Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-14 / 88. szám
A DH várospolitikai fóruma * Sokkal termelékenyebb ez a kis üzem, mint az elsőosztályú alapanyagot felhasználó nagy Kicsi a fonoda, de korszerű Mire jő az ötnapos munkahét? • Gondban a közművelődési intézmények • Amit lehet9 nyitva kell tartani • Felmérést végeztek a szociológusok Az ötnapos munkahetet kedvezménynek, lehetőségnek szánta a kormányzat, az ötnapos munkahétnek örülni lehet. Majd később; mert egyelőre az össznépi gondolkodásnál tartunk, és valóban örülhet az a munkáltató, amelyik már tudja, hogy saját dolgozóinak is hogyan tud a rendelkezésnek érvényt szerezve, örömet okozni. A legutóbbi koordinációs értekezlet bizonyságaként, Miskolc város közművelődési intézményei még többnyire csak sejtik, és bár június 1-ig tart a határidő, amíg kötelesek tudni is, rokonszenvünk több szempontból az övék lehet. nem is az a legnagyobb baj, hogy többnyire kisgyermekes anyákkal dolgoznak. A baj, ha van, akkor ott kezdődik, hogy nem ismerik közönségüket. vagy, ha nagyon igazságosak akarunk lenni, az embereknek az új, megváltozott körülmények között is érvényes igényeit. Hulladékból újat Aprilis 4-e óta új üzemrész dolgozik a fonodában. Itt is ugyanaz a technológiai sorrend: a beérkezett alapanyagot tisztítják, kártolják nyújtják, majd fonják. Csupán az alapanyag más. Ezek a gépek a fonodák, azaz a Pamutfonóipari Vállalat gyárainak a hulladékát nyelik el, hogy a végén jó minőségű termék készüljön belőlük. Eddig az ország fonodáiban keletkezett hulladékot nemigen tudták hasznosítani. Legjobb esetben külföldre adták el. ami korántsem gazdaságos, mert a gyapotot nekünk is importból kell beszerezni. Az új üzem, a „kisfonoda” tehát, mindent tud. amit a ..nagyok”. A beruházás 125 millió forintba került, s a vállalati nyereség alapján öt és fél év alatt térül meg. Ha azonban a devizamegtakarítás alapján nézzük, akkor a megtérülési idő két év, mert amennyi fonalat megtermel ez az üzem, annyival kevesebbet kell tőkés importból behozni. Évente 1100 tonna fonal a terv, 12,5—20-as méretekben. Az NSZK-beli. svájci és angol gépek magas fokú automatizáltságára, termelékenységére jellemző, hogy kétszer annyit tudnak, mint a fonoda régebbi gépei, s ráadásul fele annyi dolgozó kell a kiszolgálásukhoz. Jelenleg a technológiai bejáratás folyik, s az üzem vezetői remélik, hogy minél előbb elérhetik a kívánt hatásfokot. (kerényi) Mikor tehetik ki a táblát? ifiiálvélel miall zárva Micsoda bosszúság, ha napjában többször is találkozunk a boltokban az „Áruátvétel miatt zárva” feliratú táblákkal. Mostanában pedig ez gyakran megtörténik. Milyen esetben tehetnek ki ilyen táblát a boltvezetők? — kérdeztük Széni Nándortól, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől. — Elvileg ilyen táblát soha nem szabad kirakni munkaidőben. Ám a társadalmi tulajdon, illetve a vagyonvédelem gyakran megköveteli az eladóktól, hogy az újonnan érkezett árut csukott ajtók mellett számolják és árazzák. Bezárhatnak akkor, ha két-három dolgozós az üzlet, vagy az áruátvétel egybeesik egy nagyobb árváltozással. Főleg a kis boltokban szoktak élni azzal a lehetőséggel, hogy zárt ajtók mögött veszik át az árut. Nagyobb üzletekben ilyesmi ritkán fordul elő, s ha mégis megtörténik, azt nyugodtan jelentsék vásárlóink vállalatunk központjába. Fo^unkbánja-bejgli Ugye azt mindenki természetesnek találja, hogy ha mákos bejglit készít, csak a mákszemeket darálja bele a töltelékbe, nem magát a mákot, szárral, gubóval, gyökerekkel együtt. Az is magától értetődő, hogy a kenyérbe csak a búzaszem matériája kerül, a többi megmarad a teheneknek. Épp ezért gyanítom, hogy valami fatális félreértés áldozatai lehetnek mindazok, akik előre csomagolt diós bejglit vásárolnak a miskolci boltokban. Ugyanis a töltelékben imitt-amott dióhéjdarabok is találhatók; van akinek már drága pénzen csináltatott koronája bánja a gyanútlan harapást. A félreértés valószínűleg onnan eredhet, hogy a felirat is azt hirdeti: diós bejgli, s nem azt, hogy „dióbeles”. S mivel a dió maga a csonthéjas termés — héjjal és béllel együtt —, a precíz cukrászok lehet, hogy ezért darálták bele az egészet. Az olvasó persze joggal mondhatja ilyenkor: könnyű így név nélkül vagdalkozni, inkább arról kellene szót ejteni, hol sütötték a híres bejgliket? Megvalljuk, hogy erről nem tudunk számot adni, mert a sütemény kísérő cetlijén nem található meg a gyártó cég neve ... (k—•) 3|c Fonodák hulladéka. Eddig külföldre adták el. Vetélkedő városunkról A lielyes válaszok 28. Az Avas oldalán, a Középszer 4. számú ház területén (2 pont.) 29. A diósgyőri pálos kolostor feltárásánál. (2 pont.) 30. Széchenyi út 48. számú ház. (20 pont.) Az ötnapos munkahétnek a többi között bevallottan az a célja, hogy a megnövekedett szabad időt a maga és családja épülésére hasznosan töltse el az ember, Járjon olyan helyekre, amelyek a kikapcsolódásnak, szórakozásnak a letéteményesei. A népművelők tudják, hogy ebből egyenesen következik, miszerint művelődési házat, könyvtárat, ha egy mód van rá, a hét végén nyitva kell tartani. Nyilván ki fogják találni, hogy az ötnapos munkahétre szintén jogosult emberekkel ezt hogyan lehet megoldani még akkor is, ha a legutóbbi tanácskozás nem volt túlságosan eredményes. A tévétől a Búza térig A város sokszor felemlegetett adottságai, nagyon heterogén volta, és hiányos intézményhálózata miatt Miskolcon hétköznap sem köny- nyű küzművelődést csinálni. Szociológusokhoz fordultak tehát most, a sürgető határidő közeledtével is; az egyetem szakemberei fiatalokat kérdeztek meg, mivel töltik a szabad idejüket. Egy korábbi felmérés szerint, első helyen a mozi szerepelt, ötödiken a könyvtár, művelődési házakba kevésbé járnak. Még táncolni is a Hámorban, a Tokajban, iskolai rendezvényeken, a Vasasban, az egyetemi diszkóban szoktak, a megkérdezettek 2,7 százaléka jelölte csak meg az összes többi művelődési házat. A társas élet színterének 22,2 százalékuk tartja a barátok lakását, 13,8 százalék a belvárost, vagy az utcát, ahol lakik, jelentős részük a mozi és a Centrum környékét, esetleg a Búza afe — Hogy a csirke párja? — úgy látszik, a férfiak szivósabI pan alkudnak, mint a nők. (Solymos László felvétele) teret, nyáron az elérhető vízpartot. Egy hónapja 447 általános iskolást kérdeztek meg, és a tíz-tizennégy évesek azt mondják: házi munka, otthoni pihenés, vendégség, kirándulás tölti ki a szombatot, vasárnapot, nagy részük vasárnap otthon van és egyedül játszik, 35.9 százalékuk ül a tévé előtt, 4,9 százalék volt moziban, színházban a szüleivel együtt. Mit akar a közönség? A hét két pihenőnapja nyilván nemcsak a gyerekeké és a tizenéveseké, de nem szabad csodálkozni rajta, ha a családoknak, a szülőknek, kisebb és serdültebb gyerekeknek éppen úgy nincs még kialakult programjuk ezekre a napokra, mint a közművelődési intézményeknek. A népművelő is ember, ennél nagyobb baj, hogy többnyire kisgyermekes anya. Az intézmények vezetői tisztelik a rendelkezéseket, és be is tartják, de Otthon sem rossz Ha jó az idő, a városi ember például szívesebben kapálja a telkén a krumplit, minthogy bármilyen kacsalábon forgó művelődési intézménybe bemenjen. Ez legalább olyan köztudott, mint az, hogy igen nagy szájat nyitunk (joggal), ha kihalt a város, és nem kínál semmiféle szórakozási lehetőséget. A megoldás nyilván a nem túl távoli jövőben, és valamiféle egészséges elosztásban rejlik. Nem lehet a művelődési intézményeket bezárni, de nem is kell síppal-dobbal, minden erővel ide ráncigálni az embereket, ha süt a nap. Az ötnapos munkarendet meg kell csinálni, és a következőkben talán nem árt, ha kötelezőnek vélt fejtörés helyett figyelünk. Lehet, hogy sok olyan család van, akinek eszében sincs a hét végén elmenni otthonról, örül, hogy végre van lehetősége hazaérkezni. (makai) Szűr a salak Szomszédban az elsősegély A Miskolci Postaigazgatóság Blaskovics utcai gépjármű- és szállítási osztálya a megyei kórház hőközpontjával szomszédos. De alkalom- adtán jól jön az is, hogy a kórház itt van átellenben, mert egyszer-kétszer éppen a salakolás miatt kellett elsősegélyben részesíteni a gépjárműüzemieket. Amikor a posta üzemorvosa legutóbb szemlét tartott a munkavédelmi vezetőkkel, akkor panaszolták a sorozatos eseteket az itt dolgozók. Ezután névsort készítettek a sérültek listájáról. Igaz, senkinek sem kellett táppénzre menni, de a szúrós salakszemcsék elviselése, eltávolítása nem kis gonddal-bajjal járt. A névsort a panaszokkal egyetemben elküldték a megyei KÖJÁL-nak, hogy tüzetesebben járjanak utána a dolognak. A KÖJÁL vizsgálata előtt azért megkérdeztük Kocsis Istvánt, a megyei kórház főmérnökhelyettesét, tud-e a szomszédok panaszáról. A válasz: nem. Az tény, hogy széntüzelésű kazánnal dolgoznak, melynek salakoló berendezése, illetve depója olyan, hogy egy-egy hevesebb széljárás átviheti a szomszédba a salakot. Izzó salakszemcséket viszont nem hordhat szét, az a kéményből sem kerülhet ki, éppen a magassága miatt. Kapnak-e másutt is a sa- lakpermetből ? A kórházi strand látogatói még sosem panaszkodtak erre, ám a szállítási üzem helyettes vezetői szerint azért nem, mert azt a részt erdősáv védi. Mindenesetre a jószomszédságot szeretnék megőrizni, s ezt a néha szúrós ügyet dűlőre vinni. O. E. Ha megszólal a kakukk A néphit szerint jó idő lesz az elkövetkezendő hetekben, ha ma, Tibor napján — április 14-én — már szép zöld a vetés Ha igaz, ezen a napon szólal meg először a kakukk is.
