Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-02 / 155. szám
Ip ari kemencék hővesztesége Ma tartották a 20. ipari szeminárium befejező előadásait a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A háromnapos rendezvényen a másodlagos energiahordozók alkalmazásának lehetőségeit, s a hulladékhő hasznosításának kérdéseit tűzték napirendre a meghívott szakértők. Ma az ipari kemencék veszteségforrásairól, s a falszerkezetek hőszigetelési tényezőiről hallhattak a résztvevők az előadásokon, amelyek után mód nyílt e témák megvitatására is. A kelet-nyugati tengely A felmérések szerint a városunk kelet—nyugati tengelyében húzódó útvonalon bonyolódik le jelenleg a tömegközlekedés utasforgalmának 60 százaléka. Ha megépül az északi és a déli tehermentesítő út. ez az arány javulni fog, hiszen a tehermentesítő utak átvállalják az autóbusz - forgalom jó részét, a régi útvonalon pedig belefoghatnak a villamospálya rekonstrukciójába. Gazdasági munkaközösségek Ki kéményt fest, ki kulacsot készít Amióta megjelent a minisztertanácsi rendelet, amely lehetőséget nyújt a gazdasági közösségek, ipari szolgáltató szakcsoportok, kisszövetkezetek, leányvállalatok alakításához, megélénkült az ilyen irányú kérelmek forgalma a Borsod megyei Tanács ipari osztályán. Mint Magyar Ernő, az osztály vezetője elmondotta, eddig megyénkben 33 gazdasági munkaközösség alakult. A harmadszáz munkaközösség közül 22 magánjellegű, míg 11 vállalati munka- közösség. A közösségek egyötöde szellemi tevékenységet folytat, kétharmada ipari, építőipari, illetve szolgáltató tevékenységgel áll a lakosság rendelkezésére. A magánjellegű közösségek körében kuriózumnak számít a HETESZ GM hegymászó technikával szolgáltató gazdasági munkaközösség, amelyet négy alpinista fiatal alapított április 1-én. Azóta már kéményt festettek, hűtőtornyot mázoltak, szédítő magasságban. A vállalati társulások közül a legtöbb a Borsodi Vegyi Kombinátban működik, eddig öt társulást alapítottak az itt dolgozók, szerszámgyártóktól az irányítástechnikai szakemberekig, csőszerelőktől a forgácsolóalkatrészt készítőkig. E társulások körében egyedülálló munkát végeznek a VASVILL Észak-magyarorViqyázat, lopják a termést 1 t Nem ritkaság, hogy garázdák betörnek a hétvégi telek házikójába (vagy villájába!) s ha alkalmasint nincs értékes elemei- nivaló, zúznak, rombolnak. Nem egy ilyen garázdát lefüleltek már. .Mostanában azonban egyre töbeket nem a házban, inkább a kertben levő érték érdekel. Erről tanúskodik — többek között — Erdei Imre, Marx K. u. 51. szám alatti lakos és társainak hozzánk küldött levele. „Az Őzugratón több száz üzemi dolgozó jutott a tanács útján bérletes veteményesföldhöz ... Szorgos munkájuk eredményét derűs arccal figyelik, odaadóan gondozzák a növényeket ... A termés sokat jelent a konyhájukban... Ám lumpen elemek felfigyeltek a dologra és a késő esti, hajnali órákban megdézsmálják a termést, vandál módon tarolnak ...” Levélírónkkal egyetértünk: valóban lumpen elemek lehetnek azok, akik a máséra törnek. Törődnek is azzal, hogy az a szabad idejét feláldozó, kemény munkára vállalkozó ember verejtékezve ás, kapal. jó néhány nem hobbiból, hanem valóban a konyha hasznára. És az a keserű, hogy nehéz, szinte lehetetlen fülön csípni őket. Levélírónk így fejezi be a levelét: „Nehezen hiszik el a károsult dolgozók, hogy a rendőrség nem tudna ezen az állapoton segíteni. Biztosan tudna! Bízunk ennek teljesítésében." , Az igény tulajdonképpen — azon a törvényes alapon, hogy a rendőrség feladatai közé tartozik a magántulajdon védelme is — jogos volna — elvben. Am a gyakorlatban másként fest a dolog. Miskolcon és közvetlen környékén — három évvel ezelőtti adat! — körülbelül harmincezer kiskert van. Valameny- nyire nem ügyelhet a rend védője, annál is inkább, mert ezek a helyek többnyire kívül esnek a mozgáskörzetén. Lehetetlent ne kívánjunk ... így hát adjuk meg magunkat a kényszerű körülményeknek? Hagyjuk rá a garázdákra, hadd lopjanak, pusztítsanak? Ezt azért ne! Ha nem a teljes biztonsággal felérőt ugyan, valamit mégis tehetünk. Két dolgot is. Az egyik a jószomszédságon, a kisebb, nagyobb területen „gazdálkodók” összebarátko- zásán múlik, (Lehet, hogy badar ötlet, talán mégsem elvetendő...) Elképzelhető, hogy az értékesebb termés (pl. szőlő, alma. körte s*b.) idején a kertgazdák úgynevezett őrszolgálatot tartanak. Általában mindig kint alszik valaki, aki — megszakítva pihenőjét — rá-ránéz nemcsak a magáéra, hanem a máséra is. Ezt az „őrszolgálatot” 20—30 ember szervezetté is teheti olyanképpen, hogy egymás között beosztják a kinti éjszakázást. Kézenfekvőbbnek látszik azonban a következő. A legtöbb kiskert ma már társulásba, szövetkezetbe tartozik. Rendelet van rá, hogy a kertszövetkezet alkalmazhat úgynevezett mezőőrt. Ezt az alkalmazottat nyilvánvalóan meg kell fizetni — megállapodásszerűen —, ám egy-egy kerttulajdonosra nem nagy összeg esne, talán fele se annak, mint amennyivel a garázdák megkárosítják. Egyetértünk és együttérzünk levélírónkkal és társaival, meg mindazokkal, akik már póruljártak, de jobb tippet nem adhatunk. Természetesen ehhez hozzá kell fűznünk panaszosunk végszava alapján: a rendőrség is segít, amikor teheti. De elsősorban mi magunk segítsünk magunkon! szági Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat műszaki és adminisztratív dolgozói, akik hiánycikkek gyártására társultak. Kutacstól a szemétlapátig, szemétvödörtől a lemeztepsiig számos, a boltokban nem kapható cikket állítanak elő — munkaidő után. A borsodi termelőszövetkezetekben eddig hét ipari szolgáltató szakcsoport alakult. Alakulóban van további három kisszövetkezet és négy leányvállalat is. Eddig egy polgárjogi társulás jegyeztette 'oe magát: a THERMOTERV Hőtechnikai tervező és fejlesztő polgárjogi társaság. jjc Van, aki a kéményen keresi kenyerét... (Solymos felvj Szürkepenész a szőlőben A záporok, zivatarok mostanában többfelé jégesővel járnak együtt. A szőlőültetvényekben ez fokozza a bot- ritisz, magyar nevén szürkepenész fertőzésének a veszélyét, hiszen a kórokozó a jégeső verte sebzéseken át könnyebben támad — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A jégverés érte szőlőket ezért minél előbb védeni kell: a kezeléshez réztartalmú gombaölő szereket javasolnak a szakemberek. Klímabarlang, gyerekeknek A föld mélyében gyógyulnak... Harmincöt általános iskolás kisgyerek két hetet tölt Jósvafőn — a dologban nincs is semmi rendkívüli, a hír mindennapos. Csakhogy ezek a gyerekek az egészségükért, a gyógyulásért vállalják, hogy két hétig a miniszanatórium vendégei lesznek. A Borsod megyei Gyermekegészségügyi Központ másodízben szervezett az idén a jósvafői klímabarlangban gyógyüdültetést a krónikus légúti megbetegedésekben szenvedő gyerekeknek. 4 jósvalói levegő — Meglehetősen sok — több mint félezer —, légúti megbetegedésekben szenvedő gyereket kezelünk a központban — mondta a turnust vezető dr. Borsodi Klára, a Gyermekegészségügyi Központ pulmonológiai osztályának gyermekgyógyász szakorvosa —, de azx>k becsült száma is jelentős, akikkel még nem talál közirat.- tunk, nem jutottak el a szakorvosi vizsgálatig. Pedig ezek a kis betegek megfelelő kezeléssel tünetmentessé tehetők, állapotukban hosszú és ugrásszerű javulás következhet be. Kézzelfogható bizonyíték erre ez a klimatikus barlangi gyógy- kúra is. A gyerekeket úgy választották ki a jósvafői kezelésre, hogy minden jelentősebb kór képviselve legyen: vannak közöttük asztmások, s krónikus bronchitiszben szenvedők is. A kísérletek, s a folyamatos megfigyelés azt igazolta, hogy főleg a bron- chitisaes s a nem allergén asztmás gyerekekre hat jótékonyan a jósvafői barlang 9—10 Celsius-fokos, magas páratartalmú, s különleges ionösszetételű levegője. A két hét alatt műszerekkel is nyomon követik, hogyan alakul a lurkók állapota: ahhoz pedig nem kell még orvosnak sem lenni, hogy az egyre kevesebbet fulladozó, fizikailag is erősödő gyereksereg láttán levonhassa valaki a megfelelő következtetést. Még fél évvel a kúra után is újra megvizsgálják a gyereket: mennyire volt tartós a hatás? Iparvidéken élnek... — Nem mindenkire hat jótékonyan először a hegyi és a barlangi levegő — magyarázta a doktornő —, sokszor az első estén, vagy az Utazási tudnivalók Ha gyerekkel ülünk a vonatra A szocialista vasutak egymás közötti forgalmában az érvényes menetjeggyel utazó felnőtt egy öt éven aluli gyermeket — ha a gyermek külön ülőhelyet nem foglal el — díjtalanul vihet magával. Ha ülőhelyet vesz igénybe, 50 százalékos gyermekjegyet vásárolhat a szülő. A kedvezmény azonban csak egy öt éven aluli gyermekre vonatkozik, így ha a felnőtt történetesen két, öt éven aluli gyermekkel utazik, az egyiknek mindenképpen kell vásárolnia gyermekjegyet. ötéves kortól 11) éves korig féláru menetjegyre jogosulta gyermek. Nyugat-európai forgalomban ugyancsak ötéves korig utazhat a gyermek . díjtalanul, természetesen csak abban az esetben, ha ülőhelyet nem foglal el. Féláru menetjegyet általában 12 éves korig adnak a gyermekeknek, egyes vasutak azonban ezt a korhatárt eltérően szabályozzák. Például: Angliában 14., Ausztriában 15., Norvégiában és Svájcban a 16. életév betöltéséig válthatnak a szülők féláru menetjegyet gyermekeiknek. y A jó levegőn egy-kettőre jóra fordul a gyerekek kedve is. első kúrán gyógyszerekkel kell átsegítenünk a kis betegeket a légzési nehézségeken. De az alkalmazkodás rövid idő alatt lezajlik: van itt például egy kislány, aki állandó fulladásos panaszokkal került ide Ózdról, s mióta itt vagyunk, teljesen panaszmentes ... Nem véletlen, hogy a gyerekek közül szinte mindegyik városban született, s a borsodi iparvidék területén él: a szennyezett levegő a gyermekek fejlődő szerveEzúttal csak nézelődni in dúltak a barlangba, ami nekik egy kicsit ' most már egyet jelent a kórházzal. zetét sokkal jobban megviseli, mint a felnőttekét. Dr. Borsodi Klára és a többi, barlangterápiával foglalkozó orvos véleménye szerint, ha helyes életmódra nevelik a gyerekeket, a megfelelő gyógyszeres kezelés és a rendszeres kúrák segítségével teljes értékű felnőtté válhatnak. Most egyelőre még ott tartanak a lurkók, hogy állig bebugyolálva fekszenek a barlang csendjében naponta négy óra hosszát, s nagyokat játszanak a Szénbányák Vállalat üdülőjében, ideiglenes otthonukban. A doktornőn kívül szakértő pedagógus s nővérkék kis csoportja vigyáz rájuk. Belesből bainok Mindenki számára rögtön, elsőként felmerülő kérdés: miért csak egy turnust szerveznek egy évben? A válasz egyszerű; a kúra ingyenes, s az egészségügyi hatóságoknak ez a 14 nap is másfél százezer forintjába kerül. Persze az is eszébe jut ilyenkor az okvetetlenkedő újságírónak, hogy azok számára miért nem szerveznek az idegenforgalommal foglalkozó cégek gyógytúrát, akik áldoznának egészségükért, megfizetnék saját maguk vagy gyermekük kezeltetésének költségeit? Lehet, hogy nem lenne busás haszna belőle egy szervezőnek sem. De hogy érdemes csinálni, azt a doktornő egy kis betegének példája bizonyítja. A folyamatos kezelés hatására súlyos betegségéből annyira ki tudott lábalni, hogy úttörőként öttusabajnokságot nyert... ' KISS LÄSZLÖ Esőbeálló, tornapálya Kirándulókra költött milliók Becslések szerint évente kétmillió ember fordul meg Borsodi Erdő- és Fafeldolgo zó Gazdaság erdeiben felüdülés, pihenés céljából. A gazdaság ezért az elmúlt évtized alatt 20 millió forintot költött autóspihenőkre, esőbeállókra, erdei tornapályákra és más üdülő-, sétáló-, kiránduló-, erdei létesítményekre. A már meglevő berendezések fenntartására ugyanez idő alatt 10 millió forintot fordítottak. Az összeg sajnos nem véletlenül kerekedik ekkorára: néhány kiránduló vandál magatartása tetemes károkat okoz az erdőgazdaságnak, s mindenkinek, aki a Bükköt szereti.
