Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-01 / 155. szám

a ii alá A tervezett lakóterületi közműhálózatnak csak egy részét sikerült megépíteni tavaly Miskolcon. Jóval ke­vesebb vízvezeték, szenny- csatorna és távfűtővezeték került a föld alá.'Egyedül az elektromos hálózat építésé­nél tudták a tervezett ered­ményt meghaladni. Az el­maradt vezetékszakasz meg­építése. a munkák pótlása az idei évre maradt. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkársága döntött az 1983 84. évi iro­dalmi, valamint képző- és iparművészeti ösztöndíjak odaítéléséről. A 462 pályá­zó közül a következők kap­ták meg a SZOT ösztöndí­ját: Baráth Lajos író, Berkes Erzsébet kritikus. Kiss íren költő, Ladányi Mihály költő; Ratkó Jódsef költő, Rózsa Endre író, Sarusi Mihály író, Tamási Orosz János író. Utassy József költő; továbbá Ágotha Margit grafikus, Barczi Pál grafikus, Hézsö Ferenc festőművész, Janzer Frigyes szobrászművész, Nagy Előd festőművész, Pauli Anna iparművész, Prím Zoltán iparművész és Szabó Zoltán festőművész. Hajdú Gábor író és Utry Attila író, valamint Fejér Gábor fotóművész és Zám- bó Kornél festőművész meg­osztott ösztöndíjban része­sültek. Törőcsik Jolán iparmű­vész és Szász Anna író ösz­töndíját a SZOT titkársága fél évvel meghosszabbította. A nyári Irgalmat a fáknak? n Újra és újra a fák: ha statisztikát készítenénk az olvasói levelekről, s a sajtóban megjelenő írásokról, a rádióban, té­vében műsorra tűzött riportokról, a fák védelmének témája bizonyára a listavezetők közé tartozna. Az újságíró és a vá­roslakó azonban mégis kénytelen újra és újra' tollat ragadni, mert a sürgető, aggodalmat tápláló esetekbe ismételten bele­ütközünk. úf Kóstoló az idei termésből. ízlik a szem..I Sok vitát szült a Marx tér mellett levő családi házas lakó­negyed szanálása. A terveket módosították, több ház megma­radhat a helyén. Ahol azonban mégis bontanak, ott szinte minden udvaron áll egy-két fa. Vajon mi lesz a további sor­suk? Az eddigi gyakorlat szerint mire az építészek, közmű- lekletók, közlekedésszervezók felosztják maguk között a te­rületet. mindennek marad hely, csak a fáknak nem. De ha még sincs útban az öles törzs, nagyon kevés kivitelező akad, aki kalodát épít fából, így védve a munkagépektől az értékes növényt. A kertészek a megmondhatói, hány millió forintot emészt fel az a sziszifuszi munka, amíg egy új lakótelepen egyáltalán valami zöld látható lesz. Nemcsak a- Marx tér környékének fáiért aggódunk, hanem az Avas-dél térségében is van mit félteni. Az Avas keleti lejtőjén a tervek szerint park lesz a védett Greuter-mini arborétumból. Az elhatározás tiszteletre méltó, azonban a keserű tapasztalatokon alapuló bizalmat­lanság mégis azt mondatja: ki lúd ja. hogy av. építkezés tatár- dúlása alatt hány fa tűnik el, vagy csonkul majd meg ... Nem kérünk többet az építőktől, a tervezőktől: elég, ha ar­ra gondolnak, hogy a hétvégi telken milyen kínkeservesen le­het felnevelni egy egészséges fát. A város fái sem nőnek gyorsabban. <k—ó) egyetemen Egy előadás volt ma dél­előtt a miskolci nyári egye­temen. Or. Horváth Iván, az Országos Vezetőképző Köz­pont főosztályvezetője tartot­ta /pari rendszerek az új fel­tételek között címmel. Hol­nap reggel negyed kilenctől dr. Andics Jenő kandidátus, az MSZMP Politikai Főisko­lájának tanszékvezető-helyet­tese tart előadást A vezetés­szociológiai aktuális kérdései címmel. Vasárnap Egerbe kirándulnák a nyári egyetem hallgatói. r Árpát aratnak Miskolc határában Dr. Imre Ferenc nyugdíjba ment Örsén váltás a dróíoyárban * Kollégái állítják: a vezetés művésze volt. Rendkívüli és rendhagyó műszaki-gazdasági konferenciát tartottak tegna > a December 4. Drotmüvekben. Az egyetlen téma kapcsán kel bejelentés hangzott el: nyugdíjba ment az igazgató és kinevezték az igazgatót. Dr. Imre Ferenc igazgató, kiemelkedően eredményes mun­kásságáért, nyugállományba vonulása alkalmá­ból a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést vehette at Méhes Lajos ipari mi­nisztertől. Néhány Órával később, már Mis­kolcon, Soltész István ipari miniszterhelyettes gratulált az igazgatónak, s köszöntötte Kiss Bé­lát, a urótgyár július 1-től kinevezett vezetőjét. A tegnapi ünnepségen részt vett dr. Havasi Béta. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára. Dudla József, -Miskolc város Pártbizott­ságának első titkára, dr. Balogh József, az SZVIT titkára. Az elnöklő Kovács Mihály, a vállalat pártbizottságának titkára, a kétezernél több tagú kollektíva nevében gratulált a régi és az új igazgatónak. Dr. Imre Ferencet az utolsó napon az el­ső napról kérdeztem. A puritán egyszerű­séggel berendezett igazgatói irodában most különös akusztikája van a szavaknak. — A gépgyárban dolgoztam. 1948-ban él­munkás is lettem. Aztán elküldték pártisko­lára. Még le sem vizsgáztam, amikor hí­vattak. Három hónapra a drótgyárba kell menned! (A Besenyői úti üzem akkor szovjet fel­ügyelet alatt állt. Kapcsolatot kellett keres­ni, meg kellett szervezni a jövőt. Imre Fe­rencnek azt mondták, hogy ó lesz a párt­titkár.) — Megdöbbentő volt a kép, ami fogadott 1949. április 6-án. A gyár még mindig ro^ mos volt. az egyetlen tolmács nem győzte a munkát. Nem hitlem akkor, hogy itt fogom leélni az életemet. (A háromhónapos megbízásból több mint három évtized lett. A kolléga, barat, az igaz­gatóval csaknem egyidős Regenyei Dezső termelési főmérnök mondta: ez a gyár azért lett olyan, amilyen, mert a csapat és a vezető egymásra talált.) — Az ötvenes évek elejére épült föl a gyár. Szerencsés voltam, mert jó kollégák szegődtek mellém. Ez egy nagy, szocia­lista családi vállalkozás. Az ötvenes évek közepén évente negyvenmillió forint érté­ket termelt az üzem. Most 2.4 milliárd fo­rintot. De nem erre vagyok a legbüszkébb. (Az igazgató megtanult oroszul, jogi dok­torátust szerzett, járt Japánban és a Ko­rai-kábelt Svájcban, Izlandon is kipróbál­ták. Dr. Imre Ferenc három nyelven tár­gyalóképes. Es partner. Akárhol.) — A gyári változások látványosak, de legtöbbet az emberek változtak. A kép­zettség, a műveltség, az életkörülmények módosulása minden statisztikánál beszéde­sebb. A hajdani dróthúzók gyerekei diplo­mát szereztek, vezető állásba kerültek. És mit mondjak arról, hogy a gyár előtti autóparkolót folyton bővíteni kell?! (Dudla József azt mondta: jó vezető, ki­tűnő ember, nagyszerű kolléga az igazga­tó. Az új igazgató, Kiss Béla azt mondta: nehéz a helyzetem; egy ilyen kiemelkedő képességű vezető után a funkciót átvenni. Számomra ő a mérce.) — Én nem búcsúzom a gvártól. Nyugdí­jas leszek, de drótgyári maradok. És hi­szem. hogy „nyugdíjasként” is barátom marad Kasuba. Veres, Haluska. Görgényi és a népes Nemesik família Figyelem, per­sze. hogy figyelem, mi történik majd a gyárban. Beleszólni nem fogok, nem aka­rom. de ha tanácsaimat kérik, szívesen segítek. Két évvel ezelőtt, hatvanéves korában nem ment nyugdíjba. Igaz, nem is küldték. Maradt, maradni akart, mert úgy érezte, hogv még hasz­nálni tud. Az ipari miniszter tegnap reggel, a kitüntetés átadásakor azt mondta, hogy dr. Imre Ferenc méltó a legmagasabb kitüntetésre, emelt fővel köszönhet el. Jó gyárat hagy maga után, jó csapatra bízza a vállalatvezetést. A búcsú persze nem könnyű. A sikeres, szerencsés, ke­mény életű gyárigazgató, közéleti ember bizony meghalódottan fogadta az utolsó, meleg kézfo­gást. Aztán kacsintott egyet, amúgy „imreferi- sen”, s a szokásos köszöntéssel kívánt jószeren­%, BRACKÖ ISTVÁN Péter-Palkcr megindultak a kombájnok A mezőgazdász néhány héttel ezelőtt, hu rosszul aludt, minden bizonnyal az aszállyal álmodott. A májusi forróság nem tett jót a kalá­szosoknak. Ha mostanában rossz az álma. akkor az eső jelenik meg képzeletében. Az égi áldás most a gabonának már nem áldás... Június 3-án, Csongrád me­gyében indultak meg először a kombájnok, az őszi árpát vágták. Péter-Pálkor Miskolc határában is megkezdték az aratást. A borsodszirákj Bar­tók Béla Mezőgazdasagi Ter­melőszövetkezet 2-es számú kerületében. Miskolc-Szir- mán jártunk. Kalauzunk Ber­ta László elnökhelyettes es ifj. Kormos György kerület- vezető volt, s utunkra elkí­sért a városi tanács mező- gazdasági és élelmezési osz­tályának vezetője, Csepregi Csaba is. • ÍZLELIK A SZEMEKET Az elnökhelyettes egykor szirmai volt. A helyi Üj Élet Termelőszövetkezetet vezette •a borsodsziráki egyesülésig. Most hazajött: — Itt, ebben a kerületben 287 hektáron búzát, 109 hek­táron őszi árpát és 225 hek­táron tavaszi árpát vetet­tünk. Jó termésre számítunk. Azt már a kerületvezető mondja, hogy az elmúlt hét péntekjén, csak úgy kóstolás­képp. megindultak a kom­bájnok. — Hát nem sikerült. Meg­hátráltunk. Az eső. ami ak­kor esett, lággyá tette a föl­det. A húskombinát és a Sajó. között járunk, a Kispást-dű- lőben. Harminckét hektáron aranyló sárgában pompáznak itt a kalászok. A termés jó­nak ígérkezik. Az elnökhe­lyettes. a kerületvezető és az osztályvezető a teli szemeket ízleli. Mind a hárman elége­detten bólintanak: — Nagyon jó ... • JÓ A TERMÉS Négy kombájn vágja a rendet. Egy E 516-os. egy E 512-es és két SZK—5-ös. Megindulnak, fordulnak, ár­pával telik a tartály. Majd két gép megáll. A vezetők jelzik:'— Hiba! Június 22-én. egy héttel az aratás megkezdése előtt tar­tották a gépszemlét Szirmán. Akkor azt nyilatkozta ifj. Kormos György, hogy az erő­gépek és a kombájnok meg­újítására igen nagy gondot fordítottak... — Nem mentegetőzésképp — mondja most —. de üres^ Árpatengerben a kombájn járatban valóban rendben volt minden. Am a rejtett hi­bák terhelés közben, az ara­tás első egy-két napián iön- nek ki. Ezzel számolni kell. Probléma nincs, meg tudjuk javítani a gépeket. A hibátlan SZK—5-ös.az árpatenger közepén dolgozik. A vezetőülésben Tocsev Jó­zsef: — Ez az első nyaram a ga­bonában — magyarázza. — Hét éve. hogy a termelőszö­vetkezetnél vagvok. mint traktoros. Most beálltam a kombájnnsok sorába. Nem ta­gadom. a több pénz remé­nyében. Innen fentről. a nye­regből is úgv látni, hogy jó­nak ígérkezik a termés. ígv véli társa, a harminc­éves Nagy Imre is. Ö már ti­zedik éve arat. — Tán soha annyi n°m került még magtárba, mint amennyi az idén fog... — jegyzi meg. • KUN­SZENTMÁPTONRÓL JÖN A SEGÍTSÉG Termésátlagokról beszélni persze az aratás kezdetén (Kerényi László felvételei) még korai. A vezetők is becs­lésre hagyatkoznak: — Az őszi árpa 4,5—5 ton­nát hozhat hektáronként...’ Ez lényegesen jobb az átlagnál, A tápanyag-utánpótlás, a nö­vényvédelem megfelelőnek bizonyult, s a májusi forró- ságot leszámítva, az időjárás js kegyes volt hozzánk. A búzába minden valószí­nűség szerint iúlius 5-e és július 10-e kőzett állanak a kombájnok. Az aratás — ha az idő is kedvez — bő két- három hétig tart. Segítség is várható. Három borsodsziráki Claas Dominator most Kun- szentmártonban. a Körös­menti Termelőszövetkezetben arat. Amikor ott végeznek, akkor kerül sorra Miskolc határában a búza. És akkor a kunszentmártoniak is jön­nek a kombáinaikkal. Az úi kenyér ünnepén fiz ország legészakibb csücské­ben is új búzából készüit lisztből sütnek.., (illés?}

Next

/
Oldalképek
Tartalom