Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-04 / 132. szám

* Hidrológusok tárgyalták M-Magpiszág A Magyar Hidrológiai Tár­saság Borsodi Területi Szer­vezete Vizépitöipari Szakosz­tálya és a Mezőkövesdi Kör­zeti Csoport közös előadói ülésen tárgyalta meg Észak- Magyarország vízépítési munkáit. Az elmúlt évtizedben Észak-Maeyarorszáe vízgaz­dálkodására a nagyarányú fejlődés volt jellemző, mely a VI. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik. Nagyság­rendiét mi sem érzékelteti lobban, mintha ide írjuk: az V. ötéves tervidőszak vízgaz­dálkodási célú fejlesztések több mint 4,7 milliárd Ft-ot. míg a fenntartási, üzemelési költségek mintegy 4 milli­árd Ft-ot tettek ki. A VI. öt­éves tervi előirányzatok nagyságrendje ezzel majd­nem azonos. Mint Schmied László, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese előadásában elmondta, a Bor­sod megye egészét és Heves megye nagyrészét magába foglaló 11 négyzetkilométer kiterjedésű terület sajátos földrajzi és gazdasági hely­zete szükségszerűen megkö­veteli a vízépítés mielőbb szerelőiparrá történő átalakí­tását. Észak-Magyarország fo­lyótnak hossza 490 km, az ármentesített terület kiterje­dése 234000 ha amit 571,8 km hosszú árvédelmi fővo­nal véd. A belvízöblözetek kiterjedése 184 000 ha ezek­ről 2150 km hosszú belvíz­csatorna vezeti le a fölösle­ges vizeket a 21 db átemelő szivattyútelephez. Az állandó és időszakos vízelfolyások hossza meghaladja a ’ 3000 km-t. Az öntözésre berende­zett területek nagysága 25 000 ha. A 41 víztározóban tartalékolt vízmennyiség kö­zel 40 millió köbméter. Ezek a számok is mutatják; hogy a nagy ütemben fejlődő víz­gazdálkodással csak a kor­szerű vízépítés tud folyama­tos lépést tartani. Az előadók a vízépítés te­Eló'nyös változások A turista-biztosításokról Június közepétől előnyösen megváltoznak a nem szocia­lista országokba utazó ma­gyar turisták betegség-, bal­eset- és poggyászbiztosításá­nak kárrendezési feltételei, az ezekből az országokból hoz­zánk látogatók pedig újfajta biztosítást köthetnek. A külföldre utazó magyarok már öt éve köthetnek napi 5 forintért betegség-, baleset- és poggyászkár-biztosítást. Eddig azonban sok nehézséget okozott, hogy az ötnyelvű betegségi biz­tosítási igazolvány felmutatása ellenére a külföldi orvosok, vagy kórházak ragaszkodtak a ' kész- pénzfizetéshez, mert nem ismer­ték az igazolvánnyal nyújtott ga­ranciát. Ezért az Állami Bizto­sító megállapodott az American International Group Companies egész világot behálózó szervezet­tel rendelkező biztosítási intézet­tel, hogy képviselete! a sürgős ervosi kezelésre, kórházi ápolásra szoruló magylar állampolgárok­nak, illetve a kórháznak vagy orvosnak kifizetik a kezelési költséget a biztosítási kötvény­ben meghatározott esetekben és fettételek mellett. A turisták még itthon kézhez kapták a képvise­letek címét és telefonszámát. A baleset- és poggyászbiztosítási kártérítést Magyarországon az Állami Biztosító forintban fizeti. A biztosítás díja változatlanul naponta és személyenként 5 fo­rint, a folyamatos külföldön tar­tózkodás 31. napjától napi 10 fo­rint. A biztosítást minimum tíz napra, és legfeljebb egy évre le­het megkötni. A nem szocialista országokból hazánkba érkező vendégek bal­esettel, kórházi ápolással össze­függő költségeinek fedezetére dolgozta ki a biztosító az általá­nos utasvédelmi biztosítást, ame­lyet a turisták konvertibilis va­lutáért vehetnek igénybe, a díj 1—3 napig napi egy, 4—15 napig napi kettő, 16—21 napig napi há­rom, 22—30 napig napi öt dollár. A külföldi utas a határátkelőhe­lyeken, a szállodákban, a ma­gyar utazási Irodákban kötheti meg az általános utasbiztosítást. Ugyanitt kapja meg a biztosítás feltételeit négy nyelven tartal­mazó tájékoztatót. A kórházi gyógykezelési és az úgynevezett külön költségeket Magyarorszá­gon az Állami Biztosító fizeti ki a külföldieknek. A szerződésben szereplő egyéb szolgáltatások a biztosított a saját országában kapja meg, az általa igényelt pénznemben. Nem csigalassúsággal Csigaexporlorök versenye „Irány a természet!” — harsan a jelszó tavasszal mintegy százezer cseh és szlovák számára — akik per­sze nemcsak kikapcsolódni akarnak, hanem gyüjtőszen- ▼edélyüknek áldozni is. A szenvedélyes gyűjtöge­tés tárgya: a csiga, amely­nek kilóájért az ország 750 felvásárlóhelyén 9 koronát fizetnek. Aki ügyes, órán­ként 15 kilót is össze tud szedni alkalmas környezet­ben. Nem egyszerű persze a dolog, mivel átlag 50 csigá­ból lesz egy kiló. Ráadósül csak három centi­méternél nagyobb állatokat veszik át. A méreteket tar­tani kell, ezért a gyűjtők kö­zött három centiméter átmé­rőjű gyűrűket osztottak ki. Amelyik csiga nem fér át a gyűrűn — annak sorsa meg­pecsételődött. Az ekkora ál­latok általában életük ötö­dik évében járnak és ez bi­zony már aggkornak számít a csigák között: a nagy csigák már nem szaporodnak, ezért a fai megritkulásának ve­szélye nélkül lehet őket ösz- szeszedni. A csehszlovák csigák a fel­vásárlóhelyről nyugatra ve­szik az irányt — de nem csigatempóban, hanem gyors kamionokban. A francia és nyugatnémet ínyencek a leg­nagyobb vevők. Jelenleg évi 350 tonna csigát értékesíte­nek. de egy Bohusovicében felállítandó „csigagyárban ’ 1985-től már évi 500 tonnát lehet majd exportra „termel­ni”. A távolabbi tervekben ,a csehszlovák csigák utói akar­ják érni a magvar csigákat, legalábbis a magyar csiga- export szintiét, ami jelenleg évi 1000 tonna. Persze, csak ha a magyar csigák nem lesznek restek! Hiszen a ma­gyar export is nőhet. Ilassnáltruha-akció A Magyar Vöröskereszt budapesti vezetősége — a Bizományi Aruház Vállalat­tal együttműködve — akciót hirdet a használt ruhák tár­sadalmi hasznosítására. A háztartásokban feleslegessé vált, már rffcm használt ru­haneműket a kijelölt BÁV- felvevőhelyeken, június 1- töl, térítés nélkül átveszik, s gondos válogatás, tisztítás után a jó állapotban levő­ket a BÁV üzleteiben érté­kesítik. Az olyan ruhafélé- • két, amelyek már kereske­delmi forgalomban nem ér­tékesíthetők, a MÉH veszi át. A két forrásból befolyt összeget a MÉH és a BÁV külön kezeli, és a Vörös- kereszt budapesti vezetősé­géhez utalja át. A Vöröske­reszt a befolyt pénzt a hát­rányos helyzetűek, és a rá­szorulók szocialista támoga­tására használja fel, s ez­zel egészíti ki a meglevő állami szociális segítségnyúj­tást. Elsősorban az idősek, a kisnyugdíjasok, sokgyer­mekes családok, a betegek, rokkantak részesülhetnek majd belőle. jjc Készül, de még mindig nem készült el a miskolci szennyvíztisztító mű. Környezetvédelmi világnap Fű, fa, virág Már túljutottunk az első ijedtség és az utolsó figyelmeztetés hősi, romantikus időszakán. Nem beszélünk, gondolkodunk, cselekszünk végletekben. Az első ízben kiadott (1978) környe­zetstatisztikai adatgyűjtemény előszavában olvasható; az utóbbi évek .jellemzője, hogy nagy mértékben megnőtt az ér­deklődés és a tenniakarás környezeti, környezetvédelmi téren. A népgazdaság globális tervezésében, az ágazati és területi tervezésben jelentős hangsúlyt kapott a környezeti ártalmak megelőzésére, kiküszöbölésére, a környezet megfelelő alakítá­sára irányuló tervező munka. rén tapasztalható hiányossá­gokra is rámutatva, a vízépí­tés fejlesztésében, az előre­gyártóit elemek még nagyobb arányú alkalmazásában — az ennek előfeltételét képe­ző — körzeti előregyártó te­lepek kialakításában, a kon­ténerszerű ivó- és szennyvíz- tisztító műtárgyak, berende­zések gyártásában és alkal­mazásában, s nem utolsó sorban a vízépítésben részt­vevő társvállalatok jobb együttműködésében jelölték meg. S. F. Kommunista műszak a MIÉP-nél A Miskolci Építőipari Vál­lalat szocialista brigádveze­tőinek tavaszi tanácskozásán olyan állásfoglalás született, hogy az idén két kommu­nista műszakot szerveznek. Az egyikre ma került sor. A vállalat teljes alkalmazotti es fizikai állománya, mintegy nyolcszáz dolgozó serényke­dik majd azon, hogy hozzá­járuljanak munkájukkal az idei vállalati terv teljesíté­séhez, s egyben lakásra vá­ró munkatársaik megsegíté­séhez. A következő kommuy nista műszak bérét a megyei véradóállomás építésének se­gítésére, illetve városunk gyarapítására ajánlják fel. Bunins 5. immár tíz eszten­deje környezetvédelmi világ­nap. A megyei ünnepséget Ózdon tartották. A csütörtöki rendezvényen a sok sterv ál- tai meghirdetett és elbírált tisztasági versenyben Űzd lett az első. Az az Ózd, amely­nek környezeti viszonyai né­hány évvel ezelőtt még a vi­lág legszennyezettebb váro­sával, Liverpoollal veteked­tek. Volt olyan esztendő, ami­kor az északi iparváros min­den négyzetkilométerére há­romszáz tonna por hullott, a megengedett érték kétszere­se ... Azóta persze sok víz lefolyt az ország legpiszko­sabb folyójának tartott Sa-‘ jón, a szigbr miatt tisztuló Szinván, vagy a néha bizony a hasukat mutató halakat úsztató Hernádon. Az embe­ri környezet védelméről szó­+ Van,' ahol tábla figyel­meztet, van, ahol a lelkiis­meret a parkőr. ló törvény 1976-ban született meg, kialakultak az átfogó jogi szabályok és szerveze­tek. Az MSZMP XI. kong­resszusának programnyilat­kozatában, majd a XII. kong­resszus határozatában kifeje­zésre jutott, hogy a környe­zetvédelem — mint elsőren­dű társadalmi érdek — ré­sze az állami politikának. A VI. ötéves tervtörvény, össz­hangban a kongresszusi do­kumentumokkal, meghatá-f rozta a legfontosabb közép­távú környezetvédelmi fel­adatokat. Az intézményesített véde­lem kiszélesedésével párhu­zamosan növekedett a lakos­ság ökológiai morálja is. Ez­zel számol, erre számít a hosszú távú borsodi koncep­ció is. A két. évvel egelőtt elfogadott dokumentum sze­rint a hatékony környezete védelmi munka feltételezi és igényli a széles körű társa­dalmi munkamegosztást, az állami, társadalmi és tömeg­szervezetek, tudományos egyesületek jól koordinált és összehangolt cselekvését. A programot is adó borsodi helyzetelemzés megállapít^,; hogy az elmúlt évtizedek nagyarányú és dinamikus vaskohászati, energetikai, vegyipari, petrolkémiai, gép­ipari és bányászati fej lesz teJ sei sajnálatos mellékhatása­ként a környezet jelentős ka­rokat szenvedett. E tény, va­lamint az a körülmény, hogy megyénk természeti adottsá­gokban és értékekben rend­kívül sokszínű és gazdag, s ennek megóvása, fenntartása az utódokkal szembeni köte­lesség is, különös hangsúlyt ad Borsodban a környezet- védelemnek, a települési és természeti környezet megóvá­sával és tervszerű fejleszté­sével való fokozott törődés­nek. Van mit óvnunk és meg­őriznünk. S jó lenne, ha ez a kollektív oltalom nemcsak a megye területének 7,5 szá­zalékát kitevő, országos vé­delem alatt álló természetvé­delmi területre terjedne ki, hanem az utcai fákra, bokJ rokra, parkokra is. B. I. Út és kiút Van, aki a nutriára esküszik, van aki az összecsapó sodrógépre. Van, aki úgy véli, hogy csak a hozott anyagból, külföldi receptúra szerint készült ruhával boldogul. A miskolci vasipari szövetkezet olyasmit csinál, amit nálánál nagyobb cégek sem merlek elvállalni. A háborús konfliktusos Közel-Keletre szállít „békés”, toronyalkatré­szeket. A drótgyárnak és a gépgyárnak jó pozíciójú dollár- exportú kiviteli lehetősége van, s az egyik nagy borsodi építőipari vállalat is tíz futballcsapatnyi létszámú gárdát szándékozik küldeni a határon túlra. Építeni. Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutató In­tézet igazgatója két, figyelemre méltó megállapítást tett a Közgazdasági Szemle májusi számában. Az egyik: már tize­dik esztendeje tart a világválság... A másik: mindkét fél­nek megvan a lehetősége arra, hogy mennyiségileg vagy minőségileg felülmúlja a másikat... Mi következik ebből? Megalakult a hetedik MHSZ-vezetőség Aki utat keres, az előbb-utóbb kiutat talál. Hogy hány év kell a boldoguláshoz? Akadt olyan miskolci vállalat, amelyik az 1968-as reformot követő évben annyi nyereség- részesedést fizetett, mint amennyi egynapi bér fele volt. Ismerünk olyan üzemet, amely a legnagyobb krízis idején ment a mennybe, de azóta a helyzét változott... Illetve valósághűbb lett a megítélés. Ügy adódott, hogy a tavalyi eredmények alapján a kisebb vállalatok aratták le a kitün­tetéseket. Az út és a lehetőség keresése, annak elismerése nincs nagysághoz és mérethez kötve. A kicsi is lehet nagy, ha mögötte minőségi munka áll. A minőség pedig olyan mérce, amelyet rossz lábbal, kellő gyakorlat híján átugrani nem lehet. Tehát gyakorolni, próbálgatni kell: mert a lécet nem teszik lejjebb! B.L Miskolc két nagyüzemében, az . LKM-ben és a DIGÉP-ben, a ! MÁV-nál és az építőipari válla- I latoknál hosszú idő óta nagy­üzemi MHSZ-vezetőség irányítja a hazafias, honvédelmi nevelés munkáját. Néhány év óta aszol- gáltatóipari vállalatoknál is te­vékenykedik hasonló testület tavaly ősszel pedig az oktatás intézmények ugyanilyen közös vezetősége jött létre. A napok­ban immár hétre növekedett e testületek száma: a kereskedel­mi és vendéglátóipari vállalatok MHbZ-vezetőségét is létrehoz­ták. 1 Az alakuló ülésen Molnár Ber- talanné, a szóban levő vállala­tok pártbizottságának titkára örömmel nyugtázta, hogy a vá­rosi pártbizottság egyetértésével és az MHSZ városi vezetősége segítségével megalakulhatott a vezetőség. Tevékenysége ered* «lényeként kétségtelenül haté­konyabbá válik a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozók körében a honvédelmi munka, amelyet a pártbizottság és a pártalapszervezetek folyamato­san segítenek. Köpfner Lajos, a honvédelmi szövetség városi tit­kárhelyettese a vezetőség szer­vezeti felépítését, s munkájának mikéntjét ismertette. Az új vezetőség titkára Tamás László nyugállományú őrnagy lett, s 9 fős tanácsadó testület­ből, valamint három 3—3 tagú állandó — agit.-prop., oktatási és gazdasági bizottságából áll a vezetőség. Irányítása alá máris öt honvédelmi klub tartozik, s július végéig újabb hét ugyan­ilyen társaskör jön létre, ame­lyek szervezése már korábba* megkezdődött. X»«- I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom