Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-10 / 188. szám

# \ * Két nemzedék egy cél érdekében. A tiszakarádi öregek (órabérben dolgoznak az ásatá­son) örülnek a tábornak, a fiataloknak. A népvándorlástól a honfoglalásig Rég észpalánták Tiszakarádon Ha Tiszakarádon két napig esik az eső, igazán nem köny- nyü a falu határában húzódó töltésen a gondosan művelt, mélyen megforgatott földre, la­za talajú tárlóra lejutni. Az itt szorgoskodók becsületére le- • gyen mondva, semmi mosoly, csak részvét és segítő szándék kísérte gyakori elsüllyedésün­ket. A régészeti tábor résztve­vői sok mindent megtanultak július 26. óta. Tudják, hogy az ásatáshoz vezet egy rövidebb út is, és tudják, hogy milyen hosszú, rögös, süppedékes az út, amely a múlt megismerésé­hez vezet. Ez esetben szó sze­rint mocsaras. — A Tisza és a Bodrog gyakori áradásai következ­tében minden időben mo­csaras volt ez a vidék, elő­fordul, hogy az időben tá­vol eső történelmi korok tárgyi emlékeit egy réteg­ben találjuk meg — mondta Lovász Emese, a Herman Ottó Múzeum régésze, mi­után nagy nehezen sikerült elhessegetnie magától a kö­zeli házakból erre bóklászó, ragaszkodó kóbor kutyát, és a srácokat. Átmenetileg. Mert a munkálatokat veze­tő régész, és a táborvezető felnőtt igazán nem azért van ott, hogy velünk beszél­gessen. ME5I! MEGTALÁLTUK! — Emese, ez igazán figye­lemreméltó ! — oldalgott mellénk behízelgő mosollyal, tenyerén patinás gumicsiz­matalpból való „lelettel” egy ifjú ember, a gödörből komolyabb szózat hallat­szott: — Mesi, megvan a csont! Merre haladjunk? — Mintha nemcsak szakérte­lem, de angyali türelem is kellene ide. —• Két hét már eltelt, azt hiszem, fáradok egy kicsit, és nem is volt eddig gya­korlatom középiskolások ré­gészeti táborának a vezeté­sében. Ma egyébként csen­des napunk van, csak egy sirt bontunk ki, van idő já­tékra. Akkor láttátok volna őket, amikor gazdag leletre bukkantunk, minden pilla­natban kiadott a föld egy cserepet, pénzt, csatot. Volt öröm. SZARMATA KARPEREC, GEPIDA CSAT — Mit kerestek Tiszaka- rád határában? — A régi újságolvasók emlékezhetnek rá, hogy még az 50-es években a Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, Tiszakarádiak panasza címmel. Már a háború előtt kerültek itt elő leletek, és a falu lakói sajnálták, hogy nem foglalkoznak vele. A község élénken érdeklődik a régmúlt iránt. A faluban élő Koncz György 1978-ban egy­maga kiásott öt sírt, vas­lándzsa, edény került elő belőle, a leleteket behozta a múzeumba. Végül én kezd­tem itt ásni tavaly. Népván­dorlás kori temetőt, a hon­foglalás idejéből való tele­pülést rejt a föld, amit az itt élők annyira szeretnek, hogy nincs az a segítség, amit ne kapnék meg. A tá­borhoz is, de az idén én ko­rábban érkeztem, mint a gyerekek, s még állt a bú­za. Koleszár Dénes tsz-elnök gyorsan döntött: learattak néhány nappal korábban, csak tudjak dolgozni. — Kik éltek az időszámí­tás utáni első századokban ezen a vidéken? — Quadok, vandálok, mar- komannok, akiket barbárok­nak nevezett az akkor még virágzó császárkori Róma. 270 körül jelentek meg er­refelé a gepidák, gyanús, hogy gepida temetőt ásunk. Harminckét sírt tártunk fel és temettünk vissza, szarma­ta karperec, gepida csat, ró­mai import fibulák, pénzek, germán lándzsák kerültek ki a földből, és több zsáknyi cserép, amelynek anyaga, vastagsága igazit el. Az itt élők hitével ellentétben, a hunok akkor még nem jár­tak erre, de más törzsek szívesen megtelepedtek a vi­zek által körülölelt, jól véd­hető területen, kereskedtek, keveredtek. ATTILA, HOL VAGY? Közénk pedig az ifjúság keveredett lépten-nyomon, hol a gödörből kiabáltak ki, hol közvetlenül mellettünk szólaltak meg; hiába, ér­dekli az embert a régmúlt, ha már pályázott, aztán tá­borba szállt. Emese azt mondta, hogy úgy gondolja, a honfoglalás kori témáról többen is írtak volna pályá­zatot, ha a középiskolákban jobban elterjed a híre. Ar- nóczki Irén Harsányból, Dienes Mária Kazincbarciká­Lovász Emese régész ve­zetésével a múlt hét végéig 32 népvándorlás korabeli sírt, tizedik, tizenegyedik század­ból való települést tártak fel ról, Kruppa Enikő Putnok- ról, a miskolci Herman-gim- nazista Szternai Tamás, és a fürgén körém telepedő ti­zenhét fős tábor a munkás diákság nevében egyöntetű­en tiltakozik. Sok dolog van egy ilyen dolgozattal, nem vállalja akárki. De nekik megérte. Hogy miért? — Érdekel a Kárpát-me­dence története. A népván­dorlás, később a honfogla­lás koráról alig van valami a könyvben. Soha nem vol­tunk ásatáson, és mégis más, ha a saját szemével lát valamit az ember... Ebédre, déli pihenőre a közelben levő, régi tiszaka­rádi általános iskolába te­relgette be a „gyerekpász­tornak” szegődött Cseri Miklós, a múzeum ifjú mun­katársa és felesége a lelkes csapatot. Fogékonyságuk bi­zonyítékát, a gondosan meg­tisztított, osztályozott lelet­anyagot a hűvös osztályter­mek mellett a napsütötte homlokzat őrzi. Ha ki nem fakultak volna, messze hir­detnék a rajzlapra rótt be­tűk, hogy az ifjúság tanulé­kony. Hamar rájött, hogy mit a néphitnek gepida csat, római pénz, amikor erre fo­lyik a Tisza, amelyet évszá­zadokon keresztül annyit vallattak, a hullámok mé­lyén annyiszor lestek egy hármas koporsót. A tábor neve: Attila, hol vagy? . (makai) műsor A stószi remete Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1897. augusztus 10-én szü­letett a felvidéki Stószon, s ugyanitt halt meg 1970 májusában, 73 éves korá_ ban Fábry Zoltán cseh. szlovákiai magyar író, publicista és kritikus. A budapesti Tudományegye­temen folytatott magyar- történelem szakos tanul­mányait kezdődő tbc-je miatt féíbe kellett szakí­tania, s szanatóriumba került. 1919 őszén vissza­tért szülőhelyére, Stószra, ahonnan — kisebb-na- gyobb előadó-kőrútjait ki­véve — sohasem került el. Következetes radikaliz­musa juttatta el a mar­xizmus elfogadásához. Az elsők között szállt szem­be a fasizmussal. Antifa­siszta és háborúellenes te­vékenységéért 1941-ben az illavai várbörtönbe zár­ták. A felszabadulás után a csehszlovákiai magyar­ság legnagyobb tekintélye, a haladó irodalom vezető egyénisége lett. A jubiláló bronzlovas Mint az születésnapon il­lik, Leningrad lakói és a tu­risták köszöntötték az ünne­peltet, Nagy Péter cárt, vi­rággal díszítve emlékművét, a Néva-parti város jelképé­vé vált híres bronzlovast. A szobrot 1782. augusztus 7-én, I. Péter trónra lépésének szá­zadik évfordulóján avatták fel. Az emlékmiiszobrászat egyik legnagyszerűbb alkotá­sa Etienne Maurice Falconet francia szobrász munkája. A művészt Diderot, a filozófus ajánlotta II. Katalin cárnő figyelmébe. Falconet másfél évtizeden át dolgozott élete fő művén. Az ágaskodó lovat megülő Nagy Péter alakja az elmúlt kétszáz évben művé­szek egész sorát ihlette meg: Puskin elbeszélő költeményt írt róla, Glier balettjának. Szurikov pedig egyik legis­mertebb festményének témá­jául választotta a bronzlovast. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: A Rádió Dalszínháza. — 14.21: Nép­dalok. — 14.44: Arcképek a Szov­jetunió népeinek irodalmából. — 15.00: Hírek. — 15.05: Bende Zsolt énekel. — 15.26: Sztárok — anek­doták nélkül. — 16.00: Zengjen a muzsika! — 17.00: Hírek. — 17.05: Irodalmunk a két világháború között. — 17.25: Morricone film­zenéiből. — 17.45: A Szabó csa­lád. — 18.l~: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Nótaest. — 20.19; Rádió­színház. — 21.36: Richard Tucker operaáriákat énekel. — 22.0^: .Hí­rek. — 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.30: Sanzonok. — 22.47: Látásmód. — 22.57: Nagy siker volt! — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.25: Gyermekek könyvespolca. — 12.30: Hírek. — 12.35: Melódiakoktél. — 13.25: Lá­tószög — 13.30: Muzsikáló termé­szet. — 13.35: Tréfák. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.00: Tini-tonik. — 18 30: Hírek. — 18.35: Beszélni ne­héz. — 18.47: Charity, te édes! — 19.25: Véleményem szerint. — 19.35: Csak fiataloknak! — 20.30: H^ek. — 2*1.35: Trodalmunk a két vUá*»náború közdf*. — 21.00: A f’irrnziés an^térrliáia. — 91.30: Fenntartott hely. — 93.00: — °3 20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 2. műsor: 13.00: Hírek. — i9ó5- Műsorismertetés. — 13.07: Szőnősy András műveiből. — 13.39: Néo- szerű értékesek és p<*vüt­fpQpv felvé+oieibő1 — 14.35 • ^vim- ■Fo^ikiig — is. 17: A francba föUríiác'rícod.ás irod^ima. — ifi.48: A T.a Salle vonósnégyes nnnc*ver- íprjve. — 18.15: A proör»e«;c7TV- beat hírec aiő^dói. — iooo* t-tt­rak. — 1 q 05 ; * TV/Ton+overd-i • Sesti­na. _________Amindan versek ■Ha­lraj. _ 1Q "Z ■ Tööú — p -7 pn^1^°r és -7 0 rí áj a 0(1 ‘ eiú. nrífn Ar^au zon^oré^’k. — * vek és alkotók. — 23.30' "távoléi rSHié- imo- Hírek. 17 as • TZnUnrqUc ko1oídoc^kérj. (A tprtolnrobó1 • A* út tanévre lr,é_ C-n'ilődve p;l m V-ri+n-n C 7P{>]z-e'e'rz- tő • JúVoh */Tér»ÍP Var^OT^ . TÁ1.. (OH ,r( T aloe A\, r?ri A n •»c.r,' T)r Pr írn '-'irc'zVsr T\/r4V, ól ,r 1 ---- 11 i>n * m n er\r o no re*7 é crí TT ró ’ "3 t A C •'> ­rocr,*3 4- o ’ -: Torórc; f ? rí ü 1 ócór^1 — A TV ir\p»H .»o lrócöl c4tr>r0lí aó-s^oi^M — 18.95—18.30* Y,on- és oi'ínrf*1^70*0«, 'Televízió, i. műsor: 15<*0: tT‘f­raV. — 15 4 5' '"’cnk pV-Tror* V»o1-| rnort. fi. a rr" 1C7Ói• ---­17 /vi • +í;,-»v __ iih, •araink. — 17 05 • A f A T».t» \ pqrrrfl K oc ___ o • P-jnnon IQ 05; plVp7/lh&*!V. , i«. FctT m o_ C O _ 10 Ofl. _ cyn (W>. jv város cúólóri — OO 45* cn'id-’ó ’Ro _ T úVáclPöori­d p _ S9 10 • TV-V^VoHr. T’pieví'dó. fnűsn»** oó ni ; Ká­vóhá7i bánat. — 9 A Aí> - T ánns vi­el — *>0.50: TV-hírndÓ. — 21.15: Most és mindörökké Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Régi tibeti és nepáli művészet. — Kígyós Sándor szobrai. — József Attila Könyv­tár (12—20) : Faragó István és Orosz István plakátjai. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — A magyarországi feketekerámia. — Üj magyar grafika. — Miskolci képtár (10 —18): Két évszázad magyar fes­tészete. — Borsod—miskolci Mú­zeum (10—18): Kondor Béla-em- lékkiállítás. — Megyaszói festett asztalosmunkák. — Türelemüve­gek. — A miskolci nyomdák története. — Herman Ottó-em- lékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyő­ri vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—19) : Üvegművészet! emlékek. — Köz­ponti Kohászati Múzeum (9—17) : A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás. Kovácsolás. Henger­lés. — Massa Múzeum (9—15.30) : A diósgyőri kohászat története. — A kohászatban használt kézi- szerszámok. — Mini Galéria (10 —18) : A zebegényi Szőnyi István szabadiskola tárlata. Filmszínházak: Béke (f4, hn6 és 8): Meztelenek és bolondok (mb. szí. amerikai, III. helyar, 14 éven felülieknek!). — Béke kamaramozi (4): Préri (mb. ro­mán-francia) — (6) : Police Phyton (francia—NSZK, 14 éven felülieknek, III. helyár!). — Kossuth (f3, hn5, 7 és 9): A Se­riff és az idegenek (mb. szí. olasz, II. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (5): A bűn tör­ténete I—n. (szí. lengyel, 16 éven felülieknek, dupla és II. helyár!). — Táncsics (f5 és f7): Seriff az égből (szí. olasz, III. helyár!). — Táncsics kamaramo­zi (6) : A Nada-csoport (mb. szí. francia—olasz, 16 éven felüliek­nek, II. helyár!). — Szikra (hn4 és n7) : Fehér farkasok (mb. NDK—jugoszláv). — Petőfi (6): Árnyéklovas I—II. (szí. japán, 14 éven felülieknek, dupla hely- ár!). — Tokaj vendéglátóház (f8): Világvége közös ágyunkban (mb. szí. olasz—amerikai, 14 éven felülieknek!) — Tapolca, Ady, kertmozi (f9) : Óvakodj a törpé­től (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek. II. helyár!). — Va­sas parkmozi (9) : A kék lagu­na (szí. amerikai, 14 éven felüli­eknek, II. helyár!). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.25: Lélek és test. — 8.55: Beszélni nehéz. — 9.07: Hangké­pek az első országos táncház- találkozóról. — 9.47: Kis magyar néprajz. — 9.52: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Robin Hood. — 10.26: Irodalmunk a két világháború között. — 11.22: Arthur Grumiaux (hegedű) és Clara Haskil (zongora) Mo- zart-felvételeiből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Stúdió 11 műsorából. — 8.20: Tíz perc külpolitkia. — 8.30: Hírek. — 8.35: Idősebbek hullámhosszán. — 9.30: Joi^es operettjeiből. — 10.00: Zenedél- előtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 9.00: Idő­sebbek is elkezdhetik ... — 9.05: Csak gyerekeknek! — 9.55: Del­ta. — 10.20: Cirkusz, cirkusz. Nézze meg, hallgassa meg... Krimi, pop, humor Kétrészes bolgár krimit ve­tít ma és holnap a tévé. Az ügy: kábítószercsernpészés, melyet' egy londoni bűnszö­vetkezet, a CIA segítségével kíván lebonyolítani, úgy, hogy az árut Bulgárián ke­resztül szállítanák. Sikerül-e meghiúsítani? Erre válaszol a ma délután háromnegyed 4- kor, holnap pedig negyed 5- kor kezdődő film. Másodízben rendezték meg Salgóbányán az országos popzenekari tábort, mely­nek befejezéseként — júni­us 26-án — a salgótarjáni sportcsarnokban koncertet rendeztek. A hangversenyen ott volt a televízió stábja, holnap este 8 óra 1 perctől láthatjuk-hallhatjuk a 2-es programon többek között a Spirál, a Hangár, a Konzum RT, a Lobogó és a Fanyúl együttest. Az Esti Hírlap munkatár­sa volt a kitűnő humorista, Kis jó Sándor. Egyéni hang­vételű írásai sok-sok derűs percet szereztek az olvasók­nak, a szerző haláláig. Illet­ve: kötete is van Kisjó Sán­dornak, ezt is ajánljuk ol­vasóink figyelmébe, amikor holnap esti rádiós program­szerepel a fenti képpel illusztrált is ezek közé tartozik. M Istvánt latjuk Kolozsvári Grandpierre Emil Rest Miska ci mesejátékában, melynek vasárnap délelőtt 11 óra 20 perci kezdődő vetítése az áprilisi bemutató ismétlése. ként kínáljuk az Ismeretlen ismerősök című összeállítást Kisjó humoreszkjeiből, je­leneteiből. A 3. műsorban 8 óra előtt 3 perccel kezdődő humorest ismétlés, rendező­je Horváth Tivadar, a sze­replők között van Bodrogi Gyula, Inke László, Kazal László, Schubert Éva. Humor és ismétlés a kö­vetkező ajánlatunk is: Ka- posy Miklós Umbulda című riportszatíra-sorozatának Va­riációk a bizalomról című része csütörtökön este 9 óra 10 perctől hangzik el ismét, a Petőfin. Akik augusztus 1-én nem hallották, ne mu­lasszák most el. Elősző^ mutat be a Ma­gyai Televízió jápdír te»Űf. tékot. Az öregek lázadása című film pénteken este fél 9 előtt 5 perccel kezdődik. Harmadik humorajánla­tunk szombatra szól, címe: Egyszer nagyon tetszett... 'Tehát ez is „ki van már próbálva”. A Petőfin este háromnegyed 9 előtt 5 perc­cel kezdődik a Közkívánat- fa, először a Lemezposta hangzik el, utána követke­zik Alfonzó, Salamon Béla, Kabos László, Kibédi Ervin, akik ^ Nádasi László, Kellér Dezső—Görög László, egy- egy jelenetében szerepelnek A szombat délutáni Belé­pés nemcsak tornacipőben a Petőfin) írókat, költőket, kritikusokat szólal­tat meg a sportról, arról, hogy milyen szerepet játszik életükben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom