Déli Hírlap, 1981. november (13. évfolyam, 256-279. szám)

1981-11-05 / 259. szám

Új cip'pr: a Demi Demi néven 1982. január 1- től önálló gyárként működik majd a martfűi Tisza Cipő­gyár debreceni üzeme. A deb­receni gyár termelési értéke évente 250 millió forint, 750 dolgozója egymillió pár láb­belit állít elő. A Tisza és az önállósult gyár között a kap­csolat fennmarad a jövőben is, a martfűiek különböző ci­pőrészeket szállítanak tovább­ra is Debrecenbe. Fizetni kell a kéményekért Ősszel, a fűtési idény "kezdetén minden esztendőben megnő a Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat munkája. Az elmúlt esztendőhöz képest azonban sokkal ke­vesebb tennivalójuk van ezekben a napokban a miskolci kéményseprőknek. Tavaly több mint 1200 alkalommal kér­ték a segítségüket, s most november elején alig több mini 500 bejelentést regisztráltak. Mindez azt bizonyítja, hogy városunk 25 kéményseprője egész esztendőben jól és lelki­ismeretesen dolgozik. Rendszeresen felkeresik a megrendelő­ket, hogy ellenőrizzék a kéményeket. Munkájuk hatékonysá­gát jeltyitős mértékben javítja, hogy az utóbbi időben az előre meghatározott napokon és időben érkeznek a hely­színre. Miskolcon névre szóló értesítést küldenek a lakások gazdáinak, vidéken pedig ezt a feladatot a helyi tanácsok­kal közösen végzik el. Miskolcon egy év alatt csaknem 6 millió forintot fize­tünk a kémények kotrásáért. A fürdőszobai, a konyhai, az egész évben használatos kémények évi karbantartásáért 32 forintot kell fizetni. A csupán fél évig használatos kémé­nyek tisztán tartása 24 forintba kerül. Vidéken mindez töb­be; ott az egész éves kéményekért 42. a félévesekért 30 fo­rintot kell fizetni. A központi fűtéses lakások kéményei egész éves használat esetén méterenként 21, szezonális üze- ' meltetésnél pedig 12 forintba kerülnek. Sok vita van abból, hogy a családi házak gazdái a gáz­fűtés bevezetése után nem akarnak kéményseprési dijat fi­zetni. Mint közüzemi szolgáltató vállalat, akkor is behajt­ják a kéményseprési díjat, ha a gázkonvektorok égéstermé­ke nem a kéményen keresztül száll a levegőbe. Egy köz­ponti rendelkezés szerint ugyanis, a meglevő kémények, ha használhatók, tartaléknak minősülnek. Ilyen esetben féléves használatnak megfelelő kéményseprési díjat kell fizetni utá­na. Ettől a házak lakói csak úgy mentesülhetnek, ha be­tonlappal lefedik a kéményeket, s befalazzák a kéménynyí­lásokat. (sz. i.) öten kaptak Kiváló Társa­dalmi Munkáért kitüntetést a borsodi népi ellenőrök kö­zül : Gáspár Anna, Lévai Er- nőné, Farkas Ottó, Klusoczki Lajos és Újhelyi János. A november 7. alkalmából ren­dezett ünnepségeken 12 né­pi ellenőr kapott emlékpla­kettet, 15 pedig a KNEB ok­levelét. Munkájuk elismeré­seként számosán részesültek tárgy j utalómban. Stúdiósok találkozója A Nehézipari Műszaki Egyetemen tartják az idei X. országos stúdiós találkozót, november 7. és 11. között. A négy nap gazdag program­mal szolgál azoknak, akiket érdekel a házi stúdiók mun­kája. A vetélkedők és a kul­turális program mellett szak­mai előadások során talál­kozhatnak, vitatkozhatnak az ország különböző területeiről érkezett stúdiósok. A maga­zin jellegű műsorokról, a stúdiók szervezeti kérdései­ről, a beszédtechnikáról, mű­szaki és műsorszerkesztési problémákról is hallhatnak a résztvevők. Jancsó Adrien ad magyar népköltészeti műsort Föld­édesanyám címmel az iro­dalmi délután rendezvényso­rozat keretében a Rónai Sán­dor Művelődési Központ színháztermében, ma dél­után 3 órakor. A műsorban tragikus és tréfás balladák, dalok, rab- és bujdosóéne­kek, Mária-énekek, ráolva­sások, babonák, mondókák, siratok nyújtanak kereszt­metszetet a magyar népköl­tészet csodás s még sok új élményt tartogató világából. Közreműködik: Faragó Laura. Megtervezni a „lustálkodás” napjait 4. Első a magyar méz Gyorsabban és biztosabban Érműtét az a'mában Amit ma „társasági élet­nek” nevezünk, szinte telje­sen a szabad idő területére helyeződött át. Sajnos fenn­áll a veszély, hogy az em­berek közötti kapcsolatok éppen ezért a szűk szomszéd- sági, vagy „kasztszerű” szak­mai körökbe szoruljanak vissza. 4 közéleti i tevékenység — szokassa válik A szabad időt nem „priva­tizálhatjuk” teljesen mar csak azért sem, mert a köz­életben való részvétel ilyen, vagy olyan fokon, de min­denkinél bizonyos mértékig belső szükségletté, szokássá válik. Egyre többen tartják annak, ami: megtiszteltetés­nek a közéleti feladatot, lett­légyen az a szülői munkakö­zösségben való ténykedés, la­kóbizottsági tagság, szakszer­vezeti bizalmi, tanácstagi, vagy országgyűlési képviselői megbízatás. Üj életszükségletek ezek, újak, amelyek a mai ember szabad idejét „megterhelik”, s amelyek ugyanakkor szük­ségesek ahhoz, hogy az egyén feltalálja magát a modern civilizáció bonyolult körül­ményei között, s képes is le­gyen ezeket a körülménye­ket ellenőrizni. Az életstílus is változik Az állandó víkendek az életstílus teljes megváltozá­sát idézhetik elő. S ha ez va­lóban bekövetkezik, a két­napos, folyamatos kikapcso­lódás ellenértékeként nyu- godtabbá válik a fiziológiai funkciók ritmusa, ami jelen­tős mértékig befolyásolja az emberek egészségi állapotát. Ezen túl természetesen a vi-: kend kedvező feltételeket te­remt az olyan félig háztartá­si, félig pihenés jellegű el­foglaltságokhoz, mint a kerti munka, a házi állattenyész­tés, s lehetőséget ad az asz- szonyok számára arra is, hogy szabad idejük egy ré­szét személyes igényeiknek megfelelően használják fel. Hisszük, hogy kedvez a felhasználás olyan formáinak is, mint a sport, a turiszti­ka, az utazás, a halászat, va­dászat stb. Nem cél — csupán eszköz Az eddig leírtakból termé­szetszerűleg következik: nem elég csak tudomásul venni, hogy tetemesen megnő a sza­bad idő az ötnapos munka­hét bevezetésével. Nem lenne jó, ha a szabad idő megnö­vekedése úgy épülne be a köztudatba, mint olyan ado­mány, amit ki-ki kedvére tékozolhat. Már csak azért sem, mert a munkaidő csök­kentése nem célja, csupán eszköze a munkaidőreform­nak. Elengedhetetlen tehát, hogy a szocialista értékrend­ből következő, s a modern civilizációs követelmények­ből fakadó igényeknek meg­felelően használjuk fel. Hogy ennek eleget tehessünk, ki- nek-kinek önmaga számára is meg kell terveznie a tar­talmas időtöltést. Az „édes semmittevés” ugyanis nem lehet, de nem is ideálja ko­runk emberének. Igaz: a hosszú víkendekben rejlő lehetőségek ésszerű és célszerű felhasználásának vannak társadalmi feltételei is. Választási lehetőséget, kí­nálatot kell biztosítani — s hozzá széles körűen! — a művelődési s egyéb intéz­ményhálózatok révén. Mind­azoknak tehát, akiknek kö­zük van, vagy közük lehet a szabad idő hasznos és jó eltöltéséhez, újra kell gon­dolniuk feladataikat, s már az általánosan megnövekvő szabad idővel számolva ki­dolgozni ajánlásaikat, javas­lataikkal elébe menni az ál­lampolgároknak. Nem kevés­sé múlik ugyanis intézmény- hálózatainkon s a művelő­désügyi szakembereken, hogy végül kinek-kinek sikerül-e valóban jól megterveznie s eltöltenie a „lustálkodás” napjait (Vége) RADVÄNYI ÉVA Ha a bútor elemes Külön pénzért szerelik Nem veszünk zsákbamacskát.,• Az elemes bútorok többsége kis dobozokban kerül a meg­rendelőhöz. A gondosan becso­magolt deszkadarabok nem kis meglepetést keltenek azokban, akikben még élénken él a Do- mus Áruházban kiállított új bútor képe. — Nemcsak az elemes bú­torokat, hanem a drágább, s jobb minőségű szekrénysora­ink egy részét is szétszerelt állapotban értékesítjük; ezek­hez a szekrényekhez vagy konyhai sarokülőkékhez rész­letes tervrajzot mellékelünk. Mindössze két szekrényso­runk van — ez a jugoszláv és az olasz bútorsor —, amelyeknek az összeszerelése nagyobb szakértelmet igé­nyel. Kérésre három napon belül házhoz megyünk és hetvenforintos órabérért ösz- szeállítjuk az elemes búto­rokat. A vásárlók többsége azonban szívesen teszi jStó- bára ügyességét — mondot­ta Horváth Rezső, a Domus Áruház igazgatója. — A bú­torok többségét nem azért árusítjuk szétszerelt állapot­ban, mert a szereléssel járó tennivalót a vásárlókra há­rítjuk át. Az ilyen félkész bútorok egyetlen előnye, hogy a gondosan csomagolt bútorlapokat gyakorlatilág sérülésmentesen kapjuk meg. Ráadásul konténeres a szál­lítás, nem utaztatjuk az üres levegőt, s egyszerre nagyobb mennyiségű árut tarthatunk raktárainkon. — A hullámlemezbe göngyölt bútordaraboknál zsákbamacskát vesz a vásárló? Mi történik akkor, ha otthon, a kicsoma­golásnál veszik észre, hogy hi­bás az egyik ajtó, vagy kevés a szereléshez szükséges csavar? — Áruházunk vállalja a kockázatot. A vásárló beje­lentésére kicseréljük a hibás bútordarabokat, sőt a szere­léshez szükséges hiányzó csavarokat is pótoljuk. Mind­ez nagy igyekezetünkbe ke­rül, ugyanis a szerelési anya­gok közül a zárak, vasalások, nyitógombok 98 százaléka az üzletekben nem kapható. Egyes bútorgyárakkal sike­rült olyan jó kapcsolatot ki­építenünk, hogy már kérés nélkül megküldik a szüksé­ges tartalékszerelvényeket. Más üzemek azonban nem áruházunknak. hanem a nagykereskedelmi raktárak­nak címezik ezeket, s ki tud­ja, mi okból, nem mindig jutnak el hozzánk. Sz. I. Koszorúzások Jó a hírük a magyar mé­hészeknek a világban — ezt igazolták a mexikói Acapul- cóban a napokban véget ért méhészeti világkongresszus tapasztalatai is. A tanácsko­záson 83 ország szakemberei vettek részt, hazánkból Ko­csis Sándor, a Hungaronek- tár igazgatója volt ott. Ha­zaérkezése után az MTI munkatársának elmondta: a kongresszus küldöttei elis­meréssel szóltak a magyar méhészek magas színvonalú munkájáról, amelynek ered­ményeként Magyarország ha­todik a méztermelő országok sorában. Európában az egy méhcsaládra jutó termeles j alapján elsőként tartják szá­mon. A mexikói tanácskozó- I son megállapították: világ­szerte növekszik a méz sze­repe a korszerű táplálkozás­ban, s az igényeket elsősor­ban a technikai eszközök korszerűsítésével lehet ki­elégíteni. Az új technológiai megol­dások Magyarországon is ter­jednek. Mézexportunk — a tervek szerint — 5 év alatt 50 százalékkal növekszik. Jó né­hány országban fontos gyógy­szer-alapanyagként hasz­nosítják a mézet. Hazánkban jövőre indul a méz felhasz nálására átfogó gyógyszer ipari kutatás. A Hungaronek tár igazgatója elmondta: a vi lágszervezet döntése szerint a következő kongresszust 1983- ban Budapesten rendezik meg. Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól tegnap kegyelet­tel emlékeztek meg váro­sunkban is. Koszorúzási ün­nepséget tartottak Diósgvő- ött. az ellenforradalom már­tírjainak emlékművénél (ké­pünkön). ahol koszorút he­lyeztek el a kerület pártalap- szervezetének, Miskolc me­| gyei város Tanácsa vb-hiva- talának, az Üvegipari Művek I Miskolci Gyárának, a Szeren­csi Édesipari Vállalat Diós­győri Gyárának, valamint a kerület lakóinak kéoviselői. A megemlékezés és a kegye­let virágai kerültek tegnap a városban levő emléktáblák­ra, sírokra is. aft A gép az akna peremére erősíthető, de elfér odalent is A hajszálerek, idegpályák műtéti összeillesztése ko­runk orvostudományának vívmánya: ügyes, precíz gé­pek segítik munkájukat. Ha­sonló feladat áll a posta szak­emberei előtt nap mint nap: a sok-sok vékony vezetékből álló telefonkábelek összekö­tése sem könnyű. Ráadásul a körülmények nem éppen kedvezők, hiszen sötét aknák mélyén kell megtalálni a két- kábelvég megfelelő szálait, összeforrasztani, szigetelni. Ezt a munkát könnyíti meg az az ügyes kis gép, melyet a prózai „AMP érkötő gép” névre keresztelték alkotói, s amelyet Miskolcon is alkal­maznak. Az Egyesült Álla­mokból származó szerkezet szellemesen egyszerű, nem igényel elektromos csatlako­zást, s jbl elfér a legszűkebb aknában is. Mindössze be kell illeszteni a két vékony huzalt, egyetlen mozdulat, s a gép elvágja, megtisztítja a szigeteléstől és összetoldja az ereket. Ezzel a géppel a 70 íjc Egy mozdulat, és a két ve­zeték összeforr, forrasztás nélkül... darab négyeres vezetéket tar­talmazó kábelt másfél óra alatt lehet összeerősíteni. H kikapcsolódás elEenértékei

Next

/
Oldalképek
Tartalom