Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-15 / 39. szám

Igó Évának és Se.meczi Györgynek

Fii mes díjak

A pécsi játékfilmszemle két díját is „elhoztuk”, helyesebben megkapta színházunk két művésze: Igó Éva színművész és Selmeczi György, a Miskolci Nemzeti Színház zenei vezetője. Igó Évát, a Mafilm a legjobb női alakítás díjával, Selmeczi Györgyöt a legjobb zeneszerzőnek járó díjjal tüntette ki.

Tavasszal mutatják be Bacsó Péter Tegnapelőtt című filmjét. A nyáron forgatták, női főszereplője Igó Éva:

— Ez az első filmszerepem, illetve Makk Károly velem csinálta meg A bolond lányt a televízióban. A Bacsó-filmben egy Gönczi Dorottya nevű lányt játszom, aki apácanövendék, de marxista könyveket hívás, népi kollégista fiúja van. Kirúgják a zárdából, a lány népi kollégista lesz ...

— „Hozzáolvasott” a for- gatókönyvhöz?

— Igen. És aközben fedeztem fel, hogy az egyik nagybátyám is népi kollégista volt.

— Kik a partnerei?

— Nemcsák Károly, ő tavalyelőtt végzett, Szegeden játszik, Tóth Tamás, utolsó éves főiskolás és Dömer György, a Nemzeti Színház tagja.

— Hol forgattak?

— összesen három napot voltunk műteremben — míg A bolond lány teljes egészében stúdióban készült —, a többi időt a legkülönbözőbb külső helyszíneken töltöttük.

— Szép volt? Vagy inkább fárasztó?

— Szép, izgalmas és nagyon fárasztó.

— Nem fél az üstökös- sorstól? Arra gondolok...

— Dehogynem félek. De mit tehetek ellene? Nem adhatok vissza szerepet, nem küldhetem el az érdeklődő újságírókat

— Miért van az, hogy nálunk, Magyarországon felfelkapnak valakit, „sztárol- ják”, aztán egyik napról a másikra elfelejtik.

— Nem tudom, de ez szörnyű. Talán éppen az újságírók csinálják. Számítok rá, hogy előbb-utóbb én is lekerülök a porondról, és akkor mindent elölről kell kezdeni.

— Mire készül most?

— Major Tamás rendezi a Csetepaté Chioggiában című Goldoni-vígjátékot, abban játszom. Major zseni, mi őrültül szeretjük és csodáljuk, boldog próbákat élünk meg. Már legalábbis mi, színészek.

Selmeczi György pár napot

töltött itthon, Magyarországon, ez alatt esténként ő vezényelte a Vadnők című Gershwin-revüt, koncertet adott az általa vezetett — és életre hívott — Miskolci Üj

Farsangi bál a Vadászkürtben

Február 18-án, csütörtökön este 9 órától vidám farsangi bált rendez Lillafüreden a Vadászkürt étterem. A műsorban több neves fővárosi művész is

fellép. így például szórakoztatja majd a közönséget Fó- nai Márta, Antal Imre, Payer András, Pécsi Kiss Ágnes. Konferál: Keleti Pál. Kísér: Havasi Viktor, Cáák Hugó és Jobbágy István.

A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat

C-vizsgával rendelkező

GÉPKOCSIVEZETŐT ÉS VÍZVEZETÉK-SZERELŐ SZAKMUNKÁST FELVESZ Bérezés:

A vonatkozó MŰM sz. rendelet alapján Jelentkezés:

A vállalat Baross Gábor u. 24. szám alatti telephelyén, az üzemeltetési osztályvezetőnél

A B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VALLALAT

fel v esz

gyakorlattal rendelkező gyors~gépírókat

Jelentkezés vállalat munkaügyi osztályán, 8-as autóbusz végállomása

Zenei Műhellyel, s nem utolsósorban átvette- a Mafilm kitüntetését És még a múlt hét közepén visszautazott Párizsba. Kedden este beszélgettünk, az előadás szünetében.

— A Kulturális Minisztérium javaslatára, illetve engedélyével utazhattam ki Franciaországba, mint a francia kormány ösztöndíjasa. Egy általam meghatározott munkaterv szerint vehetnek részt bizonyos intézmények munkájában, tanulmányozhatom őket.

— Az ösztöndíjat mint zeneszerző kapta?

— Igen. Az IRCAM nevű akusztikai és zenei kutató és koordináló intézetnél vagyok, valamint az ehhez kapcsolódó Ensemble Interkontanpo- raine nevű új zenei együttesnél. E társulat próbáin vehetek részt, leshetem el amit csak tudok. Az ICRAM komputeres hangszintetizálással is foglalkozik, prog- ramnyelvekeit állítanak elő, az együttes mutatja be — más művek mellett — a számítógép segítségével előállított. zenét. A Saint-Denis-i egyetemen videoakusztikát tanulok. Ezen az egyetemen a művészeti oktatás csak a XX. századdal foglalkozik.

— Mennyi időt tölt Párizsban?

— Április 13-án jövök haza, január 10-én utaztam el. És már biztos, hogy júliusban a Miskolci Új Zenei Műhely kint koncertezik egy franciaországi fesztiválon.

Sz. G.

rr

Bűntény

a Kecskeszigeten

Sok száz oldalnyit írtak már arról, hogy századunk irodalmának miért fő témája a mgány. Az a magány, amely megaláz, gúzsba köt és kiszolgáltatottá teszi az embert. Elég csak néhány percet belehallgatni Szilágyi János: Halló, itt vagyok! című (kitűnő) „műsorába”, hogy szinte a nyakunkba zúduljon a panaszáradat. A művészet abban és azzal több, hogy megadja a katarzis emelkedettségét, tisztító- erejét is. A péntek este látott Bűntény a Kecskeszigeten című tévéjáték is ilyen.

Ugo Betti immár klasszikusnak nevezhető darabja mintha Szilágyi János műsorának tanulságait dolgozná fel, fogja drámai keretbe. A három nő kiszolgáltatottsága, férfi utáni vágyakozása éppen azért szívszorító, mert semmi „különös” nincs benne. Oly gyakori, annyira mindennapos jelenség ez, hogy szinte észre se vesszük. A múlt században még valamelyik nő halt volna meg — mondjuk egy romantikus drámában —, a hangsúly a szenvedélyen lett volna. Ugo Betti azonban nagyon is jól látja, hogy korunkban erről már szó sincs. Az Isten háta megetti házba betévedt csavargónak azért kell meghalnia (bár ez sem bizonyos, hiszen a kérdést nyitva hagyja az író), mert a három nő nem tud megosztozni a férfin. Tút egyszerű lenne — noha a darabban nyersen kimondják — csupán a féltékenységgel magyarázni ezt. Maga a helyzet groteszk és megalázó, amelynek nem lehet „normális” megoldása. A megoldás ugyanis a magány és a kiszolgáltatottság megszüntetése, de éppen erre képtelenek a női főszereplők. A férfi megjelenése döbbenti rá őket arra, hogy mennyire

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.24: Olvasókör. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Pavel Liszician operaáriákat énekel. — 15.23: Képek és jelképek. — 16.00: Útközben. — 16.05: Zenekari muzsika. — 16.30: Látogatóban. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.09: Magyar előadó- művészek. — 17.44: Van új a N ap alatt. — 17.59: Ránki György: Fekete szőlő. — 18.15: Esti mese. 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A Rádió Kabarészínházának III. hu- morfesztlválja (2. rész). — 20.35: Hétfő este mindenkinek. — 22.00: Hírek. - 22.10: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Szabó Csilla zongorázik. — 23.25: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tardos Péter táncdalaiból.

Petőfi rádió: 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 12.30: Hirek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Sanzonok. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Élet és Tudomány-est. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: A-tól Z-ig a popzene világában. — 19.28: A királyné

csipkekendője. — 20.30: Hírek.

— 20.33: Senki többet? Harmadszor! — 21.50: A Rádió Dalszínházának bemutatója. — 22.24:

Nóták. — 23.00; Hírek — 23.20: Sztárok slágereiből. — 24.00: Hírek.

3. műsor: 15.03: Csajkovszkij: Manfred — szimfónia. — 16.00: Iskolarádló. — 16.30: A hét zeneműve. — 17.00: A Stary Cats trió felvételeiből. — 17.32: A

Beaux Arts trió. hangversenye. (Közben 18.18: Egészségünkért!)

— 19.00: Hírek. — 19.05: A polgári forradalmak kora. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. (Közben kb. 20.20: A mesemondó.) — Kb. 21.20: Dzsesszfelvételeinkből. — 22.02: Zenei panoráma. — 22.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, tartalomismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este A miskolci stúdió zenés maga zinja. Szerkeszti: Nagy István. A műsor telefonügyelete: 35-515:

— Közben: El szeretném mondani.. Gyárfás Imre jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire.. Karosai Nagy Éva összeállítása. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Zárszámadás előtt a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben. — Gépjavítás helyett gépgyártás Horton.) — 18.15: Sport. — 18.25 —18.30: Hírösszefoglaló. Szemle

az Észak Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság. és a Nógrád keddi számából.

Kiállítások: Vasas Galéria (24—

19): Borsos István szobrai. — Fotógaléria (10—19): Arcok a múltból. Plohn József fényképei.

— Mini Galéria (10—18): Cakó Ferenc grafikái.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6,

8): Szabadlábon Velencében (mb. színes francia—olasz film. III. helyár!) — Béke kamaramozi

(4) : Elveszel, elhagylak (NDK film, 16 éven felülieknek!) — (6): Kalózok Jamaicában (angol film, III. helyár!) — Kossuth (3, 6): Szamurájok és banditák I—II. (színes japán film, 16 éven felülieknek, dupla és III. helyár!) — Heves y Iván Filmklub

(5) : Casanova I—H. (színes olasz film, 18 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Táncsics (f4, í6, f8): A birodalom visszavág (mb. színes amerikai film, Hl. helyár í) — Táncsics kamaramozi

(6) : Az ötös számú vágóhíd (mb.

színes amerikai film, 16 éven felülieknek!) — Szikra (3, 5, 7): Cirkusz a vadnyugaton (színes román film). — Fáklya (f4, f6): Szeleburdi család (színes magyar film). — Fáklya Filmklub

(f8); Casanova I—n. (színes olasz film, 18 éven felülieknek, dupla és II. helyár!) — Petőfi (4): A sah táncosnője (színes szovjet film). — (6): Pokoli torony I—II. (színes amerikai film. 14 éven felülieknek,

dupla és III. helyár!) — Tapolca, Ady (7): Hurrikán (színes amerikai film, 14 éven felülieknek,

II. helyár!) — Görömböly, Krúdy (6): Moszkva nem hisz a köny- nyeknek I—II. (mb. színes szovjet film, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Kóma (mb. színes amerikai film, 16 éven felülieknek 1) — Szirma (f6): A kék lagúna (amerikai film, 14 éven felülieknek, II, helyár!) — Hámor (6) : A kék lagúna( amerikai film, 14 éven felülieknek, II. helyár!)

KEDD

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok.

— 8.27: Élet és Tudomány-est.

— 8.57: Népdalok, néptáncok. —

9.44: Rímek és ritmusok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kézfogások. —

10.35: Szimfonikus zene. — 11.05: Muszorgszkij operáiból." — 11.4C: A csúnya hercegnő (regény).

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —

3.05: Radnai György énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt.

3. műsor: 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Az Állami

Hangversenyzenekar hangversenye. — 10.31: Klasszikus operettekből. — 11.00: Hírek. — 11.05: Kamaramuzsika,

tartalmatlan és hamis volt addig az életük. Kissé fellengzős fogalmazással azt is mondhatnánk, hogy az emancipáció drámája is ez, századunk nőinek harca az érzelmek szabadságáért. Ilyen értelemben Ugo Betti egyszerre követője Ibsennek és Pi- randellónak. Ibsen Nórája azért hagyja el a „Babaházat”, mert fuldoklik a rossz házasságban. A XIX. században még hihette az író, hogy a nők munkába állása, a férfiakéhoz hasonló hivatások vállalása megoldja a kérdést. Ugo Bettinek, a bírónak már nincsenek illúziói. Az ő Nórái egymást marják,

nem a férfi ellen, hanem a férfiért, s meg sem kísérlik a kitörést, illetve a gyilkosságig egyszerűen félnek tőle.

Horváth Z. Gergely rendezése feszes, jó ritmusú volt. Az igazi izgalmat nem is a krimi adta, hanem a belső történések. A három színésznő: Meszléry Judit, Molnár Ildikó és Tímár Éva szerepe (kiváló alakítások!) azonos hangsúlyt kapott Cserhalmi Györgyével, akiről nehéz eldönteni, hogy mennyiben áldozat, s mennyire a bajok okozója, katalizátora, nyers férfiönzéséveL

(horpácsí)

ti véka gabona a bábának

Néprajzi dolgozatok B.-A.-Z. megyéből

Immár harmadik alkalommal adja ki a miskolci Herman Ottó Múzeum az önkéntes néprajzi gyűjtők pályamunkáit. Lényegében az Istvánffy Gyula-gyüjtőpályázat legjobb munkáiból gyűjtött a szerkesztő, Viga Gyula. Bevezetőjében megemlékezik Lajos Árpád és Bodgál Ferenc tevékenységéről, áldozatos munkájáról. Az ő példájuk, inspirációjuk, szervező, kutató tevékenységük tette rangossá a megyében az amatőr néprajzi gyűjtőmozgalmat.

Az előző kötetek 1966-ban Borsod megye népi hagyományai, 1976-ban Foglalkozások és életmódok címmel, lényegében tematikus válogatások voltak. Ez, a napokban a nyomdából kikerült kötet más szempontok szerint állt össze. A minőség volt az a kritérium, amely alapján a népi élet, foglalkozások, településföldrajz és más témákban írott dolgozatokat beválogatták. Sok ismerős név közül Dobosy László és Faggyas István, valamint Nagy Géza nevét emelném ki, akik már számos, országos pályázaton öregbítették megyénk jó hírnevét.

Teljesség igénye nélkül három fő témakör foglalkoztatja a szerzőket. Dobosy László: Özd régi települése és Nagy György: Régi lakóházak berendezése Karcsán című dolgozataiban a település és a lakóház leírását kapjuk. A legtöbben tárgyi néprajzzal, illetve a mező- gazdasági munkák, s azok szerszámainak leírásával jelentkeztek. Szabó Lajos: A taktaszadai halászokról,

Faggyas István a kelemén aratást, Barsi Ernő ugyanez i Sályban, Galuska Imre a nyomtatás Kesznyétenben, Almási Dénes: A tiszai hajózást és hajóépítést tanulmányozta. Szabóné Futó Rózsa: Mosás Taktaszadán címmel a hajdan legnehezebb asszonyi munkáról írt. Érdemes néhány sort idézni a

harmadik témakörre példaként, Balabás Klára: A családi nevelés nagy hagyományai Nagyrozvágyon című dolgozatából. Mintha az Élet és Irodalomban most befejeződött népesedés vitához szólna hozzá. „Gyermeket örömmel várták a családban. A viselés (terhes) asszonyt kímélték, ahogy tudták.” „Ha fiú született egy véka búza, ha lány egy véka gabona (rozs) járt a bábának.” A legtöbb családban öt-hét gyermek volt, de 9—10 is gyakrabban előfordult, mint az egyke. A gyereket nem szégyellték, örültek neki. „Ha a Föld az Isten kalapja, a gyermek a bokréta rajta” — mondogatták. A fiúgyermek a szegényebb családban nagyobb örömet okozott, mert könnyebb volt kiházasítani; akinek sok lánya volt, dolgozhatott a stafi- rungra. A szülők a gyermeket a paraszti élet céljainak, közfelfogásának megfelelően nevelték.. , Arra szoktatták őket, hogy erejükhöz mérten részt vegyenek minden munkában.” A kiragadott kis részlet is illusztrálja a nép bölcsességét, valóságismeretét és életszeretetét. Tóth Judit a telkibányai református temető című dolgozatában az élet másik nagy eseményét, a halált, temetést, illetve a temetési szokásokat mutatja be.

H. S.

+ A napokban átadott Budapest Sportcsarnok nézőtere

I