Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-03 / 103. szám

3jc A holnapi indulás előtt az utolsó előtti próbán. Vezényel Reményi János. Antwerpenben és Brüo,8,ében Hat hangversenyt ad a 6-os if Remélik, marad idő arra is, hogy Belgiumot megismerjék (Kiss József felvételei) A 6-os számú. Fazekas utcai £nek zenei Általános Iskola kó­rusa holnap kel útra Belgium felé. Véletlen hogv ők is Bel­giumba mennek (a múlt hét végén ide utazott az Fgressy Béni Zeneiskola együttese is), de az út már nem véletlen. Az arra rendeltetett miskolci isko­lákban folyó zenetanítás érték­mérője: két gyerekkórus is méltónak bizonyult rá, hogy városát, országát külföldön képviselje. — A Kodály-centenári- umhoz kapcsolódik a mi gye­rekeink útja, annak a bizo­nyítéka, hogy ebben az esz­tendőben valóban egyik fon­tos része az európai zenei életnek a magyar muzsikus emlékének, munkásságának felidézése — mondta Kiss György István, az iskola igazgatója. — Mint sok or­szágban, Belgiumban is fi­gyelnek erre. Antwerpen kö­zelében tíz éve létesült egy Kodályról elnevezett zeneis­kola, ez az intézmény for­dult meghívással Miskolchoz, és a tanács művelődésügyi osztálya minket bízott meg a város képviseletével. — Kodály Zoltán nevéhez fűződik ennek az iskolatí­pusnak, az ének-zene tagoza­tos általános iskolának az életre hívása is. Nyilván nem véletlen egybeesésekről van szó • • • „ ... Az aprófalvak nem -lát­szat szerint- álltak fenn 800 vagy ezer éven át — rendkívü­li életképességükkel, a drága magyar anyák önfelá’dozó ter­mékenységével szüntelenül pó­tolták népünk olvkor kataszt­rofális veszteségeit. S most egyesek szenvtelen egykedvű­séggel húzzák meg fölöttük a lélekharangot, mert — önhibá­jukon kívül — megöregedtek. Az aprófalvak életképességét nem vitatni kellene — végre tenni kellene valamit értük. A magvar történelem — hogy is mondják? — -vérzivataros szá­zadait- kibírták, de a legszebb béke korát nem? .. Gulyás Mihály Menteni a menthetőt című írásából idéztünk, a Napjaink most megjelent májusi számából. Vitaindítónak szánja a lap a cikket, mely — mint a be­vezetőben Papp Lajos fogal­maz — nincs híjával drámai indulatoknak, s nem kevés­bé drámai, megdöbbentő té­nyeknek. A 60-as évek elején sajá­tosan új eszményekkel és ér­tékrenddel jelentkező fiatal költőgárda mutatkozott be: a Hetek csoportja. Tagjai — Ágh István. Bella István, Bu­da Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőzö Simon — ma a ma­— Több, mint 130 ilyen Is­kola van az országban, ná­lunk 19 éve működik a ta­gozat, ahol magas heti óra­számban tanulnak éneket, zenét a gyerekek. Az iskolá­nak két kórusa van, a tago­zatra járók a tagjai a Re­ményi János karnagy által gyár líra fontosságát, az úgy­nevezett „sorsköitészetet” reprezentálják. A Napjaink múlt évi számaiban körkér­déses interjúsorozat jelent meg, melyben a Tűztánc és a Tiszta szigorúság antoló­giák költőit kérdezték. Hu­szonöt költőt, szerzőt kérdez­tek meg, ám csak kevesen válaszoltak közülük. Most a Hetek tagjait faggatták, minden interjút más készít. Az elsőben Kiss Ferenc iro­dalomtörténész kérdéseire válaszol Ágh István. Munkásíróktól — Schuch Jánostól és Orsós Jakabtól — közöl elbeszélést, Szentpéteri Zsigmondtól, Papp Sándortól, Battyán Kiss Mihálytól, Ha­lász Imrétől, Adorján Gyu­lától és Szepesi Józseftől pe­dig verseket a májusi Nap­jaink. A mai jugoszláv irodalmat Boba Blagojevic A kutya című elbeszélése, és öt költő hat verse képviseli. Recenziók, versek, rajzok, fotók, emlékezések és egyéb műfajú írások teszik teljessé a Napjaink új számát. Sz— vezényelt együttesnek, amely most utazik. Hét hanglemez, sok jó, elismert vendégsze­replés van mögöttük, és ezt azért merem mindig hangsú­lyozni, mert nem dicsekvés; sok a tantér/ által előírt munka benne. Heti hat ének­órájuk van, három énektanár dolgozik meg azért, hogy a gyerekek jól képzettek legye­nek. Heti két énekkari pró­bán nem lehetne ezt a szín­vonalat elérni. Így viszont több mint egy évtizede Re­ményi tanár úr szinten tart­hat egy jó együttest, amely a továbbiakban, mikor el­hagyják az iskolát a gyere­kek, neki kamatozik; ha Mis­kolcon maradnak, a Bartók- kórusban látja őket viszont — Milyen műsorral indul a kórus, és mi lesz a bel­giumi program? — A vendéglátók elsősor­ban Kodály-műveket kértek, de a mintegy harminc da­rabban kortárs szerzők, klasszikusok is szerepelnek. És szerepelnek a zenész gye­rekek is, mert a több mint egyórás műsor nemcsak kó­rusművekből, hanem hege­dű-, fuvola-, cselló- és zon­goradarabok megszólaltatá­sából áll. Körút ez tulaj­donképpen, négy nap az uta­zás, hét napot töltenek ott a gyerekek. Ebből négyet Antwerpenben, hármat Brüg- gében. Hat hangversenyt ad­nak, reméljük, marad idő ar­ra is, hogy kicsit megismer­jék az országot — Hogyan sikerül útra kelni? Belgium messze van, az útiköltség magas .., — Segített a minisztérium, a tanács, és nagyon sokat se­gít a 3-as Volán, amely több mint tíz éve patronálja az iskolát. Magyarul: nélkü­lük nem tudna elmenni a kórus. Két gépkocsivezetővel az ő autóbuszuk indul hol­nap az ötezer kilométeres útra. si­Vita az aprófalvakról.• * A májusi Napjaink Erdélyi Sándor írásai (több­nyire a Valóságban jelennek meg) mindenkor szellemi iz­galmat okoznak. Néhány gon­dolata, kifejezése, mint példá­ul a „kollektív felelőtlenség” szinte napok alatt ismertté vált. majd közhellyé kopott. Egy nagyberuházás főnökeként (a martfűi növényolajgyárról van szó) kitűnően megismerte köz- gazdasági (és részben köz-) életünk minden nehézségét és nehézkességét, s mert fzig-vé- rig értelmiségi és elkötelezett, továbbgondolásra, okulásra köz­zé is tette tapasztalatait, gond­jait. Ebben a minőségében is­merte meg a tévénéző is a tévé Szemle cimű műsorában. Joggal vetődik fel a kér­dés (Berzeviczy Gergely, Tessedik Sámuel, Széchenyi István és Herman Ottó óta, a sort ki-ki folytathatja!, hogy miért fog egy szakember tollat, miért áll a kamerák elé. Á válasz egyértelmű: a gazdasági élet része a társa­dalom mozgásának, nem sza­kítható ki abból, nem vizs­gálható és érthető meg kü­lön. Ha végre akarjuk haj­tani a gazdasági programun­kat — márpedig lépéskény­szerben vagyunk —, akkor egész társadalmi és közéle­tünket át kell hatnia a ma oly sokat emlegetett innová­ció, megújhodás gondolatá­nak. Ez egyszerre gazdasági és politikai kérdés, amelyben jelentős helye van a tudo­mánynak, s döntő szerepe magának az értelmiségnek. Milyen erényekkel kell ren­delkeznie az értelmiségnek? Mindenekelőtt problémaér­zékenységgel, amely képes elemezni a valóság jelensé­geit, felfedezni tendenciáit, törvényszerűségeit, s alkotó módon alkalmazni azokat, illetve alkalmazkodni hozzá­juk. Nem könnyű feladat ez, hiszen maga a valóság ál­landóan változik. Márpedig mi nem kullogni szeretnénk az események után, hanem céltudatosan formálni azokat. Nem véletlen, hogy Erdé­lyi Sándor mindenkor a so­káig „kényesnek” tartott té­mához: a vezetésirányítás gondjaihoz szólt hozzá izgal­masan, hiszen a vezetés az egyik legbonyolultabb, legne­hezebb értelmiségi munka. Minősége meghatározhatja egy vállalat, szervezet arcu­latát, eredményeit; egy-egy döntés kollektívák munkáját alapozhatja vagy kérdőjelez­heti meg. Ha van fonte« po­litikai kérdés, akkor ma ta­lán éppen ez a legfontosab­bak egyike. Jó órában mond­juk: ma már egyre kevesebb a tabu és a homály e kérdés körül. A vezetés is szakma, tehát megtanulható és meg­tanulandó. De hol és hogyan? Természetesen, amit lehet az iskolapadban, a többit „kint” az életben. Erdélyi Sándor új sorozata, az ön hogyan döntene? a pszichológiától lesett el fogá­sokat Arról van szó, hogy minden élethelyzet modellez­hető és eljátszható. A játék szerepe ez esetben éppen az, hogy a résztvevők felismer­jék, elemezzék a döntéshely­zeteket, s alternatívákat, megoldási javaslatokat dol­gozzanak ki rájuk. A tévé nyilvánossága a szó szoros értelmében országossá tágít­ja ezt a „játékot”, azzal, hogy a nézőt is bekapcsolja, fel­szólítja. Az első, a szerdán éjszaka látott adásban éppen az egyik legizgalmasabb kér­désről: a minősítésről volt szó. Erdélyi Sándor jól tudja, hogy a termelésnek, munká­nak legfontosabb eleme ma­ga az ember, azaz a szubjek­tív tényezők. Értve ezen a (szakmai) felkészültséget, de nem kevésbé az alkati, jel­lembeli tulajdonságokat, akarati tényezőket is. Aki jól minősít, azaz ismeri az alá­rendeltjeit, az már megtette a fél utat a sikerhez. Minden ember-alkalmas valamire, de nem mindenki alkalmas min­den posztra, feladatra. Ezt éppen annak kell a legjob­ban tudnia, aki a feladatokat elosztja és értékeli. Az első adás máris kíváncsivá tett az újabb (még öt) problémafel­vetésre és vitára. (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. —14.35: Élő világirodalom. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hirek. — 15.05: Kóruspódium. — 15.29: Visz- szapilantó. — 16.00: Francia ze­ne. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.05: Erzsébet (novel­larészletek). — 17.39: Závodszky Zoltán dalfelvételeiből. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15: A Ráció Kabaré­színháza III. humor-fesztiválja. — 20.35: Színes népi muzsika. — 21.10: A 'Magyar Rádió országos hegedűversenye. — Kb. 22.00: Hí­rek. — 22.20: A 8. utca rejtelmei. — Kb. 23.10: Kórusok, hangszer- szólók. — 24.00: Hírek. — 0.10: Oláh Ernő gordonkázik. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. Útközben. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Világ­újság. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: A lőporsziget lakói. — 17.30: Hol — mi? — 18.30: Hírek. Útközben. — 18.35: örökzöld dal­lamok. — 19.30: Nóták. — 20.00: Magyarul és latinul hirdeti címében ez az 1611-ben, Deb­recenben megjelentetett könyv, hogy Magyar és Er- délyországnak Törvényköny­ve. Szerzője nem más, mint Werbőczi István, és 1514-ben készült. Ebben a könyvben is ugyanolyan magyarázó, utaló széljegyzetek vannak, mint a Vizsolyi Bibliában, és a kö­tet végén az 1514-beli vár­megyék nevei olvashatók, va­lamint egy vers is. Egy másik index — azaz az 1514-ig alkotott törvénye­ket kimutató melléklet — csatlakozik a kötethez, ugyan­csak 1611-es megjelenési dá­tummal, és debreceni kiadás­ként Ennek elején Az olva­sóhoz szóló felhívás olvasha­■ WW II c, or ß Iliid “r Tip-top parádé. — 20.30: Hírek. Útközben. — 20.35: Társalgó. — 22.00: Thüringia — zenében. — 22.30: Melis György operettfelvé­teleiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.20: Az irodalom­tudomány műhelyei. — 13.00: Hí­rek. — 13.07: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 13.40: Ludmilla Dvoráková és James King Wagner operáiból énekel. — 14.10: Századunk kamarazené­jéből. — 16.00: iskolarádió. — 16.30: Grieg vokális művei­ből. — 17.00: A Survivor együt­tes felvételeiből. — 17.30: Világ­hírű előadóművészek. — 19.00: Hirek. — 19.05: Fordulók a líra történetében. — 19.35: A kama­razene kedvelőinek. — 20.43: A KISZ Művészegyüttes központi énekkara énekel. — 21.00: Tölt­sön egy órát kedvenceivel! — 22.00: cosi fan tutte. — 23.00: A hét zeneműve. — 23.30: Hírek. tó Sambucus, azaz Zsámboki János tollából. Sambucus a magyar humanisták egyik vezetője volt, és az ajánlása 1581-ben készült Bécsben, te­hát néhány évvel halála előtt. A nyomdász maga is latinul értő, ahogy akkoriban nevezték, „tudósnyomdász” volt: Lipsia Rheda Pál, aki 1619-ben bekövetkezett halá­láig vezette a debreceni nyomdát. Ez az egyetlen Werbőczi-kötet, amit — sok más jelentős könyv mellett — kiadott. Ennek egy pél­dánya is megtalálható a Lé- vay Könyvtárban, ezért érez­tük úgy: érdemes ismertetni sorozatunkban. (máié) Miskolci rádió: 17.00: Hirek, időjárásjelentés, tartalomismer­tetés. — 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. A Miskolci stúdió ze­nés magazinja. A műsor tele­fonügy elete: 35-510. Szerkeszti: Nagy István. — Közben: El sze­retném mondani . . . Gyárfás Im­re jegyzete. — Válaszolunk hall­gatóink leveleire . .. Karcsai Éva összeállítása. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (Exportszállítások a drót- gyárból. — Kiváló vállalat az Egri Dohánygyár.) — 18.25— 18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország, a Déli Hírlap, a Heve« megyei Népújság és a Nógrád keddi számából. Szlovák televízió: 16.25: Ter­mészetfilm. — 16.40: Úttörők ma­gazinja. — 17.10: Katonák mű­sora. — 18.05: A szocialista or­szágok életéből. — 18.30: Orvosi tanácsok. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az ember fia (tévéfilm). — 21.00: Honvédelmi műsor. —21.45: Világhíradó. — 22.00: Külföldi sportesemények. Miskolci Nemzeti Színház (f3): Angliai Erzsébet. (Bérletszünet.) Kiállítások: Szőnyi István-te- rem (10.30—18): Igmándy Schranz Emil festményei. — Vasas Galé­ria (14—19): B. Boros Ilona tex­tiljei. Filmszínházak: Béke (f4, hn6. 8): Alma (szí. amerikai film. 14 éven felülieknek, III. hely ári) — Béke kamaramozi (4): Rafferty és a lányok (mb. amerikai film, 14 éven felülieknek!) — (6): A leprás nő (lengyel film, II. hely­ár!) — Kossuth (f3, hn5, 7): Szívzűr (szí. magyar film, 14 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, 11): fez ötös számú vágóhíd (mb. szí. ameri­kai film. 16 éven felülieknek!) — Táncsics (f4. f6): Egy elvált férfi ballépései (mb. szí. ameri­kai film, 14 éven felülieknek!) — (Í8): Kék gallér (szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics kamaramozi (6) : Egy romantikus angol nő (mb. szí. angol—francia film. 14 éven felü­lieknek!) — Szikra (hn3, 5. n8): A remény joga (szi. magyar film). — Fáklya (f4. 6): Szabad­lábon Velencében (mb. szi. fran­cia-olasz film, III. hely ár!) — Fáklya Filmklub (8): Meghitt családi kör (szí. olasz film, 14 éven felülieknek!) — Petőfi (4. 6): Kabala (szí. magyar film. 14 éven felülieknek!) — Petőfi Filmklub (8): Éjszaka (szí. olasz film, 16 éven felülieknek!) —To­kaj vendéglátóház (7): Kereszt­apa I—H. (mb. szí. amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Gö- römböly, Krúdy (f7): Nevem: Senki (mb. szí. olasz—francia film, ni. helyár!) — Tapolca, Ady (7) : Sasszárny (szí. angol film). — Vasas, Sikerfilmek mo­zija (6): Szamurájok és banditák I—II. (szí japán film, 16 éven fe­lülieknek, dupla és III. helyár!) — Hámor (6): Szívzűr (szí. ma­gyar film, 14 éven felülieknek!) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális nrogamok. — 8.27: A lőporsztget lakói. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Wil­helm Furtwängler vezényel. — 11.39: Széchenyi István naplójá­ból. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: A Stúdió 11. felvételeiből. - 8.20: A 8. utca rejtelmei. —8.30: Hírek. Útközben. — 8.35: Társal­gó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.57: A kiállítóter­mek programjából. — 9.00- Isko­larádió. — 9.30: Operarészletek. — 10.30: A nagykanizsai dzsess-hzt- vége felvételeiből. — 11.99: Hírek. — 11.05: 2000 felé. — 11.4«: Ba­rokk zene. f : íií oc.i TITI« i US \ t. i í. N AZ DK VI VI V } j : ■ SVÜSy Vu5 í £• s < ,>v >, >< (.v\ ­. . .’A ■ ■■< ' Oi:: !> i 1 T i 1 U L* TIIUJ.U» VJ. i 4 «cKtmfg \ 1 - > .<>»» ** , iüM* /"Ml \ ílíCfum cű ' (.vm­V—!;:> , .. U­i . > . '■ . » *ty a­gsír.tu , z svs. t.í-.í-,1 ír!. ..te v Mi kr.pt«. vet non iert; í,\ , -.sík. v »itt IX' .'u: «f«5i»r krtpto, t.i r»;, -,s. , y < « A < v ■> ( >,», 4 4 V < V< . - >■«- <>■*■ <>>’ V1 ’ quoi Le*. ..hv«fstt»xic ­:» y Kft ~ Kv », ügye n ár hir ­. >t>, */ feőíírek. 4 LÉm KÖNYVTÁR KINCSEI 7. Wuczi löráylnyve in liop ftiene?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom