Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-13 / 164. szám
Viharnap A kalendárium szerint július 13-a igazi „viharnap”. A népha- gomány szerint ekkor hatalmas zivatarokra lehet számítani, mennydörgéssel, villámlással, orkánszerű széllel. Ami azt illeti, az ítéletidőből az idén már jócskán kijutott nekünk, így reméljük, hogy ezúttal nem igazolódnak az öreg kalendáriumok szerkesztői. Begyógyítani a sebeket... A szerényebb igények nemcsak a fentiekre vonatkoznak, hanem a kavicsbánya-tavak teljes hasznosítására is. Jelenleg a reálisan elérhető cél az lehetne, hogy a szemét elhelyezésének és gyűjtésének megoldásával, néhány út kiépítésével a hétvégi fürdőzést, napozást, lubickolást, horgászást tennék lehetővé a tóparton. Üdülőtelep építésével talán még ráérünk egy kicsit... (k—ó) Otthon gvűlik... . Nincs autoszifon- paíron A közelmúltban a Magyar Távirati Iroda híradása nyomán több lapban megjelent: rövidesen bőséggel lesz auto- szifon-patron, mert a Bakony Művek és a Szénsav- termelő Vállalat kooperációban fejleszti a patronok ólomhüvelyének gyártását. Mindössze az maradt ki a hírből, hogy a beruházás 1983-ban fejeződik be, s akkor érezteti majd jótékony hatását. Manapság azonban Miskolc boltjaiban ismét hiánycikk lett a palron. A miértre kerestük a választ. Bartko Endre, a Mát- ra-Füszért osztályvezetője: — A Szénsavtermelő Vállalat jelentős mennyiségű patronnal rendelkezik, ám ez a mennyiség sem végtelen. Főként nem úgy, hogy vannak családok, amelyek öt-hat doboz patront is tárolnak lakásukban. Ezzel rendkívüli gondokat okoznak, ugyanis a sízénsavtermelők csak annyit tudnak megtölteni — a már említett beruházás befejezéséig —, amennyit a kereskedelem üresen visszajuttat hozzájuk. Ezért rádió- és újsághirdetéseket tettünk közzé, plakátokat nyomtattunk, amelyeken kértük a lakosságot: minél több patront vigyenek vissza, hogy javulhasson az ellátás. Korábban ugyan a patront nem vették vissza a boltok, ám most már belkereskedelmi miniszteri rendelet írja elő a betétdíj visszafizetését. A magunk részéről még azt is megtesszük, hogy külön tehergépkocsival szállítjuk el Répcelakra az összegyűjtött üres patronokat, mert tudjuk, milyen gondot jelent a hiányuk. Egyelőre azonban nincs mit szállítanunk. Pedig a kereskedelmet már ösztönözzük is arra, hogy minél több patront váltsanak vissza. Mindmáig minden erőfeszítésünk hiábavaló... Öregedő tavak |c Sok miskolci esküszik a nyéki Középső-tó kellemes, tiszta vizére. (Annyian azért nem, ogy olyan zsúfoltság legyen mint a strandokon.) Nem utolsó szempont, hogy ebben a bá- yatóban — szemben több mással — nincs tiltva a fürdés. ^ (Szabados György felvétele) Gyermektartás, államkasszából Sokan visszaéllek a segítő szándékkal Hétéves az a jogszabály, neiy lenetové teszi a gyer- ektartásdíjnak az állam ái- 1 történő megelőlegezését, sínek feltétele, hogy a tar- sdíjat bírói ítélet, vagy ha- rozat állapítsa meg, de az ^hajthatatlan. Mivel az ál- m „zsebe” nem nyújtható végtelenségig, alaposan cg kell vizsgálni, hogy va- ban a legrászorultabbak- ík jut-e az erre tartalékolt apból. Az állami segítséget kémek előbb meg kell pró- Unia fizetésre bírni a kó- lezettet. Erre fel kell szólí- ni. És amikor kérelmét őadja a bíróságon, igazol- a is kell, hogy megtette :t. A bíróság ezután megvizs- ílja a kérelmet, majd kiállja a végrehajtási lapot, lőfordul, hogy sikerül be- ijtania az adóstól a tarto- isát. De jelentheti azt is a ígrehajtó, hogy a jogosult a ásik szülőt azért nem tálja. mert az börtönbe keilt. Ha az ügyeskedő elköltött (sokan épp a tartási itelezettségük miatt szeretik eltüntetni a nyomukat). végrehajtó megkeresi a kcímhivatalt. A vizsgálat edményéről jelentést tesz a róságnak. Ha az semmi edménnyel nem jár, a bí- iság helyszíni szemlét tart, agy megvizsgálja a gyer- ektartásdíjra jogosult kö- ilményeit. Ha a családban íy személyre nem jut egy- -erhatszáz forint, akkor in- [tható el az előlegezés Ez bírósátr «azdasági hivatalá- il várható. Hangsúlyozni kell, hogy az állam a kötelezett helyeit nem átvállalja a gyermek- tartást, hanem ideiglenesen előlegezi, amíg az a kötelezettől be nem hajtható. Tehát csak olyan esetben számíthatnak rá a jogosultak, amikor van kin „bevasalni” a kifizetett pénzösszegeket. Ha a tartásra kötelezett meghal, vagy gyógyíthatatlan elmebetegként gyógyintézetbe kerül, a megelőlegezést az állam nem vállalhatja. Az új jogszabály szerint ezt mindenképpen legfeljebb 3 évre állapítják meg. (Aztán újabb felülbírálat követkéz-, hét.) A szigorítást az tette szükségessé, hogy bár a tartásdíjra jogosultaknak kötelességük volna bejelenteni, ha a folyósítás feltételei már nem állnak fenn, sokan elmulasztották a bejelentést, és visszaéltek a segítő szándékkal. Akadt, aki nem jelentette, hogy a tartásra kötelezett meghalt. Mások „elfelejtették” jelezni, hogy az állam kétszeresen gondoskodik a gyerekről, mert küldi a tartásdíjat, miközben a gyereket állami gondozásba vették. Volt, aki arról hallgatott, hogy a külföldre távozott kötelezett (ilyen esetben is van lehetőség előlegezésre az államok közti egyezmények alapján) jelentkezett, sőt rendszeresen gondoskodik | gyermekéről. Így aztán két helyről érkezik a pénz. A magát eltartó gyerek után is iogtalan az állam által előlegezett tartásdíiat felvenni. ' Attól az időtől kezdve, amikor a hatóság értesül az indokolatlanul elfogadott tartásdíjról, a további folyósítást megszüntetik. Aki csak az államtól kapta a tartás- díjat, de erre való jogát elvesztette, annak nem kell visszafizetnie. Aki azonban két helyről is kapta a pénzt, az köteles az államnak megtéríteni a jogtalanul felvett összeget, és ha rosszhiszeműsége bebizonyosodik, büntetőeljárást indítanak ellene. Dr. K. É. • — — mm 1 A múlt század negyvenes ereiben az ország ipari elmaradottsága óriási volt. Az ősisóg törvénye miatt, amely szerint a földbirtokos földje a legfőbb löldesúré, a királyé, a bankoktól a magyar földbirtokos kölcsönt nem kaphatott, s Így természetesen sem mezőgazdaságát nem tudta modernizálni, sem pedig új ipari vállalkozásba nem foghatott. A magyar gyáripar elmaradottsága óriási volt, s természetes, hogy a magyar kereskedelem export-import mérlege a magyar ipar veszteségére, s az idegen, többnyire az osztrák javára billent. Az ausztriai gyárak termékeivel a kicsiny magyar kézműipar nem vehette fel a versenyt sem minőségben, sem pedig mennyiségben. Olyan helyzetet kellett tehát az ősiség törvényének eltörlése után teremteni, amely a magyar iparcikknek biztosit a magyar piacon elsőbbséget, s ezáltal növeli a magyar vállalkozó profitját, akinek Így már lesz arra lehetősége, hogy újabb vállalkozásokba fogjon, vagy hogy ipari üzemét modernizálja, s igy minőség és mennyiség tekintetében is felveheti a ma. gyár iparcikk az ausztriaival a versenyt. Ez a reális elgondolás hozta létre a védegyletet. A tagok belépéskor becsületszóval megfogadják, hogy csak magyar árut fognak vásárolni, még akkor is, ha az minőség tekintetében jóval alatta marad az osztráknak. Minden tag úgynevezett beavatási dijat fizet, s ebből, valamint az évenkénti tagdijból támogatni lehet az új ipgri vállalkozásokat. Kossuth gondolatát Perczel Mór kezdte megvalósítani Tolna megyében. 1844 szeptemberében alakult meg az ideiglenes választmány, s azonnal tagtoborzó körleveleket menesztettek az ország valamennyi megyéjeA tavaknak meghatározott életútjuk van, akár az embereknek : ugyanúgy öregszenek, s ezt a folyamatot lehet gyorsítani és lassítani is. Akárcsak az embernél, az időnek gátat vetni nehezebb, s gyorsítani könnyű. Sajnos, többnyire az üdülés, a turistaforgalom számára felfedezett tavak sorsa a gyors öregedés, s a hosszú agónia. Vajon hol tartanak ezen az úton a városunk környékén levő kavicsbányatavak? + A MÁLYI-TÓ SZENNYE Megyénk idegenforgalmi bizottsága előtt hangzott el az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelőségének jelentése. Ebből idézünk: „Kavicsbánya-tavaink jelentős idegenforgalmi vonzerőt képviselnek, azonban a túlzott körülépítés, s a szennyvizkérdés megoldatlansága veszélyezteti vízminőségüket. A kavicsbányá- szás alatt és után általában nem történik meg a rekultiváció, a bányászat ütötte sebek begyógyitása”. A legrosszabb helyzetben a Mályi-tó van, hiszen partja sűrűn beépült, s hiányzik a szennyvíz-elvezető hálózat. Tavaly megkotorták a medret, de lényeges javulást a csatornahálózat kiépítése jelenthet. A nyéki tavak még az út elején állnak, hiszen vizük még első osztályú, azaz ivóvíz minőségű. Aggasztó jelek azonban már mutatkoznak, hiszen a parton egyre több, engedély nélkül felbe. Zemplén megye válaszából az derül ki, hogy hasonló társulást ők már korábban is alakítottak, csak megyei hatókörrel: „ . . ■ a honi gyár védegyleti eszme Zemplénben nálunk, hol az már két évtől ólra . .. léte- ze . .. visszhangra talált. . ." Egy év múlva Kossuth beszámolt az elmúlt esztendő védegyleti munkájáról, eredményéiről. „ . . . A vidéki osztályok között - mondja - látunk többeket, hol a védegyleti eszme termékeny melege a szegény nép kebelében talált serény és becsületes fészket..." S a beszámolóból kiderül, hogy már valamennyi megyében megalakult a vidéki osztály. 1845. január 19-én Szemeie Bertalan szorgalmazására Miskolcon is létrejött a védegylet Borsod Vidéki Osztálya, s elnökké Vay Lajost, Szemere Bertalant, jegyzőkké pedig Vadnay Lajost és Kán Lajost választották. Szemere óriási reményeket fűzött saját megyéjéhez, álmai azonbart nem valósultak meg, a tagok száma alig haladta meg a háromszázat. Igaz ugyaó, hogy a tehetősebbek szinte valamennyien aláírták a belépési ivet, a köznép, az adózók százezres tömege azonban nem állt kötélnek. Pedig mindennel megpróbálkoztak. A közgyűlésen megmagyarázták a kiviteli és behozatali vámrendszer igazságtalanságát. Agitáltak amellett, hogy a férfiak és a nők is olyan szövetből készült ruhát vi. seljenek, amelyet magyar gyár termelt, még akkor is, ha az silányabb az Ausztriában gyártottnál. Az osztrák áru bojkottját célzó egyesületet természetesen felsőbb körökben nem nézték jó szemmel. Rendeztek Borsodban védegyleti „táncvigalmat", amely - jelenti Szemere levelében Kossuthnak - „ .. . tetemesen használt ügyünknek, részint mivel benne köreink. épült víkendházat találhatunk, s úgy tűnik, hatóságok szemet húnynak efölött... + SZAKASZOSAN HASZNOSABB Sok szó esik a rekultivációról, azaz arról a törvényszabta kötelezettségről, ami arra készteti a bányászokat, hogy a kitermelés befejezése után állítsák helyre a rombolt környezetet. Az előírás ebben a formájában alighanem elavult már kissé, hiszen még ha be is tartják, mindez a messzi jövőben hoz tényleges eredményt. Az lenne ideális, ha a termeléssel párhuzamosan végeznék a rekultivációt, szakaszosan, hogy mire valóban elvonulnak a gépek, csak az utolsó rész befejezése maradjon hátra. A szakaszos rekultiváció azzal a haszonnal is járna, hogy amíg a tó — vagy tórendszer — egyik pontján még működnek a kotrógépek, a másik végén, a helyrehozott partszakaszon fürdőzni, horgászni, pihenni lehetne. + SZERÉNYEBB IGÉNYEKKEL... Mindenki szeretné, ha üdülőtelkén vezetékes ivóvíz lenne, de a csatornázás már nem olyan sürgős... A szennyvíz-elvezetés meglehetősen drága mulatság, így talán célravezetőbb lenne, ha inkább igényeinket szabnánk egy kicsit reálisabbra. Talán nem feltétlenül szükséges bevezetni minden telekre a vizet, elég, ha közku- tak vannak, hiszen így a keletkező szennyvíz is a töredékére csökkenne. ben eddig nem mutatkozott nemzeti jeilem és szellem fejté ki magát, részint mivel mindenki örvendve győződött meg, hogy a magyar színezetű világ szinte szép világ, hogy a honi kelme egyszerű és igénytelen is, emeltetik annak szépsége a nemzeti szabás és forma által..." A tagok azonban Miskolcon még így sem jelentkeztek. Szemere még azt is kérte Kossuth- tói, hogy a beavatási dijat lejjebb szállíthassa. A gyér jelentkezés okai között Szemere jelentésében a miskolci kereskedők aggodalmait is olvashatjuk. Ha sokan belépnek ebbe az önkéntes, a külföldi áruk bojkottját célzó társulásba, ki fogja tőlük az eddig felhalmozott idegen iparcikkeket megvásárolni? A borsodi jelentésre Kossuth Lajos személyesen válaszolt. Levelét a miskolci levéltár őrzi. Természetes, hogy elégedetlen volt Monok fia: „ ... Boldog Isten! hiszen a hont 15 millió ember lakja, mi egy pár százezren szavunkat adjuk, hogy belföldi gyártmányt akarunk venni, s a kereskedő urak közül akadnak, kik ellenünk panaszosan lelszólamlanak, hogy őket tönkre tesszük!!!... ezen panasznak nincs értelme, legkevésbé pedig van Borsodban, hol ...ekkorig 316 védegyleti tag van aláírva... 316 tag egész Borsodból, a 200 000 népességű gyönyörű megyéből..." S a tagok? Mind honoratio- rok, radikális értelmiségi fiatalok. S mi lett később a védegylettel? A gazdasági feladatok helyébe egyre inkább a politi-' kaiak kerültek, $ Kossuth, a védegylet lelke, már nem ipart, hanem hazát akart teremteni, s a másodlagos célok hovatovább eltörpültek az elsődleges mellett, s a védegylet megszűnt. KILIÁN ISTVÁN k A borsodi—miskolci vállalatok már javában készülődnek i városi sportcsarnokban és környékén augusztus 19—29. cűzött megrendezendő IX. miskolci ipari kiállításra és vásár- ■a. Képünkön: az egyik nagy érdeklődésre számot tartó vál- alat, a MEDICOR-OREL, termékeinek egy része látható; a ■ég a vásáron teljes termékskáláját felvonultatja. MISKOLC TÖRTÉNETE 36. Kossuth védegylete, nálunk
