Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-09 / 187. szám

A kényelmetlenséget is vállalni kell Buzog a forrás, kiapadtak a tavak Vezetékes ivóvizet kap Bodrogi utca Ingyen javítják a talajt Darwinnak tulajdonítják azt a mondást is, hogy egy termékeny rét talajában annyi földigiliszta él, amennyinek az összsúlya eléri a réten állandóan le­gelő tehenek összsúlyát, A közelmúltban végzett gi- lisztaállomány-vizsgála- tok igazolták ezt. A hu­muszban gazdag kerti ta­lajokban hektár onkánt akár 20 millió földigiliszta is lehet, természetesen a felszíni és a mélyebb talaj, rétegekben együttesen. Mivel ennek a roppant élő­anyagnak a felépítését é9 fenntartását a talaj szerves anyagaiból kényszerülnek fedezni, a gilisztáknak egy hektárnyi termőföldből körülbelül 2500 kg-ot kell átereszteniük a bélcsator­nájukon egy év leforgása alatt. Vagyis, évente eny- nyi földet hozhatnak alul­ról a felszínre, a sokszor egy méternél mélyebbre is lehatoló és négyzetméte­renként száznál nagyobb számban is megtalálható járataikon keresztül Eköz­ben a talaj minősége ja­vul. a Matula és a s Nagyralátó program: Mis­kolc belvárosának minden otthonában legyen vezetékes ivóvíz. A tavaly kidolgozott és jóváhagyott terv végrehaj­tásáról adott tájékoztatást a városi tanács építési és köz­lekedési osztálya. Az idén Szirmát, Hejőcsabát, Ómas- sát és Tapolcát akarták el­látni vezetékes vízzel, ösz- szesen csaknem 4 millió fo­rint beruházási költséggel. A munkák állása azt mu­tatja, hogy Szirma, Hejőcsa- ba és Ómassa vízellátása az idén teljessé válik. Tapolca hálózatfejlesztésére azonban a jövő évig várni kell. A ké­sedelem oka — kell-e mon­dani? — anyagi természetű. Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Éles Sándorné, 1/3. sz. pártalapszervezet, Tízes A munkálatok közben egy nem egészen váratlan problé­mával is találkoztak az építők. Diósgyőrben növelték a tavi forrás hozamát, s ezzel napi 4000 köbméterrel több vizet tudnak a hálózatba juttatni. Ennek azonban ára van: a forrás környékén levő utcák­ban alaposan lecsökkent a karsztvíz szintje, s kiapadtak mind az ásott, mind a fúrt kutak. A Matula és a Bod­rogi utca vízellátása így gya­korlatilag megszűnt. Eredeti­leg csak 1984-ben akarták ezt a két utcát bekapcsolni a vezetékes ivóvízhálózatba, ám az említett ok miatt, előre kellett hozni a mun­kát. A Vízművek még az idén elkészíti mindkét utca víz­vezetékét. • honvéd n. 24. sz., 47.30 óra­kor; Gyúró Józsefné, Közép­szer u. 15. 8/3., 18 órakor; Halász András, III/5. sz. pártalapszervezet, Gorkij-te­Városi tanácstagok fogadóórái A kényelmes autózásért Most már lassan kirajzo­lódik, hogy merre is vezet majd tovább a déli teher­mentesítő út. A Szinvát a Rákóczi utcá­tól a Szabadság térig kes­keny mederbe terelik, majd befedik, hogy e fölött köz­lekedjenek a járművek. A Szabadság fürdő után ága­zik ketté az út a Petőfi Sán­dor és a Bacsó Béla utca felé. Ezt a csomópontot a •már most is kerítéssel hatá­rolt területen alakítják ki, egy parkolóval együtt. Az elmúlt három hétben a múzeum környékén a távhő- szolgáltató csővezetékeit fek­tették. Az építők a munká­val hamarabb végeztek, így a tervezett 4-e helyett, már 2-án délután megkezdhették a melegvíz-szolgáltatást. Az új útrendszert a jövő év őszén kell átadni a for­galomnak. Körülbelül 130 millió forint­ba fog kerülni. Ha megnyit­ják, akkor a Vörösmarty ut­cától a Petőfi, illetve Bacsó Béla utcáig 14 méter széle« 2x2 sávos úton a mainál sok­KirakaMtika Szanyi Péter szobrászművész — a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja — hívta fel a figyelmet arra, hogy a Kor­vin Ottó utcai új üzletek kirakatüvegei kritikán aluli minősé­gűek. Hullámosak, rosszul törik a fényt, és nyilván eltorzítják majd mindazt, ami mögöttük látható lesz az üzletközpont át­adása után. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is szerepelt ez a jogos észrevétel. A beruházások helyzetéről szóló jelentés így indokol: devizamegtakarítás céljából hazai gyártmányú üveget raktak a portálokba, és ezeknek a minő­sége bizony nem kifogástalan. És itt jön egy furcsa mondat: „A probléma megítélésénél a kivitelezővel nem sikerült egy­séges véleményre jutni, ezért az EMI-töl (az építőiparban használatos anyagokat vizsgáló intézet) szakvéleményt ké­rünk.” Az üvegek minősége szemmel láthatóan rossz, ehhez nem kell különös szakértelem. Vitatkozni sem érdemes rajta. De ha lúd, legyen kövér, jöjjön az EMI! Elszomorító, hogy a ha­zai üvegipar útjára bocsáthat ilyen terméket, nyilvánvalóan tudva, hogy kirakatüveg lesz. Olyan helyre kerül tehát, ahol állandóan szem előtt van, és a meózást ezrek végzik el. Kirakatpolitikának nevezzük, ha egyének vagy közösségek csalafinta módon többet akarnak mutatni, mint, ami valójá­ban van. Nos, ennek éppen az ellenkezője az a kirakat-politi­ka, melyet a kivitelezők, illetve az üveggyártók mutatnak a Korvin Ottó utcán. Csak úgy mellesleg: a Kossuth utca sarkán, a régi Rorári- usz helyén palánkok mögött végzik az utolsó simításokat azon az épületen, melyben szép számú üzlet, azaz kirakat is lesz. A Korvin Ottó utcai tapasztalatok arra intenek bennünket, hogy jó lesz itt is a palánk mögé pillantani! B. D. lep 1. sz., N órakor; Mol­nár Zoltámié, Zalka Máté- pártalapszervezet, Csaba ve­zér u. 95. sz., Í7 órakor; Vindt Márta, Brigád u. Hi. sz. 17 órakor. Szerdái tartja tanácstagi fogadóóráját Karsai Árpád, Bükkszentlászió, Eö u äü. sz-, M órakor. Sok kényelmetlenséget okoz mostanában a Papszer utcán át autózni. A forgalmat szin­te naponta terelik új nyom­vonalra, mert mindütt épít­keznek. A későbbi kényelmes utazást előbb meg kell szen­vednünk. A Rudas Eászló utca ren­dezése egy évvel ezelőtt kez­dődőét el. Hűhez háaakat AMami tulajdonba veseik? Sok a parlag A háztáji és kisegítő gaz­daságok fejlesztésére operatív bizottság alakult a városi ta-- nács mellett, amely irány­adó és koordináló feladato­kat lát el. A bizottság a kö­zelmúltban tette közzé az el­ső fél év során tapasztalt eredményeket, és hiányossá­gokat. A járási és a városi föid- hivatallal közösen az opera­tív bizottság tavasszal határ ­szemlét tartott. Ennek során 62,6 hektár olyan földterüle­tet vettek nyilvántartásba, amely parlagon hever, tu­lajdonosa nem műveli meg. E jelentékeny nagyságú terü­let sorsa minden bizonnyal állami tulajdoniba való vétel lesz. Pedig, ha a gazdák fel­szántják, akkor tudtak volna mit bele ültetni. Mert példá­ul az Unió Áfész tagjainak biztosított 80 mázsa burgo­nyát vetni, ezenkívül 300 darab szőlőoltványt, 1200 al­macsemetét, a hűtőipar 25 ezer tő málnavesszőt adott. S hogy a háztáji jól terem­jen, kedvezményes áron lehe­tett venni trágyát is. Mindenféleképpen megérné a parlagföldek művelése. Itt teremhetnének gyümölcsök Aki végigsétál a martinte­lepi utcákon, vagy más olyan városrészen nézelődik, ahol szénnel tüzelnek, mindenfelé meddőkupacokat lát. Nem az a magyarázat, hogy e negye­dekben az átlagosnál hanya­gabb, lakókörnyezetük tisz­taságára fittyet hányó em­berek élnek, hanem az, hogy az éghetetlen hulladékkal nincs mit kezdeni. A Köztisz­tasági Vállalat nem kapható a meddő elszállítására. De nem is feladata. A bajok gyökere — a szó szoros ér­telmében — a mélyben gyö­kerezik: a lyukói bányában. E bánya köztudottan a leg­jobban gépesített üzemek kö­zé tartozik országos viszony­latban is. Termelékenyek á berendezései, de nem eléggé válogatósak. Következéskép­pen a vevő jó adag meddőt is kap a lyukói szén mellé a Tüzépnél. Minden reklamáló vevőt kártalanítanak — állitja a ■Jteép vezetője. Azt azonban Meddő ő sem állítja, hogy ezzel min­den el van intézve. A drága pénzért hazafuvarozott, tete­mes mennyiségű meddő gyű­lik, gyűlik a házak körül, be­szédes bizonyítékául annak, hogy a helyzet tarthatatlan. Azon a fórumon, ahol a szénvásárlók panaszait tag­lalták, elhangzott: a bányá­nak további berendezésekre lenne szüksége, hogy („mo­sással”) elválassza a szenet a meddőtől. Elvileg alkalmaz­hatna válogatókat is a szál­lítószalagok mellé, gyakorla­tilag azonban ilyen munkára nincs vállalkozó. A Tüzép pedig úgy véli, hogy nem te­het mást, mint eladja, amit az ipartól kap. Nehezen el­fogadható az ilyen üzletpo­litika. Az „eszi, nem eszi...” jelszó lassan kikopik a ke­reskedelemből, kár lenne, ha helyére ez lépne: „fűti, nem fűti, nem kap mást”. Némi túlzással azt mond­hatjuk, hogy a meddővel ke­vert szén csak olyan félkész termék, mint mondjuk, a he- gyezetlen szeg, az összevar- ratlan nadrág, vagy a felvá­gatlan tűzifa. Mondjam-e, hogy az utóbbi is a Tüzépnél kapható? Nincs megbízhatóan — bal­esetmentesen — termeléke­nyen működő fűrészgépük. A „Fűrészelni jaj de jó, hali, halihó!” — kezdetű dalt vi­szont ma már csak masze­kok fújják. Ök vállalnak fa­vágást, persze jó pénzért. De ezt is megfizeti, ki fával tü­zel, mert kénytelen vele. Nem kétséges, hogy megfi­zetné a Tüzépnek is, e válla­lat azonban úgy látszik, szí­vesebben alkalmaz kifogáso­kat. mint fűrészelőket. Sajna, kifogással nem le­het fűteni. A magyarázkodás meddő dolog. Nemhogy láng­ja, még füstje sincs! (békés) és konyhanövények saját szükségletre, a feleslegesre pedig biztos vevő a hűtőipar és a Zöldért is. A hűtőház eddig a kistermelőktől több mint 34 tonna gyümölcsöt vett át, s a Zöldért ebben az esztendőiben a vele szerződött kistermelőktől 246 tonna burgonyát, 296 tonna zöldsé­get és 637 tonna gyümölcsöt vesz meg. Dolyoziá-e vb Nagyon sokat kell várni a fogpótlásra, a fogtechnikai munkákra az SZTK fogásza­tán. A késedelem oka, hogy a miskolci fogtechnikusok tőkés exportra dolgoznak — telefonálta valaki a minap a szerkesztőségbe. Igaz-e a hír? — Vállalatunk budapesti keHett bontani, s az út vég­leges kialakítása előtt a köz­műrendszer átépítése- a leg­fontosabb feladat. kai kényelmesebben autózha­tunk a városnak ezen a sza­kaszán, K. L. Kölcsönt kap Mályi Négymillió forintos köl­csönt kap Mályi a Miskolci városi Tanács fejlesztési tar­talékából: a kölcsön segítsé­gével befejezhetik a község­a föjíeciiÉBl? központjában valóban mű­ködik egy részleg, amely ki­fejezetten NSZK-megrende- lésre dolgozik, s ezzel jelen­tős devizát termel a nép­gazdaságnak. A miskolci fog- technikusok azonban csak hazai megrendelésre dolgoz­nak. ben épülő általános iskolát még augusztusban. A közsé­gi tanács végrehajtó bizott­sága kötelezettséget vállalt arra, hogy jövő év augusz­tusáig visszafizeti a kölcsönt. Mályit egyre több szál fűzi Miskolchoz: nemcsak az üdü­lőtelkek, zártkertek tulajdo­nosai között találhatunk sok miskolcit, hanem az elkövet­kezendő években a magánla­kás-építés egyik jelentős te­rülete a miskolci agglome­rációban Mályi lesz. Így a község kulturális, szolgálta­tó, kereskedelmi hálózatának fejlesztése a város érdeke is: a városi tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott kölcsön is ezt bizonyítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom