Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)
1983-06-18 / 144. szám
V Izzad a tenyér, elszorul a torok Érettségi ♦ Az is fontos, hogy jó benyomást keltsen az ember ... Van akinek cseppet sem kellemetlen emlék, van aki éjszaka felriad, ha erről álmodik. Van aki — saját megítélése szerint - rosszabb jegyet kap a megérdemeltnél: (ez a többség); van aki jobbat (ilyen nincs is)... Van akinek a tenyere izzad, van aki nem tud reggelizni, van akinek ismét mutálni kezd átmenetileg a hangja, van viszont aki nyugodt, sőt blazirt: könnyű neki, ő tanult... Vannak aztán csalhatatlan szisztémák: melyik kézzel kell tételt húzni, és honnan, szélről, középről, alulról vagy felülről, a lényeg az, hogy olyat húzzon az ember, amit tud. Akik már túl vannak rajta, vidámak és felszabadultak, immár érettek, sőt tapasztaltak: n szorongató percekből már vidám történetek kerekednek. Akik még előtte vannak a Nagy Eseménynek, szorongva hallgatják a történeteket, s hálósak minden • a fentiekhez hasonló - hasznos tanácsért... >jc A vizsgabizottságnak sem könnyű a dolga (Kiss József felvételei) Július 1-tő! PetSfi-műsor, sztereóban Július 1-től a Magyar Posta és a Rádió között fejlesz- sei eredményeként megkezdődik a rádió Petőfi-műsorá- mak sztereóadása az URH- sávban — jelentették be tegnap az újságíróknak a Posta Vezérigazgatóságán. Ezzel egyidőben átrendezik az URH-sávban a Kossuth- és Petófi-műsort sugárzó adóállomások frekvenciáit. A Kos- suth-műsor jelenlegi frekvenciáin, Nagykanizsa és Miskolc kivételével, a Petőfi-szte- reóműsort lehet majd fogni, a Petőfi-adók helyén pedig a Kossuth-műsor jelentkezik. Júhus 1-től még egy jelentős változás lesz: a Petőfi, illetve a 3. műsor adói állandóan sztereó üzemben sugároznak majd, függetlenül attól, hogy az éppen adásban levő műi sort monoban, vagy sztereóban készítették. A Petőfi-műsorok sztereó sugárzása valamelyest kihat a műsorkészítésre: július elsejétől a Petőfi rádió a friss információk mellett egyre több zenét fog sugározni, főként a fiatalok igényeinek kielégítésére. Régi kívánság teljesül ezzel, ugyanis az elmúlt években igen sok könnyűzenei, tánczenei és popzenei felvétel készült sztereóban., amelyek a Petőfin csak monoban hangozhattak .el, a műsorszerkesztési elvek ugyanis nem tették lehetővé, hogy minden sztereófelvételt a 3. műsorban sugározzanak. A Petőfi sztereósít ásával a 3. műsorban felszabaduló időben főként komoly zenét, irodalmi és ismeretterjesztő műsorokat adnák. Hollóházán épül Űj, négytantermes iskola építését kezdték meg a közelmúltban megyénk határán, Hoftóházán Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat ifj. Kalmár László vezette építésvezetősége egy hónappal ezelőtt kezdett az alapozáshoz, mellyel július 27-re végeznek. Az oktatási létesítményben tornaterem, öltöző, mosdó és ebédlő is helyet kap. Mozit kapnak az avas-déliek, igaz, egyelőre csak a nyárra. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat vígjátékokat, kalandfilmeket, musicaleket vetít könnyű nyári szórakozásul a hétfőn nyíló szabadtéri moziban, mely a 42. sz. Általános Iskola udvarán kapott helyet. A vetítések 9 óraSokszor és jogosan érte már a vád a tévét, hogy nem elég jó, alkotó a kapcsolata a kortárs irodalommal. A- néző aligha tudja eldönteni a vitát, hogy kinek is van igaza (gyaníthatóan közrejátszanak az anyagiak is), de nem is érdekli érdemben. Szakonyi Károly a ritka kivételek közé tartazik. Darabjaival, tévéjátékaival (legutóbb a szerencsétlenre sikeredett Dániellel) jelen van a képernyőn. Szerda este Kisded játékaim címmel érdekes és szóAz elmúlt hónap végén, a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén - egye. bek mellett - az általános iskolások étkeztetésének helyzetét tárgyalták meg. Miskolcon 14 ezer gyereket étkeztetnek iend- szeresen, ezeknek a tanulóknak a többsége napközibe jár. És m: a helyzet a nem napközisekkel? Jó példa lehet a többi iskola számára a 40-es, ahol a tanévben 231 nem napközis gyereknek - mindenkinek, oki igényelte - biztosítottak ebédet. Ladányi Sándor, az iskola igazgatója mondja: — A napköziseken kívül 90 | gyerek ebédel az iskolánkban, A Gárdonyiban KépzőiÉzeíi táborok A gyermekek kreativitását kitűnően fejleszti, ugyanakkor kellemes időtöltés a hétfőn, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban induló képzőművészeti tábor. Általános iskolásoknak szervezik, s júhus 17- ig tart. A gyerekek délelőtt szakemberek irányításával megismerkednek a festés, a kerámia, a tűzzománc készítésének fogásaival, múzeumba látogatnak. A délután a szórakozásé. Az építők napján nagy sikert arattak a hangácsi tsz lovai; a gyerekek örömére, a táborba is elhozzák a pacikat, s a tanulók megtanulhatnak lovagolni. Június 25-én kezdődik az országos középiskolai képző- művészeti tábor. Ez három hétig tart. SZemadám György festőművész és Vincze Ildikó keramikusművész vezeti. Meghívják többek között Csaba György csillagászt, dr. Szőke Péter ornitológust, s drama tikus játékot ad elő Sárközi Zoltán, a debreceni Csokonai Színház művésze. kor kezdődnek, a bemutatandó filmek között van a Bombanő, a Kaszkadőrök, a Dutyi-dili, a Jézus Krisztus szupersztár, a Pantaleon és a hölgyvendégek — szinte kivétel nélkül valamennyi III. helyáras. Most hétfőn és kedden a A profit vetítik. rakoztató műsorral, jelentkezett, ö maga is megjelent a képernyőn, s néhány csevegő mondattal bevezette, kommentálta a látottakat. Azt hiszem, hogy ez az út még a jelen gazdasági kö- hiszen egy ilyen műsorban elö- hiszen egy ilyen műsorban elvehetők a konzervek, a már játszott darabok is (esetünkben a Hongkongi parókából adtak egy részletet). Az írót — megfóga’mazása szerint — a játék és a szenve141 a Tokaj vendéglátóházban. A 90-ből 34 menzás, ők havi 100 forintot fizetnek az ebédért, a többieknek egy ebéd 10 forintba kerül. Azoknak is, akik a Tokajban étkeznek; nekik a különbözetet az iskola téríti meg. Június 27-től Tapolcára, a 29-es számú Általános Iskolába szállítjuk különbusszal ebédelni azokat a gyerekeket, akik a nyári napközibe jelentkeznek. A konyhánkat a Miskolci Vendéglátó Vállalat üzemelteti, több mint egy éve. Az étkeztetéssel kapcsolatos, hogy nagy sikere van az iskolatejakciónak. Azt tervezzük, hogy jövőre almát is vásárolhatnak a gyerekek az óraközi szünetben, természetesen nem kilóra, hanem akár egy-két darabot is. Aki a halálról beszél, az az életre gondol. A temreszet közelségében élő parasztság nemcsak tudomásul vette a halált, de kultikus szokásaival (s ezek részének kell tekintenünk a babonás hiedelmeket is), a halottak és a sírhelyek tiszteletével fel is készült arra. Volt (van) ebben a gondolkodásban a dialektika mellett nagy adag bölcsesség és humánum is: sokkal könnyebben elviselhető a fájdalom, ha magunk mellett érezhetünk egy közösséget, egy viselkedési normát. Kunt Ernő néprajzkutató a faluközösség már bomló- ban levő, de még fellelhető hagyományait dolgozza fel. Első könyve e tárgyban 1981-ben jelent meg (a Gyorsuló idő sorozatban), A halál tükrében címmel. Abban a halál elviselésének, a temetési szokásoknak, hagyományoknak a leírását kapjuk a modern pszichológia ismeretével felvértezve. Mostani, új munkája, a Temetők népművészete tárgyilagosadban, szakszerűbben néprajzi dolgozat, de nem kevésbé érdekes az előzőnél. A szerző ugyanis a temetőt is a falu szerves részének tekinti, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy tükrözi a faluközösség, társadalmi összetételét, szokásait, mint a többi, a néprajz által ismert és feltárt tényező. A néprajz lényegében történettudomány, amely a tárgyakat fogja vallatóra, azokat „fejti meg” mintegy, illetve írja le az értekező próza nyelvére. A szakembernek tehát ugyanúgy „megszólal” a temető is, mint a különböző szőttesek, kerámiák, szerszámok vagy maga a folklórkincs. Kunt Ernő a legegyszerűbb, a kézenfekvő módjátékaim dély izgatta a darabok meg* írásakor, 3 a színház világa. Lényegében erkölcsi kérdések, amelyekkel mi is szembe kerülhetünk valamilyen formában. A legérdekesebb a (kissé túlírt, túljátszott) Évad végén című írás volt. Hajlamosak vagyunk egyszerűen „leírni” embereket, mert a teljesítőképességük „megkopott”, vagy már „nem férnek be a csapatba”. A (látszólagosan) gazdasági szempontok bizony súlyos emberi tragédiákat is okoznak, s akkor még nem szóltunk arról az erkölcsi kárról, amelyet maga a méltánytalanság okoz a még aktív közösségben. A Körmendy János és Kautzky József alakította jelenet persze többről is szólt, nemcsak a nyugdíjról. Az emberek többsége — noha jól teszi a dolgát — soha nem kerül reflektorfénybe. Érdemük éppen az, hogy mindig a „színen” vannak, ha kell, megbízhatók, számítani lehet rájuk. Végső soron senki se pótolhatatlan (sokszor hangoztatjuk ezt), de mindenkinek csak egy élete, sorsa van, tehát nem mindegy, hogy bánunk embertársainkkal. Márcsak azért sem, .mert egyszer ránk is sor kerül, s minden nemzedék csak annyi méltányosságot várhat az utána jövőtől, amennyit megadott az előtte járónak. Kevésbé tetszett Cserhalmi György monológja (Váróterem), mert maga a szituáció volt képtelen, s erről nem a színész tehet. H. S. szert választja tárgya leírására, bemutatására. Rövid történelmi bevezető után, amelyben leírja a magyarság kereszténység előtti, majd vallási hiedelemvilágát, kataszterbe Veszi a még fellelhető régi sírjeleket: fejfákat, kopjafákat, kereszteket. A laikus olvasó elámul azon a gazdagságon, amely a formákban és díszítő motívumokban megnyilvánul. A fa, kő és vas sírj eleken ugyanis a népi alkotókedv és lelemény ugyanúgy jelet hagy, mint a használati eszközökön. Igen értékes részei a könyvnek a szerző rajzai és fotói. Szépek a szó esztétikai értelmében, de úgy is, ahogyan a nép használja ezt a jelzőt (a temetőkről is szólván), tudniillik funkcionálisak. Az archaikus, a nép fiai által készített sírjelek ugyanis információkat is közölnek, nemcsak díszként szolgáltak. A tartalom és a gazdag variációkat mutató forma így volt egységben. Az archaikus állapotot, a még fellelhető tárgyakat, tényeket a szó szoros értelmében a huszonnegyedik órában, az elhalás állapotában rögzíti Kunt Ernő. Óriási felkészültséggel teszi ezt, feldolgozva a tárgy irodalmát, feltárva (lefotózva) a magyar nyelvterület temetőművészetét, a Dunántúltól Erdélyig. Nem vidám olvasmány, mégis összhatásában van valami felemelő és megnyugtató benne. Mint mindenben, amely eredeti, népi, tiszta forrásból merít. (horpácsi) Mozi az iskolaudvaron Tej és alma a szünetekben Ebéd — nemcsak napköziseknek Jó példa a 40-es iskola afe Már megvan a tétel, „csak" ki kell dolgozni ... * t
