Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-21 / 297. szám

mámt'tmz jfc Vontatóhajó a Bodrogon Visen olcsóbb lehetne... (Sólymos Jelv.) Mire jó a hajó? Az igazságosabb változat mellett döntöttek Lakásárak 1982-ben A holland Matthias Quad von Kinkelbach író és geog­ráfus a XVI. század végén járt a Kárpátok völgyében, s 1602-ben megjelent könyvé­ben írja, hogy „nincs még egy ország, amelynek oly sok, nagy és hajózásra alkalmas folyója lenne, mint Magyar- országnak”. A latinul író világutazó itt elsősorban a Tiszára és a Dunára gondolt... Sok víz lefolyt azóta a két folyón, ám a belvízi szállítás ügye újra és újra az érdeklődés homlokterébe kerül. Lassan, de sokat A Borsod megyei szállítási bizottság a múlt heti ülésén tűzte napirendre a témát. A szakértőket két dolog vezé­relte. Egyrészt a folyók ki­használtsága messze alatta marad a lehetőségeknek, másrészt a takarékossági tö­rekvések előnyben részesítik a közúti, vasúti szállításnál olcsóbbnak tűnő vízi árumoz­gatást. A. feltételes mód használa­ta indokolt. Az ugyanis két­ségtelen, hogy önmagában a vízi fuvar minden másnál kedvezőbb költségű. (Itt azt veszik figyelembe, hogy egy tonna áru mozgatása meny­nyibe kerül. S ezen az ada­ton — a gyorsan romló áruk­tól eltekintve — az sem ront, hogy a sebesség viszonylag kicsi.) Ám arról nem szabad megfeledkezni, hogy a hazai vízrendszer hajózhatóvá té­tele sokba kerül. Sokkal töb­be, mint amennyi pillanat­nyilag rendelkezésre áll. s a befektetés csak hosszú távon térül meg. A Sajón is Korán temettük a folyami szállítást, csakúgy, mint a szenet, a keskeny nyomtávú vasutat, a villamost vagy a családi házat. Az energiaárak robbanása átértékelte ä szál­lítási tarifákat, s átértékelte a szállítási módokat is. A japánok például vitorlás­hajóval kísérleteznek. Ná­lunk egyelőre csak érvek vannak. A vízi út beruházási igénye alatta marad a vas­úiénak és a közúténak, a hajózás egy egységnyi vonó­erővel nyolcszor annyi árut továbbíthat, mint a vasút, s harmincszor annyit, mint a közúti szállítás. A hajó pozíciója még ked­vezőbb, ha a minőségi mu­tatókat (áru-tonnakilométer) hasonlítjuk össze. A hazai vízi fuvarozás mintegy 13 százalékkal részesedik az áruszállítási teljesítményből. Nagy mennyiségről, nyomós érvekről van szó. De ez még mind kevés. Száz év óta nem jelent meg oftyan miskolci krónika, amely ne villantaná föl a nagy ábrándot, a Sajó-csator­nát. Bölcs eleink szerették volna hajózhatóvá tenni a Sajót, a letisztult elképzelé­sek szerint úgy, hogy új medret ásnak a folyónak. Miskolci kikötő Az előzmények és a rész­letek ismertetése nélkül az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőjének e té­mában publikált írására hi­vatkozunk. Az érvek, a Sajó- csatorna mellett az idő mú­lásával megizmosodtak. Az alföldi mezőgazdasági me­gyékbe uszályon lehetne fu­varozni a borsodi vegyipari üzemek műtrágyáját. Vonat­kozik ez a zúzott kőre és a fára is. Óvatos becslések sze­rint a csatorna léte — első lépcsőben i— évi 4—5 millió tonna áru elszállítását ga­rantálná; a jelenlegi tizenöt­szörösét. De a hajózás szem­pontjából perspektívát kínál­hatnak a roppant anyagigé­nyes diósgyőri nagyüzemek A szállítási bizottság ülé­sén elhangzott mértéktartó megjegyzések nem ígértek frontáttörést. Nem garantál­ták azt, hogy — mint a régi tervek remélték — a Gömöri pályaudvarnál hajókikötő lesz. Az óvatos optimizmus így fogalmazódott meg: bí­zunk abban, hogy anyagunk a szállítási szakemberek fi­gyelmét átirányítja a vízi szállítás lehetőségeire, s ez további lépést jelent az egész­séges munkamegosztás kiala­kításában ... A Tisza egyébként 300 na­pon át hajózható. Tiszalök és Kisköre után a megvalósulás reményével kecsegtet a csongrádi vízlépcső megépü­lése is. Ebben az évtizedben avatják a Duna—Majna— Rajna-csatornát, ily módon — hivatkozva egy Miskolcon keltezett dokumentumra — Észak-Magyarország közvet­lenül kapcsolódhat az orszá­gos. s a tengeri hajókra való átrakással, a tengeri vízi szállítás rendszerébe. BRACKÖ ISTVÁN A közelmúltban több la­kásgazdálkodásunk korszerű­sítéséi szolgáló rendelet szü­letett. Intézkedtek a tanácsi értékesitésű lakások árának megállapításáról, mivel eddig az árban nem tükröződött az építési költség. A tanácsi ér­tékesítése lakások árával elő­ször augusztusban foglalko­zott városunk végrehajtó bi­zottsága, s a napokban fo­gadták el a jövő évre szóló kalkulációs rendet. A lakásárak alapja — a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelveknek megfe­lelően — a nettó építési költ­ség. Ez nem más, mint a la­kások, s a közvetlen üzemel­tetést szolgáló létesítmények — lépcsőház, felvonó stb. — teljes kivitelezési összege. Természetesen a város kü­lönböző területein más és más körülmények között épí­tenek, van ahol sík a terep, s akadnak városrészeink, amelyeknél kénytelenek tete­mesebb költséggel, dombra építeni. Mégsem lenne igaz­ságos, ha a dombra költözők ugyanazért a lakásért jóval többet fizetnének; ezért az azonos komfortfokozatú, nagyságú és felszereltségű lakásoknál évenként azonos árat állapítanak meg. Meghatározó a lakás alap­területe: az egy négyzetmé­terre jutó nettó építési költ­ség. A kisebb lakások fajla­gos költsége nagyobb, min­den négyzetméterüket drá­gábban lehet megépíteni, mint a nagyobbakét. Nem­NaoMulo Ősidők óta ezen a napon, december hu­szonegyedikén ünnepli az ember a téli nap­fordulót. A nap szüle­tésének ünnepéről már az időszámításunk előt­ti XVII. századból is vannak emlékek: a hosszabbodó nappalok és rövidülő éjszakák a Napisten imádatával fonódtak össze a hit regéiben, a fény győ­zelmét hirdetve a sö­tétség felett. Manapság inkább csak a tavasz közeledtének legelső jelét látjuk benne. Ré­gebben szokás volt, hogy ilyenkor fagyön­gyöt, vagy cserépben hajtott zö'i ágat vittek a lakásokba. Holnap nyílik Kiállítás a béke-maratott 50 évéről Immár 50 éve, hogy meg­rendezik Kassán a nemzetkö­zi béke-maratont. A jubile­um alkalmából a Rónai Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pont kiállítást rendez. Hol­nap délután 3 órakor nyitják meg a kiállítást, ünnepi be­szédet mond Viliam Sulc, a kelet-szlovákiai múzeum igaz­gatója. A továbbiakban de­cember 22-től 31-ig naponta 10-től 18 óráig tekinthefik meg az érdeklődők a kiállí­tást tMelecf, m KétitítZ -xcjínJko' Ha dombon van a ház ♦ ♦ Tárolók, szárílók ♦ ♦ Komlort és technológia csak az alapterületre, hanem a szintbeli elhelyezkedésre is gondoltak a pénzügyi szakem­berek, hiszen nem azonos ér­tékű egy második emeleti, és egy ötödik emeleti lakás. A lakóépületben a lakáso­kon kívül, többnyire akadnak más helyiségek is, gépkocsi­tárolók. raktárak, szárítóhe­lyiségek. Ha ezek a lakásszö­vetkezet közös tulajdonába kerülnek, akkor költségeikkel nem növelik a lakások árát. Ilyen esetben a szóban forgó helyiségeket külön értékesí­tik. Nemcsak az új, hanem a régi, azaz újraértékesítésre visszavett lakások eladási árát is hasonlóan állapítják meg. Természetesen itt dif­ferenciálnak az építésnél al­kalmazott technológia — tég­la, középblokk, vagy alagút- zsalu — szerint, valamint számolnak a fenntartási és fűtési költségekkel, s a kom­fortfokozattal. A jövő évben érvényes el­adási árak megállapításánál két változat között választha­tott a végrehajtó bizottság. Az első változatban figyelem­be vették, hogy az energiata­karékos megoldással az Avas­délen épülő tanácsi értékesí- tésű lakások költsége maga­sabb. A második változatban az energiatakarékos megol­dások többletköltségeit ará­nyosan szétosztották az ösz- szes, jövő évben felépülő ta­nácsi értékesitésű lakás kö­zött. A végrehajtó bizottság az igazságosabb változat mellett döntött, elfogadva azt, hogy mindenki osztozzon a pluszköltségeken. Ellenkező esetben előfordulhatna, hogy a kisebb alapterületű, a vá­rosközponttól jóval távolabb felépült avas-déli lakás drá­gább lenne a nagyobb mé­retű belvárosinál. (k—ó) Hoov ne romoljon meg a disznótoros Szív küldi szívnek... jfc Újdonságok karácsonyra (Mezó István karikatúrája) Sokszor vitatkozunk azon, hogy a Magyar Posta szol­gáltatásai milyen színvonalon állnak, s vajon az ügyfél megkapja-e mindig, ami a pénzéért jár? Ilyenkor, ün­nepek előtt többnyire félre­tesszük az ellentéteket, min­denkinek az a legfőbb kí­vánsága, hogy az ajándékcso­mag időre odaérjen szerettei­hez. Hogy ez valóban így le­hessen, ahhoz érdemes meg­szívlelni a postaforgalmi szakemberek jó tanácsait. Nagyon sokan küldenek az év vége felé élelmiszert. Úgy készítsük el a csomagolást, hogy számoljunk a súllyal, a csomag tartalmával, s azzal is, hogy milyen messzire küldjük. Nem árt arra sem gondolnunk, hogy a téli idő­járásban a csomagok is több viszontagságnak vannak ki­téve: lehetőleg ne címezzünk könnyen szakadó papírra filctollal, s legyen belül min­dig címmásolat is. Hogy ne romoljon meg a finom disz­nósajt s más csemege, soron- kívüli kézbesítést is lehet kérni, megfelelő díjazás elle­nében. Ilyenkor azokon a helyeken, ahol házhoz szállí­tás van, a lehető leghama­rabb kiviszik a csomagot, ahol ez nincs — községekben például — az 5 kilónál ne­hezebb csomagoknak csak a szállítólevelét viszik házhoz. Ebben az esetben az ügyfél­nek kell elgyalogolni a pos­tára a disznótoros kóstoló­ért __ Sokan küldenek könyvet, folyóiratot ajándékba, főleg külföldre. .Ezeket kedvezmé­nyes díjszabással lehet pos­tára adni, ha az előírásnak: megfelelően csomagolunk. Ezt úgy érjük el, ha a külde­mény tartalma könnyen meg­állapítható: azaz nyitott bo­rítékba, tokba helyezzük az újságokat, s átlátszó mű­anyagba is lehet csomagolni. , Nem árt, ha a súlyra is gon­dolunk! Érvényes a kedvez­ményes díjszabás, ha a kül­földre küldött könyvcsomag súlya nem több, mint 5 kg, a hírlapé pedig 2 kg. Apróbb ajándékokat, figyel­mességeket „kiscsomagban” érdemes külföldre küldeni. Ennék súlya legfeljebb egy kilogramm lehet, Ki van za I Régebben gyakorta előfordult, hogy valaki tévedésből egy emelettel lejjebb vagy feljebb próbálta lakása ajtaját ki­nyitni. Néhány alkalommal a kulcspróba sikeresnek bizo­nyult, és csak akkor lepődött meg az illető, amikor egy számára teljesen idegen lakásba nyitott be. Megtörtént ugyanis, hogy egy-egy tízemeletes épületben legalább 20—30 lakás zárja egyforma kulcsra csukódott. Mennyire biztonságosak a házgyári lakások zárjai ma­napság? Mint a BÁÉV illetékesei elmondották, az ÉPFA áltál szállított ajtókba a legbiztonságosabb cilinderzár-szer- kezeteket szerelik be. Mostanában 1200 variációjú zárral rendelkeznek, s ezeket lehetőség szerint úgy osztják el, hogy egy-egy épülettömbön belül még véletlenül se akadjon két hasonló kulcs. A zárszerelés bizalmi munka. Utána azonnal átadják a nyitó szerszámokat a „kulcsos embernek”, aki a lakás átadásáig szigorúan őrzi azokat. Az új lakók többsége azonban kevesli az egyetlen cilinder­zár nyitotta biztonságot. Beköltözés után megpróbálják az eredeti zárat egy másik, újabb szerkezettel kiegészíteni. Hely bőven v^n erre a lakások ajtajain, mivel a kilincseket mind­össze egy méter magasan rakják fel. Ám az ajtók pozdorja- falaba aligha lehet bármilyen bevésés zárat felszerelni, a papirbordázat nem tartja meg. Itt csak az ajtóra rászege­zett belső zár jelenthet fokozottabb biztonságot. A szakem­berek szerint megérné a többletköltséget, ha ezeknek a ház­gyári lakásajtóknak a kilincs fölötti bordázatát végig erő­sebb anyagból állítanák össze. Akkor ugyanis könnyebben .ehetne kiegészítő zárat rászerelni, s ráadásul zárjavításnál vagy ajtófeltörés után egyszerűbb lenne a régi cilindereket pótolni. (szántó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom