Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-20 / 170. szám
Megcsappant a kereslet +Visszatért az igazi nyári meleg:'ezt a hőmérők higanyszálának emlekedésénél is jobban jelzi a tapolcai strand pénztára előtt kígyózó sor hossza ... Kihívják maguk ellen a sorsot Helybe megy a bútorkereskedő Fart amit leértékelnek. s kelendőbbet Ügy tűnik, kedvező változás történt a bútorkereskedelemben: már a vásáriók kegyeit keresik. Ezt bizonyítja, hogy a Bútorkereskedelmi Vállalat észak-magyarorszá- p. kirendeltsége hétvégeken szabadtéri bútorvásárt rendez az üdülőhelyeken. Legutóbb a Zsóri-türdőn és a bogácsi ví- kendtelepen a szó legszorosabb értelmében házhoz vitték a kollekciót, s helyben árusítottak heverőket, ülőgarnitúrákat, kertiszékeket. Mostanában egyre gyakrabban tartanak kedvezményes bútorvásárt is. rendelnek forintos költséggel tetszetős bútoráruházát építették a Besenyői út 14. szám alatti telepen: itt a nagykereskedelmi vállalat a lakosságnak is áru. sít bútorokat. Változást jelent az is, hogy a jövő évi megrendelések feladásakor jobban kikérik a vásárlókkal közvetlen kapcsolatban álló üzletvezetők véleményét. Többek között ennek köszönhető, hogy több Füles ülőgarnitúra érkezik az üzletekbe a közeljövőben a Nagykanizsai Bútor, gyárból. S ugyancsak a bolti eladók javaslatára, több olcsó és tetszetős konyhabútort szállítanak a Tiszai Bútorgyárból. \ csökkentett ütemű állami lakásépítés, a bútorok iránti kérésit' megcsappanása egyaránt új utakra készteti a bútorgyártókat és -kereskedőket, ezért további kedvező változások várhatók a vásárlók számára. Egyre több olyan bútort pillanthatunk meg az áruházakban, amelyekre valóban igényt tartunk. S ami a legfontosabb, reálisabb árakon. (szántó) Alkoholizmus és bűnözés A kormány nemrégiben tekintette át az alkoholizmus elleni küzdelem helyzetét és megállapította, hogy az alkoholfogyasztás káros mértékének visszaszorításához további összehangolt intézkedésekre van szükség. Az elmúlt húsz évben hazánkban az alkoholfogyasztás a kétszeresére növekedett: a lakosság szeszes italra fordított kiadása eléri a lakosság összfogyasztásának tíz százalékát. Ezen belül 40 százalékban az égetett szeszt fogyasztják. Az alkohol kínosan befolyásoló szerepe változatlanul magas a bűnözésben, az öngyilkosságokban és a balesetekben. ■—t • ■•u-i Hazánkban több százezren italoznak, és a becslések szerint minden hetedik magyar családot érint valamiképpen korunk népbetegsége, az alkoholizmus. Egy másik becslés szerint a szakmunkástanulók 83 százaléka iszik rendszeresen vagy alkalomszerűen. a középiskolás fiúk több mint kétharmada. Hosszasan lehetne sorolni a bűncselekményeket, a garázdaságtól a betöréseken és rablásokon keresztül a gyilkosságokig, amelyeknek tettesei bűntettüket alkoholos befolyásoltság alatt követték el. Külön kell szólni azokról, akik éppen mértéktelen ivásukkal teszik lehetővé a bűncselekmények elkövetését. A kriminalisztikának ?gyik ága a viktimológia, azaz az áldozattan. Akadnak ugyanis, akik szinte kihívják maguk ellen a sorsot. A vendéglőkben. a szórakozóhelyeken lerészegedett ember, különösen. ha" a pénzét mutogatja, hamarosan társakra taI i Nincsen, i i aki ál kísérje? Az úttal párhuzamosan táblák tömkelegé: föútvo- I nal, megállni tilos ... és I egyebek. Derékszögben pe- I dig a gyalogos-átkelőhely, i Felnőttek sietnek a jár- i müvek „szélcsendjében” a i túloldalra, és közülük egv sem -íallia a tisztán ki- j # mondóit cérnavékony, ké- 1 ' rö hangot • — Setrftsen átmenni a I tü»olda«ra A kis szöszke még azt is , hozzátette, hogy bácsi Ké- I rém, néni kérem. Lehetett i vagy négyéves. Jármű se- I hol, de széles az úttest. "Es • szülei is azt mondták, hogy ' c«ak felnőttel menjen át. Menne, de nem tud. Nincs egy kéz. amely k»s kezét megfogná, nincs egy biztató mondat, hogy: — Gye- , re velem. A szöszke áll, és I biznn' ára gondolkodik. I Gondolkodik arról, hogy i milvefcek is a felnőttek. I Ilvenek . . .? » D. T. B. • Iái, gyakran bűnözőkre. Először csak egy nő ül az illető asztalához — ez a leginkább megismétlődő módszer —, aztán a nő „fivérei”. Amikor az ittas ember a nővel elindul az éjszakába, a kaland azzal végződik, hogy a „fivérek” utánuk mennek, s áldozatukat leütik, kizsebelik Sajnos, se szeri, se száma ezeknek az eseteknek. A mértéktelen alkoholfogyasztás kezdetben fejfájást, álmatlanságot okoz, később a máj megnagyobbodik, a vérnyomás emelkedik és ízületi panaszok lépnek fel. Az ital roncsolja az idegrendszert is. Sokan ittasan megsérülnek, és elfoglalják a kórházak amúgy is kevés ágyának egy részét. Akik dohányoznak, azok számára az italozás még 1778, az utolsó műkedvelő produkció után két évtizeddel, hivatásos színészek léptek let a miskolci Korona nagytermében. Erdélyben Aranka György alakított színtársulatot, s ennek egyik csoporttá /ött 1800-ban Miskolcra, hogy a város értő közönségét szórakoztassa. Előadásokra hely nem volt, ezért hol a Korona kerthelyiségében, hol a csizmadiák áruló színében, hol az alkalmi színpadon, az úgynevezett nyári színkörben léptek tel. 1819-ben a város köszinház építésébe kezdett, s helyéül a városatyák a mai Déryné utca 3. szám alatt' telket látták legalkalmasabbnak. 1823-ban, négy esztendei építkezés után nyílt meg a miskolci színház. Két évtized múlva azonban a nagy miskolci tűzvészben elpusztult, s égnek meredező falain kívül, femmi sem maradt. A közönség azonban már hozzászokott az illúziók világához, s nem akart színház nélkül maradni. Hozzá is fogtak hamarosan egy úi épület terveinek az elkészíttetéséhez. A város vezetői három építészt kértek tel, s ezután parázs vita indult meg a színház tervei körül. A vitában, minthogy Borsodban akkor még semmiféle lap nem /elent meg, az országos sajtó képviseltette magát. Az olasz Cassano tervei szerényebbek voltak, a neves magyar építésznek, Hild lózset- nek az álmai azonban mesz- szebb repültek. Kinek a tervét fogadja hát el a miskolci tanács? A vitába Agathodémon álnéven bekapcsolódott Szemere Bertalan egyik bizalmasa, a huszadik életévét éppen, hogy elért tiatal jogász, Szűcs Miklós külön veszélyeket is rejteget: a dohányzó ember ugyanis ivás közben rendszerint dupla mennyiségik cigarettát szív el, mint egyébként. Nyilvánvaló, hogy csupán adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megakadályozni a mértéktelen alkoholfogyasztást, különösen ha gyakran a környezet sem bélyegzi meg a részegeskedést. A Minisztertanács javaslatára a Vöröskereszt és más társadalmi szervek segítségével hosszú távra szóló programot készítenek elő. Nyilván többféle módot is kínál majd a program — orvosi és pszichikai ráhatást —, hogy csökkenthető legyen a mértéktelen alkoholfogyasztás. B. ö. is. Ö Miskolc kárára a Cassano- terv realitása mellett kardoskodott, mondván, hogy Hild plánu. ma nem miskolci tnéretű. Az erre kijelölt lő, azaz Piacz utcai telek pedig kicsiny, s akkor a régi színház telkét is igénybe kellene venni. Hild a színház jövedelmére is gondolva, a földszinten üzlethelyiségeket akart létesíteni. A Piac utca közepén álló színház a legforgalmasabb helyen lesz, s az üzlethelyiségekért jelentős bérleti díjat számolhat lei. Szűcs nem a színházat, hanem o piacot szeretné ebből a környezetből eltávolíttatni. Ha viszont a piacot sikerül kitelepíteni ebből az utcából, akkor a színház elveszti .centrumhelyzetét, s az odatele. pltendő üzleteknek sokkal kisebb lesz a forgalma. A Hild-tervek óriási költségeket emésztenének fel, s erre a város pénztárcája túlságosan kicsiny. Mielőbb meg kell kezdeni a gyűjtést a színház építésére. Komoly vitát indított el Szűcs Miklós az épület belső berendezése kérdésében is. A Hild-tervek ugyanis a nézőtéren páholyokat és a köznép számára alkalmas sorszékeket említettek. Olyan nézőteret kell kialakítani - írja Szűcs Miklós -, amely az arisztokráciát nem különíti el az alsóbb társadalmi osztályoktól. S mindezt a terv éppen akkkor akarja megvalósítani, amikor a társadalmi osztályok közötti választalak egyre inkább omladoznak? A Pest' Divatlap 1846. év- . folyamában meg/elent cikkre egy bizonyos Agesilaus vála- | szolt. Pontról pontra megcáfolta Agathodémon, azaz Szűcs Mik- j lós érveit. S lehet, hogy ez a I cikk is hozzájárult ahhoz, hogy I Mi az oka ennek a kereskedői igyekezetnek? — kérdez-, tűk Szegedi Istvántól, a vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettesétől. — Az utóbbi időben alaposan megcsappant a bútorok iránti kereslet A mi feladatunk, hogy a körülményekhez alkalmazkodva növeljük a forgalmat. Sajnos, a nagykereskedelmi raktárakban 65 millió forint értékű bútor vár gazdára, a kiskereskedelemben pedig legalább ennek a duplája. Ezért a kozkázati alap terhére leárazzuk a kevésbé kelendő bútorokat. Csupán ebben az évben kétmillió forint árengedményt adunk vásárlóinknak. Az import bútorok közül a csehszlovák és a szovjet gyártmányú garnitúrák nagy részének az árát véglegesen 20 százalékkal csökkentjük. Minden alkalmat megragadnak, hogy apasszák a raktárakat. Több mint kétmillió nem a Hild-téle, hanem - sajnos — csak Cassano terve valósulhatott meg. Az építkezés azonban sok-sok külső körülmény miatt, csak nagyon lassan haladhatott, s 1857-ben Ferenc Józsefnek, a Miskolcot is útbaejtő magyarországi körútja alkalmára készült el nagy kapkodva. A környék azonban ekkor sem lehetett túlságosan vigasztaló. Kirándulás Mlskolczon című cikkét ugyancsak 1845-ben jelenteti meg Szűcs Miklós a Pesti Divatlapban. Elkeserítő képet fest a város főutcájáról, ahol a piacozók, vásározók hangja, állataik bűze zavarja a nyugalmat. Az utca szűk és kanyargós. A falak mentén a járda már tűrhetetlenül rossz, az úttest meg a színház környékén, az egész Piac utcán annyira sáros, hogy Pestről Budára könnyebb átmenni a Dunán, mint itt a sártengeren. A tisztújitás idején - jobb híján —, a sarat szekérrel hordották el, s ebben a sártengerben van a kaszinó, s ide akarják építeni a színházat. A városnak nincs könyvtára, annál több azonban a Piac utcát elcsúfító csavargó és kocsma. „Ácsorgó naplopók" töltik meg az utat — írja Szűcs - „van bűnbarlang ezeknek tanyául szolgáló. De van-e város Miskolcon kívül, mellyben a lakosság söpredéke a fő utczát s ennek egyik igen feltűnő helyét un- dokitaná?.. A színház megépült, a sár még maradt jódarabig, s legkésőbb a piacot sikerült kitelepíteni Thalia papjainak szentélye környékéről. KIUAN ISTVÁN MISKOLC TÖRTÉNETE 37. Színház, sár ten perben Jutalom a bejelentőknek Miéri égnek nappal a lámpák? A komlóstetőiek panaszolták, hogy gyakran ég a közvilágítás a napsütéses órákban is. Ezzel szemben éjszakánként többször is előfordul, hogy sötétben maradnak az utcák. Miért keli nappal is égetni az utcai lámpákat? — kérdeztük Burgony Lászlótól, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat műszaki vezérigazgató-helyettesétől. — Nagyon ritkán, de előfordul, hogy csütörtököt mond a kapcsolóóra, s ilyenkor napközben is kigyulladnák a világítótestek .az utcákon. Ám valószínűbb, hogy a lámpákat karbantartás, javítás miatt égetik; szigorú előírás ugyanis, hogy ezeket csak világosban szabad javítani Havonta egyszer kénytelenek vagyunk nappal is kigyújtani őket, hogy ellenőrizzük az égőket. Ilyen esetben minimális területre korlátozzuk a javítást, hogy minél kevesebb villamos energiát pazaroljunk. Szívesen vesszük a lakosság ilyen és ehhez hasonló bejelentéseit. Az előírás szerint 8 napon belül vagyunk kötelesek megszüntetni a közvilágítás hibáit; de általában ezeket a munkákat a bejelentéstől számított egy-két napon belül elvégezzük. Sőt, érdemes megemlíteni, hogy a kiégett lámpákat, s a leszakadt vezetékeket közérdekből bejelentőket minden fél évben megjutalmazzuk. (sz. i.) Az eredeti terv szerint a hónap végéig tartott volna a képünkön látható állapot a Szabadság tér mögött, de az ÉÁÉV szakemberei —, ha minden jól megy — már a jövő hét végére végeznek a belvárosi távfűtő gerincvezeték áthelyezésével. A vállalat legjobb hegesztői dolgoznak a helyszínen, jórészt rajtuk múlik a siker: minél kevesebb a hibás varrat, annál rövidebb ideig szorul a forgalom az út fél szélességére. (Kiss József felvétele)
