Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-13 / 216. szám
A természet tudomány Beszélgetés a Hármaskőnél A Szárazvölgyön állítólag gyorsan felér az ember, az autóút hosszan kanyarog Bánkút, a Bükk-fennsík felé. A három mikrobusz motorjainak bánatára, utasainak jó kedvére időbe telik az is, amíg az előbb sérelmezett fényáradat (szembemegyünk a lenyugvó Nappal) Ismét elvakít. A szálegyenes bükkösben ugratni is lehet a miskolciakat (azt mondják el a vendégeknek, hogy íme, a fa, amelytől a nevét kapta a hegység), a készülő, új sípálya láttán már nem humorizál senki; ember legyen a talpán, aki itt lesiklik. Nem vitatom, hogy ember vagyok a talpamon, vitézül ellépek a (nyilván még mindig élénk idegenforgalom kedvéért) népies rékliben galoppozó csikós, a fényképező turisták mellett. Egészen apró körben kerülöm a csipkéskúti ménes nemes vonalú, szép fejét előrenyújtó, vasszürke szépségét, öntudatosan lépkedek az enciántól kéklő, elkerített fennsíkrész körül, körültekintően félreléplek, ha a bábakalács szúrós fészke az utamba kerül, az elegancia látszatára kínosan ügyelő mozdulattal ülök le a hivatalból kötelezően edzett természettudományos muzeológusok közé a Nagymezőn. Az érdeklődés egyikünknél sem szigorúan hivatalból való. A Bükköt szereti az ember. HA AZ ERDŐ NEM VED... Az ország minden részéből Miskolcra érkező muzeológusokat természetesen nem lírai érzelmek vezérelték: soros továbbképzésük (vándor- gyűlés lesz ezután) elméleti délelőttjét egészítette ki hasznosan a Bükk-fennsíkon tett kirándulás. A Herman Ottó Múzeum munkájával, az itteni kollégákkal, főként pedig ezzel az országrésszel ismerkedtek. amíg a vidék lelkének. a Bükknek szépségét csodálták, a természetet tudományként felfogó szakember szemével nézték. Volt időm gondolkodni, míg a szeptemberi nyárban a miskolci kollégát hallgatták, továbbgondolásra érdemes, ami elhangzott Még nem volt nemzeti park (ez a kitüntető cím alig néhány éves), amikor a fennsík egy részének erdejét tarra vágták; Alsó- Hámort azonnal elöntötte a víz, a karsztforrások elapadtak, Miskolc vízellátását újra kellett gondolni. Nagymező egy része azért van elkerítve, hogy itt ne legeljen a ménes; a szakemberek kíváncsiak rá. milyen a vegetáció, ha a gyönyörű jószágok másfelé járnak. Azt már tudják, hogyha az erdő nem védi a fennsíkot, nincs esti, hajnali köd a mélyedésekben (töbrökben), és ezt megsínyli bogár és virág. Mást mutat a táj, mást fényképezhet benne még a turista is. És ez aggasztó, ha az ember arra esküdött, hogy a természet ökonómiájába nem en. ged beleszólást A MUZEOLÓGIA ELHANYAGOLT ÁGA Kovács Istvánnal, a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettesével mi csak eldöntöttük, hogy más- fffl órás újabb túrájára nem követjük a strapabíróbb ifjúságot, a Hármaskőnél inkább beszélgettünk. — A magyar múzeumügy egyik legelhanyagoltabb ága volt a természettudományos muzeológia. A felszabadulás után kevés intézményben, és kevés szakágban művelték. Az utóbbi időkben változik a helyzet, tíz éve indult vidéFiatalok ót ója + Az idén született új természetvédelmi törvény ha a kutatók véleménye oszlik meg — Nem vagyunk eléggé civilizáltak? — Nézze ezt a borókást Az Alföldön van még ilyen, és ezt valamely meggondolatlanság elpusztítaná, a táj itt már hazug lenne, mindnyájan szegényebbek lennének. A gazdálkodót és a turistát sajnos nem a természet neveli. A bükkerdőnek 40—50 éves' harcba kerül, amíg tarvágás után regenerálódik — hallom a fiatal muzeológusok szakszerű megállapítását, és örülök egy szép kirándulásnak. A jegyzetfüzetemet utólag nézegetem. Pesten 60, vidéken 32 természettudományos kutató van. Csak a Bükk útjain hány tízezren jártak ebben az évben? M— sfc A jól ismert tábla. Szövegét igazán a tudós érti, tiszteletben tartani mindenkinek kötelessége. (Solymos felv.) ken is erőteljes fejlődésnek; 12 megye 14 intézményében van különböző erejű kutatómunka. A tájkutatás országos feladat. A BÜKK GÉNBANK — A Természettudományi Múzeum ötéves kutatási programot kezdett a Bükkben. Van, aki ezt a hegységet nem ismeri? Vagy ez tájékozatlan, civil kérdésnek számít? — A múzeum az Országos Természetvédelmi H;vatal megbízásából szervezi az itteni kutatásokat. Flóráját, faunáját, geológiáját a Bükknek sem ismerjük eléggé. Nemcsak a Bükkre érvényes ez, de erről beszélünk, öt év alatt felmérjük a hegység természeti viszonyainak jelenlegi helyzetét, a kutatás végén megírandó monográfia alapján lehet rajta gondolkodni; hogyan lehet a mai állapotot úgy megvédeni, hogy az eredetit vissza lehessen állítani. — Most született új természetvédelmi törvény... — Szigorúbb szabályok védik a természetet, gátat vetnek a tudatos rombolásnak. De talán elég a Balaton körüli bajokat említeni, hogy érthető legyen: természeti, turisztikai, népgazdasági érdekek okos és előrelátó összehangolására van szükség. A Bükk azért nemzeti park, mert génbank, és az benne a ménes is ... A vélemények nemcsak ebben oszlanak meg, és nem az a legnagyobb baj, Oly sok epés megjegyzést, ostorozó kritikát írtam' (írtunk) már a Fiatalok órájáról, mint talán egyetlen más műsorról sem. Nem hiszem, hogy ennek a hatására, de tény, hogy a péntek éjszakai Fiatalok órája üdítően más volt. mint az előzőek. Szakított végre a prüntyöeő- gügyögő stílussal, s maga a téma: a fiatalok esélyei a tanulásban, a társadalmi mobilizációban valóságos és földközeli volt. Nem azt állítom ezzel, hogy a megközelítés maga forradalmian ú. és eredeti. Nem, erről szó sincs. Aki ismeri a műsorban is szerepeltetett Gazsó Ferenc szociológus írásait, (például) annak ez a műsor semmi újat nem adott. Ez azonban önmagában még nem is baj. hiszen a szociológiai tanulmányokat aligha azok olvassák, akikről szólnak. A társadalmi egyenlőtlenség fogalmával is úgy vagyunk, mint sok mással. Ismerjük, használjuk, sőt el is koptatjuk, de már alig figyelünk oda. Mi lehet ennek az oka? Furcsamód talán éppen a megoldatlanságuk az. hogy belefáradtunk. Gazsó Ferenc elmondta, hogy egy értelmiségi családban felnövő gyereknek nyolcvanszor nagyobb esélye van arra, hogy maga is értelmiségivé váljon, mint a segédmunkás szülőkének. Ez a tény önmagáért beszél, s minden pedagógus tanúsíthatja. Mégis nagyon örültem, amikor fiatal értelmiségieket (mémökházas- párt) is megszólaltattak, mert — igaz, hogy csak jelzésszerűen — felvetettek egy másik problémát is. Nem szívesen beszélünk arról, hogy éppen a kis kezdő fizetések, a pályakezdés nehézségei miatt mennyire csökkent a tudás és a tanulás presztízse. Éppen Gazsó Ferenc mondta el, hogy az értelmiségiek kezdő fizetése csupán 52 százaléka a szakma átlagának, ami többszörös hátrányt jelent a hasonló korú szakmunkásfiatalokkal szemben. (Ott az átlag 80 százalékát is eléri a kezdő fizetés!) Nem mondták ki a műsorban, de csaknem biztos, hogy a nem értelmiségi családok kedvét ez is elveszi a taníttatás terheinek vállalásától. Hiszen, ha megA Borsodi Szemle különszáma Már az eddigi nyári egyetemeken is felvetődött a gondolat és az igény, hogy az előadásokat valamiféleképpen rögzíteni kellene, hogy a későbbiek során is hozzáférhetők legyenek. Mint köztudott, a nyári egyetem hallgatói az ipari üzemek és gazdaságok szakemberei, „középkáderei”, akik ■ mindennapos tevékenységükben nagy hasznát veszik az itt hallottaknak. Az előadókat viszont úgy igyekeznek összeválogatni, hogy korunk legizgalmasabb és legaktuálisabb társadalmi- gazdasági kérdéseiről adjanak naprakész ismereteket, illetve koncepciókat. Az idén dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta az első vitaindító előadást: Szerény eredmények, sürgető feladatok ötéves tervünk végrehajtásában címmel. A Borsodi Szemle szerkesztősége (figyelembe véve nyomdai kapacitásunkat) példátlan gyorsasággal, külön számban adta ki ezt az előadást, valamint dr. Ladányi Józsefnek, a Borsod-AbaújZemplén megyei Tanács elnökének Az 1982. évi miskolci nyári egyetem megnyitásához című előadását. Ladányi József előadása a megye gazdasági-társadalmi helyzetét tekinti át, súlypontozva a különösen sürgető gondokat és feladatokat Dr. Faluvégi Lajos előadása méltán keltett izgalmat és elismerést a szakemberek körében. Nincs itt terünk arra, hogy az előadást érdemben elemezzük (vissza fogunk térni rá), csupán néhány alcímre hívnám fel a figyelmet. Milyen gazdasági pályán haladunk? — tette fel a kérdést, s válaszolt is rá a miniszterelnök-helyettes. Természetesen fontosabb kérdés a második: milyen a hatékonyabb, versenyképesebb gazdasági szerkezet. A későbbiek során kitér a külgazdasági kapcsolatokra, a beruházások ellentmondásaira, a szabályozók ered mény ességére. A különszám a Borsod: Szemle „rendes” számaitól eltérően csak Miskolcon kapható. Hisszük és reméljük, hogy érdeklődéssel és haszonnal fogják olvasni szakembereink. gondoljuk, hogy egy diploma még szűkén számítva is egy ház árába kerül, akkor az is rögtön érthető, hogy a szülők nagy része miért nem tudja kezdő tőkével segíteni a pá lyakezdő diplomás gyerekét. Szólni kell ezekről a gondokról is, ha el akarjuk érni, hogy a segéd- és szakmunkás szülők tehetséges gyerekei is diplomához jussanak. Ilyenkor, tanév elején ugyanis senkinek se kell bizonygatni, hogy a tanulás (egyik szinten sem) olcsó mulatság ma már. A terhek a gyerekek létszámával és korával arányosan nőnek. Mindez persze egy percig sem jelentheti azt, hogy lemondhatunk a társadalmi mobilizációról, egyes rétegek (tanulás általi) fel- emelkedéséről, de már nem érhetjük be sem sopánkodás- sal, sem a szép vágyak deklarálásával. A dilemma nem kicsi. A társadalom érdeke az, hogy minden tehetség eljusson odáig, hogy a képességeit kibontakoztassa, kamatoztassa, a családok egy része azonban nem képes, sok meg nem is hajlandó áldozatot hozni ezért. A fiatal értelmiségiek helyzete látszólag (?), átmenetileg (?) őket igazolja.,Így áll elő az a furcsa helyzet, hogy az értelmiségi réteg termeli újra önmagát. Ez pedig — hosszú távon — magának az értelmiség érdekeinek is árt, nem beszélve magáról a társadalomról. (horpácsi) Közlekedési vetélkedő Szombaton délelőtt a Kisstadionban rendezték meg a Tanítsa meg családját biztonságosan közlekedni mozgalom vetélkedőjének budapesti nagydöntőjét. Az egyéni verseny elő díját — a III. kerület képviseletében — Gurdon József és családja nyerte. A győztesnek járó ötezer forint értékű vásárlási utalványt Szalai Dezső rendőr alezredes , a Budaoesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészetének vezetője, a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető elnöke adta át nemz ressz a Az orvosírók nemzetközi kongresszusát szeptember 20tól 25-ig rendezik meg Veszprémben és Balatonfüreden. A rendezvényre 12 országból több mint százan jelezték részvételüket. Az ötnapos tanácskozáson három fő témával foglalkoznak. A szekcióülések témakörei: szívesség vagy kötelesség az orvos-művész az irodalomban, valamint az emberi egymásrautaltság és a megértés művészete. Ezt megelőzően 1966-ban tartották kongresszusukat Magyarországon az orvosírók. Ezen a debreceni összejövetelen határozták el az orvosírók világszövetségének megalapítását. 1977 óta Magyar- országon is szövetségbe tömörültek a szépirodalommal is foglalkozó orvosok, és hozzájuk társultak az egyéb művészeti ágak művelői is. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.31: Műsorajánlat. — 14.34: Hasmütét. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Dankó-nó- tálr. Bihari-verbunkosok. — 15.28: Képek és jelképek. — 16.00: Josef Grelndl operaáriákat énekel. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — Í7.05: Műsorajánlat. — 17.10: Kodály-művek legszebb hangfelvételeiből. — 17.52; Népdalok. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.18: Műsorajánlat. — 19.19: Húszas stúdió. — 20.19: A Rádió Dalszínházának bemutatója. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz pere külpolitika. — 22.30: Rádiószínház. — 23.34: Ravel: Gaspard de la Nult — zongoradarabok. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Dékl Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Éneklő ifjúság. — 13.35: Weiner Leó magyar táncaiból. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Vizsgálatok nyomában. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Hang-adó. — 19.30: Népdalok. — 20.00: Sportvilág. — 20.30: Hírek. — 20.35: Unispace — 1982. — 21.05: Társalgó. — 22.30: Tip-top parádé. — 23.00: Hírek. — 23.20: Hegedűs a háztetőn. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Műsorismertetés. — 13.07- Operarészletek. — 14.00: „A föld meg- őszült". — 14.20: Barokk zene. — 16.00: Sztárok, anekdoták nélkül. — 16.30: Romantikus kórusművek. — 17.00: A Banco együttes felvételeiből. — 17.30: Verdi: Don Carlos — balettzene. — 17.50: Kapcsoltuk a 22-es stúdiót. — 19.00: Hírek. — 19,05: Fiataloknak — kortárs zenéről. — 19.35: Schumann: Az Éden és a Péri.— 21.15: A Beatles együttes és a dzsessz. — 22.00: A hét zeneműve. — 22.30- Erkel operáiból. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. — Postabontás. Riporter: Dobog Béla. — Sport.) — 18.00: Észak- magyarországi Krónika. (Oj szolgáltatócentrumot nyit Miskolcon az olaszliszkai tsz. — Csúcsidőszak az Erdei Termék és Feldolgozó Vállalat miskolci (Izemében.) — 18.25: Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nóg- rád keddi számából. Szlovák televízió: 17,10: Katonák műsora. — 18.05: A szocialista országok életéből. — 18.40: Nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: A hatodik éjszaka Nápolyban. — 21.00: Honvédelmi műsor. — 21.45: Vllághíradó. — 22.00: Az NDK Tv zenés szórakoztató műsora. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Nagy mesterek vázlatai. — Vasas Galéria (14—19): Alle Teréz grafikái. — Eisele Gyula kiállítása. — József Attila Könyvtár (12— 20): Korniss Péter fotóalbuma. — Fotógaléria (8—18): A váci Dunakanyar Fotóklub kiállítása. Filmszínházak: Béke (f4. hn6 és 8): Canterbury mesék (szí. olasz, 18 éven felülieknek III. helyári) — Béke kamaramozi (4): Fedora (mb. NSZK—francia, 14 éven felülieknek, n. helyár!) — (6): Családi összeesküvés (mb. amerikai, 14 éven felülieknek, ín. helyár!) — Kossuth (hn5 és 7): Tegnapelőtt (szi. magyar) — (f3): A jegyzetfüzet titka (szí. szovjet) — Hevesy Iván Filmklub (fá és f7): Konstans (szi. lengyel, 14 éven felülieknek!) — Táncsics (f4, f6 és f8): A karatéző Cobra (mb. szi. japán, III. helyár!) — Táncsics Filmklub (6): Kramer kontra Kramer (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, n. helyár!) — Szikra (hn3, 5 és n8): Detektív két tűz között (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek. III. helyárt) — Petőfi (4, 6 és 8): Nürnberg 1946. (magyar) — Fáklya (f4. 6 és 8): Dögkeselyű (szí. magyar, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Krúdy (f7): A kobra napja (mb. olasz. 16 éven felülieknek, III. hely ár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Az Olsen banda boldogul (mb. szí. dán) — Tapolca, Ady (8): Szabadlábon Velencében (mb. szí. francia- olasz, III. helyár!) — Vasas parkmozi (8): A macska reltélyes halála (szí. olasz. 14 éven felülieknek, ni. helyár!) — Vasas. Sikerfilmek mozija (6): Canterbury mesék (szi. olasz, 18 éven felülieknek, in. helyár!) — Gárdonyi parkmozi (8): Akiket forró szenvedély hevít (mb. szí. olasz. 16 éven felülieknek. III. helyár!) — Hámor (6): Tűzszekerek (mb. angol). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.95: Műsorismertetés. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27- Unisoace — 1982. — 8.57: Verbunkosok. nóták. — 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10-14. — 10.35 • George Shearing zongorázik. — 10.54- Üj lemezeinkből. — 11.39: Willielm Meister tanulóével. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: M-gvar táncok fúvószenekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35- Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.55: Műsorismertetés. — 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Műsoraiánlat. — 9.36: Oj operalemezeinkből.
