Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-09 / 187. szám

Erdészek, fakitermelők, fűrészüzemiek és családtagjaik a Csanyikban... Hobbijuk is a szakmájuk A kövér «verek íovább hízik... Étvágycsökkentő üdítő A szervezet szomjúsággal jel­zi. folyadékigényét Nyáron ter­mészetesen nagyobb mennyisé­gű folyadékra van szükség. Ha­marabb megszomjazunk napo záskor, sportolás közben, ha meleg helyen tartózkodunk ha nagyon száraz vagy poros a le­vegő Fűszeres, nehéz, zsíros élelem fogyasztása után is több folyadékot kívánunk. A csecse, mök a lázas gyerekek, az idős vagy beteg emberek ellátása kellő mennyiségű folyadékkal rendkívül fontos, mert a szer­vezet kiszáradása végzetes kö­vetkezményekkel járhat, eset­leg már csak a kórházban vég­zett infúzió nyújthat segítsé­get. A szomjúság csillapítására legjobb a víz, a szódavíz, az ásványvíz vagy bármilyen tea. Manapság azonban mint­ha ezekről megfeledkeztünk volna. A felnőttek közül so­kan előnyben részesítik az alkoholtartalmú italokat, a gyerekek pedig az „üdítő­ket”. A sok cukrot és konzer- I válószert is tartalmazó ita­lok egyáltalán nem egészsé­gesek. Az elhízásra hajlamos gyerekeknél a feleslegesen sok szénhidrát fogyasztása túlzott súlynövekedést okoz. Endokrinoíógusok tapasztal­ják, hogy hiába írják .elő a szükséges diétát, ha közben a kövér gyerek hizlaló szörpö­ket iszik. Az étvágytalan vagy kis ét­vágyú gyereknek egy pohár édes ital elveszi az étvágyát egy teljes étkezéstől, amikor pedig a szervezet építéséhez szükséges fehérjéket, vitami­nokat fogyaszthatna. Gyak­ran bosszankodnak az anyák amiatt, mert nem vacsorázik a gyerek, s nem gondolnak arra, hogy az óvodából haza­felé jövet kikönvörgött ma­gának egy üdítőt. A kellemes ízű italok fo­gyasztásának további hátrá­nya az is, hogy már nem fi­ziológiás szomjúság csillapí­tását szolgálják, hanem a torkoskodást, a nassolást. Ezért a szükségesnél többet Isznak, ami a veseműködést is megterheli. Alapjában véve bőséges az üdítő italok választéka. Fon­tos azonban, hogy megválasz- szuk, kinek, mikor, melyik kellemesebb és hoz ténylege­sen felüdülést, oltja a szóró­ját, segíti az emésztést, táp­anyag-. vitamin- és esetleg rosttartalmával hasznos a szervezet számára. Akadnak kevesebb cukrot tartalmazók vagy kifejezetten diétásoknak szántak. A gyermekeknek in­kább a természetes alapanya­gú, gyümölcsből és szénsav nélkül készült, rostos gyü­mölcslevek az ajánlatosak, s ezekhez számíthatók még a paradicsomitalok is. Koszorúval emlékeztek az erdei munkák hőseire a kurta- bérei emlékműnél látja: legalább másfél ezer dolgozónk jött el a Csanyikba. A központi színpadról a gaz­daság igazgatója, dr. Varga László köszönti a résztvevő­ket. Szól a mindennapi ke­mény erdei munkáról, az er­désztársadalom szerepéről, a kitermelésről, és az ezt köve­tő erdőtelepítésről, hiszen az erdészek az erdőért vannak. Az igazgató szavai után er- dészfjatalok szavaltak, majd a répáshutai népi táncosok színes műsora kapott megéri demelt vastapsot. Tréfás ve­télkedőn vehettek részt a vál­lalkozó gyerekek, volt lég­gömbfújó verseny, és igencsak megizzasztotta a két jelentke­zőt az üdítőivás cuclival. Volt bohóc, akinek műsorát nem­csak az ifjabb korosztály tap­solta végig, de hahotára fa­kadtak a széltől, esőtől cser­zett arcú erdei emberek is. A műsor után benépesült a Királyasztal. Csoportokba verődtek a megye különbö­ző pontjáról érkezettek. Dr. Varga László az egyik, szakmai kérdésekről vitatko­zó társasághoz lépett: — Fiúk, ha lehet, most ke­vesebbet a munkáról. Ott van erre az egész év, most kapcsolódjunk ki inkább. Megfogadják a tanácsát, lekerül a kupak a sörösüveg­ről, de pór perc múlva már ismét az erdő, a fa, a köb­méter, a százalék, az LKT, a láncellátás a téma. — Ez már így van. Azt is mondhatni, hobbijuk a szak­májuk. Megszállottjai az er­dőnek. így lehet csak olyan eredményeket elérni, olyan kemény helyeken minőségi munkát végezni, hogy az ar­ra vetődő turisták — érthe­tően — virtuózoknak tartják őket. Szétszélednek a csapatok, újak verbuválódnak. Már nem erdészetenként külön- külön, inkább régi ismerő­sök együtt. Az olaszliszkai fűrészüzemtől jött Miskolczi, a lillafüredi Váradival kós­tolgatja Bocs levét. A mis­kolci fűrészüzem vezetője, Karsai János, a műszaki er­dészet vezetőjével beszélget. A pályán folyik a nők foci- meccse, a nézők között egy­más mellett a mocsolyásiak a putnokiakkal. A népművé­szeti sátrak körül szakértő szemekkel nézegetik a fara­gott fatárgyakat a pálháziak a szendrőiekkel. A feleségek a családról, más vidékek ízei­ről, az iskoláztatásról, no meg természetesen a divatról cserélik ki tapasztalataikat. A nagy sátornál erdész kós­tolgatja a leendő ebédet, a céllövöldénél zöldruhás férfi­ak csattogtatják a légpuskát, harsányan derülve, ha vala­melyikük a cél mellé talál. Ismét a gyerekeké a fő­szerep. Aszfaltrajzverseny a következő műsorszám. A bi­tumenes pálya csaknem ki­csinek bizonyul. De végül is sok jó erdészcsemete kis he­lyen is elfér. Elkészült az ebéd, elcsön- desül a Csanyik. Szakértőén kavargatják a gulyást, és úgy esznek, mint az erdő­ben, délidében: fák tövébe, bokrok árnyékába húzódva. Igv jobban esik. Jövőre újra találkoznak. SOLYMOS LÁSZLÓ Szépségszalsn ­támogatással Szépségszalont nyit a Bor­sod megyei Fodrászszövetke­zet a Széchenyi utca 3—9. szám alatt épülő új üzletköz­pontban. A szalon teljes be­rendezéséhez, s megnyitásá­hoz szükséges pénzt a szö­vetkezet saját forrásaiból nem tudja előteremtem, ezért támogatásért fordult felsőbb szerveihez és a városi tanácshoz. A városi tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén másfél millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a szö­vetkezetnek. Ezen felül a ta­nácsnak átadott régebbi üz­lethelyiségekért további egy­millió jár a fodrászoknak, s ez az OKISZ hárommillió forintos támogatásával együtt már elegendő a szépségsza­lon létrehozásához. SúflóiégrolJbanás a zoüáki bányamű A Mecseki Szénbányák zo- báki bányaüzemében a 12-es számú széntelep egyik fejté­sében tegnap délelőtt — ko­rábban keletkezett bányatűz lokalizálásának befejező sza­kaszában — sújtólégrobbanás történt. A robbanás követ­keztében Csáki László 44 éves csapatvezető vájár, bánya­mentő meghalt, két társa sú. lyos, de nem életveszélyes, öt pedig könnyebb sérülést szenvedett. A Pécsi kerületi Bányaműszaki Felügyelőség a rendőrség bevonásával megkezdte a vizsgálatot. ^ A háló mögötti „pihenés!’ nem olcsó dolog (Solymos László felvétele) Nem olcsó mulatság Itt mindig van „vendég’ Nagy igazság rejlik a mon­dásban: A magyar embernek nem kell különösebb alka­lom ahhoz, hogy igyon. Min­dig talál erre módot és lehe­tőséget. Így aztán nem meglépő, hogy a kijózanító állomáson soha­sem tartanak szabadnapot. Legyen az akár fizetésnap vagy egyszerű hétköznap, mindig van forgalom, össze­sítés az év első felében meg­fordultakról még nem ké­szült, de a havi statisztikák azért árulkodnak a „vendé­gekről”. Például: január 12- én húszán voltak itt, egy nappal később 16-an. Június 5-én nyolcán, 6-án négyen; 11-én viszont ugrásszerűen megnőtt a látogatottság: 26 embert hoztak be a rend­őrök vagy a mentősök; 12-én pedig húszat. Nem olcsó mulatság ám itt aludni, s másnap kijózanod­va, de pokoli gyomorfájással ébredni: a kezelés ára 500 forint, s ehhez jön még a mentőszállítás, illetve az URH-s kocsival való szállí­tás költsége. Ahogy Lillafüredtől me­gyünk az országúton Hollós­tető leié, a Lustavölgynél van egy elágazás. Ha ezen fölkap­tatunk a Kurtabércig, lent az egyik teherben kőből faragott emlékművet látunk: a bükki fakitermelés halottjaiét. Min­dig van virág, kis koszorú a talapzatán ... Szombat, 9 óra: A környék­beli falvakból gyülekeznek az erdészek, hozzátartozóik, hogy részt vegyenek a koszorúzá­son, amely a mai első erdész­nap nyitórendezvénye. Ugyan­csak koszorút kapott ez alka­lommal a hámori születésű ( neves erdőtudós, kutató, Va­das Jenő emléktáblája is. I Takács Jenő, a Borsodi Er- [ dó- és Fafeldolgozó Gazdaság j szakszervezeti bizottságának ' titkára: — Egyszer összeültünk, és arról beszélgettünk, miért van az. hogy nekünk erdészeknek I még nincs „saját napunk”? ’ Hagyományai vannak a vas- I utas napnak, a diákok virá- I gokkal köszöntik a pedagógu­sokat. évente tartják az épí­tők napját. .. Nos. idén 125 esztendeje született Hámor­ban a nemzetközi hírű erdő- i mérnök, egyetemi tanár és kutató. Vadas Jenő. Az ő szü­letésnapját jelöltük meg a mindenkori dátumnak. Leve­let küldtünk minden erdé­szetnek, fűrészüzemnek, el­mondtuk, mit tervezünk, és í(c Léggömbfújó verseny — bohóccal ifjú fazekasok Az alföldi fazekasság ősi otthonában Mezőtúron rendezi meg a „Népművészet ifjú mes­tere" címet elnyert fiatal al­kotók első találkozóját a Népi Iparművészeti Tanács, a KISZ KB kulturális osztálya, valamint Mezőtúr városa. Tegnap a vá­rosba érkezett ifjú népművé­szek öt napot töltenek a me­zőtúri táborban, hogy gyarapít­sák elméleti és szakmai isme­reteiket, elsajátítsák a magyar népi fazekasság hagyományait. A fogyasztók védelmében Házi ellenőrök a boltokban Talán kevesen tudják, hogy a fogyasztói érdekvédelem nemcsak a népi ellenőrökre hárul, hanem a kereskedelmi vállalatok saját maguk is rendszeresen ellenőrzik dol­gozóik munkáját. A belső el­lenőrök árgus szemekkel fi­gyelik, nem történt-e súly- csonkítás, téves számolás, vagy nem keriilt-e lejárt sza­vatossági idejű áru a polcok­ra. A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat váro­sunk tanácsának végrehajtó bizottsága számára jelentést készített. Ebben arról szá­moltak be a kereskedők, hogy tavaly szakembereik több mint másfél ezer eset­ben végeztek fogyasztói ér­dekvédelmi ellenőrzést. Jó hallani, hogy kevés esetben kellett felelősségre vonni a szabálytalanságot elkövető kereskedőket, s az eseteknek csak egy részében volt szó a vásárlók megkárosításáról. Egy év alatt ötvenhárom esetben adtak fegyelmit, seb­ből 21 volt azon ügyek szá­ma, amikor a fogyasztói ér­dekeket közvetlenül sértette a szabálytalanság. A belső el­lenőrökön kívül természete­sen gyakran megfordultak a vállalat üzleteiben külső el­lenőrző szervek képviselői is: 1981-ben mindössze 65 eset­ben tártak föl szabálysértést. Erdésznap a Csanyikban I

Next

/
Oldalképek
Tartalom