Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1982-12-02 / 285. szám

★ Még jócskán odébb van a karácsony, de a Centrvm Áruház előtt már áll a nagy fenyőfa: élő figyelmeztetés a feledékeny ajándékozóknak... / (Kiss József felvétele) Kékestető kilátói Szomjoltó beruházások A Tiszáról jön majd a víz Akár éjszaka is házhoz szallít/ak A lyukéihoz ragaszkodnak ' Városunk tüzelőigényét el­sősorban a Sajó-parti TÜ- ZÉP-telep elégíti ki. Ebben az évben csupán itt 180 ezer tonna szén értékesítésére számítottak. Az esztendő el­ső tíz hónapjában 160 ezer tonnát akartak eladni, végül azonban csak 140 ezret sike­rült. A telep széníorgalmában a korábbi években is meghatá­rozó volt a lyukói, az idén is másfél százezer tonnásad­nak el belőle. Lyukóbánya kedvezőtlen termelése miatt azonban ez a szám 25 ezer­rel kevesebb lesz. Jelenleg szünetel a lyukói szén érté­kesítése. Ennek a következ­ménye az a visszás helyzet, hogy miközben elegendő a tüzelő a telepen, szénhiányra panaszkodnak a vásárlók. A többség ugyanis a lyukói szénhez ragaszkodik, és in­kább vár, mintsem hogy a bőven kapható berehtei koc­ka. darabos vagy sajómercsei diószenet vásárolná. Cservák Ferenc, az Észak­magyarországi TÜZÉP Válla­lat igazgatója elmondotta, hogy jelenleg naponta 700— 800 tonna lyukói szenet kap­nak, s december közepéig va­lamennyi szénutalvány-tulaj- donos igényét kielégítik. Az igazgató véleménye szerint most már ritka az az akciós szénre váró, aki eddig még nem kapta meg a járandó- / ságát. Ennek csupán valami­lyen adminisztrációs oka le­het, ezért kérik az érintette­ket, hogy panaszukkal mi­előbb keressék fel a TÜZÉP- telepeket. Nagyon sürgős esetben egy-két napon belül kiszállítják a tüzelőt. A Vo­lán szocialista brigádjai vál­lalták, hogy a megrendelő kívánsága szerint, akár éj­szaka is házhoz szállítják a Valóságos haditervet dol­goztak ki a postán az ün­nepek előtti csúcsforgalom zavartalan lebonyolítására. Tóth László, a Miskolci Pos­taigazgatóság megbízott osz­tályvezetője joggal állítja, hogy a következő 30 nap rendkívüli feladatokat ró a posta dolgozóira. December 12-én, ezüstva­sárnap, 19-én, aranyvasár­nap, valamint 31-én meg­hosszabbítják a posták nyit­vatartási idejét, szükség sze­rint délután 2 vagy 4 óráig. Így a boltok bevételét zárás után átvehetik. Az ünnepekre kellő meny- nyiségű üdvözlőlapot és bé­lyeget rendeltek. A felvéte­li forgalom meggyorsítására a gyesen levő kismamákkal, nyugdíjasokkal, alkalmi mun­kásokkal és egyetemistákkal bővítik a hivatalok létszá­mát. Arra számítanak, hogy | az előző évekhez hasonlóan, most is több mint a kétszer resére nő a postán feladott csomagok száma. Ha az idő hidegebbre fordul, és meg­kezdődik a disznóölések sze­zonja, a csomagforgalom akár meg is háromszorozód- hat. Az előz»:es tervek sze­rint az expressz küldeménye­ket azonnal házhoz szállít­ják. December 24-én délután egyetlen levelet vagy csoma­got sem tartanak vissza; a pénzesutalványok kivételé­vel mindent kikézbesítenek, Két kilátót nyitottak meg tegnap Kékestetőn, az egy évvel ezelőtt elkészült 178 méteres tv-toronyban. Az egyik, a zárt, üvegezett ki­látótér 28 méter magasság­ban, a másik, a nyitottan ki­képzett pedig 34 méter ma­gasságban helyezkedik el a toronyban. Mindkettőre lép­csőn is. lifttel is fel lehet jutni, és mindkettőről min­den irányban gyönyörű a ki­látás a Mátra bérceire, a környékbeli településekre. Felhőtlen időben a Magas- Tátra távoli csúcsai is lát­hatók. Az ország legmaga­sabb pontján lévő kilátóhoz 10 forintos belépőjegyet kell a távirati utalványokat is. E nagy feladat teljesítése ér­dekében még a belső, úgyne­vezett postaszolgálati külde­mények szállítását is szüne­teltetik. December 24-én minden újság megjelenik, az ezt kö­vető két napon nem kézbe­sítenek újságokat, s decem­ber 27-én az utcára kerül a Hétfői Hírek és a Népsport. Az év utolsó napján vala­mennyi napilap megjelenik, míg január elsején és máso­dikén nem lesz újság. Má­sodikén viszont ismét utcá­ra kerül a Hétfői Hírek és a Népsport. A posta vezetői kérik, hogy a hazai és a külföldi leve­leket, csomagokat mielőbb adjuk fel. Külön felhívják a csomagküldők figyelmét, hogy minden esetben he­lyezzék el a címmásolatot a küldeményben. Ha a csoma­golás megsérül, így még min­dig kikézbesíthetik a külde­ményt. Itt jegyezzük meg, hogy ha valaki csomagot vár vagy küld, és nem érkezik meg időben, elsősorban a Ti­szai pályaudvari 2-es postán érdeklődjön. Telefonszámuk: 15-517. A karácsonyi és az újévi nemzetközi telefonhívást már most elő lehet jegyezni. Ez­zel nem lesz drágább a be­szélgetés, viszont biztosra ve­hető, hogy a hívott fél idő­ben jelentkezik. zott, nyáron 9—16 óra kö­zött tart nyitva, hétfő kivé­telével mindennap. gél jelentő telszabadulos nagy élménye ma már történelmi távlatban van azoknál is, akik ennek részesei, átélöi voltak. Az. ifjabb nemzedék szerencsé­re csak a szülők emlékezései­ből és az írott történelemből ismeri a háborút és annak szörnyűségeit. A háborús vesz­teségekből, pusztításokból vá­rosunknak is kijutott. A had­műveletek, bombatámadások következtében keletkezett ká­rokról, majd az ezt követő új­jáépítésről, a gazdasági élet megindításáról helytörténeti je­lentőségű dokumentumok is ta­núskodnak. Ezekről az időkről 1947-ben írta Oszip István, Bor­sod vármegye és Miskolc város kommunista főispánja: ,,Miskolc thj. (törvényhatósá­gi jogú) város a lezajlott má­sodik világháború során első­sorban a légitámadások, majd pedig ezt követően a német csapatok elvonulása folytán szenvedett komoly károkat. Ma­gát Miskolcot két súlyos, Diós­győrt pedig egy erősebb bom­batámadás érte, minek követ­keztében a város legnagyobb pályaudvara, modern vásár- csarnoka, az egyik, legtöbb gyermek befogadására alkal­mas elemi iskola, és számos, főleg munkások által lakott házak dőltek romba. Igen je­lentős károkat okozott a visz- szavonuló fasiszta csapatok ésszerűtlen ' hidrobbantása, melynek folyományaként nem­csak a hidak, de az azokat környező házak is súlyosan megsérültek. Maguk a város felszabadulását előidéző há­romhetes harcok Miskolcon je­lentősebb károkat nem okoz­tak, minthogy a szovjet had­sereg az ipari jelentőségű várost láthatólag kímélte. Miskolc a romvárosok között kb. a 19. helyen áll... Az 1944. december 3-án bekövet­kezett felszabadulás után né­hány hét múlva helyreállítot­ták a villanyvilágítást, újra megindult a villamosforgalom. Egyébként a felszabadulás után azonnal megindult az új­jáépítés nagy munkája. Már 1946 végén 4848 darab épüle­tet állítottak helyre, (a veszte­ség 55í4 épület volt (Oszip István adata), elsősorban ter­mészetesen az iskolák, kórhá­zak, templomok, középületek és lakóházak kijavítása jelen­tette a legfőbb feladatot. Nagyszerű rohammunkával si­került helyreállítani a diós- győr-vasgyári üzemet, az otta­Az Országos Vízügyi Hiva­tal, valamint a megyei és a városi tanács vezetői között 1918-ban egyezség született, amelynek értelmében az OVII vállalta a VI. ötéves tervtől kezdődően városunk évről év­re növekvő vízszükségletének kielégítését. Azóta több nagy beruházást indítottak el, vet­tek tervbe, hogy kellő meny- nyiségű és minőségű ivóvíz juthasson el minden miskol­ci otthonba. Megkezdték a sajóládi víz­termelő telep kiépítését. A te­lep teljes kapacitása 20 ezer köbméter lesz naponta, s amíg nem készül el minden beren­dezése. négyezer köbméterrel segít be a város vízellátásá­ba. A három, nagy átmérőjű fúrott kútból nyert vizet elég messziről kell eljuttatni a városba, ezért Alsózsolcán nyomásfokozó gépházat épí­tettek. A távvezeték egyik szakaszát a Tiszai pályaudvar térségében, a vasútvonal alatt kell átvezetni, alagúton. Vár­hatóan ez év végére készül­nek el a nagy munkával. Folytatják a kutatásokat a sajóládi víztermelő telep te­rületén, s a tervek szerint a további fejlesztéssel 50 ezer köbméterre tudnák növelni a ni kórházat, a Tiszai és rende­zőpályaudvart, melynek helyre­állítási munkálataiban a város főispánjától és polgármesteré­től kezdve a társadalom min­den rétege tevőlegesen részt vett." A Búza téri vásárcsarnok 1926-ban épült, és 1944 nya­rán angolszász légitámadás­nak esett áldozatul. Pusztulá­sát és újjáépítését korabeli fényképészek is megőrizték. A teljes befejezése a felszabadu­lásunk utáni első években tör­tént meg. Az akkori Miskolc Szinva-hidjai — a mai Kun Bé­la úti hid kivételével - szintén megsemmisültek. Először a mai Rákóczi utcai hidat robbantot­ták lel a német utászok. Dr. Cálfly Imre polgármester az újjáalakult Miskolc thj. város' Törvényhatósági Bizottságának 1945. évi január 29-én tartott közgyűlésén erről Így számolt be: ,,A városi adóhivatal műkö­dését, volt helyiségében, a Kál­vin u. 4. szám alatt (ma Ru­das László u. 4. számú, szépen felújított épület, a BÁÉV iro­daháza) 1944. november 18-tól nem folytathatta, mert a né­met katonaság 1944. november 17-én este 7 órakor a Szinva hidját felrobbantotta. A rob­banás következtében a hivatal épületének tetőzete, lalai, ab­lakai, ajtajai és irodai beren­dezési tárgyai úgyszólván tel­jelenlegi 20 ezer köbméteres napi teljesítményt. A bővítést 1987-ig kívánják elvégezni, három szakaszban. Megépíte­nék a vízkezelő berendezése­ket, a városhoz vezető 16 ki­lóméter hosszú, nagy átmé­rőjű távvezetéket, valamint a város területén egy 20 ezer köbméteres magaslati tároló- medencét. Tiszalúc térségében is kez­detét vette a kutató-, tervező- munka. A szakemberek véle­ménye szerint, ha megépítik a parti szűrésű kútsort, és a (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon kedvelt fűtőkészü­lék a hordozható csempe­kályha, sajnos, ebből csupán 200-at szállíthattak a bol­tokba. Űj termék a Tarján kályha. Ez kétféle kivitelben készül, mindkettőnek a ha­jes egészében a használhatat­lanságig megrongálódtak." Egy visszaemlékező szerint - aki a volt Széchenyi utca 9. sz. alatti épületben lakott eb­ben az időben — a németek a többi híd felrobbantását 1944. december 3-án hajtották vég­re. A hidak éjjel 1 óra 45 perckor semmisültek meg. A hídrobbantások előtt mintegy 10 perccel még két német Tig­ris harckocsi vonult vissza a Széchenyi utcán, Diósgyőr irá­nyába. A lakása előtt rövid időre megálltak, egy akkor ott volt illatszertárat feltörtek, és abból az összes kötszert elra­bolták. A többi hid sorsáról a mát idézett polgármesteri jelentés Így számolt be: ,,A németek által felrobban­tott Szinva hidak helyett ideig­lenes fahidak építése van fo­lyamatban. Eddig elkészült a szennyvíztisztító telep melletti, a Rákóczi utcai, a Luther téri (ma Bartók tér) és a Tompa utcai híd; a Szent István úti (ma Nagyváthy utcai) hid cö­löpözése teljesen elkészült, a felszerkezet készítés alatt áll. A Munkácsy utcai hidnál a cö­löpözés van folyamatban. Ezek befejezése után fog sor kerül­ni a Thököly utcai és Ferenc utcai hidak, valamint a bevo­nuló katonaság által épített és a város által kiszélesített Sze­mere utcai híd átépítésére." (Folytatjuk) vízmüvet, 100 ezer köbméter vizet lehet itt nyerni napon­ta. Eddig már megvalósult a Tisza’úc és Kesznyéten kö­zötti területen négy. nagy át­mérőjű. parti szűrésű kút. A kutak vízhozam- és vízminő­ség-vizsgálatait ielenlea vég­zik. Az eredmények kiértéke­lése után születhet meg a to­vábbi döntés arról, hogy ösz- szesen hány kutat hozzanak létre, s milyen vízkezelési technológiát alkalmazzanak. (k-ó) tásíoka 70—75 százalékos, száz köbméteres helyiség be- fütésére is alkalmas. Ezek­ből a IV. negyedévben ez­ret küldtek a boltokba. A közvélemény kérésére meg­kezdik az úgynevezett Car­bon teremfűtő kályhák gyár­tását. Az év hátralevő idő­szakában a szerződés szerint 400 ilyen fűtőkészüléknek kell megérkeznie Miskolcra. Űj termékkel jelentkezik a budafoki gyár is, a Weekend kályhával. Piackutatás céljá­ból 300-at rendelt ebből a Vas vili. A hazai gyártás kiegészíté­séül sok NDK gyártmányú Ohra kályhát importálnak. Csehszlovákiából szállítják a Zóratherm fűtőkészüléket, amely 80 köbméteres helyi­ség befűtésére alkalmas. A legtöbb kályhát. Romániából hozzuk be: a Suner II. és a Super III. kályhák akár száz­köbméteres helyiség mele­gen tartására is megfelelnek. Sajnos, a Flacara román gyártmányú kályhák minő­ségi vizsgálata elhúzódott, s ezért nem biztos, hosv ezek a típusok még az idén meg­jelennek az üzletekben, no­ha ez olcsó árával és jó ha­tásfokával minden valószí­nűség szerint megnyerné a lakosság tetszését. Mint ismeretes, az idén ősszel hiánycikk volt a ve­gyes tüzelésű kazán. Ennek elsődleges oka, hogy csak szövetkezetek és kis tanácsi vállalatok foglalkoznak a gyártásukkal, mérsékelt ka­pacitással. A IV. negyedév­ben mindössze 200 ilyen ka­zán érkezett Borsod üzletei­be. Az egyéb tüzelési eszkö­zök (füstcső, szénkanna, szén­kanál és tűzpiszkáló) elegen­dő mennyiségben kaphatók. 1 i i Ferenc 1 I • I I i Az egyik leggyako- i ribb férfinevünk tu- 1 i lajdonosai, a Ferencek , J holnap ünneplik név- 1 i napjukat. Az egyházi , kalendárium ezen a • i napon Xavért Ferenc- J re, a Távol-Keleten te- i ■ v ékenykedő hittérítő­re emlékezik, akihez i i tengeri utazás, pestis- J járvány idején folya- i , modtak a hívők. Xa- I vér gyűrűje elterjedt, ■ J ismert ereklye volt: fő- J » leg vajúdó asszonyok ■ húzták 02 ujjúkra, de • i más betegek is visel- , J ték. Szigetközi, székes- * ■ fehérvári kalendáriu- j J mokban az egyik leg- ■ J fontosabb téli munká- > ■ § i ra utalva disznóölő, ■ ■ disznóvágó jelzőt illesz- J ■ tettek a Ferenc név J mellé. szenet. I váltani. Télen 9—13 óra kö­Disznótoros csomagok, üdvözlőlapok A Posta nehéz napjai következnek Újévi telefont, már most MISKOLC TÖRTÉNETE 57. Felrobbantott hidak A második világháború ' vé­afe A Szemere utcai híd környéke, a felszabadulás utáni na­pokban. Bőven van, és még érkezik Kályhakínálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom