Déli Hírlap, 1982. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-15 / 39. szám

I Városi mezőgazdák Ribizliionnák és mézmázsák it -s természet szűkmarkúén mért, azt a miskolci gazdák szor­galommal, akarással pótol­ják. Csak az Unió Áfész majd­nem 900 sertést vásárolt fel fél év alatt a sertéstenyésztő szakcsoport 84 tagjától. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is jól kamatoztatta a kistermelőkkel való kap­csolatát, hiszen nyolc híján 1600 hízott sertést vásárolt fel 1981. második felében. A méhészek sem tétlenkedtek, összesen 652 mázsa arany­sárga mézet pergettek ki ősz­szel. A galambtenyésztők több mint 600 húsgalambot adtak el az ínyencek nagy örömére. j|c Érdekes lenni kiszámítani, nya közül mennyi származik gazdaságokból? A városunkat övező földek nem rendelkeznek valami ki­váló mezőgazdasági adottsá­gokkal, s az is igaz, hogy nem elsősorban állattenyész­téséről, vagy növénytermesz­téséről híres Miskolc. Ezt hogy vajon a sok zsák burgo- a város területén működő kis­tudva, sokan kicsit meglepőd­ve olvasnák azt a jelentést, amely a városunkban műkö­dő háztáji és kisegítő gazda­ságok múlt év második felé­ben elért eredményeit tag­lalja. Ügy látszik, amit a A második fél év gyümölcs­termesztési eredményeiből messze kiemelkedett a Ma­gyar Hűtőipari Vállalat mis­kolci gyárának eladott több mint 20 tonna piros-, s 13 tonna feketeribizli. A Zöl­dért Vállalat összesen 508 ton­na burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel a miskolci kisterr “löktől. Ezen felül 39 tonnát tett ki az a mennyiség, amit a /kiskeres­kedelmi bolthálózatban vet­tek át, kis tételekben. A jó eredményekhez hoz­zájárul a városi tanácson szervezett díjtalan szakta­nácsadói szolgálat is: hatásá­ra fejlődtek a város ellátá­sában létfontosságú termesz­tési ágak, s nőtt az állattar­tás jövedelmezősége. A ter­melő és felvásárló szervek is jó munkát végeztek: ellátták megfelelő alapanyagokkal, ta­karmányféleségekkel a kis­gazdaságokat, s felvásárlási szerződéseiket is teljesítették. •) Ilyen forgalom mellett bizony nehéz udvariasnak maradni Borsodi bolti tapasztalatok \ f * • arosi tanácstagok beszámolói Ma tartja városi tanácsta­gi beszámolóját Horkay Bar- nabásné, Erdészeti Felügye­lőség, Árpád u., 17.30 órakor; Komlósy Tamásné, 12. sz. Ál­talános Iskola, Kun Béla út 27. sz., 18 órakor. Lukács Sándor előadói estje Ma este 7 órakor előadói est lesz az Egyetem étterem­ben. A pódiumon: Lukács Sándor színművész. r Újjávarázsolják Zárva a gyorstisztító Néhány napja bezárt a Szé­chenyi út 66. szám alatti gyorstisztító szalon. Az itt be­adott ruhákat most a 6-os sz. fióküzletben adják át. Mikor üzemel ismét a főutcai sza­lon? — kérdeztük Kiss Bélá- nétól, a Patyolat Vállalat fő­mérnökétől. — Várható, hogy február végén ismét megnyitjuk ezt a gyorstisztítót. Addig viszont — csaknem százezer forintos költséggel — felújítjuk az üzletet. Üjjáfestik, kicserélik a villamos- és vízvezetékhá­lózatot, és megszépítik a bel­ső dekorációt. Az egyik leg­fontosabb tennivaló, hogy a régi, elavult szeneskazán he­lyett gázfűtést alkalmazzunk a boltban. A tavaszi szezon­ban már egy teljesen újjá­varázsolt, Patyolat-szalon Vár­ja ügyfeleinket. Szondázzák a kereskedelmet Ha két próbálkozás közül az egyik sikertelen, akkor a találati arány ötvenszázalé­kos. Ha két próbavásárlás közül az egyik negatív, ak­kor már komoly csorba esett a fogyasztói érdekeken. Sok kísérlet sok tapasztalata ala­kíthat csak ki megnyugtató képet Tudták ezt a népi ellen­őrök is, amikor a kereske­delmi morál illusztrálására csak imponálóan nagy szá­mú vizsgálat tényeit általá­nosították, • MH TEHET A FŐNŐK? A miskolci, borsodi bolti tapasztalatokról általában el­mondható, hogy a korábbinál nagyobb számú vizsgálat a korábbinál kevesebb szabály­talanságot fedezett fel. A Miskolci Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalatnál például 1979-ben 55, 198C-ban 39, 1981-ben 37 dolgozót kellett fegyelmi úton felelősségre vonni a vásárlók megkárosí­tása miatt. Pedig a szondá­zások száma 3765-ről 4435-re emelkedett. A fogyasztó érdekének vé­delme tulajdonképpen mind­nyájunk számára védelem, önvédelem. A tisztesség mi­att i«, jobbra törekvő erköl­csi szándékaink okán is. Nem véletlenül állítja a ke­reskedelmi felügyelőség me­gyei vezetője, hogy a fo­gyasztók érdekében legtöbbet a boltvezetők tehetnek, ezért felelősségüket a bolton be­lüli munkáért, a rendért és a fegyelemért — beleértve a vásárlók érdekének védelmét is — növelni javasoljuk. Ez az észrevétel abból a vizsgálati anyagból való, amely a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság leg­utóbbi ülésén került teríték­re. • KÁVÉ ÉS FAGYIALT A minőséggel összefüggő vizsgálatok száma tavaly meghaladta a 800 ezret. A Színe és Mindent egy helyen kifogások aránya tíz száza­lékra rúg. Sok ez, vagy ke­vés? Aki töppedt kenyeret, avas vajat, vagy goromba szót ka­pott, azt aligha győzd meg a javuló statisztika. A közvé­lemény előtt a kereskedelem­ről aligha, lehet átlagokkal operálni, hiszen a személyes tapasztalat mélyebben rögző­dik, és sokkal inkább formál véleményt, mint bármilyen mutatós kimutatás. Mégis, megpróbáljuk álta­lánosítani az egyéni tapaszta­latra olykor-olykor rácáfoló tanulságokat. Talán nem meglepő, hogy legtöbb baj a fagylalttal, a kávéval és a tüzelővel van. A fagylaltban sok a víz, a duplában kevés a kávé, a szénben gyakori a meddő. Ez nejn jó, s ezen változtatni kell. A kifogáso­lási lista hosszú: gyakran bi­zonyult fogyasztásra alkal­matlannak a mini-vaj, néha a szavatossági időt megha­ladta az üzletben kínált mar­garin, a tej is gyanús lehet, mert a tasakra nyomott dá­tum olvashatatlan, s meg­esett, hogy a kilós kenyérre a kétkilogrammos vekni cím­kéjét ragasztották. Persze, az éber ellenőrök nemcsak az élelmiszerboltok­ban találtak hibát. Száz kö­zül 15 színes televízió minő­sége volt kifogásolható. A különböző technológiai és anyaghibák miatt a lábbelik fele, harmada nem felelt meg az előírásoknak. Változatla­nul sok a panasz a bútor­ra. A régit kinőtték Bővítik Leninváros rendelőintézetét (Tudósítónk jelenti) Az ÉSZAKTERV elkészí­tette az előzetes tervet a le- ninvárosi orvosi rendelőinté­zet bővítésére, melyet elfo­gadásra a napokban terjesz­tenek a szakemberek elé. Az új szocialista városban 1976 novemberében üzembe helye­zett 24 munkahelyes rende­lőintézet hivatott szolgálni a város és a környező közsé­gek egészségügyi ellátását. A létesítmény egy része — mint például a gyermekváró — az akkori gazdasági hely­zetnek megfelelően épült meg. A gyorsan emelkedő gyermeklétszám ma már szükségessé teszi az intéz­mény bővítését. A VI. öt­éves tervben új létesítmény készül el. Helyet kap benne az 5 gyermekorvosi körzet, 2 tanácsadó és az ezekhez szükséges váróterem, vala­mint egyéb kiszolgáló helyi­ségek s a lehetőségekhez mérten az olyan funkciójú egységek (tbc-gondozó), me­lyek javítják az egészség- ügyi alapellátást. Leninváros középfokú köz­pont. Az új építménnyel nö­velik a közintézmény-hálóza­tot, gazdagodik a város és javul vonzáskörzetének ellá tása. A bővítést igényli a já­rási és városi érdekű távla­ti egészségügyi koncepció. A fejlesztéssel egyetért a me­gyei egészségügyi szakigazga­tási szerv is. A jelenlegi or­vosi rendelőintézet szomszéd­ságában épülő létesítmény kivitelezésére a városi ta­nács az Idén 9 millió forin­tot fordít. Egyes nyugati lapok ked­velt fogása, hogy szabadon hagynak — általában az utolsó lap alján — egy te­nyérnyi helyet a legeslegfris­sebb hírek számára. A folt többnyire fehér marad és így még jobb, még hatáso­sabb, mert azt jelzi, hogy e lapban minden, de minden olvasható, ami történt égen, s földön. A teljesség látsza­tát keltik tehát — persze csak azokban, akik elhiszik — a ravasz zsurnaliszták. A „nálunk mindent meg­találhat, megvásárolhat” — jelszó mifelénk inkább csak a kereskedelem zászlaján lobog. „Minden szinten, szinte minden” — hangzik a nagy áruház ismert propa­gandamondata. Ez persze enyhe túlzás, mert ha betér az ember a bármily nagy áruházba is. tapasztalnia kell: a „szinte” — szócska rövid takaró, s nem fér alá mindaz, amit csak másutt, vagy seholsem talál meg. De nem akarom én el­verni a port a kereskedelem találékony, s a kínálatot hi­vatásuknál fogva mindig szé­pítő sekláxn szakemberein. Sokkal jobban bosszant, ha személyek kínálják magukat áruházmódra, azt hirdetik magukról — szóval, tettel, tartással —, hogy náluk min­den megtalálható a magas fokú szakmai kvalitásoktól a humánumig. Szellemük al­só szintjén a segítőkészség­gel vannak tele a polcok, aki föntebb megy, jóságban és becsületességben válogat­hat, legfelül pedig az isme­reteknek olyan tárházát ta­lálja, hogy beleszédül a vá­lasztékba. Kit ne csábítana a sok emeletes, két lábon járó gazdagság ? Legalább nézni, tapogatni, ízlelni szeretnénk mindazt, amivel — egy he­lyen — még sohasem talál­koztunk. Ha aztán betérünk az önmaga propagálásához kitűnően értő felebarátunk utcájába, s alaposan körül­nézünk a polcokon .. . Igen azt keli tapasztalnunk, hogy akad itt jócskán bóvli is. Az emberség például olyan szűkre van szabva, hogy a szerény méretű „vevőt” is fojtogatja, a segítő szándék szövete lyukacsos mint a rosta, a szakmai tudás fakk- jati pedig olyan holmik so­rakoznak, melyek már ta­valyelőtt sem keltek el a le­szállított árú vásáron. A legborzasztóbb az egész­ben, hogy míg az áruházból ajkbiggyesztve, sőt még egy fitymáló megjegyzést meg­eresztve is simán kisétálha­tunk — büntetés nélkül — a magával eltelt ember so­ha sem bocsátja meg, ha nem vagyunk vevők a por­tékájára. Elvárja, hogy ho- zsannázzuk leereszkedő jósá­gát, elképedjünk brilliáns okfejtésén, és térden állva fogadjuk — mint a mannát — szakmai kinyilatkoztatá­sait. Elég egy fintor, rosszul megválasztott szó, hogy ma­gára öltse azt a köntöst, mely egyetlen, igazán diva­tos holmija: a sértődöttséget. Ettől kezdve már valóban fö­lényben van, hiszen a duzzo- gás mindent eltakar. Alá senki sem pillanthat, hisz az érzékenység nálunk tabuként kezelendő, érinthetetlen. Senkinek sem ajánlom hogy vakmerőén, tiszteletle­nül közelítsen hozzá. Inkább tegyünk úgy, mintha elhin­nénk: „minden szinten, szin­te minden”. (békés) O DICSÉRET A PANASZKÖNYVBEN A vásárlói érdekek védel­me jogilag és intézményesen is biztosított. De — mint fentebb is utaltunk rá — a kereskedelemnek, a kereske­delmi dolgozónak is egyre inkább érdeke, hogy az írott és íratlan bolti szabályokat betartsa. Erre ösztönöz-a fo­kozódó verseny, a kínálat növekedése, s a forgalomtól egyre inkább függő bérezés. Van, ahol letörlik, becsoma­golják a tejeszacskót, más­hol már tej sincs zárás előtt egy órával az üzletben. Van, ahol köszönnek, van, ahol vissza sem köszönnek. Sok helyen valóban „kedves” a vendég, s olyasfajta familiá­ris kapcsolatok alakulnak ki, amelyek a kölcsönös tiszte­leten alapulnak. A miskolci élelmiszerüzle­tek panaszkönyvi bejegyzé­seinek egyharmada dicséret. A vásárlók könyvében (nem véletlenül keresztelték át) a jogos kifogások száma nem nőtt az utóbbi három évben. (buckó) T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom