Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-14 / 139. szám

Bemutató a színházban Villon és a többiek Gyakran (és joggal) éri a vád a színikritikusokat, hogy csak az irodalmi alapanyagra figyelnek, s kevesebbet (hasz­nálhatót) mondanak magáról a színpadi megvalósulásról. Gya­nítom, hogy nem csupán egy­fajta kényelemszeretet miatt van ez így (olvasni egyszerűbb, mint próbákra járni). Mert most, amikor a Villon és a többiek című „rock-musical” bemutatójáról kell véleményt írnom, azon . prengek, hogyan kerülhető meg az irodalom: Kardos G. György szövegköny­ve, hiszen maga a történet fő­hőse is költtí. Ez a boldogtalan sorsíi ember éppen a százéves­nek mondott (amely 111 évig tartott) háború idején élt, te­hát egy zűrzavaros, alig átte­kinthető korszakban, amikor nem nagy becse volt az ember­életnek, következésképp az erkölcsi normáknak sem. A színhely Párizs és Franciaor­szág, amely adta a misztikus­rajongó parasztlányt Janne d’ Arc-ot és Abellard abbét, aki pap létére a Villonéhoz hasonló romantikus szerelmi románc­cal, vagy ha úgy tetszik, a dac és a lázadás gesztusával aján­dékozta meg a történelmet és a világirodalmat. Azért érde­kes ez, mert Francois Villon is a Sorbonne teológus diákja­ként kezdi pályafutását, hogy költőként folytatva a* ismeret­len homályba tűnjön el alak­ja. Máig feladványként az iro­dalomtörténészeknek, s hálás témaként a regényíróknak (pél_ dául Francis Carco) és színoadi szerzőknek. Mert Villon az a költő, aki egyszerre lehet bi­zonyíték egy tétel átírására és cáfolatára is. Mindezt azért tartom fon­tosnak elmondani, mert meg akarom érteni a szerzőket: Kardos G. Györgyöt, Mé­szöly Dezsőt, a Villon-versek fordítóját és a darabbeli ver- : sek íróját, s nem kevésbé Victor Mátét, aki a rockzenét szerezte hozzájuk. Ez a Vil­lon, akit a Miskolci Nemzeti Színházban Bregyán Péter megelevenít, nyilvánvalóan csak egy XX. századi, s — talán nem szószaporítás — inkább századvégi Villon le­het, aki miután kiábrándult az őt felnevelő eszmékből (teológia, egyház, vallás), ütközött a hatalommal is, csak a bordélyházban és a csavargók (rablók) között vélheti feltalálni azt az em­berséget, amelyre olthatatla- nul szomjúhozott. Nem feltétlenül anakroniz­mus tehát, amikor a szín­padon a gruppenszex félre nem érthető jeleneteit látjuk, hiszen a helyszín — hang­súlyozottan — a bordélyház. Ha most ezek után azt mon­dom, hogy évtizedünk mű­vészetének egyik exponált, túldimenzionált témája is a szex, akkor „helyben is va­gyunk”. Korunk filozófusai szerint a szexben nincs sem­mi erkölcstelen. Nos — vál­lalva, hogy kisebbségben maradok — azt mondom, hogy látványként már kezd unalmassá válni. Pontosab­ban szólva az a sokkoló ha­tás, amit Szőke István ren­dező (is, mert nincs egyedül) el akar érni, éppen az egész­séges erotika ellen hat. Ér­tem én: azt kívánja érzékel­tetni, hogy kiélezett, kétség­beejtő élethelyzetekben nem marad más, mint a hedo­nista élethabzsolás, a bor és a szex, a pillanatnyi mámo­ré. Egy dologról azonban nem feledkezhetünk meg: a szín­padi látvány még ma is mo­dellértékű, nemcsak ábrázol, de sugároz is, fel is erősít­het egy életérzést, eszményt. * A darab két főszereplője, Bregyán Péter (Villon) és Igó Éva (Catherina) A kérdésem csupán az — gondolván a várhatóan zö­mében fiatal közönségre —, hógy kívánatos-e ezt az élet­érzést (a kétségbeesését, az élvezetekbe és devianciába menekülést) felerősíteni ? Egyértelmű a válaszom: nem. Más kérdés az, hogyan van az egész „megcsinálva’'. Nos, profi módon, ha nem is hibátlanul. Az első rész tempója vontatott, s éppen a bordélyházi jelenetek tűn­nek kínosan hosszúnak. Szinte várjuk, hogy végre történjen már valami ezzel a Villon gyerekkel. Aztán persze — a második rész­ben — jócskán történik is, alig győzzük a tempót. Szemléltetésül éppen He­rényi József szellemes, jól bejátszható díszlete kínálko­zik. Ez, a szűkülő tér, amely csak a halálba nyitott, mond talán a legtöbbet a szín­padi Villon'sorsáról. Lénye­gesen többet, mint maga a zene, amit a Tandem és a Norton együttes produkál, amelynek vannak érzelmes, sőt melodramatikus színei is. Harmincegy színész neve szerepel a színlapon. Impo­náló teljesítmény ezek moz­gatása (váltakozva a szelle­mes és a suta megoldások), de nincs terünk mindet mi­nősíteni. Bregyán Péter hor­dozza a vállán a darabot. Férfias, markáns egyéniség, de mint énekes, nem elég meggyőző. A két női fősze­replő: Igó Éva (Catherina) és Horváth Zsuzsa (Vastag Mar­gó) közül az utóbbié volt hálásabb, mert színesebb. Harsányságuk a műfajé, de a modorosságokat még le Beta?iított dolgozókat a Lenin Kohászati Művek területén levő munkahelyeinkre FELVESZÜNK Kiemelt bérezési lehetőségek, háromműszakos munkarend, ötnapos munkahét. Női és férfi munkaerőt egyaránt felveszünk. Jelentkezni lehet: RÁKÓCZI SZAKSZÖVETKEZET, Miskolc, Kis-Avas II. sor 47. kell faragni. Végig feszült­séget teremt a jól megírt, rejtélyes figurában (Louvois) Matus György. Markáns ka­rakterfigurát kapott Sallós Gábor (Sermoise kanonok) és Olgyai Magda (Mathilde, öreg bordélylány). Szépen oldotta meg Martha, Villon anyja szerepét Márffy Vera. Hal­doklási jelenete a darab egyik csúcspontja. Somló Ist­ván (Regnier), Rudas István (Colin) derekasan helytállt az énekes szerepben. Több humorlehetőség van Galkó Balázs (Beauxyeud) és Má­tyás Jenő (Belleregard) fi­gurájában. Végezetül a jelmezről, Tor- dai Hajnal munkájáról. Ném értem a következetlenségét, miért keresi az archaizáló ruhadarabokat a mai „civil” divatholmikkal. Majoros István koreográ­fiájára is az áll, ami Szőke István rendezésére. Olykor mintha gondot okozna, ho­gyan vigye ki a szereplőket a színpadról. Összegezésként egy mondat­ban: ez a produkció — már csak a műfaja miatt is — siker lesz, s ez jó a szín­háznak. Más kérdés, hogy örülnünk kell-e az ilyen si­kernek? HORPÄCSI SÁNDOR «i** Huszonöt év ünen Csak az egészen fiatalok nem emlékeznek rá, hogy milyen nagy esemény volt a Magyar Televízió születése. Valami újat kapott az ország, amely korábban nem volt, a képer­nyő varázsa erősítette az új­donság mindenkori varázsát, össznépi társasjáték volt ki­találni, hogy hol világít már esténként a kékes fény, sosem jártak a családok tévénézés ürügyén annyit vendégségbe, új barátságok születtek és új haragok, mert volt, aki azt mondta: addig nem vesz televí­ziót, amíg másnak van. Az­óta többször cseréltük a ké­szüléket, két éve karácsonykor országos felháborodást keltett, hogy a majdnem harmincezer forintos színes tévé hiánycikk volt ünnep táján, és így to­vább. Mindnyájan tudjuk a folytatást, ha máshonnan nem, a 25 éves a Magyar Televízió című sorozatból, amely az el­múlt hetekben péntek estén­ként jelentkezett. Az elmúlt 25 év eredménye a többi között ez a forma, a hét bizonyos napjain su­gárzott sorozatműsorok for­mája is, mert tudják, ha va­lamit egyszer megjegyeztünk, arra figyelünk. A televízió pedig forradalmi változást je­lentett a tömegkommunikáció­ban, és az érdektelenség ép­pen nem jellemző ránk. Még akkor sem, ha elégedetlenek vagyunk sokszor formával és tartalommal. Lehet, hogy a megbocsátás tájékozatlanság­ból fakad: ezt ismerjük. Le­het, hogy megértésből táp­lálkozik: huszonöt év nem idő egy olyan sajátos műfaj HVCONíS £ RŐT íl A N 'N--A-L E. 5. * . . « ; ... £-T H I S T OR I m DE RE B y SS k LG IC IS. ./ x.-V* ?■>'* * " ' 4>. ‘ .» ,if amstíudami, *•v rA‘r * * R* Typogfaphcío JOANNIS B L A E.V, I Wtátjk a. C. .Mmé& i & Ortfc 8**» ** 0 Cfev,. Í6& f* mm $**<-;«». cy''jtpÉ* * : i • / I LÍ14) KÖNYVTÁR KINCSEI 13. Hun Groiíus IstláisöR A nemzetközi jog megala­pítójának, Grotius Hugónak a miskolci Lévay Könyv­tárban található műve Bel­gium történetét tárgyalja. Miként a képen olvasható, Annales et Historiae De Re­bus Belgicis a latin címt. 1658-ban jelent meg Amszter­damban a híres Joannis Blaev nyomdájában. Blaev készítette Morus Tamás Utó­piájának a néhány hete e so­rozatban ismertetett francia fordítását is (ott a neve fran­ciásan Jean Blaeu volt), Grotius Hugo 1583 és 1645 között élt. Jogászi tevékeny­ségét Hágában és Rotterdam­ban folytatta, végül Rostock­ban halt\ meg. Arcképe is látható a könyv elején, vala­mint prózában és versben írt ajánlása nagybátyjához, Cor­nelius Grotiushoz, aki Ley- denben volt a filozófia pro­fesszora. A könyvet nyomtató Joannis Blaev apjának, Wil- helmnek nyomdászmunkáját folytatta szép sikerrel. Négy, kézzel írt bejegyzés olvasható a líbnyvben. Szécsi Istvánnak Andreas Dióssi dedikálja a kötetet, Isac Babocsay 1688-as bejegyzé­se pedig azt mutatja, hogy 30 évvel megjelenése után már magyar ember tulajdona volt a könyv. 1746-ből szár­mazik Georg Vágott beírása és a negyedik kézírásból azt is megtudhatjuk, hogy 1782- ben Stephanus Liptai ajándé­kozta a miskolci Iskola könyvtárának, vagyis a Lé­vay elődjének. (máté) történetében, amelynek honi elődje nem volt, és hiába a profi külföldi példák sora, először mindig annak tudunk örülni, ami rólunk szól. Ezt, a Baló György által vezetett, Horváth Ádám ren­dező által valamiféle egység­be szedett műsort nem lehet a többi adás mércéjével mérni. Nem vagyok egyértelműen ra­jongója a televíziónak, bár­mikor kikapcsolom, ha nem köt le, de ennek a gyenge­ségeit elnéztem. Érdekelt. Hi­báival együtt is. Akik készítették, az idő­rendet választották, és ha akadtak is kevésbé érdekfe­szítő részletek az adássoro­zatban, ez nem volt rossz ötlet. Felidézték a múló idő­ben a világ változásait, mér­földkőnek számító esemé- i nyék összefüggéseinek újbóli meglátására kényszerítettek, jó szórakozásokra emlékez­tettek. A nézőnek sem árt, ha emlékezik, a világban élő embernek emlékeznie kell, a televíziónak muszáj. Első­sorban szakmai szempontból tanulságos az ilyen visszapil­lantás. Több hétig tartott a soro­zat, lehet, hogy elfelejtettem egy-két részletet, de azt nem felejtettem el, hogy rossz mű­sort nem hívtak vissza a múltból; bármily árnyaltan, de magukat ünnepelték, és igyekeztek ebbe az egész or­szágot bevonni. Bocsánatos bűn, hiszen a néző is rájö­hetett: bevallja, vagy sem, de a televízió is a saját hibáin okul elsősorban. M— Felvétel gép- és gyorsíróiskolába A Fáy András Gépíró- és Gyors­író Iskola alapfokú tanfolyama felvételt hirdet az 1982—83-as tan­évre. Jelenitkezhetnek az általános iskolát végzettek is, akik 17. életévüket betöltötték. A felvé­teli vizsga 1982. június 23-án, 15 órakor lesz. Jelentkezési lap az iskolában igényelhető (Miskolc, Jászi Oszkár út 1.), műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. — 13.00: Arcélek. III. rész. — 13.30: Vas megyei ze­nei hetek. — 14.38: Szemtelen­ke (novella). — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Északnyugati átjáró (regény). — 16.15: Az Állami Orosz Énekkar hangverseny- felvételeiből. — 16.30: Georgi Dimitrov. — 17.00: Hírek. — 17.10; Kodály-mű veik legszebb felvételeiből. — 17.52: A finn Suurla együttes felvételeiből. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Árnyak és rejtélyek. — 20.29: A Rádió Dal­színháza. — 22.00: Hírek. —22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 23.30: Rádiószín- liáz. — 23.00: Lemezmúzeum. — . 23.35: Régi híres énekesek mű­sorából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Sporthírek. — 0.15; We$ Mont­gomery dzsesszegyüttese játszik. Petőfi nádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. Ütk őzben. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. —13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Eco-Mix. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30; Hírek. Ütközben. — 18.35: Rock­hangversenyekből. — 19.30: Tip­top, parádé. — 20.00: Hagyomány és modernség a mai Indiában. — 20.30: Hírek. Ütközben. — 20.35: Társalgó. — 22.00: Magnó­sok, figyelem! — 22.45: Ránki György: Filmmelódiák. — 23.00: Hírek. — 23.15: Sporthírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Sporthírek. 3. műsor: 14.10: Görög regék. — 14.29: Tokiótól New Yorkig. , — 14.40: Bemutatjuk új Soszta­kovics-lemezünket. — 15.15: Ze­nekari muzsika. — 17.00: A Charlie Daniels Band felvételei­ből. — 17.30: Fúvószenekari hangverseny. — 18.02: Rene­szánsz kórusmuzsika. — 18.40: Holnap közvetítjük.. — 19.00: Hírek. — 19.05: Delibes: Coppé- lia. — 19.40: Kocsis Zoltán zon­goraestje. — Kb. 21.25: Köny- nyűzene gitárra. — 21.50: Kari Ridderbusch operaáriákat éne­kel. — 22.15: A hét zeneműve. — 22.45: A progresszív beat hí­res előadói. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. idő járás jelentés. műsorismerte­tés. — 17.05: Hétről hétre, hét­főn este Zenés magazin. Te­lefonügyelet: $5-510. Szerkesztő: Nagy István. (Közben: El sze­retném mondani... Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszo­lunk hallgatóink leveleire. Gyár­fás Imre összeállítása. — Sport.) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Diákcentrum Egerben. — Aratási előkészületek Nóg- rádban.) — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népúj­ság és a Nógrád keddi számá­ból. Televízió, 1. műsor: 16.00: Hí­rek. — 16.05: Amire a világ tán­colt. — 17.05: Labdarúgó-VB — Olaszország—Lengyelország. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Hírek. — 19.35: önök kérték... — 20.50: Lab­darúgó-VB. — Brazília—Szov­jetunió. — 22.45: Hírek. Szlovák televízió: 16.25: Úttö­rők magazinja. — 16.55: Doku­mentumfilm. — 17.05: Olaszor­szág—Lengyelország labdarúgó­mérkőzés. — 19.00: Orvosi taná­csok. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Születésnap (tévéjáték). — 20.50; Brazília—Szovjetunió lab­darúgó-mérkőzés. (A szünetben: Világhíradó.) — 22.45: A prágai nemzetközi tévéfesztivál króni­kája. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Ligeti Erika szobrai. — Lé­vay József Könyvtár (9—17) : Tóth Sándor érmei. — József Attila Könyvtár (12—20) ; Faragó István és Orosz. István plakátjai. — Va­sas Galéria (14—19); Mezőfi Tibor kiállítása. — Amfora és kerá­mia. — Herman János montá­zsai és grafikái. — Könyv- éis gyermekraj z-kiállítás. — Fotó­galéria (9—18): E. Szabó István kiállítása. Filmszínházak: Béke (f4): A hétszázéves titok (mb. szí. szov­jet film). — (hn6, 8): Kéjuta­zás Las Palmasba (mb. szí. svéd film, n. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Az áldozat (szL magyar film, 14 éven felüliek­nek!) — (6): Az anyakönyvve­zető nem válik (mb. szovjet film). — Kossuth (f3): Tűzsze- kerek (mb. szí. angol film). — (hn5) ; Egy egészen kicsi kis­polgár (szí. olasz film). — (7) : A zsarnok szíve (szí. magyar— olasz film. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (3, 6): A hold I—II. (szí. olasz film, 18 éven felü­lieknek, dupla és II. helyár!) — Táncsics (f4, f6): A koncert (szí. magyar film, H. helyár!) — (f8) : Mindhalálig zene (színes ame­rikai film, 16 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (5): A hold I—II. (szí. olasz film. 18 éven felü­lieknek!) — Fáklya (f4. f6): Tűz (szovjet film). — Fáklya Filmklub (f8): A hold I—II. (szí. olasz film, 18 éven felü­lieknek, dupla és II. helyár!). — Tokaj vendéglátóház (f8): Csilla­gok háború 1a I—II. (szí. amerikai film. dunla és III. helyár!) — Görömböly, Krúdy (6) : Az emír kincse (mb. szovjet film). — Petőfi (4. 6, 8) : Mennyei nanok (szí. amerikai film). — Petőfi Filmklub (8) : Talán az ördög (szí. francia film, 16 éven fe­lülieknek, II. helyár!) — Szikra (hn3, 5, n8): Szabadlábon Ve­lencében (mb. szí. francia—olasz film, III. helyár!) — Tapolca, Ady (9): Vadölő (szí. NDK film). — Vasas Parkmozi (9) : 25 millió forintos váltságdíj (szí. angol film, II. helyár!) — Gárdonyi Parkmozi í9) : Utolsó valcer (szí. amerikai film. II. helyár!) — Hámor (6) : Kéjuta­zás Las Palmasba (mb. svéd film, II. helyár!) — Art-Kino (9): örült nők ketrece (mb. szí. francia—olasz film. 16 éven fe­lülieknek. III. helyár!) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális Drogramok. — 8.25: Hagyomány és modern­ség a mai Indiában. — 8.55: Nótacsokor. — 9.44: Rímek és ritmusok. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Ma­gyar szerzők műveiből. — 11.39: Szép remények (regény). Petőfi rádió: 8.00: Hírgk. — 8.05: Zenekari operettrészletek. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. Ütközben. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.57: A kiállítóter­mek programja. — 9.00: ä Ko­dály-vonósnégy es felvételeiből. — 9.46: Bach: III. brandenburgi verseny. — 10.06: Romantikus kórusművek. — 10.30: Rockzene Finnországból. — 11.00: Hírek. — 11.05: Semiramis (operarészle­tek).

Next

/
Oldalképek
Tartalom