Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-17 / 142. szám

Építsünk spoil#t! Útfelújítás a Marx tér és a laocsics tér közölt Előtte járnak a határidőnek Három és fél hónappal ez­előtt, március elején kezdték meg a Közúti Építő Válla­lat szakemberei az éger— hollóstető—miskolci út Marx tér és Táncsics tér közötti, befelé vezető, déli pályasza­kaszának felújítását. Az első pár hét után már látszott, hogy az építőipartól az utób­bi időben szokatlan, jól szer­vezett munkát végeznek, gyorsan haladnak a felújí­tással. Ezt a feszes tempót mindmáig sikerült is tartani: június 9-én, szerdán átad­hatták a forgalomnak To­rontáli és a Lorántffy Zsu­zsanna utca közötti szakaszt. A tavaly felújított északi félpályához hasonlóan, a déli félpályán is teljes felújítás­ra van szüksée: nemcsak az aszfaltszőnyeget, hanem a megrokkant betonalapot is ki kell cserélni. Az építők úgy szervezték meg a mun­kát, hogy a kavicságyat te­rítő, majd betonozó gépek pontos ütemben kövessék ütemben történik, azaz a most megnyitott két szakasz után lezárják a másik ket­tőt: a Kandó Kálmán és a Lorántffy Zsuzsanna utcák közötti, illetve a Marx téri részt. Az utóbbi jelenti a legnehezebb feladatot, hi­szen a csomópontban szinte lehetetlen teljesen lezárni a varosközpont felé vezető for­galmat. A szakemberek je­lenleg is dolgoznak a forga­lomelterelési terven, amely lehetővé teszi majd, hogy az előzőekhez hasonló gyorsa­sággal végezzenek ezzel á kritikus résszel is. Az épí­tők bizakodóak, hiszen előt­te járnak az ütemtervben megszabott határidőknek, s a mai helyzetet alapul véve úgy tűnik, hogy az eredeti határidő — szeptember vége — előtt három-négy héttel végezhetnek a teljes útfel­újítással. (k—ó) Az idén újra meghirdette a Szakszervezetek Országos Tanácsa a társadalmi sport­létesítmény-építési mozgal­mat, a szakszervezetek mű­ködési területéhez tartozó üzemek, intézmények, szak­munkásképzők részére. Az akció október 31-én fejező­dik be: az eddig elkészült, befejezett építkezéseket ér­tékeli a bizottság, s jutal­mazza a legeredményesebb pályaépítő közösségeket. A legjobbak részére hat 40 ezer forintos, tizenkét 30 ezer forintos, s tizennyolc 20 ezer forintos díjat Ítélnek oda. Három kategóriában le­het pályázni: önálló építés­sel, közös építéssel több szer­vezet összefogásában, s szak­munkásképző intézeteknek önálló vagy segítséggel tör­ténő építésével. Lakásfelújítás — lakásgazdálkodás jjc Van, aki vállalja a felújítással járó kényelmetlenségeket, és lakásában vészeli át a nehéz időket. Mint például ez a Kun Béla úti lakó. Vigyázó tekintetét aligha kerüli el bármi is. (Kerényi László felvételei) A törvény betűje és szelleme egymást, ne legyen kiesés a láncolatban. A hátralevő, még lezárt — a Kandó Kál­mán utca és a Táncsics tér közötti — szakasz is elké­szült már: a napokban ad­ják át a forgalomnak. Mint Ismeretes, az útfelújítás két Parkolók és járdák Ebben az ,évben is tovább épülnek váro­sunk útjai, és ezzel együtt bővül a járdák és parkolók hálózata is. A tervek szerint az év végére 7,8 kilomé­terrel több járda lesz Miskolcon, a parkolók — egy sorban mért — hossza 5,3 kilométer­rel növekszik. Az út­hálózat 4,2 kilométer­rel nyújtózik tovább. Kicserélik ? Romlott Otthon vettük észre, hogy az előző nap vásárolt Sió rostos ivóié romlott; lejárt a szavatossági ideje. Mit tehe­tünk ilyen esetben? — kér­deztük Meleg Andrástól, a Vörösmarty utcai Csemege helyettes vezetőjétől. — Természetesen azonnal visszaváltjuk a romlott, le­járt határidejű gyümölcsle- veket. Elnézést kérünk azok­tól a vásárlóinktól, akik eb­ből vittek. Rendszeresen át­vizsgáljuk az áruházban ta­lálható élelmiszerek szava­tossági idejét; de ez vala­hogy elkerülte a figyelmün­ket. Havonta 11—13 millió forint értékű élelmiszert for­galmazunk, s minden gon­dolának külön reszortfelelő­se van. ök gondoskodnak ar­ról, hogy a polcokon sose legyen lejárt szavatossági idejű élelmiszer. Néha ilyen élelmiszereket a KERMI-hez küldünk vizsgálatra, vagy bemutatjuk a helyi élelmi­szer-vizsgáló intézetnek. Elő­fordult már, hogy azt álla­pították meg: a szóban for­gó konzerv vagy gyümölcslé a lejárt határidő ellenére is fogyasztható. Erről igazolást is kaptunk. A romlott kon- zerveket, italokat azonban természetesen megsemmisit- jük. Udvariasság és szabály Ismerősöm mondta: vele már megtörtént, hogy a mögötte haladó gépjárművezető rádudált, jelezvén valamit. De mit? — töprengett. Csak amikor az illető a külső sávban megelőzte, s kézjelekkel hozta tudomására —, mármint az ismerősömére —, hogy „nyuszi”, döbbent rá, azért nógatta, mert lassan haj­tott. „Ebből az esetből is tapasztaltam, hogy egyik-másik gép­kocsivezetőből hiányzik az udvariasság.” Panaszkodó ismerősömnek nincs igaza. Ugyanis ez nem ud­variassági kérdés. A KRESZ egyenesen tiltja, hogy az előt­tünk levőt bármiféle jelzéssel is, gyorsabb haladásra kész­tessük. Sajnos, nem ritka jelenség — s veszélyes helyzetek előidé­zője — a türelmetlenkedő gépjárművezető, aki haladási se­bességének megváltoztatására akarja rábírni „társát a közle­kedésben.” Nem gondol rá, valami oka lehet annak, ha valaki lassabban hajt? Ok több is lehet: valamiféle műszaki hiba, (amely óvatosságra késztet), nem eléggé biztonságos közérzet (bár ilyenkor lehetőleg ne vezessünk!), veszélyforrás távoli érzékelése, gyakorlatlanság és így tovább. Nem vitás, idegesítő egy olyan gépjárműt követni a forga­lomban, amelyik — szerintünk ok nélkül — cammog. Bárhogy is légyen — akár van oka a lassú közlekedésnek, akár nincs — tilos az előttünk levő zaklatása! Közlekedési szabály tiltja! Ugyanakkor a lassan hajtó gépjárművezetőnek is tudnia kell: az is szabály, hogy ne akadályozza a forgalmat. Hogy mi a te­endője? Többsávos úttesten, haladjon a külső sávban; a belső j sáv a „gyorshajtóké” — a maximált arányban, illetve ahogy a körülmények (útviszonyok, időjárás, forgalom, stb.) lehető­vé teszik. Nem osztott úttesten pedig haladjon úgy — például egészen az út. szélén —, hogy ne akadályozza a forgalom ha­ladási ütemét. Ami szabály, az nem függ össze az udvariassággal. Ezer mód adódik a közlekedésben az udvariasságra, s jó is, ha készségesek, megértők, előzékenyek vagyunk. Csakhogy az udvariasság nem kötelező! Jogilag nem kérhető számon. A szabálysértés viszont igen, A kettőt ne tévesszük össze! A bérleti jogviszony a gyakorlatban? ♦ —a Tegnapi számunkban arról olvashattak, milyen nagy vi­hart kavart az egyik Kora- műn utcai emeletes húz fel­újítási terve. A lakók vitat­ják a terv megalapozottságát, úgy vélik, hogy kár lenne sok millió forintot áldozni a még jó állapotban levő épületre. Természetesen nemcsak a népgazdaság érdeke, hanem a sajátjuké is közrejátszik eb­ben, hiszen a — födémcseré­vel járó — felújítás idejére ki kellene költözniük. Ez pe­dig rengeteg hercehurcával jár. A vitát rövidesen eldönti a városi tanács által felkért pártatlan zsűri. Ám a Kom- mün utcai csak egy ház a sok-sok felújítandó közül. És a különböző fórumokon tett panaszok szerint nemcsak a költözködéstől félnek az em­berek, hanem attól is. hogy megszűnik a lakásbérleti jog­viszonyuk, ha az átalakítás következtében a lakás alap­területe, beosztása, helyiségei­nek száma, illetve azok ren­deltetése egyharmad részben megváltozik. Megismételjük azt a kérdést, amit a tegnapi cikk végén feltettünk: így otthontalanná válik egyik napról a másikra a lakó? A felújítások gazdája a MIK. Hogyan alkalmazzák a bérleti viszony megszünteté­A bóján túl is lehet Széllovas­rendelet Módosították a vízi közleke­dés rendiéről szólói KPM-ren- dcletet. Ezentúl a szörf is hajónak számit, csak úszni tudó, 14 éven felüliek és a hajózási szabályokat Ismerő ál­lampolgárok széllovagolhatnak. S ha például a szörf kishajó­val vagy caónakkal találkozik, elsőbbséget élvez ezekkel szem­ben. Tilos a deszkavitorlázás a Dunán, a Tiszán, medencés és mólós kikötőbem. hajózsili­pek körzetében, fürdésre kije­lölt területeken — kivéve az elindulást és kikötést —, a Ba­latonon a parttól egy kilomé­terrel távolabb eső vfzterüle- teken, és határvizekén. Mi a helyzet Miskolcon és a környékbeli tavakon? Nos, a rendelkezés annyira új, hogy a helyi tanácsok és a rendőrség illetékesei még nem dolgozták ki pontosan a helyi szabályokat. Az azon­ban már bizonyos, hogy a Mályi- és a Csorba-tó kivé­telével máshol nem lehet deszkavitorlázni. A Hámori­jfc Polgárjogot nyert a szörfözés a Mályi-tavon is. Felvéte­lünk a deszkavitorlázók egyik versenyén készült. tó és a Nyéki-tavak több okból nem alkalmasak erre a célra. Az előbbi csónaká- zojellege, a másik pedig a nagy mélység és a víz- ala­csony hőmérséklete miatt. Így tehát akik igazán jót akarnak szörfözni, legfel­jebb a Balatonon tehetik meg. A korábbi időszakban vízi rendőreink gyakran meg­büntették a bóján túl szörfö­zőket, mivel ez a sport „egy­szerű fürdőzésnek” számított. Ezen túl ilyen veszély nem fenyegeti a széllovasokat. ♦ Hogyan alkalmazzák Érdekek egyeztetese otthonok egy részéből több kisebb alapterületű lakást kialakítani. természetesen csak akkor, ha erre gazda­ságos műszaki megoldás kí­nálkozik. így előfordulhat, hogy példánk idős házaspára a régi házba költözik visz- sza ’ a felújítás befejezésé után, de az igényjogosultsá­gának megfelelő, azaz kisebb lakásba. így elmondva egyszerűnek tűnik az egész. A valóságban azonban emberek életét mé­lyen érintő változásokról van szó. Egyik oldalon állnak a sürgető lakásigények és az a közérdeket szolgáló elv, hogy a nagy otthonok a népes csa­ládoknak jussanak, a kiseb­bek pedig azoknak, akiknek ezek is megfelelnek. Egyéb­ként az ilyen mobilizációra serkenti majd a bérlőket — előreláthatóan — az új lak­bérrendelet is. Nagyobb la­kás = nagyobb rezsi. Ez pe­dig senki számára sem lehet közömbös, különösen nem a nyugdíjaskorúak. Az érem másik oldalán az egyéni érdek SÍI. Sokan al­bérlőt tartottak a tágas ott­honok egyik szobájában, és tudják, hogy ha kisebb la­kást kapnak, elesnek ettől a jövedelemtől. Előfordul, hogy rendelőnek használja az egyik szobát a magánpraxist folytató orvos. Az utóbbit feltétlenül méltányolni kell! De közrejátszhat még ezernyi más szempont is. A MIK vezetői nem titkolt aggodalommal tekintenek a következő évek elé, amikor tömegével fogják felújítani például a belvárosban a nagy méretű, viszonylag szerény komforttal felszerelt régi otthonokat. (Vonatkozik ez természetesen az építésügyi hatóságra, azaz a váróéi ta­nács illetékes dolgozóira is.) A Kommün utcai házban viharos lakógyűlés zajlott le. A bérlők még mindig nem törődtek bele abba a sorsba, amit a felújítási terv szán a háznak és lakóinak. Jó lenne megelőzni az ilyen, széles körben nyugta­lanságot keltő eseményeket. A tervek megalapozottsága döntő, de önmagában nem elég. A lakók joggal elvár­ják, hogy idejében, azaz a felújítás megkezdése előtt több hónappal részletes, kor­rekt tájékoztatást kapjanak, s amennyire lehetséges, ve­gyék figyelembe észrevételei­ket, javaslataikat. Ha nem így lesz, akkor — könnyű megjósolni — a következő években a lakásfelújítások­kal kapcsolatos viták, huza­vonák sok munkát adnak majd a politikai és társadal­mi szerveknek. (békés) jjc Mazsaroff Miklós festő­művész fürdőszobája most így fest. sét célzó törvényt a gyakor­latban? — kérdeztem a vál­lalat vezetőségétől. Válaszuk szerint többféle eset fordul elő. Ha viszony­lag kis mérvű a felújítás, és a lakó vállalja az ezzel járó ■ kényelmetlenséget, akkor ott­honában maradhat. Ilyenkor mérséklik a lakbérét 20 szá­zalékkal. Ha nagyobb felújí­tásról van szó, akkor általá­ban átmeneti otthonba köl­töztetik a lakókat és szüne­tel a bérleti jogviszony. A munka befejezése után min­den további nélkül vissza­költözik a bérlő. És most kö­vetkezik az az eset, amire a fentebb idézett törvény vo­natkozik: ha a felújítás so­rán a lakás egyharmad rész­ben megváltozik, megszűnik a lakó bérleti jogviszonya. És mi történik ez után? Min­denképpen ki kell költöznie, hiszen ilyen nagy munkát csakis üres lakásokban lehet elvégezni. A városi tanács, illetve a MIK minden bér­lőt elhelyez — a jogosultsá­gának megfelelő méretű! — lakásban. Ez persze lehet jó­val kisebb is, mint amiben eddig élt. Vegyünk egy példát: idős házaspár három és fél szo­bás, 120—140 négyzetméter alapterületű lakásban él. Az érvényben levő rendeletek szerint ekkora lakásra nem jogosult. Tehát adnak nekik cserébe mondjuk egy másfél szobásat és — kártérítéskép­pen — megkapják a két la­kás használatbavételi díjának különbözetét. De mi van akkor, ha ra­gaszkodnak a régi környezet­hez, a megszokott házhoz? A felújítások során érvényesíte­ni kell a lakásgazdálkodás követelményeit, azaz célsze­rű a túlzottan nagy méretű

Next

/
Oldalképek
Tartalom