Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)
1983-04-09 / 84. szám
„Ünnepi”, vagy „hétközn kultúra? Pedagógiai tanácskozás volt Kazincbarcikán 99 ...könyvnap rendeztessék.. Száz éve született Supka Géza A pályázati dijak kiosztásával tegnap délben ért véget Kazincbarcikán az országos pedagógiai tanácskozás. Negyedik alkalommal rendezték meg ezt a tartalmában és szemléletében megújuló eszmecserét. Érdemes felidézni az előzményeket 1974-ben a szaktanterem volt a téma, 1977-ben az önálló ismeretszerzés a szak- tanteremben, 1980-ban a munkára nevelés (a szaktan- teremben), s az idén tovább tágítva a kört, a közoktatást és a közművelődés kapcsolatát vitatták meg a szakemberek. Az első három tanácskozásra még csak a pedagógusok jöttek el, az idén elsőként a résztvevők mintegy 60 százaléka pedagógus, 40 pedig népművelő volt. Az országból 300-an, Kazincbarcikáról és a megyéből körülbelül 200-an voltak jelen. Az előadók, illetve a szekciókban folyó viták vezetői a minisztérium (Dre- cin József államtitkár, Kormos Sándor főosztályvezető) és a szakma-tudomány képviselői voltak. Például Szabolcsi Miklós akadémikus, Mihály Ottó kandidátus. Beszélgetőpartnereimet úgy válogattam, hogy a közoktatás és a közművelődés egy- egy képviselője mondhassa el véleményét + A FONTOS: A NEVELÉSI FOLYAMAT Dr. Horváth Attila, a Szolnok megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese elmondta: igen hasznos volt, hogy a pedagógusok és a népművelők együtt gondolhatták végig a gondokat és feladatokat. Drecin József előadásában a gazdaság és a művelődés kapcsolatáról, összefüggéseiről, adott ösz- szeíoglalást. Ma már közhely, hogy szigorúbbak a gazdasági feltételek, ezért racionálisabban kell felhasználni az erőforrásokat. A legélénkebb vitát Szabolcsi Miklós előadása keltette a szekciókban. A hagyományos kultúrafogalmunkat értelmezte újra, szembeállítva „a hétköznapi” és az „ünnepi” kultúrát. Értelmezése szerint az iskola feladata a hétköznapi kultúra, műveltség megalapozása, míg a közművelődésé az ünnepié. Bizonyos mértékben ezzel vitatkozott Kormos Sándor, aki a korszerű szemlélet fontosságát hangsúlyozta, mondván, hogy nem azt kell nézni, ki milyen intézményt képvisel, hanem a nevelési folyamatot, amelynek egyaránt része a közoktatás is, a közművelődés is. Szakítani kell azzal a rossz hagyománnyal, amelyben a két fél egymásra mutogat. Az igények egyszerre sokoldalúak, de mindenkor konkrétak. . Jelenleg ellentmondás van a, társadalmilag megfogalmazható művelődési igény és ideál, és az intézmények lehetőségei között. Feszültségforrás az is, hogy újra kell értelmezni a szabadidő fogalmát, amelyet az • ötnapos munkarend eredményezett. Számolni kell a második gazdasággal, s jobban kell építeni a család szerepére a művelődésben. A feladatokat csak akkor tudja ellátni az iskola is, a művelődési ház is, ha kölcsönösen ismeri és figyelembe veszi a másik munkáját, s összehangolja a tevékenységét. + ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Baranyi Györgyné, a Szolnok megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője másodszor, Farkas Erzsébet, szolnoki általános iskolai szakfelügyelő először járt itt. A háromnapos tanácskozás igazi hasznát abban látták, hogy az elvi előadásokat szembesítették a gyakorlattal, azzal a tapasztalattal, amelyet a viták során ismertek meg. A gyakorló szakember régi igénye, hogy az irányítás határozottabban fogalmazza meg a követelményeit és az állásfoglalását ebben az állandó mozgásban levő problémakörben, amit tömören permanens művelődésnek nevezhetünk. + AZ ISKOLA IS TANULHAT Kajái Béla (a Népművelés munkatársa) végigülte és jegyzetelte a háromnapos tanácskozást, s összevetette munkája során szerzett tapasztalataival. A tanácskozás fő hozamának ő is azt a felismerést tartja, hogy a zártabb intézménynek, azűs- kolának tanulnia kell, át kell venni módszereket, szemléletet a nyitottabb, demokratikusabb művelődési intézményektől. Azaz mindkettőnek a kor által megfogalmazott komplex igényeket kell kielégítenie, szakítva az eddig specializált, csak részfeladatokat megoldó szemlélettel. Ha kedd reggelre nem is, szerda estére talán kijózanodott a kinti és benti locsolko- dásban elázott „erősebb” nem, s élvezettel figyelhette Róbert László mindenkor izgalmas sorozatát, a Tisztelendőket. Szívesen megnéztük volna a múlt héten, akár két egymást követő estén is. Hasznos is lett volna, mert a mai fiatalok már alig tudnak valamit hús- vétról, a nagyhétről, azaz a zsidó-keresztény mitológiáról, vallási hagyományokról. Ezek nélkül pedig sokkal nehezebb megérteni az európai történelmet, művészetet, irodalmat is. Nem mondok azzal sem újat, hogy magukban a bibliai történetekben is poézis van, vallási tartalmuktól függetlenül is. Ezzel magyarázható, hogy ma is (és még sokáig) hatással lesz a nem vallásos, profán művészetekre. Róbert László kitűnően ért ahhoz, hogy a távoli (bibliai) múltat és a jelent egyszerre, egyetlen gesztussal mutassa meg nekünk. Érzékeltetni tudja, hogy az emberi kultúra egyik bölcsőjénél jár stábjával, amelynek a története minden kriminél izgalmasabb. Népek és vallások keveredtek mindenkor Kis-Ázsia partjainál, a Földközi-tenger keleti medencéjében, birodalmak keletkeztek és tűntek el a sivatagi homokban, hogy ré- gészgenerőcióknak adjon munkát-egy rejtély megfejtése. Zsidók, keresztények, mohamedánok, arabok, örmények és (hol ne találkoznánk velük is?) magyarok szólaltak meg Róbert László mikrofonja előtt, ámulatot és némi irigységet is keltve a nézőben. Mert nú tagadás, Június első napjaiban, a város utcain járó-kelő embereknek már természetes látványt nyújtanak a színes könyvsátrak, a szép és jó könyvet szerető, közönséget hívogató plakátok. írók, költők dedikálnak a könyvsátrakban, könyvesboltokban, baráti találkozókat, szerzői esteket tartanak. Az ifjú generáció már nem tudja, hogy a könyv ünneplésére szóló felhívás az 1883. április 18-án született Supka Géza gondolata volt, s mindez 1927 tavaszán, Miskolcon hangzott el a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők országos Egyesületének közgyűlésén. Supka Géza a XX. száza- di magyar művelődéstörténet jelentős alakja, régész, művészettörténész, jó tollú újságíró, irodalomszervező és közvetítő. Főtitkára volt az írók érdékvédelmi szervezetének, az Írók Gazdasászívesen tennénk egy-két hetes kirándulást az egzotikus és szép vidéken, amelyen minden talpalatnyi hely történelmi emléket idéz. Ám Róbert Lászió nem véletlenül ment éppen a nagyhéten a Biblia földjére. Maguk a vallási események látványnak is impozánsak, lenyűgözőek a maguk teatralitásával, dekorativitásá- val. Sokkal fontosabb azonban ma maga az eszme, a gondolat, amelyet kifejeznek, s ez nem más, mint a béke, á" testvéri egyetértés, felebaráti szeretet, türelem és tapintat. A történelem paradoxona, hogy ez a gondolat mindenkor aktuális volt a Szentföldön, de ta- i Ián soha nem ennyire húsbavágóan és fájdalmasan, mint éppen ma, a csőre töltött fegyverek árnyékában. A tájékozott, de a laikus néző is eltöprenghetett a gyönyörű tájakat, templomokat, szertartásokat látva, énekeket hallva, hogy miért nincs béke az olajfák alatt, miértnem tudtak a szelídebb eszmék és törekvések tartósan gyökeret verni a szentnek nevezett és a nem szent Földön is? Hiszen Biblia és a Korán is a megbékélést hirdeti, elítéli a gyilkosságot és az erőszakot. Immár kétezer éve, s a fegyverek mégis minduntalan felugatnak. ' (horpácst) gi Egyesületének. A könyv- napra, való felhívásának egyik fontos motívuma, hogy az élő, új magyar irodalmat népszerűsítse, a nem kis számú, nyomorgó alkotókat anyagilag is segítse. (Ez idő tájt az írók a tiszteletdíjukat az eladott könyvek után kapták csak meg a kiadóktól!) Litera túra című lapja a kortárs irodalom népszerűsítésének színvonalas fóruma. A politikai életben is részt vett, a Károlyi-kormány prágai követe, a Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerült. A felszabadulás után a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, majd elnöke volt. Részt vállalt a felszabadulás utáni irodalmi élet újraszervezésében, az eszmék és irányzatok csatáinak jószándákú, tevékeny részeseként. Könyvei, egyéb írásai már nem forognak közkézen; oktalanul. Gondolatéi, hógy Magyarországon is legyenek könyvnapok — Európában negyedikként — megvalósult. Az 50. ünnepi könyvhét megnyitására 1979-ben Miskolcon került sor, napjainkban is készülődünk már az idei könyvünnepre, megfogadva Supka Géza gondolatát, hogy... „az évnek egyik napján ... az ország minden városában és falujában rendeztessék, amely... az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezeű a napon egyszer egy évben a könyvírás és könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” Az idei .könyvhéten a Városi Könyvtár József Attila Könyvtárának kiállítótermében május 26-án Ex libris kiállítás nyílik, Supka Géza emléke előtt tisztelegve. Kiállításunkat Supka Magdolna- művészettörténész, Supka Géza leánya ajánlja majd a nézők, látogatók figyelmébe. HERNÁDI ISTVÁNNÉ Ma délelőtt 9 órától rendezik meg a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban a Babits szavaló- és prózamondó-verseny megyei válogatóversenyét. A költő századik születésnapjára kiírt versenybe mindenki benevezhetett; az alsó korhatár 14 év volt. Hat' Babits- verset vagy -fordítást, illetve szabadon választottként a nyugatosoktól napjainkig hat költő versét kellett megtanulni. A megyei bemutató Az ünnepélyes ' díjkiosztóval és a győztesek gála- hangversenyével tegnap véget ért Nyíregyházán a sorrendben harmadik alkalommal megrendezett országos zeneiskolai zongoraverseny. Nem baj, ha kockás Éjszakai divat A női és férfi nappoli és éjszakai fehérneműknél ebben a szezonban nem várható gyökeres stílusváltás. Tovább élnek az előző nyári időszak jellegzetességei, és eqyre nagyobb teret hódit a romantika. A női hálóruházatban is a romantikus, a legerőteljesebben jelentkező stílus, mely egyaránt felfrissíti a rafinál- tan nőies és a funkcionálisan sportos vonalakat. Minden divatos, ami játékos, fodrokkal, rüssökkel és ráncolással díszített. A legnépszerűbb a kockás, csíkos, pettyes és elszórt virágmintás flanellből és pamut jerseytől készült, illedelmes. bubigalléros pizsama és hálóing. Kiegészítői az azonos anyagú '.stermelt mellénykék. A rafináltan nőies stílus barokk jegyekben bővelkedik. A leheletkönnyű kelmékből készült hosszú halóingeket és bő vonalú kétrészeseket dekoratív, dupla fodros csipke- és vízesésgallérok, csipkék, valamint a nőies vonalakat hangsúlyozó fűzőszerű csipkebetétek teszik vonzóvá újszerűvé. A férfiak pizsamáinak szabása is nagyvonalú. Nyakkivágásuk V vagy kerek; a nadrágok pedig főként bokáig érőek, vagy bermuda hasz- szúságúak. április 16-án fél 11-kor lesz, szintén a Rónaiban. Ezen már jelen lesznek a rádió és a televízió szakemberei is, akik kiválogatják azokat a versenyzőket, akik továbbjutnak a debreceni középdöntőbe. Ezt október 14- én rendezik Szabolcs es Borsod megyék versenyzőinek, s a rádió is közvetíti. A döntő november 26-án lesz Szekszárdon, ezt a televízió egyenes adásban közvetíti. Hazánk zeneiskoláinak csaknem 70 ifjú tehetsége mutatta be tudását a szakmai zsűri előtt. A négy korosztályában rendezett verseny végeredménye: az I. korcsoport nyertese Bogányi Gergely, váci Bartók Béla Zeneiskola, a II. korcsopo-t két első helyezettje Ábra- hám Réka, a váci zeneiskola és Rácz Csilla, a gödöllői körzeti zeneiskola zongoratanszakos hallgatója. A II. korcsoport első helyezettjei: Kovács Krisztina, a kazincbarcikai zeneiskola, Simon Izabella, a miskolci Egressy Béhi Zeneiskola és Tóth Gábor, a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola növendéke. A IV. korcsoport győztese Kollonai Zoltán, a nyíregyházi zeneiskola tanulója. A S/enátor a Gárdonyiban A vasárnap délután ötkor kezdődő táncmulatsághoz a kiadott műsortól eltérően a Szenátor együttes szolgáltatja a talpalávalót a Gárdonyi Művelődési Házban. + A tartui egyetem a közelmúltban ünnepelte alapításának 350. évfordulóját. Valóságos diákváros: több emeletes tanépületekkel és laboratóriumi épületekkel. Kilenc kar működik itt. A szovjethatalom éveiben 25 ezren szereztek diplomát itt, többen, mint ahányon az egyetem egész története alatt itt tanultak. Képünkön; Elsőévesek a hagyományos diáksapkával. H. S. L __' r ^ L V J Húsvét a Szentföidön Ba bits- sza valóversen y Miskolci az első helyezett
