Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 20. szám

Barfók-év u*án, Kodály*év előtt Muzsika Miskolcon Tavaly Bartók-év volt, az idcu ivodá.y zoitan születésé­nek luo. évfordulóját unuepei- jii.;; mindkét eseménysorozat alkalmas a számvetésre. Na- gyooó jómduiattal annak a mérlegnek az elkészítésére, amelyre a jó úgy szoigaiata ins­pirál; a zenekultúra nincs, nem lehet csupán évforduióknoz kötve. Más kérdés, nogy amit touozottan hangsúlyozunk, ar­ra lokozottan ugyeiunk, es na megallapttásaink igazak, annak eppen Bartók és Kodály örül­nének a legjohban. Miskolc zenésztársadalma nyilván örömmel vette tudo­másul a városi tanács végre­hajtó Bizottságának az elmúlt év májusában megfogalmazott megállapítását: a művészeti ágak közül a muzsika képvi­selői tudhatják a magukénak a legtöbb babért ebben a vá­rosban. Amikor dr. Bárczy Klárával, a városi tanács mű­velődési osztályának helyet­tes vezetőjével, és Bócz Sán­dorral, a művelődési osztály­nak a muzsikáért felelős fő­előadójával beszélgettem, is­mét adatok támasztották alá, hogy a zenészek nem elbiza- kodottak. KÜLFÖLDI SIKEREK Ennek a nagyvárosnak há­rom olyan énekkara van, amely dokumentálni tudja, hogy csak tavaly hány nem­zetközi sikert aratott. A Bar- tók-kórus Spanyolországból, az Egressy Béni Zeneiskola kórusa Várnából, a Zrínyi Gimnázium leánykara Jugo­szláviából hozta el nemzet­közi versenyek díjait. Sok esztendő próbálta ki, hogy bárhová mennek, megállják a helyüket. Világos, hogy a mérhető sikerre törekszenek, és ha a városi tanácsnak njncs annyi pénze, hogy mondjuk az említett zeneis­kola kórusának az idén ese­dékes belgiumi útját finanszí­rozza, akkor addig adnak hangversenyt, amíg ennek a költségeit nem tudják fedez­ni. Más kérdés, hogy szük­ség van-e az évenkénti kül­földi útra, de az fontos, hogy meg méress ünk. A ZENÉSZEKKEL SEMMI BAJ Fontos, hogy két nagy ze­neszerzőnk centenáriuma al­kalmából is kiderüljön, mire vagyunk képesek. Nyilván sokra, mert a Miskolci Szim­fonikus Zenekar több mint másfél évtizede emlegetett mostoha körülményei ellenére is egyike az Országos Filhar­mónia legtöbbet foglalkozta­tott vidéki együtteseinek. A Zeneakadémia miskolci tago­zatának, a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolá­nak, a zeneiskoláknak, a más Gyerekeknek, vasárnapra Az erdei kút című bábjá­tékot nézhetik meg a gyere­kek vasárnap délelőtt 10 órá­tól a Mese cukrászdában, dél­után 3-tól az Ifjúság étte­remben. járás-vezetői A TIT Borsod megyei Szer­vezete országjárás-vezetői tanfo­lyamot indít. A tanfolyamra je­lentkezni lehet személyesen, ja­nuár 28-án 13—17 és 29-én 8— 12 óráig. Jelentkezhetnek 18—40 év közöttiek, középiskolai vég­zettséggel. A tanfolyam önkölt­séges. Jelentkezési cím: Miskolc, Széchenyi út IS. oktatási intézményekben te­vékenykedő pedagógusoknak a jóvoltából zenészgyerekeink elismerten jól képzettek. A muzsikusok, mert hivatástu­datból is ez a dolguk, min­dent megtesznek azért, hogy a koncert színvonal legyen, az ifjúsági előadások próbál­ják közel hozni a zene vilá­gát az éneket is alig tanuló diák tömegekhez. AZ ÜNNEPRE HÉTKÖZNAP KELL KÉSZÜLNI A Bartók-évben sok ren­dezvény volt ebben a város­ban is, a Kodály-évben is sok lesz. Erősítik a megszokottat, a filharmóniai koncertek, a zeneiskolák és felnőtt muzsi­kusok kétségtelenül nagyon színvonalas produkcióit, az évad közbeni hangversenyek és a diósgyőri vár nyári ze­nei rendezvényeinek jelentő­ségét, a folytatást kívánó nyá­ri zenés színház iránti érdek­lődést. Akire tartozik, az nyilván tudja, hogy mi a pi­ros betűs ünnep, és hogy er­re hétköznap kell készülni. Nagy eseményekben ebben a városban az idén sem lesz hi­ány, és már arra is gondol­nak, hogy a miskolci iskolák körében szervezett kórusver­senyekkel, most létesítendő vándorserleggel szítsák a meglevő, vagy szunnyadó am­bíciókat A siker utáni vágy, és a si­ker bizonyítéka, a testületi anyagokban, szép tárgyakban megfogalmazódó elismerés so­kat jelent; igazuk van, akik ezt a formát választják. En­nél már csak az lesz őrven- detesebb, ha példáuL a ván­dorserleg elnyerésére fel- gyűrkőző oktatási intézmé­nyek minden gyerek esetében utánajárnak: ismeri-e a C- dúr skálát? Ez az a többlet, amit a Bartók-, a Kodály- centenárium hozhat, ami’’biz­tosíték rá, hogy a koncertter­mek jövőre is, azután is meg­telnek. Erre a „felmérésre” áll Miskolcon is előttünk ez az esztendő. M— Kollegina (-jelölt) a Lomonoszovról Kedves vendége volt teg­nap szerkesztőségünknek: Tatjána Pinyiná, aki Moszkvában, a Lomonoszov egyetemen, az újságíró sza­kon tanul. Szakdolgozatát a magyar újságírásról, ezen be­lül a déli és esti megjelené­sű lapokról írja. Ezért volt kifogyhatatlan a kérdések­ben — szép erény egy újság írójelölttől —, amikor nálunk járt és munkánk iránt érdek­lődött ... Derkovits-osztöndíj A Derkovits Gyula-ösztön­díj elnyerésére pályázatot hirdetett a Művelődési Mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége. A három­éves ösztöndíjjal a már ön­álló művészeti tevékenységet folytató fiatal alkotókat kí­vánják támogatni, segítve a rendszeres, tervszerű mun­kán alapuló művészi fejlő­désüket. Olyan pályázók je­lentkezését várják, akik az ösztöndíj időtartamára a szo­cialista tartalmú és igényű Farsangi Meg nem erősí­tett hírek szerint a következő far­sangi bálokra szá­míthatunk febru­árban, városunk­ban. RONGYRÁZÖK BÁLJA. A Puccparádé Divatház és az Aranytallér étte­rem közös rendez­vénye. Megjelenés kizárólag a Pucc­parádé rongyai­ban, a ruhavá­sárlást igazoló blokk egyben be­lépőjegyül is szol­gál — a ruhatár­ba, A bálterembe újabb fél rongy (magyarul 500 fo­rint) legombolása ellenében juthat­nak be a rázni kívánók. Éjfélkor tombola, a főnye­remény egy lurex porrongy, melyet a későbbiekben is rázhat tulajdono­sa. ALBÉRLŐK BÁLJA. Kezdete este 6 órakor, vége 7- kor, nehogy a ké­sői hazatéréssel az albérlő magára haragítsa főbér­lőjét. Megjelenés a főbérlő és a házfelügyelő pe­csétes engedélyé­nek felmutatásá­val. A rendezvény színhelye — az ol­csóság és a hely­igény figyelembe­vételével — a Ma­jális-park. Tom­bola nincs, melyen tíz darab másfél szobás tanácsi la­kást nem sorsol ki a sorsolási bizott­ság. MAGÁNYOSOK BÁLJA. Egynél több ér­deklődő esetén a bált értelemsze­rűen nem rende­zik meg, mert így megszűnne magá­nyos jellege. SZNOBOK BÁLJA. A részvétel egyetlen feltétele, hogy minden há­lózó vigyen magá­val fejenként két darab fővárosi hí­rességet (színészt, tévériportert — a Riporter kereste­tik versenyzői nem jöhetnek szóba —, genetikust, rock­zenészt, magyar- nóta-énekest). Éj­félkor a híressé­geket kisorsoljak. TÉVÉNÉZŐK BÁLJA. A bálterem fa­lát tévékészülé­kekkel tapétázza ki a rendezőség. A 12 tévékamera a bálozókat mutatja majd a képer­nyőkön, így meg­oldható, hogy rö- videbb-hosszabb időre mindenki­nek tetsszen a műsor. KISVÁLLAL­KOZÓK BÁLJA. A bál rendezé­si jogáért még fo­lyik a versenytár­gyalás több bér­vendéglős között. Megjelenés utcai ruhában, kerülve a feltűnést, hogy a jólét látszatának még csak a hal­vány árnyéka se vetődjék a részt­vevőkre. Zene helyett a kisvál­lalkozók egyesí­tett kórusa sirán­kozik hajnalig. Sz.— művészet előbbrehaladását szolgáló alkotói feladat elvég­zését tűzik célul. Kaszkadőrök a Diófában A filmekben nemcsak sztá­rok szerepelnek. Munkájuk elképzelhetetlen a kaszkadő­rök nélkül. Hogyan dolgoz­nak, milyen trükköket is­mernek? Ebből ad ízelítőt holnap délután 3 órakor a Randori-csoport a Diófa étte­remben. A bemutatót a gye­rekeknek szánják, de élvezni fogják az apukák is. A Tokaj-kabaré Pesten Az Országos Rendező Iroda közli, hogy az irodalmi presz- szók első országos találkozó­ján a január 25-i, hétfői prog­ram kezdési időpontja meg­változott. A miskolci Tokaj- kabaré 19 órai kezdettel mu­tatja be Kacag az acélváros című műsorát a budapesti Korona-pódiumon. Fórum a miskolci rádióban Fems erőink éieiől A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója február 1-én, hétfőn, Fórum-műsort sugá­roz. Ez alkalommal a Magyar Néphadsereg képviselői lesz­nek a műsor vendégei, ők vá­laszolnak a fegyveres erők életével összefüggő kérdések­re. Az ötvenperces elő adás­ban hallgatóink kérdezhetnek a honvédelmi törvény alkal­mazásáról, továbbá érdeklőd­hetnek a sorkatonai szolgálat­ról, a katonai pályaválasztás­ról, a honvédségnél történő továbbtanulásról, a honvédel­mi előképzésről, valamint azokról a művelődési és spor­tolási lehetőségekről, amelye­ket a honvédség kötelékében biztosíthatnak az illetékesek. Ugyancsak kérdezhetnek a to- vábbszolgálat sokirányú té­makörében. A műsorral összefüggő kér­déseket a korábbi szokások :i nak megfelelően, levélben, január 29-ig várjuk címünk­re (Magyar Rádió körzeti stúdiója, Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út 15. 3527). A bo­rítékra kérjük ráírni: „Fó­rum jeligére”. Az adásunk időpontjában, tehát február 1-én, 17 óra 5 perctől tele­fon úgyeletet tartunk Miskol­con, a 35-510-es, Egerben a 12-946-os számon. így a tele­fonon feltett kérdésekre is válaszolnak a néphadsereg képviselői, azokra a kérdések­re pedig, amelyekre a műsor­ban nem marad idő, az Észak- Magyarország és a Déli Hír­lap hasábjain adnak választ Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió Miskolci-körzeti Stúdiója Almomban sem gondoltam, hogy Ljubimov engem választ Bicska Maxi: Újlaki Dénes Majdnem másfél évtizedes vi­déki színilázi munka után, ami­kor Shakespeare-tragédiák és -drámák, operettek és zenés vígjátékok részese, sőt hőse volt, a Nemzeti Színházhoz szerződött Újlaki Dénes. Nem a színlap alján kezdte. Az első pesti évad első bemutatójának főszereplője lett: Bicska Maxi Bertolt Brecht Háromgarasos operájában. Méghozzá a moszk­vai Taganka Színház világhírű rendezőjének, Jurij Petrovics Ljubimovnak rendezésében. A bemutató megvolt s a Nemzeti játékrendjéhez iga­zodva új élménnyel is talál­kozott: három szabad nappal, amikor nem játszott, nem próbált. — Nyolc éve nem voltam szabadságon. Minden nyaram be volt táblázva filmezéssel, a gyártásvezetők rendelkez­tek a szabad időmmel, ők egyeztették a színházzal, mi­kor érek rá, mikor nem pró­bálok, mikor van szabad es­tém. Aztán már leszoktam róla. Az utolsó évadban Miskolcon 247 előadásom volt. Ha levonjuk a nyári szüne­tet, akkor kiderül, majdnem mindennap színpadon vol­tam, olykor kétszer is. — Nem válogat a szerepek­ben? A gyártásvezetőkre, pon­tosabban a rendezőkre bízza, kiválasztják-e? — Ügy gondolom, a rende­zők maximalisták. S ha en­gem választottak, s van rá időm, vállalom. — Így történt Bicska szerepével is? Maxi — Valahogy így. Álmom­ban sem mertem gondolni, hogy Ljubimov engem vá­laszt. Az is igaz, hogy egy­szer már számolt velem, lá­tott Szolnokon, de mire vendégrendezásére sor került, már nem voltam a színház­nál. + Újlaki Dénes mint Bicska Maxi, Udvaros Dorottyával — Sokat hallottunk már Lju- bimovról, rendezői módszeréről, tévéműsor is készült a Három­garasos opera próbáiról. Ho­gyan látja őt? — Kisugárzása van és vég­telenül érzékeny is arra, amit a színész gondol, kitalál vagy kipróbál. Nemzetközi produk­ció volt, ő oroszul érintke­zett tolmács útján velünk, s a német koreográfusokkal. Mégis ki tudta szűrni a fon­tosat. A fecsegést, a semmit­mondó magyarázkodást el­engedte a füle mellett, de amikor észrevette, hogy a színész, akár dadogva, kapis- gál valamit, azonnal odafi­gyelt, s szinte ő bontotta ki a színész gondolatát, ő vitte tovább, toldotta meg az öt­letét. Mert színész volt, és ízig-vérig színházi ember ma­radt, nagy komédiás, a szó legjobb értelmében, aki nagy élvezettel játszott elő nekünk. Ugyanakkor az eredményt azonnal és maximálisan ki akarta hozni belőlünk. — Bicska Maxi kissé másképp él a magyar színházlátogatók és a kritikusok fejében. A glaszé- kesztyüs, úri gyilkos, akiről észre sem lehet venni, hogy gazember. — Ljubimov másképp kép­zelte: a glaszékesztyűs öltö­zék alól kilóg a lóláb! Maj­molja az eleganciát, közben trampli, lúdtalpas, „nehéz fiú”. És én ezt játszom. Ha a kritika nem is, úgy érzem, a közönség elfogadott. És a „nagy öregek” jöttek, gratu­láltak. A színház tele van, pedig kemény dolgokat hall a közönség. Ljubimov szán­déka szerint az erkölcsi ér­tékek elértéktelenedése ellen játszunk minden szavunkkal, mozdulatunkkal. T. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom