Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-04 / 132. szám

1 / Kiváló Munkáért, Miniszteri Dicséret Pedagógusok kitüntetése A képet az Is ismert, aki nem látta a színháztörténeti jelen­tőségű előadást. Aase Gobbi Hilda, Peer Ladányi Ferenc volt a negyedszázaddal ezelőtti Peer Gyntben. Már helreneyes lenne? A Gobbi-jelenség Régesrég nem Gobbi Hilda. A Gobbi. (Olykor: Hilduska.) A publikum nyíltan és egyez- ményessn intézményesítette. Persze, ennek sok oka lehet — nyilvánvaló népszerűségén túl. Gobbi ugyanis színész­nő, előadó, versmondó, moz­galmi ember, szervező, emlé­kező, író egy személyben. Az egészben az a legérdeke­sebb, hogy egyik tevékenysé­ge sem megy a másik kárá­ra, Hogy hogyan csinálja? Örök titok. És ez a csupa energia, so­hasem siránkozó, mindig ak­tív, folyton nyitva tartó in­tézmény — most éppen hét-' venéves. Az egészben ez a leghihetetlenebb. Létezik, hogy már kerek hét évtizedet hagyott maga mögött? A könyve szerint — legalábbis a megélt élmé­nyek alapján — ebben ben­ne lenne akár hétszáz esz­tendő is ... Emlékszem, volt kétsoros napihír a réges- régi Színházi Életben, amely­ben műsorának betiltásáról tudósítottak, és utána ko- lumnákat írtak róla. Méltat­ták hangosan, és bántották csendben. Őszintén és nyíl­tan élt — és játszott —, megalkuvások, becstelen kompromisszumok nélkül. Most meg a születésnapját üjük. Kétkedve nyúlunk a lexikon után: vajon csak­ugyan stimmel ez az évszám? Gobbi ugyanis már az indu­lásánál rendelkezett azzal a fantasztikus képességgel, hogy egyszerűen kortalan volt. Sem a szakma, sem a publikum nem sejtette, mi­lyen idős is lehet. Talán mert sohasem volt csivitelő, csipogó naiva, bugyuta bak­fis — öregasszonyokkal kezd­te és folytatta pályáját. Meg­számlálhatatlan jó és rossz anyókát, nénit, asszonyságot, kendős parasztmámit, széni-' lis grófnőt, kíváncsiskodó szomszédasszonyt formált eddig — Shakespeare, Cso­konai, Moliére, Ibsen, Oszt- rovszkij, Giraudoux, Gorkij, drámáiban, komédiáiban. Mindig a legkézenfekvőbb, legőszintébb megoldásokat választotta, s csodálatos be­szédtechnikával úgy sipította, süvítette, préselte ki a han­gokat, hogy egyetlen szava, hangsúlya sem illant el a színpadi zajba nyomtalanul. A filmmel — megszámlál­hatatlanul sok szereplése el­lenére — nagy szerencséje nem volt, de mivel az idő neki dolgozik, még kár len­ne elhamarkodott ítéletet hozni. A sors furcsa fintora, hogy óriási népszerűségét egy folytatásos rádiójáték sze­rezte meg. Az ország Szabó nénije lett — talán azért, mert ezt is úgy oldotta meg, mint Gertrudist vagy Mur- zaveckaját a színpadon, ön­magát adta. őszinte volt. N. Gy. Villantó Az ünnepi konyhát az idén horgászoknak való új­donságot is kínált. Igen szép köntösben jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó és a MOHOSZ — „Fürdik a hal” címmel — irodalmi feldol­gozási! horgásztörténeteket tartalmazó kötetét, Szász Im­re szerkesztésében. Bizonyá­ra sok horgász forgatja el­mélyült érdeklődéssel az igényes, éredekes kiadványt. Örömteli felfedezés élmé­nyével summázhatja, hogy a kortárs magyar irodalom hány jeles művelőjét ihlet­te meg a horgászat szép szenvedélye. Mi borsodiak külön örülhe­tünk annak, hogy a címadó el­beszélés szerzője, Fekete Gyula, az írószövetség alelnöke gyak­ran hazalátogató földink. Az or­szágosan jól ismert, kedvelt írók közül még Fekete István, Hunyady József, Mesterházi La­jos nevével találkozhatunk a szerzők között. Nem hiányzik a könyvből a jó ízű horeászhu- mor sem. Ebben a műfajban legélvezetesebb „A szabadalma­zott halriasztötól a szakállas bé­káig” című írás. Vöröskeresztes vetélkedő A Magyar Vöröskereszt középiskolai elsősegélynyúj­tó országos versenyén Csil­lebércen, a miskolci Egész­ségügyi Szakközépiskola csa­pata II. helyezést ért el. Felkészítő tanár: Kiss Zsu­zsanna. A csapat tagjai: Ba­logh Ildikó, Demjén Edit, Marosréti Mónika, Szűcs Ilo­na, Liptai Ildikó. Az elbeszélések szerzői közöl kettő ma is megyénkben él. A sárospataki Rodó István és a le- ninvárosi Zabos Géza ékesen ta­núsítják, hogy nemcsak a hal­fogás elismert mesterei, hanem a toliforgatásé is* Bodó István „Törökéri történetek” című han­gulatos írásával a bodrogközi holtáéi horgászathoz csinál ked­vet. Zabos Géza „Kedves játé­kot adtál” címmel arról ír, mi­ként oltódik be a horgászat szenvedélyével egy helyét nem 5>c Nagyapától örökölt szakma ... A Debrecenben élő Eötvös József né ma már ritkaságszámba menő szakmát művel: gyer­tyaöntő. A több mint harminc változatban készített díszgyer_ ftyái külföldön is — Kanadában, Angliában, Svédországban és hátúmban — kedveltek, vevőre találnak. (Folytatás az 1. oldalról) Csete Sándorné tanár, Kér. és Vendéglátóipari Szakmunkáskép­ző ; Csíki Hajnalka tanár, 21. sz. Alt. Iskola; Dankó Józsefné dajka, Elek T. u. óvoda; Duró Józsefné napk. nevelő, 42. sz. Ált. Iskola; Emődi Csabáné ta­nár, 2. sz. Alt. Iskola; Feketéné Bereczki Szilvia óvónő, Vörös­marty u. 68. sz. Óvoda; Gál Eszter tanár, 1. sz. Ált. Iskola; Hegedűs Lászlóné dajka, József u. óvoda; Hutter Györgyné ta­nító, Szirmabesenyő, ált. isk.; Jáger Istvánná tanár. 100. sz. Szakmunkásk.; Kissné Stoic Mária óvónő, Oszip I. u. óvoda; Kletz Lászlóné napk. nevelő, 11. sz. Ált. Iskola; Kocsis Irén óvó­nő. Szemere u. óvoda; Kovács Gizella tanár, Közgazd. Szak- középisk.; Máthiász Antalné könyvelési csop.-vez., 114. számú Ip. Szakm. Intézet; Matiz Jó­zsef művezető, 100. sz. Ipari Szakm.; dr. Molnár Miklósné tanár, Kossuth Gimnázium; Pá­zsitka Ferencné tanár, 35. sz. Ált. Iskola: Révész Lajosné hiv.- segéd, 34 sz. Ált. Iskola: Román Antalné tanító, 37. sz. Ált. Is­kola: Rontó Barnabásné dajka. Bársony J. u. óvoda: Simkóné Kuti Mária tanító, 11. sz. Ált. Iskola; Sós Istvánná dajka. Kö­zépszer u. óvoda; Szabó Barna­básné vez. óvónő: Szirmabese­nyő. napk. otth. óvoda: Szabó Istvánná tanár, 18. sz. Ált. Isk.; Szabó Jánosné szakoktató. Kér. és Vendégl. Szakmunkásképző Intézet; Szabó Kálmánná gazd. vezető, Eü. Szakközépiskola; Számoly Sándorné hiv.-segéd, 17. sz. Ált. Iskola: Szász Márianna óvónő, Fazola H u. napk. otth. óvoda; Szentiványi Sándorné hiv.-segéd, 30. sz. Ált. Iskola; Szitka János név. tanár, 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet; dr. Tajnafői Józsefné gyp. ta­nár, 1. sz. Kisegítő Iskola; Tár­nái Katalin műszaki tanár, 101. sz. Ipari Szakmunkásképző; Ungvári Márta tanár, Dóig. Ált. Iskolája; Vaszily Lajos karbant. fűtő. Gépipari Szakközépiskola; dr. Vida Jánosné tanár, 1. sz. Ipari Szakközépiskola; Zám- borszky Ferenc tanár, Földes F. Gimnázium; Zentai Éva tanár, 6. sz. Ált. Iskola. * Az ifjúságnevelés területén kiemelkedő eredményeket el­ért pedagógusokat a KISZ Miskolc városi Bizottsága tüntette ki. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár elő­adótermében megrendezett ünnepségen a következő el­ismeréseket nyújtotta át dr. Kundrák János első titkár. IFJÚSÁGÉRT ÉRDEMÉRMET kapott Molnár Jenő. Ugyanezt a kitüntetést veheti át Kajor Béláné Budapesten, a KISZ KB szék­házéban. KISZ Érdemérmet ka­pott Lévay Lászlóné, dr. Wal- lacher Lászlóné és Csollák Gá- borné. öten lettek Kiváló Ifjú­sági Vezetők, tíz pedagógus kap­ta meg az Aranykoszorús KISZ- jelvényt, míg Dicsérő Oklevélben 16-an részesültek. ÜTTÖRÖ VEZETŐ ÉRDEMÉR­MET vehetett át dr. Eszenyi Gyuláné, Dobos Jánosné, Szarka Jánosné, dr. Fábián Endréné, Szalontai Miklósné. Kiváló Üt- törővezető lett nyolc pedagógus, míg húszán a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának dicsérő oklevelét vehették át. KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitünte­tést kapott: Balázs Zoltánné hív. segéd, 3. sz. Alt. Iskola; Bállá Ernöné óvónő. Stadion u. napk. otth. óv.; dr. Bartha Lászlóné tanár. Herman Ottó Gimnázium; Bedócs István műszaki tanár, 106. sz. Ipari Szakm.; Bejó Zol­tánné dajka, Bornemissza utcai óvoda; Béréi Sándor kollégiumi nevelő, Villamosipari Szakközép.; Béres Lászlóné tanár, Kossuth Gimnázium; Boós Barnabás gazd. ig.-h„ 101. sz. Ip. Szak- munk.; Boros Miklósné ig.-he­lyettes, 16. sz. Ált. Iskola; Csio- nek Lászlóné tanár, Gyermek- város; Dankó Józsefné tanár, 34 sz. Ált. Iskola; dr. Csóti Sámuelné vez.-h. óvónő, 1. sz. Gyakorló Óvoda; Deményi Jó­zsefné tanár, 19. sz. Ált. Iskola; Dobóczki Andrásné tanár, 1. sz. Alt. Iskola; Dolák Gabriella ta­nár, Földes F. Gimnázium; Dúr­bák Ferencné konyhalány, Ka- csób P. u. óvoda; Farkas Gyu­láné tanár, 34. sz. Alt. Iskola; Gedeon György ig.-helyettes, 36. sz. Alt. Iskola; Giebiszer János­né tanító, 26. sz. Alt. Iskola; Habony Zsoitné ig.-helyettes, 4. sz. Alt. Iskola; Hegedűs Gyuláné tanár, Erkel F. Zeneiskola; ka- rádi Norbert tanár, Gépipari Szakközépiskola; Kardos Petemé tanító, 2. sz. Ált. Iskola; dr. Kalman András igazgató, Gép­ipari Szakközépiskola; Kálmán László igazgató, Földes F. Gim­názium; Karmán Ernöné hiv.- segéd, 40. sz. Alt. Iskola; Kiss József szakoktató, 100. sz. Szak­munkásképző ; Kiss Mártonne vezető óvónő, Kacsóh P. u. óvo­da; Kossárik Nándorné tanár, 6. sz. Ált. Iskola; Kovács Kál­mánná ig.-helyettes, l. számú Kisegítő Iskola; Kovács Ma­rianna igazgató, Herman Ottó Gimnázium; Krakkai Gyula szakoktató, 114. sz. Szakmun­kásképző Intézet; Lángi Tihamér szakfelügy., 42. sz. Alt. Iskola; Lázár László ig.-helyettes, 2. sz« Ipari Szakközép.; Liptai Béláné ig.-helyettes, 14. sz. Alt. Iskola; Lórincz László fűtő, 8. sz. Alt. Iskola; Macskás József igazgató, 15. sz. Alt. Iskola; dr. Máté El- lakné ig.-helyettes, 11. sz. Alt Iskola; Mihálka Béláné óvónő, Zsolcai kapui ovoda; Molnár Jó­zsef iskolavezető, 101. sz. Ipari Szakm.; Mörk Jánosné tanító, 40. sz. Ált. Iskola; Nagy László tanár, 114. sz. Ipari Szakm.; Né­meth Józsefné tanár, Villamos­ipán Szakköz.; Nusser Katalin szakács, Lorántffy Zs, u. óvoda; Pásztor Pál szakoktató, Építő­ipari Szakköz.; dr. Pázmándi Károlyné főelőadó, városi tanács VB**, művelődésügyi oszt.; Petró Jánosné vez.-h. óvónő, Katowice u. napk. otth. óvoda; dr. Pirkó Józsefné tanár, Közgazdasági Szakköz.; dr. Reisz Gyuláné ta­nár, 8. sz. Ált. Iskola; Riba Ist- vánné vezető óvónő, Vár u. n. otth. óvoda; Rozslay Istvánné élelmezéavez., 13. sz. Alt. Isko­la; Soós Zoltán nevelő tanár. 116. sz. önálló Ipari Szakm. Kollé­gium: Stefán Frigyes tanár. Ki­lián Gimnázium; Szabó Kálmán tanár, 101. sz. Szakm. Intézet; Szikra Ernő tanár. 12. sz. Alt. Iskola; Szűcs Józsefné házfel­ügyelő-kapus, Kohóipari Szak- középiskola; Tarcsi Lajosné ta­nár, 3. sz. Ált. Iskola; Tátrai Sándorné szakács, 2. sz. Gya­korló Óvoda; Theodorovits Zoltán hiv.-segéd. Keresk. Szakközép­ek. ; Tompa Ildikó tanár, 39. sz. Ált. Iskola; Varsás Nándor mű­szaki tanár, 104. sz. Ip. Szak­munkásk. ; Tóth Béla anyagel­látási csop.-vezető, 100. sz. Ip. Szakmunkásk.; Vályí Béláné szakfelügy., 37. szí Ált. Iskola: Váradi Lászlóné tanító, 6. sz. Ált. Iskola. MINISZTERI DICSÉRETben ré­szesült: Ádámszky Lajosné konyhalány Batsányi u. óvoda; Behringer József tanár, Építő­ipari Szakköz.; Bihari Istvánné gyermekfelü.. Gyermekváros; dr. A rádióban hallottuk Az élő Föld A bizalomkeltő cím önmagá­ban is siker. Annyi riasztó bírt ballottunk, olvastunk mos­tanában az energiaválságról, a környezetszennyezésről, hogy megrendül a tudományokba vetett bizalmunk, életkedvünk is. keszthelyi Péter összeállí­tása: Az élő Föld csütörtök, este (Kossuth 21.40—22.00) ter­mészetesen nem a rossz híre­ket akarta cáfolni. Tudóso­kat. akadémikusokat szólalta­tott meg, akik — igaz, szűk­szavúak — nagyon is izgal­mas. érdekes dolgokat mond­tak el bolygónkról. Még min­dig több elképzelés van Föl­dünk keletkezéséről. Csak any- nyit tudunk, hogy több, mint négy milliárd éves, s az itt ta­lálható meteoritdarabok — 4— 6 milliárd évesek — azonosak a Nap rendszerével. Három milliard éves az élet a Földön. Nekünk laikusoknak semmit se mondanak ezek a számok, mert emberi elme csak em­beröltőkkel képes mérni. Szalai Sándor elmélete sze­rint újra kell gondolnunk az élet kialakulását Földünkön. Honnan került ide a két alapvető elem: a víz és az oxigén? Akadémikusunk szerint a kőzetekből, amely a földkérget alkotja. Ezt egy hajdnai katasztrófa felheví­tette, s elillantak belőle a gázok. így jött létre a lég­kör és az óceánok. Ez a fel­ismerés, elmélet azért lehet korszakalkotó, mert megold­hatja késői utódaink ener­gia- és vízgondjait is. A kő­zetekben ugyanis ma is ott lappang a gáz (metán pél­dául) és a víz, csak le kell fúrni érte, fel kell szabadí­tani. A Föld felszínének hét százalékát alkotják az óceá­nok, ám a kőzetekben öt- százszor annyi víz van! Ko­rai lett vplna az aggodalom, hogy nem lesz ivóvize az emberiségnek? Áll ez az energiákra is. A hatvanas években Mocsár Gábor in­dított vitát az Alföld meleg­vizeinek hasznosítására. A vi­ta azóta elült (el is felejtet­ték), ám olvasom, hogy Bu­dapesten, az Engels téren több, mint hétszáz méteres kutat fúrtak, amelyből 60 fo­kos pieleg vizet nyerhetnek. Kincs van a lábunk alatt! Bisztricsányi Ede a föld­rengésekről beszélt. Mi okoz­za? Milyen hatással van például egy-egy vidék épít­kezésére? Magyarországon évszázadokon keresztül vá­lyogból építettek. Csak azért, mert olcsó volt? Azért is, meg azért is, mert nálunk ritkábbak a földrengések, s nem dőltek össze a házak. Ma viszont a szeizmográfu- sok meg tudják „jósolni” a rezgések helyét és idejét. Japánban, ahol súlyos káro­kat okoz ez a jelenség, fel * is készültek az idei föld­mozgásokra. De mást is tud a tudomány. Mesterséges rezgések keltésével (robban­tással) pontosan meg tudják jelölni az, ásványok helyét. Volt idő, amikor ezek ki­merülésétől is féltünk. S lám! Ne pusztítsuk el a szép bolygónkat, még mielőtt megismernénk, hiszen — ha hihetünk a tudósoknak — nemcsak szép, de gazdag is. Gazdálkodjunk hát bölcsen vele! (horpácsl) Beszélgetés közös dolgainkról Felelt Gyulával a IMéi Néhai Roosevelt elnök honosította meg annak ide­jén a „beszélgetés a kandal­ló mellett” műfajt, amelynek során a rádió'előtt csevegett a Fehér Házban a közélet politikai és mindennapi gondjairól. Régen .általános műfaj lett ez mindenütt, leg­utóbb a megyei könyvtár­ban hallhattunk ilyen be­szélgetést a könyvhét alkal­mából. Fekete Gyula part­nere Hegyi Imre volt. Dr. Környei LászIónénak, a könyvtár igazgatójának üdvözlő szavai után indult meg a két régi (még a bor­sodi parasztpárti időkből) harcostárs között a beszél­getés közös dolgainkról. Nem deklaráció, nem elvi állásfoglalás, valóban kötet­len csevegés volt ez az él­vezetes két óra. A beszélge­tés Fekete Gyula tavalyi amerikai útjáról készült kö­tetéről kezdődött, amelyet éppen most adott nyomdába, és mindennapjainkkal foly­tatódott. Elsősorban az iro­dalomról volt szó (hiszen Fekete Gyula most az író­szövetség alelnöke is), ar­ról, hogy a legmodernebb, csak vájtfülűeknek élvezhe­tő magas irodalom mellett, túlnyomóan a szórakoztató irodalom a másik pólus. Szükség lenne hát mielőbb olyan, az „utca embere” szá­mára is élvezhető nívós iro­dalomra, amely a kettő kö­zött áll. Olyanra, amely a nemzettudatot erősítve a he­lyes közgondolkodást is ala­kítaná. De vannak adósságok máshol is.- A közérthető, de feltétle­nül színvonalas, nevelő ha­tású irodalom hat jó irány­ba a közéleti gondolkodás­ra, de Fekete Gyula most is hangsúlyozta, amit az Élet és Irodalomban megírt, a ta­vaszi pártértekezleten el­mondott. Az ifjúság lapjai nagyon sokat tehetnének a fiatalok gondolkodásának okos megsegítéséért. Az Ifjú olvasók igénye is több a könnyed szórakoztatásnál. (máté) lelő öreg: nyugdíjas, s ettől fo;;- va újra tartalommal telnek még addig üresnek érzett napjai. ★ A nyár a horgászversenyek fö évadja. Miskolc és megyénk hor- gászai ott voltak már a halfo- gó-versenysport alapozói között. Az idén nevezetes jubileum je­gyében gyűlnek össze a legjobb horgászversenyzők a Csorba te­lepi-tó partján, hogy megmér­kőzzenek a bajnoki címekért. A 20 halfogó bajnokság holnap, június 5-én, reggel 8 órakor kez­dődik. A megyei csapatbajnok­ságra 16 egyesület nevezett. A csapatversenyben kiemelkedő eredményt elérők jogosultak rá, hogy délután részt vegyenek az egyéni bajnokságban, ahol Ifjú­sági, női és felnőtt férfi kategó­riában avatnak bajnokot. ★ A legrégibb és legnagyobb miskolci egyesület, az Észak-ma­gyarországi HE pedig mához egy hétre, június 11-én, szombaton rendezi meg hagyományos hor­gászversenyét a nyékiád házi öreg- és Középső-tavakon. A verseny egyúttal a horgászévad nyitánya ezen a két kedvelt ví­zen. ahol az őszi pontytQlepftés óta a verseny naojáig általános fogási tilalom védi a halállo­mányt. Jók tehát az esélyek ar­ra. hogy az első idei horgászat sok nagy hallal örvendezteti meg a versenyzőket. Ezen a reg­gelen 7 órától déli 12-ig tartó versenyen ugyanis a felnőtt hor­gászoknál csak a méretes halak számítanak az eredménybe. A fiatalok viszont kishalfocásban versenyeznek, úszős készséggel, a nemzetközi szabályok szerint. Közülük a legtehetségesebbek bekerülnek a megyei ifjúsági válogatott keretbe. B. J. A ..Fürdik a hal"

Next

/
Oldalképek
Tartalom