Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-24 / 174. szám

laxi kunira laxi? Tisztességes versenyben állunk Aki a hidegfrontra c érzékeny... j Hamarosan mérséklődik a nagy meleg. Időnként erősen megnövekszik a felhőzet, záporok, zivata­rok várhatók. A gyenge lehűlés egv érintőleges hidegfronttól várható. Bár az időiárásban ez jelentős változást nem okoz. az ember* szervezet ugyan­úgy reagál rá. sőt eseten­ként jobban. mint az erőteljes fronttevékeny- ségre. így a hét végén és a jövő hét elején a hi­degfrontra érzékenyek­nél léphet fel rosszullét. A hosszan tartó meleg időjárás a szívbetegeket érinti érzékenyen: fáradt­ságot rosszu Heteket okoz, és még a közlekedésben is jobban kell figyelni. Rossz a koncentrálóké­pesség. lassabban működ­nek a reflexek. így aján­latos a nagyobb óvatos­ság. A Megegyeznek-e a taxi­sok? című írásukkal "tap­osol atban le kell szögez­nünk. hogy kollégáink kö­zül kevesen tanúsítanak el­lenséges magatartást a ma­gántaxisokkal szemben. Aho­gyan az Avas Bútorgyár dolgozói sem állnak harcban a maszek bútorasztalossal, mi sem akarunk ellenséges­kedni a magántaxisokkal, nem jellemző ránk a tor­zsalkodás, már csak azért sem, mivel több volt Volán­taxis kollégánk cserélte tel az állami kocsit magánjár- műre. Tény. hogy egyes megállókba — mint például a Tiszai pályaudvari droszt- ba — nem fér be az ösz­szes Volán-taxis, sokat kell várnunk az utasra, ám aZ „utaskerítés” során igyek­szünk a legudvariasabb ma­gatartást tanúsítani egymás iránt és a kisiparos kollé­gánkkal szemben is. Szá­munkra ,a magántaxisok megjelenésével tisztességes, sportszerű munkaverseny kezdődött. Mindez az utasok gyorsabb, kulturáltabb ki­szolgálását segíti elő. Jellemző a versenyre, hogy az utóbbi időben olyan speciális szolgáltatásokat is elvállalunk, ami a Boyszol- gálatra tartozna: telefonhí­vásra italt és virágot szállí­tunk a megadott címre. Többször megtörténik, hogy személytaxi-díjszabással szí­nes tévét, hűtőgépet, kisebb bútorokat fuvarozunk. S ezeket a tárgyakat a leg­többször ellenszolgáltatás nélkül visszük fel a lift nél­küli bérházak harmadik és negyedik emeletére. Persa István a 6-os Volán-taxi gépkocsivezetője lJ eljegyzési kell készfíeni 4 madártani egyesület irányítja a védelmet 12: a fecskék éve ♦ Műfészkeket Kevesen tudják, hogy 1982. a fecskék védelmének éve. Ez azért sajnálatos, mert ezek a kedves mada­rak bizony védelemre szo­rulnak. A fecskék évét a Magyar Madártani Egyesület hirdet­te meg külföldi példák nyo­mán. és budapesti. Keleti Károly utca 48. szám alatti izerény, még a telefont is lélkülözö főhadiszállásáról irányítja is harmincnál több vidéki tagcsoportjának fecs­kevédő buzgólkodását. — Miért kell védeni a fecskéket, hiszen senki nem pályázik ezeknek a mada­raknak a húsára, tollára, kalitkában tartani nem le­het őket, és kitömni sem di­osztanak ki nagyobb mértékben küzd la­kásgondokkal. Régen az is­tállók betört ablakain, s fő­ként a gazdák által fecske­bejáróként meghagyott nyí­lásokon könnyen bejutott a fészkelőhelyére, a nagyüze­mi, teljesen zárt istállók azonban nem kedveznek a fészekrakásnak. A partifecs­ke a fészkét olyan helyek­re építi, ahol manapság mind sűrűbben bányászkod­nak, homokot, sódert ter­melnek ki. Sok fecskefész­ket eltávolítanak az embe­rek azért is, mert a kis fecs­kék bizony nem szobatiszták, farral kifelé, a fészek pere­mén intézik dolgukat, a há­ziak nagy bosszúságára. — Hogyan lehet a fecs­kéket, ezeket az elegáns, frakkos társbérlőket ■ megvé­deni? — Az egyesület elsősor­ban propagandát folytat ér­dekükben. Azt nem tudjuk meggátolni, hogy Afrikában a seregélyek ellen alkalma­zott mérgezett olajbogyók, madárfogó hálók ne pusz­títsák költözőinket, de a ka­vicsbányák művezetőit meg­győzhetjük, hogy a ■ parti­fecskék által lakott rövid szakaszt csak az őszi ma­dárvonulás után termeljék ki, s a tavasszal hazatérő madarak majd újból kiépí­tik otthonukat. Madárbará­tokat, köztük kis úttörőket arra buzdítunk, hogy olyan területeken, ahol a szilárd útburkolat lerakása miatt a Kártérítés az elmaradt élményekért Nem a legjobban sikerült az egyik turistacsoport IBUSZ-utazása a szomszédos országba. Az ígértnél alacso­nyabb komfortfokozatú volt a szállást, egy-két, előre be­ígért program elmaradt. Mi. lyen kártérítés kérhető az el­maradt élményekért? — er­ről faggattuk Szabó Ferenc- nét, az IBUSZ miskolci iro­dájának társas-csoportvezető­jét. — Nagyon ritkán, de elő­fordul, hogy rajtunk kívül ál- okok miatt a tervezettnél alacsonyabb komfortfokoza­tú szállást kapnak utasaink. Az is megtörténhet, hogy kintjártukkor elmaradt a mú­zeumlátogatás, az esti szóra­koztató ' program, mert az érintett helyek zárva vannak. Arra is volt már példa, hogy kétágyas szoba helyett csak háromágyast kaptak ügyfele­ink a külföldi szállodákban. Ilyen esetben, ha a csoport idegenvezetője nem kéoes ér. demben intézkedni, feljegy­zést kell készíteni az IBUSZ központjának. Hazatérés után a költségekben kalkulált díj­szabás szerint kártérítést fi­zetünk az elmaradt élménye­kért, programokért. Szeren­csére, az utóbbi időben na­gyon ritkán tettek ilyen pa­naszt irodánkban. vat? fecskék nem találnak fész­— Nehezedtek az életfel­tételeik, fészkelési lehetősé­geik pedig Csökkennek, ezért szükség volt arra, hogy a fecskét védett madárnak nyilvánítsák nálunk — mondja Schmidt Egon, az egyesület .alelnöke. — Öt­száz forint a büntetése an­nak. aki egy fecskét elpusz­tít. Aki pedig lever egy öt tojást, vagy öt fiókát oltal­mazó fészket, az 2500 fo­rintot fizet. Hazánkban há­rom fecskefaj honos: a füs­tifecske. a molnárfecske és a partifecske. Közülük' a molnárfecske nagyon jól al­kalmazkodik a viszonyok változásához, fészkei megta­lálhatók még a panelháza­kon is. A füstifecske már keikhez építőanyagot, he­lyezzenek el földdel meg­töltött edényeket, és azokat rendszeresen locsolják, hogy így megszüntessék a fészek­rakást akadályozó „malter- hiányt”. Az egyesület az idén megkezdte műfészkek kiosztását is. Ezeknek az al­ján egy alátétlap, úgyneve­zett madárpelenka akadá­lyozza az ereszalja szennye­zését. Népünk egyik ked­venc madara a fecske, ezért bízunk abban, hogy védel­mük nem lesz eredményte­len. Cs. B. Uj út Bánkúira A VI. ötéves tervidőszakban — több mint 100 millió fo­rintos költséggel — megépí­tik a bánkúti bekötőutat, és korszerűsítik a, hámor-má- lyinkai közutat. A KPM. az I erdőgazdaság, s a tanácsi szer­vek közös költségén kialakí­tott bánkúti bekötőút Miskolc felől, a Hámor-Mályinka út pedig Heves megye felől biz­tosít jó közlekedést a Bükk- fennsíkra. ömlik a garatba a kenyérnek való. Az idén már a miskolci malom is őrölni kezd. (Solymos László felvételei) Telnek a silók Jó kenyerünk lesz Decembertől lisztet jár a miskolci malom Szokás, hogy minden év­ben kis cipókat sütnek a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat miskolci laboratóriu­mában. Elsősorban azért, hogy ily módon is megálla­píthassák: milyen az új bú­zából őrölt liszt sütőipari értéke, milyen lesz majd az új kenyér. Idén ilyen cipók még nem készültek. Csordás Béla igaz­gatóhelyettesből a hosszú évek tapasztalata beszél, hogy ennek ellenére jót mond a búzáról: — Nem kell aggódnunk a minőség miatt... Mindenesetre a borsodi malmok — az egy putnoki kivételével — már kevert búzával dolgoznak: a garat­ra a molnárok fele-fele arányban öntik fel az újat és a régit. Az aluljáróig ért Javában aratnak még a borsodi téeszek. A táblákról — ha a szemek nedvesség- tartalma lehetővé teszi — a búza egyenesen a malmokba kerül. — Ide, a miskolci malom­ba július 8-án érkezett az első szállítmány, Ernődről — mondja Csordás Béla, majd papírjába nézve folytatja—: július 12-én kapcsolódott be a szállításba a tiszapalkonyai szövetkezet, egy nappal ké­sőbb pedig az ónodi. S 16- án már csaknem minden termelőszövetkezet és állami gazdaság vágta a kalászost, s hozta a terményt. A csúcs kétségkívül hét­főn volt. Sokan jól emlékez­nek még arra a kocsisorra, amely a‘ malom bejáratától a selyemréti aluljáróig ért. Mintha az összes termelő egy napon akarta volna át­adni termékét. — A számok is rekordról árulkodnak. Azon a napon 2742 tonna búza érkezett be, s ez csaknem ezer tonnával volt több mint az eddigi maximum. A hatalmas gabonasilók öt nap alatt félig teltek. Az idő kedvezett az aratóknak, no, meg a malom kapuja is szinte éjjel-nappal nyitva volt. Sárközi István üzemveze­tő, s Puskás Viktor, a he­lyettese nem sokat alszik ezekben a napokban. — Nemcsak mi, a munká­sok sem. Két óra, fél há­tokon belül kiürítik, az aranysárga búzatenger eltű­nik a garatban^ majd a si­lók feneketlen gyomrában. Liszt, a Miskolcon felvásá­rolt búzából, 1972. február 26-a óta máshol készül. Altkor, tíz évvel ezelőtt égett le az István-malom. Azóta elszállítják innen a kenyémekvalót, s más ma­lomban dolgozzák fel. Az István- (helyesebben mai nevén miskolci) malom pedig épül, idestova évtize­de. Egy darabig csak papí­ron; utána hónapokig az épület vasváza meredezettaz ég felé, mígnem vagy két éve a BÁÉV intenzíven ne­kilátott az építkezésnek. — Év végén már őrölni kell — mondja az igazgató- helyettes. — A gépek a he­lyükön, sőt, azt is meg me­rem kockáztatni: olyan jól állnak a kivitelezők, hogy a malom hamarabb is lisztet jár majd. A malom 24 óra alatt 120 tonna búzát őrölhet meg. A molnárok tapasztalatszerzé­sen voltak más üzemekben, így ők is készen állnak a munkára. A silóban lesz elég gabona, most már csak a felét szállítják el. Januártól miskolci lisztből készült miskolci kenyeret eszünk... A pékeken múlik, hogy milyen is lesz a min­dennapi ... (illésy) y A mérlegelő hajnaltól ké­ső estig mázsái rom és már jönnek is a te­herautók, s hordják este tí­zig, tizenegyig. A helyükön a «épek A traktor vontatta pótko­csik, a billenőplatós teher­autók rakományukat pillana­jfc Mintavétel a legújabb szállítmányból. Szép a búza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom