Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-14 / 240. szám

♦ Mától Szakmunkás a kézbesítő Az emberarcú r A postaigazgatóság posta- forgalmi munkásainak régi vágya teljesült a tegnapi na­pon: az ágazati szakmunkás- vizsgát követően átvehették a szakmunkás-bizonyítványt A postai kézbesítők eddig beta­nított munkásként dolgoztak. Ezek után — aki részt vesz a 10 hónapos tanfolyamon, sazt sikerrel elvégzi — szakmun­kássá lép elő. így nemcsak a postaigazgatóságon végzett kézbesítőmunka rangját, fon­tosságát ismeri el. hanem az ott dolgozóknak anyagilag is előnyös. A jövőben folyama­tosan, évről évre újra Indít­ják a tanfolyamokat: tegnap 30-an kapták meg a bizonyít­ványt, de az új tanfolyamon már negyvenen tanulnak, ök jövőre kerülnek a vizsgabi­zottságok elé. Az iskolaudvar nagy szünetben. Ügy tűnhet, hogy egy kicsit sok a kő és a beton, de a lépcsőktől nem messze sportpályákat is kialakítottak a belvárosi iskolában. (Kiss József felvétele) Politikai kötelességünk Napjaink kérdéseiről Tájékoztató a munkásmozgalom régi harcosainak J (Folytatás az 1. oldalról) Grósz Károly így vezette be tájékoztatóját: politikai köte­lességünk, hogy időről időre informáljuk a kül- és belpo­litikai helyzet alakulásáról, a várospolitika kérdéseiről azo­kat az elvtársakat, akik a felszabadulás előtt lettek a párt tagjai, akik a lakóterü­leti pártvezetőségekben tölte­nek be tisztségeket. Sok a vitatott kérdés napjainkban, s az ebben való eligazodás­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges a jelenlevők tájékozta­tása. Külpolitikai kérdésekről szólva Crósz Károly hangsú­lyozta: az amerikai vezetés 5—6 évvel ezelőtt felismerte, hogy az enyhülés a szocializ­mus pozíciójának erősödését jelenti. Ezért visszaléptek a hidegháborús politikához. Ez a politika létrehozta a rea­gani adminisztrációt, amely képes volt megállítani az enyhülési folyamatot, s mind­inkább a szocializmus térhó­dításának megakadályozásá­ra törekszik. Mindezek eile- . nére a világháború veszélye j kitolódik, ugyanakkor a re­gionális háborúk szélesedni fognak. Ezzel ugyanis egyér­telmű a cél: elvonni a békés építőmunkától a javakat, s feszültséget teremteni a vi­lágban. Szólt a lengyel hely­zet alakulásáról, a Szolida­ritás hatalmi törekvéseiről, a megoldás lehetőségéről. Áttérve a belpolitikai élet kérdéseire, kiemelte: az MSZMP XII. kongresszusa által megfogalmazott gazda­sági célkitűzések reálisak még akkor is, ha az idén az egyensúlyi helyzet javítása várhatóan nem következik be. Szólt a pályakezdők és a lakással nem rendelkezők gondjairól, a borsodi iparvi­dék vállalatainál tapasztalha­tó mind nagyobb termelési nehézségekről. Végezetül köszönetét mon­dott a munkásmozgalom régi harcosainak eddig végzett munkájukért, s tájékoztató­ját úgy fejezte be: ..Büszke lehet az Önök nemzedéke arra. amit az utódoknak te­remtett ..." A találkozó következő ré­szében Drótos László vála­szolt a várospolitikával kap­csolatos kérdésakre. őszintén^ szólt arról, hogy a VI. öt­éves tervi miskolci lakásépí­tés nagyságrendje, s az egy­re növekvő lakásigények je­lentős feszültséget okoznak a városban. Az ismeretek sze­rint ezt belátható időn belül nem is tudják feloldani. Amíg ugyanis 1970-ben 9750 igénylő volt, s tíz év alatt 23 000 lakás épült Miskolcon, tavaly 24 601 lakásigénylőt tartottak nyilván. Ez a szám az idei lakásigénylések meg­újítása kapcsán 14 994-re csökkent ugyan, de még ez is — a lehetőségekhez képest — igen nagy szám. Ebben az ötéves tervidőszakban ugyan­is a korábbi 8—10 000-rel szemben aiig több, mint öt­ezer. állami erőből épülő la­kás átadásával lehet számol­ni. Szólt a kerületi tanácsi hivatalok összevonásának szükségességéről, amely az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­nek részeként ment végbe városunkban. Tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a zöldterületek növelése érde­kében nagyobb ütemben fej­lesztik a kertészetet, a város tisztasága érdekében nem­csak a vállalatoknak, de a lakosságnak is sok a teendő­je, majd a társadalmi mun­kaakciók szervezését ecse­telte. Ezután a munkásmoz­galom régi harcosainak hely­zetéről készült felmérés ered­ményeivel ismertette meg a jelenlevőket, majd a városi pártbizottság nevében őszin­te köszönetét mondott eddig végzett példamutató munká­jukért. Végezetül Tiser Gyula, fel- szabadulás előtti párttag mondott köszönetét a tájé­koztatásért, a velük való tö­rődésért. Miskolc és a miskolci agg­lomeráció, tágabb értelemben Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye, sőt az egesz észak-ma­gyarországi régió — az ipar nagyfokú koncentrációja mi­att — ezernyi környezeti prob­lémával bajlódik. Más oldal­ról nézve: kivételesen gazdag ez a táj védelemre érdemes természeti kincsekben. Gon­doljunk csak a Bükki Nemze­ti Parkra. A lázbérci, illetve aggteleki tájvédelmi körzetre, a kilenc természetvédelmi te­rületre, és a szép számú vé­dett, egyedi természeti kincs­re! Van mit védenünk és - sajnos — van mitől védenünk. A környezetvédelmi tör­vény végrehajtását, a végre­hajtás társadalmi hátterének megteremtését szolgálja a te­lepülési környezetvédelem koncepciója, melyet Jantner Antal építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes is­mertetett a miskolci tanács­kozáson. A hosszú távra szóló program biztosítja a települé­si környezet tervszerű fejlesz­tését és védelmét. A tudomá­nyosan megalapozott, orszá­gos érvényű alapelveket — a helyi sajátosságoknak megfe­lelően — megyékre, illetve városokra kell adaptálni. A miniszterhelyettes hang­súlyozta: már a tervezés idő­szakában érvényesíteni kell a A kirakat vevőcsábításra való! Utáuajártunk a panaszoknak Lelkiismeretesen utánanéz­tünk annak a panasznak, amely szerint a zöldséges üzle­tek kirakatában sokkal szebb a portéka, mint a boltban ta­lálható áru. Ezt mi a magunk részéről . bocsánatos bűnnek tartjuk. A zöldségbolti eladók­nak szinte naponta kell fel­frissíteni a kirakatot, s ter­mészetes, hogy a legszebb, ki­csinosított portékával csábít­ják a vevőket. A panaszos konkrétan is megjelölt két boltot — a Szé­chenyi úton a Hangszerbolt mellett levőt, illetve a Volog­da lakótelepen a Zöldért ABC-t.' Ezeknek tulajdonkép­pen kirakatuk sincs a hagyo­mányos értelemben Valószí­nű, az eladótér hátsó részén felpolcolt árura gondol a le­vélíró, amit az eladók valóban a tőlük telhető, ízléses formá­ban próbálnak meg elrendez­ni. Az üzletvezetők és az el­adók viszont állítják: ők azt a káposztát emelik le a polc­ról, amit a vásárló kér. Ott- jártunkkor külön rekeszekben kínálták a drágább, illetve az olcsóbb almát is. És arra biztatják a vásárlókat, hogy válogassanak. A Vologda la­kótelepi Zöldért ABC-ben pél­dául a zöldség é® a gyümölcs 80 százalékát önkiszolgáló rendszerben vehetik meg a vásárlók. De a válogatást né­ha éppen a vevők nehezítik — hallottuk a hangszerbolt melletti zöldségesben. Amikor egy bácsika válogatta a pap­rikát. ugyancsak leteremtette két hölgy: micsoda dolog, hogy kiszedi előttük a javát. Ezen a helyzeten talán oly módon lehetne segíteni, ha a főutcai üzletekben is kint áll­na a tábla — mint a Búza téri standokon —, hogy tessék vá­logatni. A Vologda lakótelepi Zöl­dért ABC üvegvisszaváltójára is panaszt tettek. Az üzletve­zető arról informált, hogy ki­fogásolható kereskedői modo­ra miatt meg is váltak attól a kartársnőjüktől, akinek visel­kedésével elégedetlenek vol­tak a vásárlók. Ettől eltekintve nem állítjuk, hogy a város valamennyi zöldsegesiiz- letében minden eladó a hivatása magaslatán áll; s ceruzája mindig a vásárló javára fog halványabban. Az említett két üzletben viszont be­lenéztünk a vásárlók könyvébe. A Széchenyi úti Hangszerbolt mel­lettiben az első egy 1978-as bejegyzés, ami azt tette szóvá, hogy 30 fil­lért felszámoltak egy papírzacskóért. Utána egy dicsérő szöveg követ­kezett. A Vologda lakótelepi zöldért ABC-ben mindössze két dicsérő bejegyzést találtunk. Ezért biztatjuk arra a vásárlókat, hogy szemé­lyes panaszaikat — a többletszámolással, a vásárlót megkárosítással kapcsolatban — azon melegében jegyezzék be a vásárlók könyvébe. Ez a leghatásosabb módja a kifogasoknak. A -vállalat ellenőrei ugyan­is minden észrevételnek alaposan utána néznek, s a panaszosnak vá­laszt is adnak. Ez törvény! O. E. < Ahol még ősszel is így pompázik a kert, ott aligha lehet agy baj a környezetvédelemmel környezetvédelmi elvárásokat. Ide kívánkozik dr. Pusztai Bélának, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének — később elhangzott — előadá­sából egy negatív példa: az avasl lakótelepen a betonren­geteget csak elvétve tarkítják zöld foltok, játszóterek, par­kok. Nyilván már a tervezés idő­szakában „spóroltak” a szí- vet-lelket vidító fával, virág­gal. Bár a tervezők sokszor azzal védekeznek, hogy az eredeti elképzelésekhez viszo­nyítva összehasonlíthatatlanul zsúfoltabbak a lakótelepek — a döntéshozók „jóvoltából”. Hogy kinek, mennyiben van igaza, azon utólag felesleges vitatkozni. Inkább szívleljék meg a beruházók a miniszter- helyettes intelmét: „Amit a tervezésben elmulasztunk, azt később csak többszörös költ­séggel lehet pótolni.” Vonat­kozik ez az új lakótelepekre csakúgy, mint bármelyik ipa­ri beruházásra. Természetesen nemcsak ne­gatív példák vannak! A HCM rekonstrukciójánál nem saj­nálták a pénzt a porleválasztó berendezésekre. Milliárdok- ban mérhető az az összeg, amit a vegyipar, a Lenin Ko­hászati Művek és több más gyár a levegő és a vizek tisz­taságát védő berendelésekre költött néhány év alatt. Költ Miskolc tanácsa is, például a szennyvíztisztító telepre. Ám ez a beruházás — hallottuk dir. Pusztai Bélától — kritikán aluli ütemben halad. A város szennyvize mindmáig tisztí­tatlanul, vagy alig tisztítva kerül a Sajóba, majd a Tiszá­ba. Más kérdés, hogy folyóink már a határon túlról erősen szennyezetten érkeznek hozr zánk. Az olvasónak úgy tűnhet: csapongó ez a cikk, hisz’ az avasi lakótelep zsúfoltságától rövid úton eljutottunk a fel­színi vizek szennyezéséig. De higgyék el, nem is lehet más­ként, hiszen a környezetvéde­lem — jó esetben! — szinte az élet minden területét felöleli. Az új lakótelepeken például azért folyik erősen fertőtlení­tett víz a csapból, mert a bükki karsztforrások sem tel­jesen tiszták ma már. Az emberi környezet minő­ségét világszerte megpróbál­ják egységes mutatórendszer­be fogni. Nyilván több száz, vagy talán több ezer ilyen mutatót kellene számba ven­ni a csendtől a tisztaságon át az esztétikumig. Es hogy ezek között manapság nagyon ke­vés olyan van, amivel dicse­kedhetnénk, az is biztos. Tű­rő- és alkalmazkodóképessé­günk sokkal jobb osztályzatot érdemel, mint lakókörnyeze­tünk. Ám az előbbit már alig­ha. az utóbbit viszont bizto­san javítani tudjuk! (békés) A Priorból jöttek Csehszlovák és lengyel na­pok kezdődtek a Centrum Áruházban: tegnaptól kezdve a megszokott hazai árukíná­lat mellett a csehszlovák és lengyel áruházak kollekciói­ból is válogathatnak a mis­kolci vevők. Ez alkalomból a kassai Prior Áruház vezetői is ellátogattak egy kis baráti eszmecserére a miskolci Cent­rum Áruházba. környezetért ♦ Amit a tervezéskor mulasztunk ♦ A csendtől az esztétikumig ♦ A törvény társadatmi háttere Az építés célja mindig az volt, hogy a lehető legked­vezőbb környezetet alakítsa ki az ember számára. Telje­sen természetes tehát, hogy az építőipari tudományos egyesületek részt vállalnak az 1976-ban született környezet- védelmi törvény végrehajtá­sából. Az, egyesület környe­zetvédőinek országos tanács­kozását a minap tartották Miskolcon. Sorrendben a ne­gyediket. Hogy miért éppen itt, azt aligha kell hosszasan magyarázni. A DH várospolitikai fóruma

Next

/
Oldalképek
Tartalom