Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-15 / 270. szám

V Egészségügyi előadások Si lopn A megye neves szakembe­rei, főorvosai tartanak elő­adásokat Sajóbábonyban, a Déryné Művelődési Házban. Elsőként 16-án, kedden este 6-kor dr. Prónay Gábor Egészséges táplálkozás — ke­vesebb gyomorbetegség; 18- án este hatkor dr. Kovács Brigitta sebész Mítosz és va­lóság: akupunktúra: 19-én dr. Kerekes Ferenc öreg em­ber — nem vén ember; 23-án dr. Aszódi Imre őszintén a szexualitásról; 25-én 6-tól dr. Kubassy László Mit kell ten­ni tömeges baleset esetén? címmel. Finnországi beszámoló Azt tud.iuk, hogy rokon nép, mégis kevesen ismerik Finn­országot. Holnap este 6 óra­kor Pólyák Imre, aki ösztön­díjas volt a szép skandináv országban, megosztja élmé­nyeit az érdeklődőkkel a Molnár Béla Ifjúsági Házban. Energiagazdálkodási napok Hő és áram A III. borsodi energiagaz­dálkodási napok keretében holnap két előadást tarta­nak. A Borsodtávhő tanács­termében délután 2 órakor a X. miskolci távhőkonferen- cia anyagát ismertet' k. Az ÉMÁSZ Vállalat nagy tanács­termében ugyancsak délután 2 órakor, Folyamatos üzem- irányítás az energiagazdálko­dás szolgálatában címmel hallhatnak előadást az érdek • lődők. Bár még nyoma sincs az influenzajárványnak, a Megyei Gyógyszertári Központ galenausi laboratóriumában megkezd­ték a \,ázcsillapítók és az erősítő tableták gyártását. Nincs influenzáján ány De nem árt a védőoltás... Nagyon sokan hiányoznak a munkahelyükről mostaná­ban, meghűléses betegség­gel. Elterjedt a hír, hogy az enyhe idő hatására ismét itt van az influenzajárvány. Valóban észleltek-e influen­zás megbetegedéseket Mis­kolcon? — kérdeztük dr. Tóth Artúrnétól, a Városi Közegészségügyi Szolgálat járványügyi ellenőrétől. — Csupán hurutos megbe­tegedéseket jelentettek a kör­zeti orvosok, de influenza­Ho!, s hány épül 1983 ban? Telkek és lakások Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága legutóbbi ülésén tárgya'- ta azt a javaslatot, amely az 1983. évi lakás- és telekeiosz- tási tervet tartalmazza. A tervek szerint 1983-ban Miskolcon 429 tanácsi bérla­kás, 120 tanácsi értékesítést! lakás. 45 nem célcsoportos állami, lakás és 745 OTP- társaslakás épül. összesen tehát 1339 otthont hoznak te­tő ala városunkban. Ebből a tanácsi ki jelölésű lakások száma 1160 lesz. Lakáskiuta­lási és értékesítési névsorra 794 kerül, minőségi és lép­csőzetes cserékre 580 lakást vesznek igénybe. Üjdonsága lesz a lakásei- os/tásnak, hogy a Miniszter- tanács rendelete — s az új tanácsrendelet — értelmében a jövőben lehetőség lesz úgynevezett nem szociális tanácsi bérlakás juttatására. Ez azt jelenti, hogy tanácsi bérlakás adható olyan igény­lőnek is, aki egyébként nem lenne jogosult erre. Ez eset­ben az igénylőnek magasabb összegű használatbavételi és bérleti díjat kell fizetnie. A javaslat szerint jövőre 15 la­kás ilyen célra történő biz­tosítása indokolt. Közismert, hogy a Győri kapui lakótelep nyugati ré­szén — a Szamos és a Ma­ros utca közötti területen — időlegesen leállították a sza­nálásokat. Itt most végzik a terület felülvizsgálatát; a jobb állagú épületeket meg­tartják, s csak a rosszabba­kat szanálják. Emiatt az idén 57 lakás felszabadult a kisajátításra szánt keretből. Ezeket a már névjegyzékre felvettek részére biztosítják, ugyanakkor a jövő évi név­jegyzék terhére visszapótol­ják majd a szükséges lakás­mennyiséget. Egyébként jö­vőre a lakásépítéssel kap­csolatos szanálásokhoz vár­hatóan 206 lakásra lesz szük­ség. Sokakat érdekel és érint, hogy hol is épülnek jövőre a betervezett lakások? Kor­szerű csaiádiházas terület­ként " vették figyelembe a Bánfolyás utcát, az Avas— Ruzsin I. ütemét — ahol mintalakótelep _ épül —, a Martintelepen á 'Radnóti ut­cát — ahol a közlekedési vállalatok által alapított la­kásépítő szövetkezet tagjai jutnak majd otthonhoz —, ugyancsak a Martintelepen a Latinka utcát, a Komlóste- tőt és az Avas-keletét, ahol 24 lakás megépítésére van lehetőség. Társasház-, illetve foghíj­beépítésre az Avas—Ruzsi- non 56 lakás, a Jókai utcá-' ban 40 lakás, a Déryné ut­cában 4 lakás, az Arany Já­nos utcában 20 lakás, az Éder György utcában 13 la­kás építésére alkalmas telek található. Családiházas te­rületként jelöli meg a ja­vaslat a Martíntelepen a Bornemissza és a Kossá Ist­ván utcákat, illetve a mis­kolci agglomerációt, ahol köztudottan 415 építési tel­ket osztanak ki 1983-ban. T. Z. járványnak még a nyomát sem tapasztalták. Ennek el­lenére felkészültünk a véde­kezésre, oltóanyagot rendel­tünk, s hamarosan megkezd­jük a védőoltásokat. Kétféle vakcinával, az A és a B ví­rus ellenivel védekezhetünk. Védőoltást ajánlunk az idült szív-, keringési, vese- és anyagcsere-betegségben szen­vedőknek, a hatvan éven felülieknek és a szociális ott­honban gondozottaknak. Ezenkívül védőoltást adunk az egészségügyben, a közle­kedés területén dolgozóknak és a pedagógusoknak. A vé­dőoltásnak nincs mellékha­tása, s körülbelül két hét alatt fejleszti ki az influen­za iránti ellenállóképességet. Borsodi bolti helyzetkép Adni, venni, boldogulni Beszélgetés a kereskedelemről Illusztráció gyanánt Lőrincz László a cipőjét mutatja. A talptól ma reggel rúgta el magát a felsőrész. A ragasztó csődöt mondott ... A lábbeli nem a legutolsó divat szerint készült, nem is volt túlságosan drága, de a vásárló joggal remélhette, hogy egy-két szezont kibír. A cipő annak a kérdésnek az ürü­gyén került az asztalra, hogy mi az olcsó és mi a drága. Ab­ban rögtön megegyeztünk, hogy a silány minőségű termék, akármilyen alacsony is az ára, a legdrágább termék. Am a Köz- gazdasági Társaság Borsod me­gyei Szervezete Kereskedelmi Szakosztályának titkára más példákat is tud . . . ön pénzügyi szakember, kereskedelmi szak­értő ... Szeret-e vásárolni? — Egyértelmű nem-mel vá­laszolhatok. Ha csak lehet, a vásárlást a feleségemre ha­gyom. Nincs türelmem sorba állni, s lehangol, ha kelletlen arcú eladót látok a pult mö­gött. Ám szívesen nézem a ki­rakatokat, s vételkényszer nélkül, gyakori szemlélődő vagyok az üzletekben. A szak­mából kifolyólag az ember természetesen nem tud ki­bújni a bőréből... A szakér­tő véleményének gyakran el­lentmond a vásárló tapaszta­lata. — Mielőtt rafinált kimutatá­sokba bonyolódnánk, mondjon néhány közhasznú példát! — A vásárló közérzetét aligha befolyásolja az, leg­alábbis közvetlenül, hogy a vállalat fizetőképes-e; tartja-e a készletszirytet; milyen a for­vgási sebesség... A vásárló az egyéni tapasztalatok alapján dönt, s nem érdekli a kimu­tatás, az átlag. A sommás vé­lemény mindig magában hordja az általánosítás veszé­lyét és a tévedés lehetőségét Hogy mi jó és mi rossz, hogy mi sok és mi kevés ; ezt csak konkrétan lehet megválaszol­ni. A kétnapos kiflikészlet sok, nem jó. De hűtőszekrény­ből elégtelen a kétnapos készlet, mert veszélyezteti a folyamatos ellátást Ha nyá­ron csökkentett áron kínálják a bőrkabátot, ez engem, mint vásárlót, kevésbé hat meg, mint az a tény, hogy a leg­forróbb kánikulában nem tudtam magamnak rövidnad­rágot venni a miskolci üzle­tekben. — Ilyenformán együgyűnek minősíthető a kérdés: jó-e, vagy rossz-e a miskolci, borso­di kereskedelem? — Ha azt mondom, hogy nem rossz az áruellátás szín­vonala, akkor lényegében nem mondtam semmit... Lát­ni kell azt, hogy a belkeres­kedelemben kínálati pozíció alakult ki. Korábban, egy ha­sonló szituációban, amikor nem volt olyan dinamikus a pénzki jaml ás, a kereslet, szinte gombnyomásra halmo­zódtak fel az eladatlan, elad­hatatlan készletek. Mi a hely­zet most Borsodban? Minden­fajta kimutatás arról árulko­dik, hogy a kedvezőbb forga­lomalakulás az országosnál alacsonyabb készletnövekedés mellett valósult meg. A bor­sodi kereskedők — gondolok itt elsősorban az iparcikk szakma és a vendéglátás mű­velőire — dicséretes buzga­lommal, a hazai átlagot meg­haladó vehemenciával és eredményességgel próbálnak megfelelni az új körülmé­nyeknek. ©yorsaik, rugalma­sak. Az új posztokra agilis vezetők kerültek, a boltveze­tők a korábbinál lényegesen nagyobb önállósággal rendel­keznek, s lényegesen többet is kereshetnek. — Ilyen rózsás a kép? — A folyamatok iránya er­re enged következtetni. A ke­reskedelem egyre inkább megtanul kereskedni... — Aligha kritikai él nélküli ez a megjegyzés ... — Nem szakadhatunk el a valóságtól. A hiánygazdálko­dás közepette a kereskede­lemnek nem lehet más funk­ciója, mint az elosztás. Most viszonylagos árubőség van. Többcsatornássá vált a be­szerzés és az értékesítés. Mo­tiválja a képiét a lakossági ke­reslet bizonyos^ tartózkodása, s a piénzügyi feltételek szigo­rodása (A bankkamat csak az idén kétszer emelkedett!) A görbe paszuly — nem paszuly Talán csak az óvodásko­rúak nincsenek még tisztá­ban vele, hogy mit jelent az MSZ. Inkább csak az ő ked­vükért: Magyar Szabvány. Az Értelmező Szótárt plédig csupán a teljes pontosság vé­gett idézem: a szabvány „ál­talában valamely egysége­sen és következetesen alkal­mazandó eljárást, megoldási módot, formát törvényesen vagy hivatalosan megszabó, szabályozó előírás vagy aján­lás.” Rendeltetése pediglen, hogy őrködjék a termékek minősége felett, ami azt je­lenti. hogy a fogyasztókért van. Roppant bölcs kötelez­vény, hiszen megakadályoz­za, hogy rosszabb minőségű árut kapjon a vásárló, mint amilyet a szabvány hitelesít. Előfordul azonban, hogy ez a gyönyörű intézmény ön­célúvá válik, és már nem szolgálja senki érdekét. A példa nem friss, de tör­ténhet még hasonló, ez el­len -ugyanis semmiféle szab­ványt nem találtak ki. Az egyik vállalat a szabványra való hivatkozással nem vet­te át egy környékbeli gaz­daságtól a zöldbabot. Ne­hogy azt higgyék, hogy azért, mert ez a piaszuly silány volt, netán fekélyes, szálkás, elöregedett; még csak rozs­dásnak sem csúfolhatta vol­na senki. Egyetlen hibája volt a szerencsétlennek: hogy nem volt egyenes. A görbe paszuly ugyebár nem ismeri a szabványt, tehát nincs, vagy ha van, hát nem is le­het jó — okoskodhattak az átvevők. Hát kérem, számos dolog van a világon, ami görbén tényleg semmire sem alkal­mas. (Mi a vonalzóra gon­doltunk.) Ám a bab nem tartozik ezek közé. Kérdez­zék meg akár a Gundel fő­szakácsát: bárhogyan készít­sék is el a görbe zöldbabot — akár tejfölösen, akár ra- kottasan, akár levesnek, akár főzeléknek —, senki sem fog­ja visszaküldeni. A kényes ínyű vendég vagy családtag sem utasítja vissza azzal, hogy ő pedig görbével nem ál**« Ráadásul ma még a leg­fejlettebb agrárkultúrájú ter­melőszövetkezetek sem ren­delkeznek babegyenesítő esz­közökkel, eljárásokkal. Ezért aztán tragikussá fordulhatott volna a dolog a szabvány miatt értékesítésre nem „méltó” fuszulykánál. Hogy mégis happy enddel végző­dött az eset, az — sejthetik! — nem az-MSZ-hez görcsö­sen ragaszkodó vállalatnak köszönhető. Csupán annak az egyszerű ténynek, hogy nem volt elég egyenes — bab. A szükség törvényt bont, s ezt példánk is bizonyítja. Lám, így bontódhatott fel a szabvány áthághatatlannak hitt törvénye is. Ön, nyájas Olvasó, talán azok közé tar­tozik, akik teljesen gyanút­lanul fogyasztottak a görbé­re termett paszulyból. S nyilván jó étvággyal. S az is nyilvánvaló, hogy semmi ba­ja sem történt tőle. íme, bi­zonyság rá, hogy olvashatja ezt a különös, ámde még­sem teljesen egyedi históriát. W A nehezebb feltételek egyben több lehetőséget kínálnak arra, hogy ki-ki megmutassa képességét és üzleti ráter­mettségét — De az ön cipötalpa levált, nyáron nem kapott sortot, a raktárak dugig vannak olajkály­hával, a hőtárolós villanykály­hára várók sora viszont a sa­rokig ér ... — A korábbi ellentmondá­sok megszűnése újabb ellent­mondásokat teremtett Olaj­kályhát például az indokolt­nál fölösebb mennyiségben gyárt a hazai ipar. A nagy­kereskedelem kénytelen-kel­letlen átveszi, hiszen az áru- kapcsolás gyakorlata még mindig nem ment ki a di­vatból. Csakhogy a készletek raktárát és pénzt kötnek le. Épeszű ember ma nem vásá­rol olajkályhát, mert működ­tetése drága. A hőtárolós vil­lanykandallót keresik, mert a mai árak mellett ez a leg­praktikusabb és a legkifize­tődőbb. Csakhogy ez utóbbi­ból kevés van. Tovább bo­nyolítja a helyzetet — s erről szakemberek cikkeznek or­szágos lapx>kban —, hogy az olajtüzelésű villamos erőmű­vekben nyert árammal mű­ködtetett villanykályha hatás­foka viszonylag alacsony. A lakosságnak ez a fűtési mód. szer1 az olcsóbb, de a népgaz­daság ráfizet — ördögi kör. A probléma, ha nem is akkora horderejű, de legalább ilyen bonyolult a mis­kolci nagy, kereskedelmi beru­házások esetében is. A raktár­ról, a szállodáról és az iparcikk­áruházról van szó. Vagy a kölcsönös ügyetlenségről? — Az tény, hogy mindhá­rom létesítményre szükség lenne, illetve már évekkel ez­előtt szükség lett volna. A leg­égetőbb a raktárhiány. Az élelmiszer és vegyiáru nagy­kereskedelmi vállalat áruel­helyezési gondjai már-már a napi ellátást veszélyeztetik. Mit tehetett a cég? Saját erő­ből kezdett hozzá az alkalmi bővítéshez, s nevet változta­tott. S hogy a beruházások elmaradása a kölcsönös ügyetlenség következmé­ny e-e? Az aligha vitatható, hogy együtt és egyszerre so­ha nem jött össze a beruházá­sokhoz szükséges minden fel­tétel. Amikor rendelkezésre állt az állami támogatás, ak­kor nem volt telek. A telekvi­ta után nem volt pénz, bi­zonytalan volt a kivitelező módosult a terv... Az okok és kifogások sora hosszú, s egészen el lehet menni a vi­lággazdasági válságnak a ma­gyar gazdaságfejlesztésre gya­korolt hatásáig. A tényeket meg kell ismerni, tudomásul kell venni. De vannak dol­gok, amelyekbe nem szabad belenyugodni. BRACKÖ ISTVÁN ;it Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Karaba László, 35. sz. Általános Iskola III., Lu­mumba utca 1. sz., 17 óra­kor; Molnár Zoltánná, Zal­ka Máté pártalapszervezet, Csaba vezér u. 95. szám, 17 órakor; Recskó Péterné III., Sas u. 15. szám, 17 órakor; Szolnoki László, Avas-dél Lakásszövetkezet. Engels u. 35. szám, 17.30 órakor; Ta­más Andrásné, IV/4. sz. pártalapszervezet, Kuruc u. 47/a., 17 órakor; dr. Berkö Péter, Győri kapui szolgál- tatóház párthelyisége, 17.3* órakor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom