, olyan feltétellel, hogy a két­éves kórházi gyakorlatot biz­tosítsuk és a pályakezdő, fia­tal orvos csak ezek után ke­rül a körzetbe.” * A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ülésén részt vett Márton János, a KNEB főosztályvezetője is, aki a testület nevében gra­tulált és jókívánságait fejez­te ki Józsa Lászlónak, a NEB megyei elnökének . abból az alkalomból, hogy negyven­éves munkaviszonnyal ren­delkezik. Az ünnepeltnek gra­tulált dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára és dr. Majoros László, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se is. — A tömeg kiabált: ..Bé­két akarunk! Lépjünk ki a háborúból!” a hivatalházban ijedt szaladgálás kezdődött, majd közölték, válasszunk küldöttséget. A tömeg sor­ra kiabálta be a neveket: édesapámat is beválasztot­ták. Végül is ők tolmácsol­ták követeléseinket. A gyár köré viilámgyorsan gyűrűt vont a csendörség es a rendőrség, ám mire véget ért a negyedórás reggeliszü­net. a csengőre mindenki új­ra dolgozott. Orosz Kálmán: — Vigyáznunk kellett, ne­hogy az a látszat legyen, hogy sztrájkolni akarunk; ezért zajlott le a tüntetés fe­gyelmezetten, röviden, gyor­san a szünet alatt. Mi a bé­kéért akartunk tenni, a han­gunkat hallatni! Akkor érez­tük, hogy sikerült, amikor a moszkvai rádió így szólt a tüntetésünkről: ..Kövesselek a diósgyőri példát!” Az ország hivatalosan nem értesülhetett minderről, azon­nali hírzárlatot rendeltek el, s gőzerővel megkezdődött a nyomozás a szervezők, a „fel­bujtók” után. Szaladnya Fe­rencet is faggatták, figyel­ték: — Kitartottunk mellette, hogy ez egy spontán, ösztö­nös megmozdulás volt. Hiá­ba citáltak sokunkat kihall­gatásra, nem mentek semmi­re, nem akadt senki, aki i bármit is mondott volna. A diósgyőriek tüntetése nem tudta, nem tudhatta megváltoz­tatni a történelem menetét, de a sikeres akció erőt adott: egy j év múlva, 1944 szeptemberében? a német megszállás hónapjaiban, ! vállalva a még kockázatosabb feltételeket, úira tüntettek a di­ósgyőri munkások a békéért . . . Ma a DIGEp-hivatalház falán emléktábla jelzi az 1943. szen­tember 9-i béketiintetés helvét, húszéves megsárgult fotók őr­zik az emléktábla-avatóra ösz- s-együltek arcvonásait. A tör­téneti archívumok, tanulmányok, s a harcostársak emlékezete "pe­dig őrzi a szervezők neveit: Barbai Ferenc, Fekete Mlháiv, Bánhegvi Béla, Lakatos Henrik, Kosa Mihály, Knoácsy Sándor, Mazuch József, Paüagi Bemét, Orosz Kálmán, Pásztor Károlv, Szaladnya Ferenc. ITrbancsok Mihály, Simon Albert, Zafír Sándor — a szűkre szabott kró­nika nem lehet telies. Bátorsá­guk, hitük példa tehet minden mai békeharcos-utőd számára. KISS LÁSZLÓ Gyengénlátók A Vakok és Gyengénlától* Országos Szövetségének Bor­sod megyei Szervezete az idei éves taggyűlését a jövő hé­ten, szeptember 16-án tartja. Az ülés színhelye: a miskol­ci Úttörőház nagyterme. (k—ó) Szétszórhatják a hamvakat... Változlak-e a temetkezési szokások? T. L. Orvosi hiány-arány Fordult a kocka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom