Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-14 / 139. szám

Bemutató a színházban

Villon és a többiek

Gyakran (és joggal) éri a vád a színikritikusokat, hogy csak az irodalmi alapanyagra figyelnek, s kevesebbet (használhatót) mondanak magáról a színpadi megvalósulásról. Gyanítom, hogy nem csupán egyfajta kényelemszeretet miatt van ez így (olvasni egyszerűbb, mint próbákra járni). Mert most, amikor a Villon és a többiek című „rock-musical” bemutatójáról kell véleményt írnom, azon . prengek, hogyan kerülhető meg az irodalom: Kardos G. György szövegkönyve, hiszen maga a történet főhőse is költtí. Ez a boldogtalan sorsíi ember éppen a százévesnek mondott (amely 111 évig tartott) háború idején élt, tehát egy zűrzavaros, alig áttekinthető korszakban, amikor nem nagy becse volt az emberéletnek, következésképp az erkölcsi normáknak sem. A színhely Párizs és Franciaország, amely adta a misztikusrajongó parasztlányt Janne d’ Arc-ot és Abellard abbét, aki pap létére a Villonéhoz hasonló romantikus szerelmi románccal, vagy ha úgy tetszik, a dac és a lázadás gesztusával ajándékozta meg a történelmet és a világirodalmat. Azért érdekes ez, mert Francois Villon is a Sorbonne teológus diákjaként kezdi pályafutását, hogy költőként folytatva a* ismeretlen homályba tűnjön el alakja. Máig feladványként az irodalomtörténészeknek, s hálás témaként a regényíróknak (pél_ dául Francis Carco) és színoadi szerzőknek. Mert Villon az a költő, aki egyszerre lehet bizonyíték egy tétel átírására és cáfolatára is.

Mindezt azért tartom fontosnak elmondani, mert meg akarom érteni a szerzőket: Kardos G. Györgyöt, Mészöly Dezsőt, a Villon-versek fordítóját és a darabbeli ver- : sek íróját, s nem kevésbé Victor Mátét, aki a rockzenét szerezte hozzájuk. Ez a Villon, akit a Miskolci Nemzeti Színházban Bregyán Péter megelevenít, nyilvánvalóan csak egy XX. századi, s — talán nem szószaporítás — inkább századvégi Villon lehet, aki miután kiábrándult az őt felnevelő eszmékből (teológia, egyház, vallás), ütközött a hatalommal is, csak a bordélyházban és a csavargók (rablók) között vélheti feltalálni azt az emberséget, amelyre olthatatla- nul szomjúhozott.

Nem feltétlenül anakronizmus tehát, amikor a színpadon a gruppenszex félre nem érthető jeleneteit látjuk, hiszen a helyszín — hangsúlyozottan — a bordélyház. Ha most ezek után azt mondom, hogy évtizedünk művészetének egyik exponált, túldimenzionált témája is a szex, akkor „helyben is vagyunk”. Korunk filozófusai szerint a szexben nincs semmi erkölcstelen. Nos — vállalva, hogy kisebbségben maradok — azt mondom, hogy látványként már kezd unalmassá válni. Pontosabban szólva az a sokkoló hatás, amit Szőke István rendező (is, mert nincs egyedül) el akar érni, éppen az egészséges erotika ellen hat. Értem én: azt kívánja érzékeltetni, hogy kiélezett, kétségbeejtő élethelyzetekben nem marad más, mint a hedonista élethabzsolás, a bor és a szex, a pillanatnyi mámoré. Egy dologról azonban nem feledkezhetünk meg: a színpadi látvány még ma is modellértékű, nemcsak ábrázol, de sugároz is, fel is erősíthet egy életérzést, eszményt.

* A darab két főszereplője, Bregyán Péter (Villon) és Igó Éva (Catherina)

A kérdésem csupán az — gondolván a várhatóan zömében fiatal közönségre —, hógy kívánatos-e ezt az életérzést (a kétségbeesését, az élvezetekbe és devianciába menekülést) felerősíteni ?

Egyértelmű a válaszom: nem.

Más kérdés az, hogyan van az egész „megcsinálva’'. Nos, profi módon, ha nem is hibátlanul. Az első rész tempója vontatott, s éppen a bordélyházi jelenetek tűnnek kínosan hosszúnak. Szinte várjuk, hogy végre történjen már valami ezzel a Villon gyerekkel. Aztán persze — a második részben — jócskán történik is, alig győzzük a tempót.

Szemléltetésül éppen Herényi József szellemes, jól bejátszható díszlete kínálkozik. Ez, a szűkülő tér, amely csak a halálba nyitott, mond talán a legtöbbet a színpadi Villon'sorsáról. Lényegesen többet, mint maga a zene, amit a Tandem és a Norton együttes produkál, amelynek vannak érzelmes, sőt melodramatikus színei is.

Harmincegy színész neve szerepel a színlapon. Imponáló teljesítmény ezek mozgatása (váltakozva a szellemes és a suta megoldások), de nincs terünk mindet minősíteni. Bregyán Péter hordozza a vállán a darabot. Férfias, markáns egyéniség, de mint énekes, nem elég meggyőző. A két női főszereplő: Igó Éva (Catherina) és Horváth Zsuzsa (Vastag Margó) közül az utóbbié volt hálásabb, mert színesebb. Harsányságuk a műfajé, de a modorosságokat még le

Beta?iított dolgozókat

a Lenin Kohászati Művek területén levő munkahelyeinkre FELVESZÜNK

Kiemelt bérezési lehetőségek, háromműszakos munkarend, ötnapos munkahét.

Női és férfi munkaerőt egyaránt felveszünk.

Jelentkezni lehet: RÁKÓCZI SZAKSZÖVETKEZET, Miskolc, Kis-Avas II. sor 47.

kell faragni. Végig feszültséget teremt a jól megírt, rejtélyes figurában (Louvois) Matus György. Markáns karakterfigurát kapott Sallós Gábor (Sermoise kanonok) és Olgyai Magda (Mathilde, öreg bordélylány). Szépen oldotta meg Martha, Villon anyja szerepét Márffy Vera. Haldoklási jelenete a darab egyik csúcspontja. Somló István (Regnier), Rudas István (Colin) derekasan helytállt az énekes szerepben. Több humorlehetőség van Galkó Balázs (Beauxyeud) és Mátyás Jenő (Belleregard) figurájában.

Végezetül a jelmezről, Tor- dai Hajnal munkájáról. Ném értem a következetlenségét, miért keresi az archaizáló ruhadarabokat a mai „civil” divatholmikkal.

Majoros István koreográfiájára is az áll, ami Szőke István rendezésére. Olykor mintha gondot okozna, hogyan vigye ki a szereplőket a színpadról.

Összegezésként egy mondatban: ez a produkció — már csak a műfaja miatt is — siker lesz, s ez jó a színháznak. Más kérdés, hogy örülnünk kell-e az ilyen sikernek?

HORPÄCSI SÁNDOR

«i** Huszonöt év ünen

Csak az egészen fiatalok nem emlékeznek rá, hogy milyen nagy esemény volt a Magyar Televízió születése. Valami újat kapott az ország, amely korábban nem volt, a képernyő varázsa erősítette az újdonság mindenkori varázsát, össznépi társasjáték volt kitalálni, hogy hol világít már esténként a kékes fény, sosem jártak a családok tévénézés ürügyén annyit vendégségbe, új barátságok születtek és új haragok, mert volt, aki azt mondta: addig nem vesz televíziót, amíg másnak van. Azóta többször cseréltük a készüléket, két éve karácsonykor országos felháborodást keltett, hogy a majdnem harmincezer forintos színes tévé hiánycikk volt ünnep táján, és így tovább. Mindnyájan tudjuk a folytatást, ha máshonnan nem, a 25 éves a Magyar Televízió című sorozatból, amely az elmúlt hetekben péntek esténként jelentkezett.

Az elmúlt 25 év eredménye a többi között ez a forma, a hét bizonyos napjain sugárzott sorozatműsorok formája is, mert tudják, ha valamit egyszer megjegyeztünk, arra figyelünk. A televízió pedig forradalmi változást jelentett a tömegkommunikációban, és az érdektelenség éppen nem jellemző ránk. Még akkor sem, ha elégedetlenek vagyunk sokszor formával és tartalommal. Lehet, hogy a megbocsátás tájékozatlanságból fakad: ezt ismerjük. Lehet, hogy megértésből táplálkozik: huszonöt év nem idő egy olyan sajátos műfaj

HVCONíS £ RŐT íl

A N 'N--A-L E. 5.

* . . «

; ... £-T

H I S T OR I m

DE RE B y SS k LG IC IS.

./ x.-V* ?■>'* * " ' 4>.

‘ .» ,if

amstíudami, *•v rA‘r

* *

R* Typogfaphcío JOANNIS B L A E.V,

I Wtátjk a. C. .Mmé& i & Ortfc 8**» ** 0 Cfev,.

Í6& f* mm $**<-;«». cy''jtpÉ* * :

i • /

I LÍ14) KÖNYVTÁR KINCSEI 13.

Hun Groiíus IstláisöR

A nemzetközi jog megalapítójának, Grotius Hugónak a miskolci Lévay Könyvtárban található műve Belgium történetét tárgyalja. Miként a képen olvasható, Annales et Historiae De Rebus Belgicis a latin címt. 1658-ban jelent meg Amszterdamban a híres Joannis Blaev nyomdájában. Blaev készítette Morus Tamás Utópiájának a néhány hete e sorozatban ismertetett francia fordítását is (ott a neve franciásan Jean Blaeu volt), Grotius Hugo 1583 és 1645 között élt. Jogászi tevékenységét Hágában és Rotterdamban folytatta, végül Rostockban halt\ meg. Arcképe is látható a könyv elején, valamint prózában és versben írt ajánlása nagybátyjához, Cornelius Grotiushoz, aki Ley- denben volt a filozófia professzora. A könyvet nyomtató Joannis Blaev apjának, Wil- helmnek nyomdászmunkáját folytatta szép sikerrel.

Négy, kézzel írt bejegyzés olvasható a líbnyvben. Szécsi Istvánnak Andreas Dióssi dedikálja a kötetet, Isac Babocsay 1688-as bejegyzése pedig azt mutatja, hogy 30 évvel megjelenése után már magyar ember tulajdona volt a könyv. 1746-ből származik Georg Vágott beírása és a negyedik kézírásból azt is megtudhatjuk, hogy 1782- ben Stephanus Liptai ajándékozta a miskolci Iskola könyvtárának, vagyis a Lévay elődjének.

(máté)

történetében, amelynek honi elődje nem volt, és hiába a profi külföldi példák sora, először mindig annak tudunk örülni, ami rólunk szól.

Ezt, a Baló György által vezetett, Horváth Ádám rendező által valamiféle egységbe szedett műsort nem lehet a többi adás mércéjével mérni. Nem vagyok egyértelműen rajongója a televíziónak, bármikor kikapcsolom, ha nem köt le, de ennek a gyengeségeit elnéztem. Érdekelt. Hibáival együtt is.

Akik készítették, az időrendet választották, és ha akadtak is kevésbé érdekfeszítő részletek az adássorozatban, ez nem volt rossz ötlet. Felidézték a múló időben a világ változásait, mérföldkőnek számító esemé- i

nyék összefüggéseinek újbóli meglátására kényszerítettek, jó szórakozásokra emlékeztettek. A nézőnek sem árt, ha emlékezik, a világban élő embernek emlékeznie kell, a televíziónak muszáj. Elsősorban szakmai szempontból tanulságos az ilyen visszapillantás.

Több hétig tartott a sorozat, lehet, hogy elfelejtettem egy-két részletet, de azt nem felejtettem el, hogy rossz műsort nem hívtak vissza a múltból; bármily árnyaltan, de magukat ünnepelték, és igyekeztek ebbe az egész országot bevonni. Bocsánatos bűn, hiszen a néző is rájöhetett: bevallja, vagy sem, de a televízió is a saját hibáin okul elsősorban.

M—

Felvétel gép- és gyorsíróiskolába

A Fáy András Gépíró- és Gyorsíró Iskola alapfokú tanfolyama felvételt hirdet az 1982—83-as tanévre. Jelenitkezhetnek az általános iskolát végzettek is, akik 17.

életévüket betöltötték. A felvételi vizsga 1982. június 23-án, 15 órakor lesz. Jelentkezési lap az iskolában igényelhető (Miskolc, Jászi Oszkár út 1.),

műsor

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli

Krónika. — 12.30: Ki nyer ma?

— 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.00: Arcélek. III. rész. — 13.30: Vas megyei zenei hetek. — 14.38: Szemtelenke (novella). — 14.54: Édes

anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek.

— 15.05: Északnyugati átjáró

(regény). — 16.15: Az Állami Orosz Énekkar hangverseny- felvételeiből. — 16.30: Georgi

Dimitrov. — 17.00: Hírek. — 17.10; Kodály-mű veik legszebb felvételeiből. — 17.52: A finn Suurla együttes felvételeiből. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Árnyak és

rejtélyek. — 20.29: A Rádió Dalszínháza. — 22.00: Hírek. —22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 23.30: Rádiószín- liáz. — 23.00: Lemezmúzeum. —

. 23.35: Régi híres énekesek műsorából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Sporthírek. — 0.15; We$ Montgomery dzsesszegyüttese játszik.

Petőfi nádió: 12.00: Népdalok.

— 12.30: Hírek. Ütk őzben. —

12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. —13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől

ötig ... — 17.00: Eco-Mix. —

17.30: ötödik sebesség. — 18.30;

Hírek. Ütközben. — 18.35: Rockhangversenyekből. — 19.30: Tiptop, parádé. — 20.00: Hagyomány és modernség a mai Indiában.

— 20.30: Hírek. Ütközben. —

20.35: Társalgó. — 22.00: Magnósok, figyelem! — 22.45: Ránki György: Filmmelódiák. — 23.00: Hírek. — 23.15: Sporthírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Sporthírek.

3. műsor: 14.10: Görög regék.

— 14.29: Tokiótól New Yorkig. ,

— 14.40: Bemutatjuk új Sosztakovics-lemezünket. — 15.15: Zenekari muzsika. — 17.00: A

Charlie Daniels Band felvételeiből. — 17.30: Fúvószenekari

hangverseny. — 18.02: Reneszánsz kórusmuzsika. — 18.40:

Holnap közvetítjük.. — 19.00: Hírek. — 19.05: Delibes: Coppé- lia. — 19.40: Kocsis Zoltán zongoraestje. — Kb. 21.25: Köny- nyűzene gitárra. — 21.50: Kari Ridderbusch operaáriákat énekel. — 22.15: A hét zeneműve.

— 22.45: A progresszív beat híres előadói. — 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek.

idő járás jelentés. műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este Zenés magazin. Telefonügyelet: $5-510. Szerkesztő: Nagy István. (Közben: El szeretném mondani... Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Gyárfás Imre összeállítása. — Sport.)

— 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Diákcentrum Egerben.

— Aratási előkészületek Nóg- rádban.) — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság és a Nógrád keddi számából.

Televízió, 1. műsor: 16.00: Hírek. — 16.05: Amire a világ táncolt. — 17.05: Labdarúgó-VB — Olaszország—Lengyelország. —

19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Hírek. — 19.35:

önök kérték... — 20.50: Labdarúgó-VB. — Brazília—Szovjetunió. — 22.45: Hírek.

Szlovák televízió: 16.25: Úttörők magazinja. — 16.55: Dokumentumfilm. — 17.05: Olaszország—Lengyelország labdarúgómérkőzés. — 19.00: Orvosi tanácsok. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Születésnap (tévéjáték). — 20.50; Brazília—Szovjetunió labdarúgó-mérkőzés. (A szünetben: Világhíradó.) — 22.45: A prágai nemzetközi tévéfesztivál krónikája.

Kiállítások: Mini Galéria (10—

18): Ligeti Erika szobrai. — Lévay József Könyvtár (9—17) : Tóth Sándor érmei. — József Attila Könyvtár (12—20) ; Faragó István és Orosz. István plakátjai. — Vasas Galéria (14—19); Mezőfi Tibor kiállítása. — Amfora és kerámia. — Herman János montázsai és grafikái. — Könyv- éis gyermekraj z-kiállítás. — Fotógaléria (9—18): E. Szabó István kiállítása.

Filmszínházak: Béke (f4): A

hétszázéves titok (mb. szí. szovjet film). — (hn6, 8): Kéjutazás Las Palmasba (mb. szí. svéd film, n. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Az áldozat (szL magyar film, 14 éven felülieknek!) — (6): Az anyakönyvvezető nem válik (mb. szovjet film). — Kossuth (f3): Tűzsze- kerek (mb. szí. angol film). — (hn5) ; Egy egészen kicsi kispolgár (szí. olasz film). — (7) : A zsarnok szíve (szí. magyar— olasz film. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Hevesy Iván

Filmklub (3, 6): A hold I—II. (szí. olasz film, 18 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Táncsics (f4, f6): A koncert (szí. magyar film, H. helyár!) — (f8) : Mindhalálig zene (színes amerikai film, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (5): A hold I—II. (szí. olasz film. 18 éven felülieknek!) — Fáklya (f4. f6):

Tűz (szovjet film). — Fáklya Filmklub (f8): A hold I—II. (szí. olasz film, 18 éven felülieknek, dupla és II. helyár!). — Tokaj vendéglátóház (f8): Csillagok háború 1a I—II. (szí. amerikai film. dunla és III. helyár!) — Görömböly, Krúdy (6) : Az emír kincse (mb. szovjet film). — Petőfi (4. 6, 8) : Mennyei nanok (szí. amerikai film). — Petőfi Filmklub (8) : Talán az ördög (szí. francia film, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Szikra (hn3, 5, n8): Szabadlábon Velencében (mb. szí. francia—olasz film, III. helyár!) — Tapolca, Ady (9): Vadölő (szí. NDK film). — Vasas Parkmozi (9) :

25 millió forintos váltságdíj (szí. angol film, II. helyár!) — Gárdonyi Parkmozi í9) : Utolsó valcer (szí. amerikai film. II. helyár!) — Hámor (6) : Kéjutazás Las Palmasba (mb. svéd film, II. helyár!) — Art-Kino (9): örült nők ketrece (mb. szí. francia—olasz film. 16 éven felülieknek. III. helyár!)

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális Drogramok.

— 8.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában. — 8.55: Nótacsokor. — 9.44: Rímek és ritmusok. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Magyar szerzők műveiből. — 11.39: Szép remények (regény).

Petőfi rádió: 8.00: Hírgk. — 8.05: Zenekari operettrészletek.

— 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. Ütközben. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt.

3. műsor: 8.57: A kiállítótermek programja. — 9.00: ä Kodály-vonósnégy es felvételeiből.

— 9.46: Bach: III. brandenburgi

verseny. — 10.06: Romantikus

kórusművek. — 10.30: Rockzene Finnországból. — 11.00: Hírek. — 11.05: Semiramis (operarészletek).