Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-08 / 264. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes In re. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-325 Nyugalmat az Erdélyi utcába! A Miskolci Tejüzem üzembe helyezése után a tejszállító járművek Jó ideig a Pereces felé haladó Bertalan utcán keresztül közlekedtek, így közelítve meg az üzemet. Az Erdélyi utcában, a Kiss tábornok ut­cából csak célfuvarral lehetett tehergépjárművel behajtani. Azután — mint a későbbiekben kiderült, a városi tanács éspítési és közlekedési osztálya anélkül, hogy kellőképpen átgondolták volna intézkedésük következményeit, engedélyezte a tejszállító teherautók átmenő for­galmát az Erdélyi utcában. Azóta pokollá vált az. Erdélyi utcára nézó lakások lakóinak élete. A nap minden órájában, de főképp éjjel 5^-10 percenként robog végig egy-egy tankautó, pótkocsis teherautó az ut­cában, mit sem törődve a lakott területen megengedett 60 km óra se- bességha árral. Az Erdélyi utca lakótelepi bekötő út építésekor nem számoltak ilyen teherforgalommal. Az út burkolata — nem bírva a nagytestű jármű­veket — több helyen megsüllyedt. A bérházakat közvetlenül az út mellé építették (az úttól csak az 1,20 m széles járda választja el őkct>, 8 a megsüllyedt aszfalton végigrobogó járművek zajából sem nappal, «em éjjel nincs nyugtunk. Az év augusztusában több lakó aláírásával ellátott, kérvényben kértük a döntés felülvizsgálatát, valamint a régi forgalmi rend visszaállítását. Kérésünkre számunkra elfogadhatatlan és érthete+Jen vá’asz érkezett. Majd annak ellenébe hogy a ho!v«zínx megbeszélésre előzetesen megbeszélt na non telefonon keresztül is megerősítette részvételét az építési és közlekedő«! osztály — nem je­lentek meg és a mai napig sem menteitek ki magukat, miért tették lóvá az egybehívott lakókat. Mivel nem sikerült személyesen tisztázni a dolgokat, ezért ezúton szeretnénk megtenni azt: A válaszlevél szerint több lakó reklamálta a tefszállüó autók zaját, ezért jelölték ki az „egyenes”, legrövidebb útvonalat az Erdélyi ut­cán keresztül. Ez téves információ alapján történt. Az történt ugyanis, hogy a te­herautó-vezetők. nem tartva be a számukra kijelölt útvonalat hol a Szinvei Morse Pál utcán, hol az Erdélyi utcán, hol a Budai Xagv An­tal utcán keresztül közelítették meg a gyárat. Ezen utcák lakói rek­lamáltak az építési és közlekedési osztálvnál, s ők ahelvett, hogy kel­lő intézkedéssel a kijelölt útvonal használatába kényszerítették volna a járművezetőket, legalizálták számukra az Erdélyi rucát. Azóta nyerges és pótkocsis teherautók csak a zöldsávon, illetve a járdán keresztül tudnak behajtani az utcába, noha számukra éppen az idén a perecesi út kereszteződésében jelzőlámpával, megfelelő ív­vel ellátott kereszteződést építettek ki drága oénzen. A Bertalan utca. — mivel egy városrészt. Perecest lehet rajta elérni — eleve nagy forgalomra épült. A lakások is megfelelő távolságra te­lepültek az úttól. \z utcánkon áthaladó megnövekedett járműforgalom állandó ve- •zélyt jelent az itt levő iskolák számára, mivel a lakótelep diákjai ezen keresztül érik el az iskolát. Ezen túlmenően a járműforgalom rezgései veszélyt jelentenek az itt levő épületekre is. Nemrégen tatarozták ?. házakat, de a szobák meny- nyezetén már nagy repedések jelentkeznek. Vitatjuk a „legrövidebb az egyenes út” megfogalmazást is. A tej­üzem valamint a perecesi kereszteződés nagyjából egy téglalap szem­közti csúcsában helyezkedik el, így véleményünk szerint kb. egyfor­ma a két út hossza. Csak míg az egyiken biztonságosan, az ott lakok kisebb zavarásával érik el céljukat a járművek, a másikon jármű­vezetői bravúrral, az ott lakók veszélyeztetésével és nyugalmának nagymértékű zavarásával. Bízunk benne, hogy az illetékesek soraink elolvasása után belát­ják, hogy helytelen információk birtokában hozták meg döntésüket, majd a helyszínen, a lakókkal beszélve, módosítják álláspontjukat. * özv. Matós Jánosné és 25 aláírás Miskolc, III. kér., Erdélyi u. 12. 1/3. Talán még nem késő Hétről hétre megdöbbenve vesszük tudomásul a közleke­dési hírekből azt. hogy köz­útjaink életveszélyes forgal­mat hordoznak! Ennyi halá­los. ennyi súlyos, ennyi köny- nyebb sérült stb ... Hajnali italozók Nagy a küzdelem az alkohol ellen, de nem látom a következetes ellenőrzést. A töme­geket érintő rendelke­zések sorra megszület­tek, de részben már feledésbe is merültek. Az országban szinte elsőként valósította meg városunk azt, hogy reggel 9 óra elölt ne vedeljenek a szom­jazok. Arra is emlék­szem, 1hogy az ismert piás-boltok környékét is sorozatosan ellen­őrizte a rendőrség. Ez mind a múlté, mert minden hétfőn a Tiszai pályaudvartól a városon végig, lépcsőn, boltajtóban, fal mellé behúzódva nyakalják a „minden mindegy, csak ártson” című italok teljes cikklistáját. Fel kell újítani az ellenőrzéseket, mert egyes reggeleken már nehézségekbe ütközik a reggeli bevásárlás, az italért sorakozó töme­gek miatt. Ne csak a rendelke­zések szülessenek meg: azoknak érvényt is kell szerezni. Erre jóval többen párunk, mint ahányan ital nélkül ma még nehezen kép­zelik el a munkakez­dést. S. P.-né Miskolc Mindenki tragikusnak ítéli meg közlekedési morálunkat, s ezt hangoztatjuk, de az autózó — már-már félelem­mel párosult — vezető még most is úgy érzi; nincs olyan következetes szigor, mint amit a többség elvárna. Az italozó, másokat veszé­lyeztető autósokat ki kell vonni a forgalomból! Sürgős és halaszthatatlan szigorítást követel a jelenlegi gyakorlat, mert a közlekedési rendet so- pánkodással, megállapítások­kal sokkoló statisztikával nem lehet biztonságossá ten­ni ! Istók Laura Miskolc Teljesítjük, amit vállaltunk A M'skolci Sütőipari Válla­lat vasgyári főüzemének Ki­nizsi Pál szocialista brigádja tizenkét évvel ezelőtt alakult. A kollektíva azóta is mindent mestesz annak érdekében, hogy teljesítse a mozgalom hármas jelszavában foglalta­kat: szocialista módon élni, dobozni, tanulni. Sikr ült — minden dicsek­vés nA1kül állíthatjuk — egy­séges szellemet kialakítani a brigádban, s' ez minden ne­hézségen átsegít bennünket. Munkánk egyik legfonto­sabb követelménye, hogy a vasgyári főüzemben az üzem múltjához méltóan dolgoz­zunk. ami azt jelenti, hogy jó minőségű, a lakosság által keresett és kedvelt kenyeret, termékeket süssünk. Ügy vé­lem. ennek eleget teszünk, amit igazol, hogy a más vá­rosok sütőipari szocialista brigádjaival vívott verseny­ben rendszerint megálljuk a helyünket, s a minőségi ver­senyben is meg tudtuk sze­rezni az első helyet. A vas­gyári főüzem már több ízben elnyerte az Élüzem kitünte­tést, s ez a brigád érdeme is. Brigádunk tagjai rendsze­resen képezik, illetve tovább­képzik magukat. Kivesszük részünket a társadalmi mun­kából is: a miskolci Gyer­mekvárost fennállása óta se­gítjük. A Kinizsi Pál szociálist* brigád 1970-ben nyerte el a mozgalom „oklevél” fokoza­tát. Azóta már hat alkalom­mal kaptunk arany fokozatú brigád ielvényt, sőt egyszer el­nyertük A y állal at Kiváló Brigádja kitüntetést is. Mind­ez újra és újra jobb munkára ösztönzött és ösztönöz ben­nünket. „Az élet nem álom. hanem kemény küzdelem. De csak azokat nem csalja meg, akik világos fejjel és kemény aka­rattal néznek vele szembe”. — olvashatjuk az írót. Vala­hogyan így gondolkodunk mi is. Tóth István brigádvezető vasgyári sütő-főüzem Át az úttesten, foronyiránt Miért nem kapható mazsola, vaníliacukor és paradicsompüré? Az utóbbi hetekben eltűnt a polcokról a vaníliacukor, a ma­zsola és a paradicsompüré. Az élelmesebb családok az egész megyét felkutatták értük, de érdekes módon, valamennyit csak Leninvárosban, a Bükk ABC-ben találták meg. Mi en­nek az oka? — kérdeztük Ko- hár Endrétől, a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat kereskedelmi igazgatóhelyet­tesétől. — A vanflíadukor esetében valószínűnek tartjuk, hogy Kirakodóvásár a Búza téren? alapanyaghiány miatt nem tudnak eleget gyártani belő­le, s ezért hiába is rendelik meg a boltvezetők. A mazso­lát tőkés valutáért szerezzük be. emiatt kevesebbet hoznak be, mint a korábbi években. A karácsonyi ünnepekre azonban ismét lesz a boltok­ban mazsola, ha nem is kor­látlan mennyiségben. A pa­radicsompüré nálunk nincs hiánycikként nyilvántartva. Ha valahol kifogyott, az a boltvezetők hibája: nem ren­deltek ugyanis belőle eleget. Az úgynevezett egytizedes, fémdobozos paradicsom az egyetlen, ami nincs, és ezu­tán sem lesz. A jövőben a Borsodi Vegyi Kombinát ál­tal gyártott Folpack fóliába csomagolva árulják majd az egytizedes paradicsompürét. Miért sok a gyalogosok ál­tal előidézett közúti közleke­dési baleset Miskolcdh? Ro­vatunkban nemegyszer je­lentettünk már meg a kér­dés megválaszolását illuszt­ráló fotót. Most ismét azt tesszük. Felvételeink a bel­városban készültek, a Baj- csy-Zsilinszky útnak az Ady- híd felé eső végződésénél, ahol koriát és lánc (!) zárja el az úttesttől a járdát, illet­ve a Széchenyi útnak a Centrum Áruház előtti ré­szén. A történtekhez hozzá­tartozik, hogy az utóbbi idő­ben gyakoribb az ellenőrzés, különösen a Centrum Áru­ház előtti járdaszigetnél (ahol egyébként pár lépésnyire van a kijelölt gyalogos-átkelu- hely. ám toronyiránt az ínyencek boltja), de úgy tű­nik, ez is kevés. Mert a gya­logosok egy része fütyül a KRESZ-re. arra, hogy fele­lőtlen viselkedésével máso­kat is veszélynek tesz ki. Eszperantisták a szociális otthonban A miskolci orvos-egészség­ügyi eszperantó szakcsoport tagjai hosszabb szünet után újra találkoztak. Lehetőség nyílott arra. hogy eszperan­tó szakcsoportunk az össze­jöveteleit a Miskolci Szociá­lis Otthon új könyvtárában rendezze meg. Köszönettel és hálával tar­tozom a nagyszerű szervezé­sért. Mozgáskorlátozott esz- perantista vagyok, és ezen­túl itt, helyben én is részt vehetek majd minden esz­perantó foglalkozáson! Szakcsoportunk tagjai gyer­mekorvosok, pszichológus, pszichopedagógus. tehát ál­talában egészségügyi dolgo­zók. Szélesebb körben is, nagy szeretettel várunk eszperan- tistákat: minden második szerdán. A legközelebbi össze­jövetelünk : november 10-én 4—6 óráig lesz. Programunk­ban szerepel eszperantó ' nyelvtanfolyam megszervezé­se is. Gerő Zsuzsa Miskolc Az Ady-hídnál, ahol a 3 as számú főútvonal lekanyarodik keleti irányba a Zsolcai kapu, illetve a József Attila utca felé, furcsa látvány szemtanúi lehetnek a járókelők. Valóságos kirakodóvásár van itt olykor! Eltakarva a sokak által keresett gyógyszertárat, s más helyi­ségeket, például a trafikot is. Vajon engedéllyel működnek ezek az árusok? S ha netán igen, arra jogosít ja-e fel őket az engedélyük, hogy rontsák a városképet, s eltakarjanak közintéz­ményeket? ... Reméljük, az illetékesek mihamarabb választ adnak erre! P. L. Miskolc „... a Szabó Lajos utcai 2. számú szalonunk az év első felében minden máso­dik szombaton négy órán keresztül nyitva volt. Ám a szombati nyitvatartás során átlagosan három pár cipő javításának vállalása történ­hetett csak meg. Első félévi munkánk értékelése során a cipőjavítási tevékenységek veszteségokainak feltárásakor szükségesnek láttuk ennek a nem igényelt szolgáltatás­nak a megszüntetését. Egy­idejűleg a nagyobb forgal­mú egységeinkben (Tokaj vendéglátóház, avasi szolgál­tatóház, Kazinczy utcai fi- ók) heti két napon, hétfőn és csütörtökön nyújtott nyit­vatartási idővel állunk a cipőt javítani akarók ren­delkezésére. A Selyemréten 7-től 17 óráig, a Kazinczy utcában 9-től 18 óráig, a má­sik két egységnél pedig 9-től 17.30 óráig. A szolgáltatás javítása érdekében megte­remtettük a feltételeit an­nak, hogy a Tokaj vendég­látóházban, illetve a Selyem­réten. az Augusztus 20. ut­cai fiókunkban is két, illet­ve 48 óra alatt javít­tathassák meg cipőiket ügy­feleink. (A választ Juhász Istvántól, a Miskolci Bőr­ipari Szövetkezet elnökétől kaptuk a ..Korán zár a cipő­javító” címmel megjelent ol­vasói észrevételre.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom