Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-19 / 169. szám

Hinta mozi Moszkvában lesz a Szovjetunió első kísérleti automata filmszínháza, amely már az idén meg­nyílik a közönség számá­ra. A „Novorosszijszk” filmszínházban nemsokára megszűnnek a szokásos pénztárak. Különleges automatákat szerelnek fel, amelyek sokkalta gyor­sabban fogják a nézőket kiszolgálni. A mozilátogató a pénz­tárterembe lépve, az elő­zetes információ révén nemcsak a film címét tud­hatja meg, hanem azt is, hogy hány perc múlva kezdődik a legközelebbi filmvetítés, s mennyi el­adatlan jegy áll rendelke­zésre. Ezután a megfelelő automatához lépve, bár­mely szabad helyre jegyet válthat. A moziban teljesen au­tomatizálják a filmek be­mutatását, a bejáratnál az ellenőrzést, sőt, még a telefonon történő megren­deléseket és a helyfogla­lást is. Kulcs helyett napközi A rádióban hallottuk Egész nyáron táborban Miután a gyerekek zsi­bongva elvonultak a haza­vivő buszhoz, Horváth lmré- nével, a tábor vezetőjével ülünk le az iskola előtere- j ben. Tizenhat éve minden nyarát napközi táborban tölti. — Ezt csak az csinálja, aki igazán szereti a gyereke­ket. Minden iskola köteles húsz tanulóhoz egy nevelőt adni. Most harminc nevelő van itt, köztük tíz főiskolás kötelező gyakorlaton. Itt fel­üdülnek a gyerekek, a ne­velők is, jól érzik magukat. — Több megbecsülést ér­demelnének az iskolák veze­tőitől — szól közbe B aráz Antalné, a táborvezető he­lyettese —, mert ezt nem le­het csak a szol!d tiszteletdí­jért csinálni. A gyerekek elhozzák a kedvenc játékaikat, könyvei­ket, igazi közösségek alakul­nak ki. A programot az idő­járás, illetve a nevelők ha­tározzák meg. Ha jó az idő, strandolnak, fociznak a dóm. bon levő tisztáson. A gye­rekeknek már a park, a ját­szótér is élmény. Végül is itt tartalmasabban telik .a napjuk, min* otthon egyedül, nyakukban a lakáskulccsal. sy Ha megfelelő szakembert tudnának biztosítani, a gyere­kek akár úszni is megtanulhatnának a táborban (horpácsi) Szesz-teszt sje Az „In memoriam Kodály Zoltán képzőművészeti pályázat" jegyében rendezték meg Debrecenben a VII. országos nyári tárlatot. Az egy hónapig nyitva tartó kiállításon —, amelynek a Kossuth Lajos Tudományegyetem ad helyet — 131 alkotó 181 műve tekinthető meg. Képünkön: Benedek György Nocturne című alkotása. Aki csak teheti, nyáron ki­mozdul a lakónegyedéből, a zajos városból, s irány a zöld, a víz! Nyáron úton van a vi- j lág. Ebben a forgatagban sa- | .játos módon éppen a napközis táborok jelentik az állandósá­got. Tábornak is csak megszo­rítással nevezhetjük, hiszen a „telephelyük»’ továbbra is az iskola. Céljuk bevallva-bevallat­lanul is az, hogy felügyeletet biztosítsanak a gyerekeknek, míg a szülők dolgoznak. Azok a gyerekek veszik igénybe ezt a (jobb szó híján) szolgáltatást, akik egész évben napközisek voltak. Akinek van napközis gyereke, az már el tudja dön­teni, Jó-e az, ha a kicsik (fel­ső tagozatosokat nem is tud­nak felvenni az iskolák) reg­geltől estig az iskolában van­nak? óriási erőfeszítéseket te­szünk, hogy otthonosabb le­gyen a környezet, jobb a koszt, tudatosabb, átgondoltabb maga a pedagógiai munka. Nincs könnyű helyzetben az Iskola, mert sokszor bizony nem csu­pán együttműködnie kell a családdal, de pótolni is azt, s erre nincs felkészülve sem tárgyi, sem személyi feltételei­ben. Ezek a gondolatok forogtak a fejemben, míg a tapolcai napközis táborba vitt a busz. Az én lányom is napközis, de már hetek óta a nagy­mamájánál uralja a házat. Hogyan telik a nyár a napköziben? Elöljáróban szükségesnek tar- i tóm elmondani, hogy ingerül­ten olvasom azokat a tudomá­nyos és nem tudományos dol­gozatokat, amelyek az alkoho­lizmust csupán erkölcsi kérdés­ként kezelik. Jó néhány embert ismerek, akik szívesen néznek a pohár fenekére, de szinte mindnél más és más motívu­mok indokolják, legalábbis ma­gyarázzák a szeszhez menekü­lést. S jóllehet, magam sose tu­dom még átmeneti „megoldás­nak’* sem elfogadni az alkohol­mámort, éveim gyarapodván azt is meggondolom, hogy rögtön pálcát törjek valaki felett. Ha az alkoholizmus betegség — márpedig az orvosok szerint az —, akkor ennek is „kórokozói” vannak, mint az influenzának, vagy a hepatitisznek. Nagy böl­csesség. de melyek ezek a kór­okozók? Erre a kérdésre már nem tud az orvos önmagában válaszolni. Ha az alkoholizmus társadalmi jelenség — minden­nap tapasztalhatjuk —, akkor az okok felderítését és a meg­oldást sem várhatjuk csupán az osvos tudománytól. Hegyi Imrének pénteken délután a Kossuth rádión hallott dokumentumműsora, a Szesz-teszt valóban azt adta, amit a címében is ígért. Egy család széthullá­sát — s ha nem lenne oly bántó a szó, inkább szétro- hadását mondanék —, mu­tatta be úgy, hogy megszó­laltatta a szülőket és a hat gyereket is. Nem a bemuta­tott tényanyaggal sokkolt, hiszen azt már untig ismer­jük, hanem annak natura­lista elemeivel, amelyek egy­szerre keltettek szánalmat és undort. Az alkoholista apa üti-veri a feleségét és a gye­rekeit; akiket időközben ál­lami gondozásba is kellett venni, mert életük elemi fel­tételei sem voltak biztosítot­tak a szétroncsolódó család­ban. A legszívszorítóbb a gyerekek jajszava volt, az Erzsiké nevű kislány levele az édesapjához, amelyben azt kéri, hogy vigyék haza, le­gyen együtt megint a csa­lád. A kisebb gyerekek naiv nyíltsággal és ápatikus kö­zönnyel számoltak be az al­koholos verekedésekről, ami­kor az anyjuk és ők maguk is az életüket mentették futva a dühöngő apjuktól. He­gyi Imre egyáltalán nem kí­mélte a hallgatót: hagyta az érezhetően beszeszelt férfit hablatyolni, siránkozni, fo- gadkozni, fenyegetőzni, sőt énekelni is a mikrofonba. Semmit sem kommentált, mert úgy vélte, hogy ez a naturalista színekben gazdag életszelet önmagáért beszél. Igaza is volt, mert minden „optimista” lezárás hazug lett volna. Ez a család egy­szer s mindenkorra széthul­lott, s már nincs is remény -arra, hogy valaha is újra visszaállítható legyen a haj­dani harmónia. A hat gye­rekből öt állami gondozásba került, s — tudjuk — ez csupán kényszerű és félmeg­oldás. , A riporter megkérdezte a gyerekeket, hogy miről ál- mpdnak? Arról, hogy „anyu meg apu szeretik, puszilgat- ják egymást, hogy együtt van a család” ... Nos, ezeket a kisgyerekeket látva, hall­Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idő- vD járás, műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés i magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Nagy István. (Köz­ben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyzete. — Vála­szolunk hallgatóink leveleire. Karesal Nagy Éva összeállítása.) Sport. — 18.00: Észak-magyaror­szági Krónika. (Oj gazdasági for­ma a jobb szolgáltatásért a Nóg- rád megyei Szolgáltatóipari Vál­lalatnál. — Kiskörei fejlesztések, gondokkal.) — 18.25—18.30; Szem­le az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 16.10: Balta­zár professzor. — 16.20: Termé­szetfilm. — 16.40: Viharlovag. — ■ 17.10: Katonák műsora. — 18.05: *p A szocialista országok életéből. — 18.30: Orvosi tanácsok — 19.30: Tv-híradó. — 20,00: Téli szemesz­ter. — 20.15: Honvédelmi műsor. — 21.35: Világhíradó. — 22.10: Külföldi sportesemények. Kiállítások: Mini Galéria. (10— 18) ; Drozsnyik István grafikái. — József Attila Könyvtár (12—20): Faragó István és Orosz István §' plakátjai: — Vasas Galéria (14— 19) : Amfora és kerámia. — Her­man János grafikái. — Könyv­es gyermekrajz-kiállltás. Filmszínházak: Béke (f4. hn6 és 8): Földrengés Tokióban (színes japán, III. helyár!). — Béke ka­maramozi (4): Ulzana (mb. NDK). — (6): Túl a félelmen (francia, 18 éven felülieknek, ni. helyár!). — Kossuth (13): Legyen a férjem (mb. szovjet). — (hnä); A jó. a rossz és a csúf L—H. (mb. színes olasz, dűpla és Hl. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7): Sanchez gyermekei (színes ame­rikai—mexikói. 16 éven felüliek­nek !) — Táncsics (f4, Í6 és f8): Éretlenek (mb. színes francia, III. helyári). — Táncsics Filmklub (6): Apokalipszis, most I—II. (színes amerikai, 16 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Göröm- böly, Krúdy (f7); Félház vőle­gény nélkül (mb. színes csehszlo­vák). — Tokaj vendéglátóház, diszkómozi (f8): Ez Amerika! (színes amerikai, 16 éven felüli­eknek!). — Szikra (hn3, 5 és n8): Hárman a slamasztikában (mb. színes amerikai. III. helyár!). — Fáklya (£4, 6 és 8): Nyolcadik utas: a halál (színes angol. 18 éven fe­lülieknek, III. helyár!) — Petőfi (4, 6): Start, két keréken (mb. színes amerikai). — Petőfi Film­klub (8): Picasso kalandjai (szí­nes svéd. 14 éven felülieknek!) — ->■ Gárdonyi parkmozi (9): Koncert (színes, magyar, n. helyár!) — >» Tapolca. Adv (9): ABBA (színes, svéd—ausztrál, n. helyér!) — Vasas parkmozi (9): Kramer ü kontra Kramer (mb. szülés ame­rikai. 14 éven felülieknek. II. helyár!) — Art-Kino (9): Kramer kontra Kramer (mb színes ome- -á rikai, 14 éven felülieknek, n. helyár!) — Hámor (6): Szuoerex- pressz (mb. színes jaoán, 14 éven felülieknek, III, helyár!). f KEDD Kossuth rádió; 8.00: Hírék. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20- Mai kulturális programok. — 8.25: Csodák márpedig vannak?! — ál 9.10: Nótamuzsika. — 9.44: Játsz- szunk a billentyűkkel! — 10.00: Hírek. — 10.05: Az MR 10—14 kü­lönkiadása. — 10.35: Klasszikus operettekből. — 10.35: Szervánszky Endre műveiből. — 11.42; Édes Anna. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kolumbiai népi dallamok. — 8.20: u Tíz perc külpolitika. — 8.80: Hí­rek. — 8.35; Társalgó. — 10.00; Ze­nedéJelőtt. 51 3. műsor: 9.00: Paul Torteller gordonkafelvételelből. — 10.02: Mirella Freni és Franco Bonisoili operakettősöket, énekel. — 10.30: Dixielandfelvételekből. — íi.DO; Hírek. — 11.05; Külpolitikai köny­vespolc. — 11.20: Madrigálok. —■ 11.45: Szimfonikus zen«. Először arra voltam kí­váncsi: kik jönnek ide min- i den reggel? A létszám aznap ! (július 14-én) 337 volt a ta­polcai iskolában; tíz helyről hozza reggel fél 8-kor a busz a gyerekeket — pedagógus­kísérettel. Ide tartozik: Gö- römböly, Tapolca, Hejőcsaba, a Szentpéteri kapui és az avas! lakótelep, a Vologda és a Tanácsköztársaság város­rész, a Martintelep és Szir­ma. A pedagógusoktól tudom, hogy minden társadalmi ré­teg „képviselve van” a gye­rekek szülei között: az or­vos házaspártól a segédmun­kásig. Néhány gyerekkel az (délutáni) uzsonnaosztás előtt beszélgettünk. Tapolcán minden van? B. Kati Szirmáról jár ki július végéig, míg a szülei ki nem veszik a szabadsá­gukat. „Minden van Tapol­cán” — mondja, de füröd­ni nem mehet, mert (aller­giás?) beteg lesz a víztől, így olvasni, kártyázni szokott a barátnőivel. P. Mária a Martintelepen lakik. Állami gondozott. A gatva fogalmazódik meg a kérdés: micsoda új morbus hungaricus az alkoholizmus, meddig várunk még a gyó­gyításával? S egyáltalán jól kezdünk-e hozzá a gyógyí­tásához, amikor a szomszé­dok, a szemtanúk „magán­ügyként” kezelik a szemük előtt lezajló emberi-családi tragédiákat? Elég-e ehhez csupán a rendőr, az orvos, a gyámügyi hivatalnok, s nem kellene-é az okokat és a megoldásokat is szélesebb körben: a társadalomban, közvéleményben keresni, amely oly kedélyes és elné­ző például a munkahelyi al­koholizálással, a névnapi és más alkalmi pityizálásokkal szemben? H. S. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — • 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.35: Illés Endre két írása. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Zord folyó. — 16.00: Bemard Ladysz operaáriákat énekel. — 16.30: Világablak. — 17.00; Hírek. — 17.10: Kodály-mű­vek legszebb hangfelvételeiből. — 17.56: Csűri Edit és Flaisz Imre cigánydalokat énekel. — 18.15; Hol volt. hol nem volt. . . — 18.30: Es­ti Magazin. — 19.15: Sajtókonfe­rencia. — 20.15: Gyurkovics Má­ria operafelvételeiből. — 20.50: Hétfő este mindenkinek. — 22.00: Hírek. — 22.15: Vívó VB. — 22.25; Tíz perc külpolitika. — 22.35: Ma­gyar fúvósok. — 23.35: Kóté Ti­bor népi zenekara játszik. — 23.55: Vívó VB. — 24.00: Hírek, Petőfi rádió: 12.00: Űj népzenei felvételeinkből. — 12.30; Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.23: Ének­lő ifjúság. — 13.35: Farkas Fe­renc: Nyári kirándulások. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Fű­től fáig. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30; Hírek. — 18.35: Hangadó. — 19.35: Nótacsokor. — 20.30: Hí­rek. — 20.35: Csodák márpedig vannak?! '— 21.20; Operettrész­letek. — 22.02: Tip-top parádé. — 22.32: Rádiószínház. — 23.00: Hírek. — 23.15; Vívó VB. — 23.25: Könnyűzene esti hangulatban. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.20: XVIII. századi operákból. — 13.00: Hírek. — 13.07: Kézvonások. — 13.27: Zenekari muzsika. — 14.54: Corelli- Ti­zenkét szonáta. Op. 5. — 16.00: A személyiség keresése. — 16.20: Népdalfeldolgozások. — 17.00: A Status Quo felvételeiből. — 17.30: Puccini operáiból. — 18.30: A hét zeneműve. — 19.00: Hírek. — 19.05 • Brahms-művek. — 20.35: „Really J. J. Cale” — 21.07; Nagy siker volt! — 22.32: A Beatles együttes és a dzsessz. — 23.17: Madrigálok. — 23.30: Hírek. jjc Kinek a kártya, kinek a foci... kilenc testvére közül csak kettőt ismer; az édesanyját (Kazincbarcikán lakik) két és fél éves korában látta utol­jára. Vidám tekintetű, helyes kislány, hatodikba megy ősz­szel. Egész nyáron a tábor­ban lesz, mert a 72 éves ne­velőanyja (nagyinak szólítja) nem tudja üdülni vinni őket. Kedvenc étele a túrós és mákos tészta; s meg van elé­gedve a tábori koszttal, az Anna-szálló éttermével, ahol komoly pincérek szolgálják ki őket. D. Dóráéit a Vologda vá­rosrészben laknak. Szülei el­váltak, a táborból nagyiék- hoz indulnak haza az öccsé­vel, s este mennek haza. Minden második héten talál­kozik a Szerencsen élő édes­apjával. „Azért jó a tábor­ban, mert itt több barátnőm van. Olyan (itt), mintha anyuékkal nyaralnánk. Min­den ebéd után fagyizunk” — tartják fontosnak közölni a kislányok. B. Sanyi a tábor egyik va­gánya, aki sok gondot okoz a nevelőknek. Feltételhez köti, hogy szóba álljon az újságíró bácsival: a táborve­zető nem küldi el a múltkori csínytevés miatt. (Összevere­kedtek, mert „bántották a haveromat”, s ezt egy önér­zetes szirmai fiú nem tűrhe­ti el.) Szülei elváltak, albér­letben laknak. Sokszor van egyedül otthon. A tanulás nem kenyere, matekból és magyarból pótvizsga várja augusztus végén. Sanyi ba­rátunk ugyan fogadkozik, hogy „minden este tanulok”, de mint később kiderül, „anyutól kérek pénzt, veszek colát, moziba megyek”. Sze­ret napközibe járni, s két­ségbe van esve, hogy bünte­tésből nem jöhet. „Már megjavultam!” — ígéri a tá­borvezetőnek. Egy könyve van otthon, amit az iskolai tombolán nyert egyszer, de a címére nem emlékszik ... Csak ő panaszkodott arra, hogy „kevés ennivalót ad­nak”. Nem a tiszteletdíjért

Next

/
Oldalképek
Tartalom