Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-08 / 264. szám

A parlamenti bizottság előtt soiiiiie Beszélgetés dr. Tóth István országyűlesi képviselővei Dr. Tóth István encsl kör­zeti orvos, megyénk ország- gyűlési képviselője egyike volt azoknak, akik tolmácsol­ták a lakosság panaszát a fogtechnikai ellátás gyengéi­ről, magyarán szólva arról, hogy sokallják a fogpótlásra való várakozás idejét. A par­lament szociális és egészség- ügyi bizottsága — amelynek dr. Tóth István is tagja — a képviselők javaslatára fel­hívta a Fogtechnikai Vállalat vezetőit, hogy számoljanak be munkájukról, eredményeik­ről és gondjaikról, különös tekintettel a lakosság pana­szainak okaira. A beszámoló példás gyor­sasággal készült el, s a bizott­ság a közelmúltban soron kí­vül tárgyalta meg a sokakat érintő témát. A közösen ki­alakított álláspontról beszél­gettünk dr. Tóth Istvánnal, aki elmondta: — Az országgyűlési bizott­ság felkészült erre a napiren­di pontra is: képviselőtársaim es jómagam több fogtechnikai laboratóriumot látogattunk meg. Tapasztaltuk: valóban az az alapvető probléma, hogy míg a fogorvosi ellátás terén felkészültek a társada­lombiztosítás kiterjesztésére — amely először a mezőgaz­dasági dolgozókat, majd ál­lampolgári jogon az egész társadalmat érintette —, ad­dig a háttéripar, vagyis a fogtechnika, nem tudott fel­készülni. Ma még mindig az a helyzet, hogy 100 fogorvos megrendelését 40 fogtechni­kusnak kell kielégitenie. Tes­sék csak végiggondolni, mit jelent ez akkor, amikor a fog­orvosok is túlterheltek! Nem a jószándék hiányzik — Gondolom Borsod az átlag­nál jobb helyzetben van, hiszen jól felszerelt laboratórium és nagyobb számú szakembergárda áll rendelkezésre. A várakozási idő azonban itt sem csekély ... — Kétségtelen tény, hogy az ország legnagyobb, legjob­ban felszerelt, s egyik legtöb­bet tudó fogtechnikai labora­tóriumát mondhatjuk ma­gunkénak Miskolcon. Ám az is kétségtelen, hogy az euró­pai szintű technológiák és fogpótlási módszerek tulaj­donképpen tovább bonyolít­ják a fogtechnikai ellátás problémáit. A korszerű ellá­tásra és a kifogástalan minő­ségű munkára való törekvés ugyanis megalakulása óta — s ennek jövőre lesz harminc éve — jellemzi az országos vállalatot. Jó néhány eszten­deje tudnak fogtechnikusaink a betegek által könnyebben viselhető, és esztétikusabb fogpótlásokat készíteni, mert a vállalat sokat áldozott azért, hogy a külföldi és ha­zai tanfolyamokon készítsék fel a szakembereket arra a „szobrászkodásra”, amit ko­runk fogtechnikájától elvá­runk. A gépek és műszerek is együtt vannak már. Csakhogy: miután az új technológia mí­vesebb munkát igényel, adott idő alatt csak harmadannyi terméket tud elkészíteni a legjobb szakember is, mint a hagyományossal. A pótlások szezon ja — Ha Jól értettem: trtbb fog­technikusra volna szükség ah­hoz, hogy kevesebbet kelljen várakozniuk a betegeknek? — Igen is és nem is. Annyi fogtechnikust ugyanis, ameny- nyire mondjuk áprilisban, májusban, júniusban és júli­usban szükség volna, egysze­rűen képtelenség lenne mun­kába állítani. Arról nem szól­va, hogy mit csinálnának ve­lük mondjuk augusztusban vagy januárban, amikor a je­lenlegi létszám is sok. A vál­lalat legnagyobb gondja az, hogy a megrendeléseket hul­lámokban kapják. Lehet, hogy furcsán hangzik, de így igaz: vannak fogpótlási sze­zonok hazánkban. Ilyen a ta­vasz és a nyárelő, vagy a ké­ső ősz. — Beszéltem a Miskolci Fog- technikai Laboratórium vezető­jével is, Juhász Gyula megyénk „divatját” néhány számadattal illusztrálta. Ebből kiderül, hogy áprilisban és májusban kétszer- háromszor több megrendelést kapnak, mint mondjuk január­ban. Milyen az országos helyzet? W „Átlagos a A reklámokon általában csinos mosolygós hölgy ajánlja fi­gyelmünkbe a Patyolat szíves szolgáltatásait. Persze, az ember reklám nélkül is megy — mit is tehetne mást? — a Patyolat­ba, az előkelő nevű Gyorstisztító szalonba, ha szüksége van rá. Türelmesen áll a sorban, s közben szemügyre veszi a kedv­csináló táblát is, miszerint ha kis céduláját elveszti, esetleg több ezer forintos kabátját „visszaadni nem áll módjukban”. (Így zárójelben: még az elveszett személyi igazolványt is lehet pótolni.) Aztán átveszik a tisztítandó holmit, s gyors, ügyes kezekkel aláhúzzák — függetlenül attól, hogy új-e a beadott ruha, vagy régi —, hogy „átlagos”, s már mehet is a delikvens. S ha a tisztelt ügyfél bátortalanul megjegyzi, hogy a beadott ruhanemű új, hogy a „használtság foka” című rubrikában ilyenek is fel vannak tüntetve például, hogy „kevésbé hor­dott”, az alkalmazott közli: őt úgy utasították, hogy ilyet ne húzzon alá. Engem néhány évvel ezelőtt oktattak ki ez ügy­ben, azóta csendes szemlélőként beletörődéssel veszem tudo­másul, hogy alig egyhónapos, öt-hatszor viselt krémszínű gyapjúkabátom is „átlagos”.' Rájöttem az utasítás célszerűségére: ha netán elvész a be­adott kabát, ruha, ott a Patyolat kezében a cédula, s legfel­jebb 50 százalékot kérhet kártérítésként a jogosult, hiszen a cucc átlagos. S ha netán nem ért vele egyet a megrendelő? Istenem! Legfeljebb legközelebb nem a Patyolathoz megy, ha­nem a... Patyolathoz. Hiszen választási lehetőség nincs. ü. I. — Ugyanez! Végre foglal­kozni kell tehát fogorvosaink­nak a betegirányítással is. Tarthatatlan, hagy Mindenki egyszerre akarja megcsinál­tatni a fogpótlását... Mindenki lépjen eaxet! — A fogorvosok nem repes­nek az előjegyzés, egyáltalán a betegirányítás gondolatáért. Ügy mondják —, s van igazság benne! —, hogy akkor kell a munkát el vállalni, amikor a páciens jelentkezik, különben magánrendelésre Ihegy. Ezért inkább minden jelentkezőnél el­kezdik a kezelést, a mintavé­telt akkor is, ha tudják: négy­öt, esetleg hat hét múlva, vagy még később kerül sor a befe­jező műveletre. Ezt az érdekel­lentétei milyen módon lehetne feloldani? — Az országgyűlési bizott­ság véleménye tulajdonkép­pen megegyezett a Fogtechni­kai Vállalatéval, amely így sommázható: mindenki lép­jen egyet! A fogtechnikusok „lépése” — amelyre intézke­dési tervet dolgoztak ki, s amelyet a parlamenti bizott­ság támogat —, több irányú. Közérdeklődésre tarthat szá­mot, hogy a vállalaton belü­li gazdasági munkaközössé­gek a laboratórium szakem­bereiből alakulnak meg rö­videsen, s különösen a mun­kacsúcsok idején várnak tő­lük sokat. A fogorvosi kar az együttműködés továbbfejlesz­téseként a vállalási előjegy­zéssel, az irányított betegbe­rendelés bevezetésével, illetve elterjesztésével léphetne elő­re. Esetleg úgy, hogy a bete­gek által leadott, előre meg­címzett levelezőlapok segít­ségével értesítenék a pácien­seket a próbák és a befejező munkák időpontjáról. És per­sze, a páciensek is bizonysá­gát adhatnák megértő, segítő- készségüknek azzal, hogy el­hinnék: az ő érdekükben tör­ténik az „újítás” —, s elfo­gadnák az ilyenfajta „irányí­tást” — fejezte be dr. Tóth István országgyűlési képvi­selő. R. É. Zöldruhások, fehérköpenyesek. Sportpálya épül as Egész­ségügyi Szakközépiskola diákjainak. A munkálatokból orosz­lánrészt vállaltak a katonák. (Kiss József felvétele) Ki tehet mester- vizsgát ? Az ipari miniszter rende­letet adott ki a kisipari mestervizsgáról. Eszerint en­nek megszervezése a Kisipa­rosok Országos Szerveiének hatáskörébe tartozik. A mes­tervizsgáztatásra kijelölt szakmákban Budapesten, va­lamint a megyeszékhelyeken, illetve nagyobb körzetenként alakítható vizsgabizottság. Mestervizsgát az tehet, aki­nek az adott területen szak­munkásképesítése van, és már legalább kétéves gya­korlatot is szerzett. A je­lentkezés feltétele az autó­szerelő, a gépjármű-villamos­sági műszerész és a karosz- szérialakatos szakmákban az is, hogy az illető a KI- OSZ által szervezett vizsga­előkészítő tanfolyamot elvé­gezze. A vizsgabizottság a feltételeket sikeresen teljesí­tő jelöltek részére kisipari mesterlevelet ad ki. Városi tsnácsiaiok inaiésrái Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Halász András, a III/5. sz. pártalapszervezet- ben, Gorkij-telep 1. sz., 17 óra­kor; Soós Miklósné, Gagarin utca 13. IV/4., 18-tól 19 óráig; Süti Gábor, Lévay József utca 1. sz., 17-től 18 óráig; Vindt Márta, Brigád utca 18. sz., 17 órakor. Felmérés készül a vasúti átjárókról Kézhez kapják az autóbuszvezetők (Folytatás az 1. oldalról) — „Le kell kopognom”, hogy területünkön az elmúlt tíz évben egyetlen ilyen jel­legű karambol sem történt. S ez többek között annak is Az MTESZ Borsod megyei Szervezete és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság Borsod megyei Szerveze­te november 12-én és 13-án szemináriumot rendez a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban a vállalati állóesz­köz-hatékonyság növelésének feladatairól, a vezetői köve­telményekről. Az első nap délelőttjén dr. Szaladnya Sándor egyetemi tanár, az MTESZ megyei el­■Jf. Egyedülálló érdekességű és értékű Zsoldos Benő nyugdíjas 15 000 darabos kártyagyűjteménye. Kicsi és óriás, régi és új lapok sorakoznak albumában. A gyűjtő tagja a Nemzetközi Kártyaegyesületnek is. A képen: az NSZK választásaira ki­adott propagandakártyák, (E. Várkonyi Péter felvétele) nöke vezetésével tanácskoz­nak a szakemberek, majd Havas Péter, az Állami Fej­lesztési Bank vezérigazgatója szól a gazdaságfejlesztés út­jairól, a ma lehetséges beru­házáspolitikáról. A délutáni tanácskozáson — amelynek elnöke dr. Susánszky János, az NME tanszékvezető pro­fesszora, az SZVT megyei szervezetének elnöke lesz — újabb érdekes előadások hangzanak el. A beruházási döntések előkészítéséről dr. Barta Imre, az ÁFB területi igazgatóságának osztályveze­tője a költséggazdálkodásról, az állóeszköz-hatékonyságról pedig Gömöri József, a Fő- szövker GT igazgatója beszél, A szeminárium szombati tanácskozásának elnöke dr. Balogh András, az SZMT tit­kára, az SZVT megyei szer­vezetének társelnöke lesz. Üjabb három előadás után dr. Kádár László, az ÁFB te­rületi igazgatója zárszavával fejeződik be a kétnapos ta­nácskozás. Magyar nóta a Vasasban „Száz szál piros rózsát” címmel magyamóta-est lesz ma este 7-től a Vasas Mű­velődési Központban. Közre­működik: Holtai Bertalan, Talabér Erzsébet, Dóri József és Vörös Sári, valamint Szá­lai Antal zenekara. A műsort Hortobágyi Judit vezeti. köszönhető, hogy hasonló vizsgálatot mi már a koráb­bi években is végeztünk. Pontos kimutatásunk van a megyében található 115 olyan vasúti-közúti átjáróról, ahol autóbuszaink menetrendsze­rűen járnak, összegyűjtöttük ezeknek az átjáróknak a jel­legzetességeit. s a veszély- forrásokat rendszeresen tu­datjuk a gépjárművezetők­kel. Így például a mostani rangsorban az egyik legked­vezőtlenebb fekvésű vasúti átjárónak tartjuk a 26. sz. főutat a berentei szénosztá­lyozóval összekötő útszakaszt. A szénosztályozó felől ugyan­is egyszerre két nagyon fon­tos momentumra kell ügyel­niük a csuklós autóbuszok vezetőinek: időben át kell érniük a vasúti átjáróban, s ráadásul elsőbbséget kell ad­niuk a főútra való kikanva- rodáskor. S ha elsőbbségadás miatt várakozásra kénysze­rülnek, könnyen beszorulhat­nak a két sorompó közé. Természetesen a mostani központi felhívásnak eleget téve, ismét felújítjuk a ko­rábban végzett vizsgálatokat. Megyénket kilenc területre osztottuk, s egy-egy részt há­rom szakember térképez fel. A fővárosba felküldött ada­tokat a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség és az OKBT szakemberei elemzik. Az igy adatbankba került információkat katalógusban gyűjtik össze. A jövőben te­hát ha egy baranyai autó- buszvezető Borsodba készül, pontos, részletes, mindenre kiterjedő információt kap megyénk vasúti átjáróiról. Saját vezetőinket, pedig rend­szeresen levizsgáztatjuk az ezzel kapcsolatos tudnivalók­ból. A közelmúltban is rend­kívüli vizsgát rendeztünk a vasúti átjárók megismerteté­sére. A cél az, hogy a gép­kocsivezetők részére olyan, pontosan kidolgozott áthala­dási terv készüljön, amely­nek segítségével a busz ve­zetője maximális biztonság­gal juthat túl a kritikus pontokon. A felmérés alapján mód nyílik arra is, hogy a kilá­tást zavaró, a biztonságos közlekedést akadályozó kö­rülményeket megszüntessük. (szántó) II fogtechnifcusok 4 vállalati eszközök hatékonyságáról Sznwii a Vasnyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom