Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-23 / 251. szám
szerzőié j Száz évvel ezelőtt született — 1882. októ- i bér 24-én — Siófokon J az egyik legnevesebb ( magyar zeneszerző és operettkomponista, Kálmán Imre. Első i nagy sikerét a Tatár- ] járás című, 1908-ban i színpadra került ope- ( rettjével'. aratta, s a i többi nagyszerű műve hamar világhírűvé tét- ■ te Kálmán Imrét. Utol- J só operettjét, az Ari- t zóna Lady-t már halá- ' la után, 1954-ben mu- \ tatták be, Svájcban. A • Csárdáskirálynő szer- , zöje Párizsban halt i meg, 71 éves korában. [ I ____________________________> Víz, víz:, víz... Sziszegés, hörgés, bugyborékolás, s most itt állok néhány csepp vízzel az ujjam hegyén. Itt állok megfürödve, azaz fürdésre képtelen helyzetben. Délben a lapból megtudom a vízhiány okát. „Reggelre kiürült a tetemvári tárolómedence. ... még nem találtuk meg a hibás részt, tudniillik az eltűnt víz nem jön fel sehol.” Hol az isten csudájában bujkálhat az a viz, miért nem jön már fel, s ha majd föl is bukkan valahol, mikor lehet felhajtani az én hetedik emeleti lakásomba? Ez most a kérdés. Reggel azonban még nem tudtam távlatokban gondolkodni. (Hivatalos jelentések ismerete nélkül erre nem is képes a modern ember.) Reggel csak a pillanatnyi gond foglalkoztatott: honnan szerezhetnék tíz liter viiet? Miért éppen tíz litert? Mert egyetlen tízliteres edényünk van. Egy műanyag flakon, melyben most éppen bort tárolok. Azaz, hogy inkább tároltam, mert látom, hogy az áttetsző falú kannának alig egyliternyi ital lötyög az alján. Mondtam én, hogy nem kell lefejteni ezt a bort, csak mese az, hogy megromlik az állásban. Ez a liternyi akár ma estig is állhatott volna, ha nincs a vízhiány. De hát kell az edény, s egyszerre nagy szomjúságot is érzek. Eszembe jut, hogy őseink a 16—17. században — félve a járványoktól — leginkább borral oltották szomjukat... ' Hát szomjas már nem vagyok, de most még inkább kívánom a fürdőt. Vizet kell szerezni! Biztos, hogy az előrelátóbb embereknek vannak tartalékaik (gyertyám, gyufám, zseblámpám nekem is van, mert számítok az áramszünetre), de hát csak úgy becsengetni valahová ... Persze, ha jobban ismernénk egymást. Atkozott atomizált életmód. Itt állok elidegenedve és mosdatlanul. Hiába figyelmeztetnek bennünket a legjobb szociológusok, hogy nyissuk olykor egymásra az ajtót, hogy kommunikáljunk. Nem! Mi megrögzött elidegenedettek, csak hazamegyünk, magunkra zárjuk az ajtót, aztán nézzük a tévét, vagy furdunk. S talán még nem is örülnénk a szomszédnak, ha ilyenkor bekopogna. Igaz, általában nem kopog be, mert ő is tévét néz, “vagy fürdik. Most azonban ő sem tud fürödni. Mégis becsöngetek hozzá. A bajban ismerni meg egymást! A szomszéd (ezt már a lakásból kilépve látom) kétségtelenül bajban van. Sehogyan sem tudja becsukni a lift tolóajtaját, mert kezében tart egy nagy kétfülű fazekat — telve vízzel. — Lám, lám, ki korán kel — próbálok kedélyeskedni, miközben a szomszéd lötyögteti a kincset érő vizet. Csak a lift szabályszerű becsukása után (örülök, hogy segíthettem stb., stb.) árulja el, hogy az egyik lépcsőház földszintjén a szeméttároló melletti csap még csordogál, ‘ ha sietek, felfoghatok néhány litert. Ámbár — a színéről ítélve — nem tudja, hogy ez a víz ivásra alkalmas-e? ő is inkább csak teának __ Sohse bajlódjon a teafőzéssel — mondom, s beinvitálom egy kis borra. A konyhaasztalon három findzsában vár bennünket a maradék bor. Kettő egy arányban (köszönöm, én már ittam) megosztozunk. Kinn kezd felszállni a köd, a mi kedvünk is egyre napsugarasabb. Mostanáig nem tudtam, hogy bor után milyen jó a rum. Ezt már a szomszédnál isszuk, minden formaság mellőzésével; csak úgy üvegből! Közben arról beszélgetünk, hogy közös összefogással mi mindenre lenne képes ez a nép. (Egyszóval népben, nemzetben gondolkozunk.) A fúrásokat érintve, felmerül egy közös kút fúrásának a gondolata. Ennél a kútnál találkozhatna a ház apraja- nagyfa, mint hajdan faluhelyen. S a kút csak az első lépés az értelmes élet útján. — Csodákra lehetnénk képes, pajtás! — Leszünk is, pajtás! Most, hogy dialógusunk mind stílusában, mind érzelmi töltésében egyre inkább két kuruc beszélgetésére emlékeztet, megpróbálkozom: — Add nekem a fél fazék vizet! — Egy frászt, mikor nekem is kevés van, s ki tudja milyen idők jönnek! Nem tehetek mást, borosflakonommal megindulok le a föld(szint)re. Megyek, megyek a betonrengetegben, keresem a vizet, melynek eltűnéséről most fogalmazzák a hivatalos nyilatkozatot. A megszólított csapok szuszognak, fújnak, s szárazon köhögnek, mint a zavarban lévő hivatalnokok. Vizem nincs, s a borom elfogyott. Józanul kell szembenézni a dolgokkal. <gyarmati) Kellemesen meleg legyen Alkalmi otthonkák A hosszúra nyúlt estéken egyre több időt töltünk a lakásban. Kényelmes és divatos otthoni viseletben minden nö jobban érzi magát. Amikor a házimunkán túlvagyunk, megéri a pihenés, a kikapcsolódás perceire felölteni az otthoni alkalmit. E két rajzon jó ötleteket találnak e szabadidőruhák elkészítéséhez. Olcsó anyagot is felhasználhatunk hozzá, s emelhetjük a „színvonalát” egy kis csipkebetéttel vagy hímzéssel. Az őszre, télre való otthonkák a ruhagyárakban melegebb kelméből készülnek, gondolván, hogy a . lakások ablakát már nem kell szélesre tárni a hőségtől. Az olvasáshoz, a pihenéshez, a tévénézéshez kell is a kellemesen meleg holmi. ' Ezek a fazonok vastagabb típusú anyagokhoz is alkalmasak. S nem utolsósorban: vendégfogadásra is jól illő darabok, hiszen őszszel és télen a családok java része nagyobb társasági életet él, mint a nyári kánikulában. Minden munkafogással megismerkednek a fiatalok a Zalka Máté Szakközépiskola.tanműhelyében. Csak az tudja majd jól alkalmazni a modern technikát, aki megismerte a hagyományost is, a különböző anyagok titkát. (Kerényi felv.) KPVDSZ kulturális napok Szellemi vetélkedő A XXII. KPVDSZ kulturális napok keretében ma a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál általános műveltségi, szellemi vetélkedőt szerveznek. Ezen a napon tart nyitva utoljára a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál október 4-én megnyílt könyvkiállítás és -vásár. Koncert Népszerű zenei estek címmel bérleti hangversenysorozat kezdődik a Vasas Művelődési Központban. Az első koncertet hétfőn este fél 8- kor rendezik. A Miskolci Szimfonikus: Zenekart Kovács Zoltán vezényli. Műsorukon Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának feldolgozásai (Prokofjev, Berlioz és Gounod) szerepelnek. Shakespeare drámájából' Kulcsár Imre, Mihályi Győző és Molnár Zsuzsa, a Miskolci Nemzeti Színház művészei adnak elő részleteket. „ Jót és* jól magyarul ’ Kazinczy Ferenc szállóigévé vált verssorát — némi .módosítással — idézi mottóként a KPVDSZ megyei bizottsága az anyanyelvi vetélkedő megyei középdöntőjére. Október 28-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Diófa szolgáltatóházban rendezik meg a vállalat fiataljainak vetélkedőjét. Nagy közönségsiker Galambos Erzsi és lián marin Péter estje Galambos Erzsi és Hau- mann Péter műsorát hallgathattuk és nézhettük meg az Aranyűsillag étteremben. A két népszerű művész jó összeállításban adta elő a békebeli béke és a közelmúlt népszerű sanzonjait. Az e sorok írójához hasonlókorú hallgatók számára külön élvezet volt újra hallani olyan műveket, amelyeket annak idején Ascher Oszkár adott elő még a Vajda János Társaságban, vagy amilyeneket az egykor oly népszerű Boros Géza énekelt a Teréz körúti Színpadon. Galambos Erzsi és Haumánn Péter más, korszerű «tolmácsolásban elevenítette fel ezeket a régi verseket, dalokat, amelyek ebben az újabb stílusban is rendkívül vonzóak maradtak. vEzt bizonyította az is, hogy az a közönség,- amely (és ez volt a több) a régi előadók műsorában ezt nem láthatta, hiszen akkor nem is élt még, jól „vette a lapott”, élvezte a mostani művészek előadásában a régi számokat, és lelkes tapssal honorálta. Hogyan tovább? Népművelők, önmagukról A Népművelés című folyóiratban hónapok óta folyik a vita a Magyar Népművelők Egyesületének céljairól, feladatairól és lehetőségeiről. Úgy tűnik ezekből az írásokból, hogy erősen megrendült a népművelő szakma presztízse, következésképp a közművelődésben dolgozók önbizalma is. Nem kell sokáig találgatnunk ennek az okait. Csak az egyik a sokat, talán már túl sokat is emlegetett gazdasági helyzetünk. Látnunk kell, hogy a népművelő, noha tevékenysége a tömegekkel kapcsolatos, lényegében magányosan, sokszor bizony elszigetelten, s nem a legjobb feltételek között végzi munkáját. Éppen ezért emberileg nagyon is érthető, hogy a népművelőkkel beszélgetve több a panasz, mint a valós (vagy vélt) eredmények számbavétele. Tudomásul kell vennünk azt is — a gyakorló népművelőknek is —, hogy lépés- és léptékváltozásra van szükség, s nem csupán azért, mert a kultúra forintjait most jobban a fogunkhoz kell verni. Az ötnapos munkahét olyan tény, amely radikálisan formálja át az életrendünket, módosítja kulturális „fogyasztási szokásainkat” is. Ugyanakkor nem kerülheti el a figyelmünket az sem, hogy a népművelő pálya is ugyanúgy elnőiesedett, mint a pedagógusi, s ez számos munkajogi és emberi gondot okoz. Mindezekről a kérdésekről szó esett a Népművelők Egyesülete Borsod megyei szervezetének Ülésén is, amelyen — jelezve a téma fontosságát — részt vett Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese is. Hazag Mihály, az MNE megyei titkára ismertette az eddig végzett munkát. Az alapvető célok között említette a népművelői munka hatékonyabbá tételét; hogy segíteni kell a szakmai, politikai felkészülést; fórumot biztosítani, vitákat szervezni; támogatni az új módszerek kidolgozását, elterjedését. Ezek a célok csak úgy és akkor valósíthatók meg, •ha szorosabbá és alkotóbbá válnak a kapcsolatok az irányító párt-, tanácsi, szak- szervezeti és más szervekkel, ha a népművelők észrevételeit, gondjait jobban figyelembe veszik, egyáltalán figyelemmel kíséHk. Az előbbrelépés lassú, mert maguk a tagok sem elég aktívak. Valamelyest nőtt ugyan az MNE létszáma, ám még mindig viták vannak bizonyos szervezeti, érdekvédelmi és szakmai kérdésekről. A leghasznosabbak azok a tapasztalat- cserék, amelyek -során más megyék és intézmények munkájával ismerkedhettek meg megyénk népművelői, örvendetesnek mondható, hogy megnőtt az igény a tapasztalatcserék iránt. Legközelebb decemberben, a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban lesz népművelők estje, s terveznek egy bált, ismerkedési estet is, kollektív szellem erősítésere. H. S. Arany János-est I Könyvtárban (Felszabadítói útja 20.). Előadást dr. Kis Kálmán, a gimnázium vol tanára tart. Verset mon< i Blaskó Péter színművész. A Lévay József Gimnázi- | utó volt diákjai és a Lévay József Könyvtár hétfőn délután fél 6-tól Arany János- estet rendeznek a Lévay '
