Déli Hírlap, 1981. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

1981-12-21 / 297. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pt. 39. — Tel.: 18-325 Áll az óra Álljon ki az igazáért... Lapunk december 10-i számában cikket közöltünk „Elát­kozott kastély” címmel. Bak Ferencné (?), Dorottya u. 1. szám alatti lakos levelében arról panaszkodott, hogy a mis­kolci csillagvizsgáló épületének felső lakásaiban, általában az 5. emelettől felfelé, este nem megfelelő a fűtés, s csak a késő esti órákban van meleg víz. A kézzel írt, postán ér­kezett levelet azért közöltük, mert ilyesmi a város más részeiben is gyakran fordul elő. A cikknek nem várt hatása lett. Az első észrevétel ter­jedelmes levél formájában érkezett Bertók Bélánétól, a to­ronyház házlelügyelőjétől. Idézünk a levélből: „A cikkben foglaltak nem mind fedik a valóságot. 1979. július 9-e óta vagyok itt házfelügyelő, s ilyen nevezetű, azaz Bak Ferencné nem lakik és nem is lakott itt. A húsz évvel ezelőtti bérlőket is megkérdeztem, ám azok sem em­lékeznek ilyen nevű bérlőre Ha megmérik a hőfokot, kiderül, hogy a felső szinteken is, talán a megengedett 20 foknál is többet mutatna a hőmérő. Központi fűtésünk van, ami azt jelenti, hogy reggel 5 érától este 7 óráig van fűtés. Lehet, hogy buta vagyok hozzá, de este fél 8-kor nem fagyhatunk ki a lakásokból...” Másnap levelet kaptunk régi ismerősünktől, Kun Páltól is, aki ugyancsak ebben a házban lakik, a 3. emeleten. Ö Is arról ír, hogy nagyon jól érzi magát az „elvarázsolt kas­télyban”. „Víz is folyik a csapokból — írja —, igaz, olykor csak módjával.” Ázt gyanítjuk mégis, hogy valamelyik ott lakó írta a pa­naszos levelet. Bertók Béláné ugyanis egy sort sem ír ar­ról, hogy milyen a vízellátás a toronyházban, csak a hő­mérsékletet említi, „Bak Ferencné” panaszos levele túl­nyomó részében viszont a vízhiányt. S hogy ez nem lehet mesebeszéd, azt még a 3. emeleten lakó Kun Pál is meg­erősíti, hiszen azt mondja: „olykor csak csöpög a csap”. Mi lehet ilyenkor a 15. emeleten?... Lehetségesnek tartjuk tehát, hogy az 5. emelettől felfelé olykor nincs víz, s talán az sem számít hazugságnak, hogy este fél 8 után már nem fűtenek Hiszen ezt Bertók Béláné is megerősíti. Egyet nem értünk: miért bújik a hamis név védelmébe, akinek lényegében jogos panasza van? Milyen retorziótól tart? Segíteni annak tudunk igazán, aki ki is áll igazáért. Ny. L Túl sok a késés December 16-án 17 óra előtt a Tiszai pályaudvar hangos­bemondója közölte, hogy a Bp. Keleti pályaudvarról 16.58 órakor érkező személyvonat — amely tovább indul 17.10 órakor Nyíregyháza állomás­ra — műszaki okokból előre­láthatóan 60 percet késik. A 60 perchez közeledve az uta­sok a peronra húzódtak, vár­va a vonatot. A MÁV részéről további tá­jékoztatás a szóban forgó vo­nat késését illetően nem hang­zott el. Ebből következett, hogy gyerekek, felnőttek vár­tak dideregve a vonatra, nem húzódtak enyhébb helyekre, gondolván: azért nem adnak újabb tájékoztatási, mert bár­melyik percben befuthat a vonat. Végül is a bejelentett 60 percen túl még további 50 percet kellett a vonatra várni. Közben elindították a Sá­toraljaújhely állomásig közle­kedő vonatot, amely Szeren­csig csak Hernádnémeti-Bőcs állomáson állt meg. . Nem esett volna nagy csorba a MÁV illetékeseinek becsü­letén, ha a Sátoraljaújhelyig közlekedő vonatot Szerencs állomásig minden állomáson megállítják és a több száz utas legalább 100—110 perc­cel hamarabb hazatér. Ha már a késő vonat helyett mentesítő vonatot nem indí­tottak, legalább az újhelyi vo­nat megállítását el kell volna dönteni az arra jogosultak­nak. Sokak előtt érthetetlen, hogy Szikszó állomásig na­ponta indul — kevesebb utas számára — mentesítő vonat, s Szerencs állomásig még rendkívüli esetben sem lehet szó erről, bár jóval többen utaznak az utóbbi irányba. A Szerencsig utazóknak télen- nyáron várni kell — a csak­nem mindennap késve érkező vonatra: Kérdezzük: nem Sze­rencsig lenne-e indokolt na­ponta mentesítő vonatot köz­lekedtetni ? Tóth Bertalan Taktaszada, Kossuth u. 92. Kapható-e lengéscsillapító „szólóban"? A szerkesztőségben keresett fel bennünket Gazda Frigyes, mezőnyárádi olvasónk. Elmon­dotta: az AUTOKER üzletében lengéscsillapítót akart vásárol­ni. Egyre lett volna szüksége, ára csak párban kaphatott vol­na. Mivel nem volt nála annyi pénz (egy teleszkóp ára 330 fo­rint), dolgavégezetlenül távo­zott. Azt kérdezi: szabálysze­rű-e, hogy a bolt csak két da­rab lengéscsillapítót ad, ami­kor neki egyre van szüksége? Kérdésével először a KPM Autófelügyeletéhez fordul­tunk; azt tudokolva. előírás-e, hogy a lengéscsillapítókat párban cseréljék? — Nem — hangzott a vá­lasz —, noha célszerű. Meg­történhet valóban, hogy csak egy hátsó vagy egy első te­leszkóp válik használhatat­lanná. Ám ezt mindenképpen méréssel (az AFIT-nál van erre lehetőség) kell bizonyí­tani. Ha ugyanis csak egy teleszkópot cserélnek, elő­fordulhat, hogy nem egyfor­mán kopik, nem egyformán dolgozik a másikkal. Éppen ezért inkább a páros csere szokásos, mégha drágább is. Ha azonban csak egyet cse­rélnek, annak mindenképpen olyannak kell lennie, mint a kocsiban maradt régi típusú! Érdeklődtünk az AUTÓKER Szondi utcai fiókjában is, ahol olvasónk vásárolni sze­retett volna. — Abban az esetben, ha bőven áll rendelkezésünkre lengéscsillapító, kiadunk egy darabot is — mondták. — Ám ha csak mondjuk egy­két pár van bizonyos típus­ból raktáron, már csak pár­ban adjuk el, mert ellenkező esetben mások károsodnának. A legtöbben ugyanis párban veszik a lengéscsillapítókat. Nem feledkeztek meg a regi do'gozőkról Bensőséges ünnepségen köszöntötte nyugdíjasait a Miskolci ingatlankezelő Vállalat az erenyői válla­lati telephelyen. A meg­hívottak többsége nem kis meghatódoítsággal nézett körül az egyre bővülő, szépülő telephelyen, hi­szen néhány évvel ezelőtt ők maguk is sokat tettek társadalmi munkában azért, hogy a MIK 1978. május 1-én birtokálba ve­hesse új otthonát. Jólesett a Miskolci Nem­zeti Színház művészeinek műsora, s azok a meleg szavak is, amelyeket Kiss József, a vállalat gazdasá­gi. párt- és szakszervezeti vezetői és a még aktív dolgozók nevében tolmá­csolt. Jó dolog tudni, hogy a MIK nem feledkezik meg egykori dolgozóiról, s adott esetben még ma is számit munkájukra, segít­ségükre. Ha a nyugdíjaso­kat hívják — azok ma is szívesen állnak a vállalat rendelkezésére. A nyugdíjastalálkozón Szilágyi Imre főkönyvelő a vállalat nevében taka­rékbetétkönyveket adott át az egykori MIK-dolgo- zóknak. Ezekben válto­zó összeg szerepelt, attól függően, kinek mennyi a nyugdíja, hiszen az ala­csonyabb nyugdíjúaknak nagyobb segítségre van szükségük. Nem is a pénz számított, hanem sokkal inkább — s ez derült ki a baráti beszélgetésen is — a gesztus. Jövőre, hallottuk a talál­kozón, olyan találkozót szervez a MIK, amelyen az összes nyugdíjas ott lesz. A mostani találkozó em­lékét magukkal víve, szí­vesen jövünk el arra is. V. S. ^ Miskolc egyik műemlékbüszkesége az ország első kő- színháza. Legjelentősebb kulturális intézményünk tetejét ez a mindenki által ismert torony és az órák teszik jellegze­tessé. Sajnos, 02 órák már régen nem mutatják az időt. Bizonyára nem annyi időbe kerülne megjavíttatásuk, mint a Széchenyi úti óráké ... L. J. Miskolc Vajon miért nincs alkatrész a gáztűzhelyhez? Alig fél évvel ezelőtt vá­sároltunk egy gázpalackról üzemeltethető „Kárpát 5” tí­pusú gáztűzhelyt. Sajnos, nem sokáig örülhettünk az egyéb­ként formatervezett, szép ké­szüléknek, mert a sütője fel­mondta a szolgálatot. A hi­bát bejelentettük a Kandó utcai szervizben, de ők azt közölték, hogy nincs hozzá alkatrész, előbb be kell azt szerezniük, s csak utána jö­het a javítás. Azóta hetek teltek el, ám alkatrész még mindig nincs. Gondolom, nem egyedül vagyok azzal a véleményemmel, hogy az üz­letekben csak olyan tartós fogyasztási cikkeket kellene forgalomba hozni, amelyek­hez alkatrészt is szállítanak a gyártók, még akkor is, ha netán importcikkről van szó. Vagy ha ilyen hosszú ideig nincs alkatrész, miért nem cserélik ki a készüléket egy jóra?... Béres Lászlóné Miskolc, Világ u. 14. Menyhárt Ferencné (Miskolc, Oszip I. u. 21.): Amint arról korábban értesítet­tük, panaszát továbbítottuk az OTP megyei igazgatóságához. Sajnos, rosszul tettük, mert — amint az a kapott válaszból ki­derül — nem rájuk, hanem az Állami Biztosítóra tartozik az ügy. Most ide küldjük levelét, s reméljük, hamarosan választ kap. Kovács Ferenc (Miskolc): ön is, s más reklamálók is ta­pasztalhatták, hogy időközben az avas-déli csomópont jelzőlámpa­rendszere működésbe lépett. Ezért szükségtelennek tartottuk közölni a KPM Közúti Igazgató­ságának panaszukra adott vála­szát. Kemény a szaloncukor . . Kecskés József né ügyét vizsgálva megállapítottuk: Miskolc megyei város Taná­csának Végrehajtó Bizottsága 1981 októberében 2072 forint átmeneti segélyt utalt át szá­mára Miskolc, Vörösmarty u. 7. szám alá, amit intézetünk a megadott lakcímre azonnal postázott. A tanácsi hivatal 1981. november 11-i levelé­ben reklamált, hogy nevezett az összeget nem kapta meg. Munkatársaink, amint tudo­mást szereztek az ügyről, azonnal felhívták a miskolci. 1. sz. Postahivatalt, ahonnan ígéretet kaptunk, hogy utá­nanéznek a feladójegyzéknek, mivel az október 30-i napot más cég is reklamálta. Az ügyfél időközben személye­sen is reklamált, mind a postahivatalban, mind pedig nálunk. Megjegyezzük, hogy a postán az ügyfél kezéhez kiadtak egy levelet, mely szerint az összeget november 4-én visszatelepítették a 641-47291-0653. sz. számlára. Ilyen számú számla azonban nincs. A dolog tisztázását tu- dakozványban kértük a pos­tától. Ennek átfutási Ideje saj­nos 4—8 hét Arra vonatkozó­lag, hogy a posta az általunk bizonyíthatóan feladott pénzt miért nem fizette ki a pa­naszosnak, vagy, hogy a pa­naszos a pénzét mikor kapja meg, intézetünk felelősséggel nyilatkozni nem tud, tekintet­tel arra, hogy az OTP ebben az esetben mint számlaveze­tő bank, gyakorlatilag közbe­iktatott szerv. A hozzánk be­érkező pénzküldeményeket ügyrendünk értelmében min­den esetben aznap; ha pe­dig délután vesszük azokat kézhez, a rákövetkező nap kötelesek vagyunk postázni. Ennek a kövéleménynek ele­get is teszünk. Jelen esetben is, ha az „elveszett” pénz visszaérkezik a postáról, és a tanácsi hivatal újra kiutal­ja a címzettnek, mi, előírá­sainknak megfelelően, hala­déktalanul teljesíteni fogjuk a megbízatást.” (A választ Dojcsák Jánostól, az OTP Borsod megyei igazgatójától kaptuk a lapunkban „Eltűnt nyugdíj'' címmel megjelent panaszra.) Mikor adható szociális segély? Talán ezt a címet is adhat­tam volna ennek a rövid írásnak: Mikulástól Mikulá­sig szopogathatjuk . .. Már­mint a hagyományos szalon­cukrot, amit nagyon szere­tek. Különösen a krémsza­lont és a simát Mivel azt mondták, hogy a Konzum szaloncukor is az, vettem há­rom dobozzal Nem az olcsó­sága miatt hanem mert va­lóban kedvelem. Nos, azt hi­szem, hogy ez kitart egy da­rabig, talán életem végéig is. (Már nagymama vagyok.) Talán majd az unokám fo­gyasztja el, ha tudja ... Ja­vaslom, hogy a Konzum sza­loncukrot keménysége miatt ezzel a felirattal árusítsák: Karácsonyfadísz — nem éhé­ül Péterfafvt JŐzsefhé Miskolc, Clara Zetkin u. 3. Rendkívüli szociális segélyt egy naptári évben legfeljebb négy esetben — az a 18. életévét be­töltött személy kaphat, aki va­lamilyen rendkívüli körülmény folytán — saját hibáján kívül — átmenetileg nehéz anyagi hely­zetbe került, emiatt létfenntartása veszélyeztetve van, és helyzeté­nek megjavítására más mód nin­csen. Az is kaphat rendkívüli segélyt, aki rendszeres szociális segélyben részesül. A segély iránti kérelmet szóban vagy írás­ban előterjesztheti az érdekelt, kezdeményezheti a tanácstag, ta­nácsi bizottság, valamint a szo­ciális gondozásban közreműködő társadalmi szerv és annak aktí­vája is. A kérelmet az érdekelt állandó lakóhelye szerint illeté­kes községi szakigazgatási szerv­hez, városi (fővárosi kerületi) ta­nács vb egészségügyi szakigazga­tási szervéhez lehet benyújtani. A tanácsi szerv megkívánhatja az érdekelttől egészségi állapotának körzeti orvos, vagy rendelőinté­zeti szakorvos bizonyítványával történő igazolását, továbbá a ke­resetére, vagy jövedelmére vonat­kozó bizonyítékok bemutatását. Rendszeres szociális segélyt az a 18. életévét betöltött állampol­gár kaphat, aki munkaképtelen, illetőleg rokkant, nincs a lét- fenntartását biztosító vagyona, nem rendelkezik keresettel, jö­vedelemmel, nyugellátással, vagy az nem éri el a jogszabályban meghatározott értékhatárt, és aki­ről a tartásra köteles hozzátar­tozója, vagy az a személy, aki szerződés alapján volna köteies eltartani, nem gondoskodik. Egészségi állapotára tekintet nél­kül munkaképtelennek minősül a 65. életévét betöltött nő és a 70. életévét betöltött férfi. Rokkant az, aki munkaképességét leg­alább 67%-ban elvesztette. Kisebb összegű jövedelem, vagy kisebb értékű, nem értékesíthető ingat­lan nem akadálya a segély meg­állapításának. Ha a segélyezett háztartásában olyan, támogatásra szoruló családtag él, akinek tar­tására köteles, családtagonként kiegészítő segélyt lehet engedé­lyezni. A rendszeres szociális se­gély megállapítását az érdekelt, valamint részére bármely állami vagy társadalmi szerv és állam­polgár is kérheti. A kérelmet az érdekelt állandó lakóhelye szerint ililetékes községi szakigazgatási szervhez, városi (fővárosi kerü­leti) tanács vb egészségügyi szak- igazgatási szervéhez kell benyúj­tani. A kérelemhez mellékelni kell a segély iránti igény elbírálásá­hoz szükséges adatokat és igazo­lásokat. A munkaképesség csök­kenésének mértékét az Országo* Orvosszakértői Intézetnek a la­kóhely szerint illetékes I. fokú Orvosi Bizottsága állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom