Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-05 / 232. szám

Kincs a szeméiben jjc Megbeszélés a munkadarab fölött Városi tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Gyúró József- né, Középszer u. 15. VIII/3., 17.30 órától; Csetneki József- né, III/6-OS pártalapszervezet, Győri kapu 23.. 17 órától; dr. Martonné dr. Boda Klára J/4- es pártalapszervezet, Széche­nyi út 105., 17-től 18 óráig; Vindt Márta, Brigád u. 18., 15 órától. Lesz mit ültetni Bőséges a facsemete- és a sza­porítóanyag-kínálat az őszi tele­pítésekhez: a faiskolákból össze­sen 4,8 millió gyümölcsfaoltványt, 13 millió bogyós gyümölcsü sza­porítóanyagot és csaknem 15 millió szőlőoltványt szállítanak hamarosan a lerakatokba. Az árusítás az idén előreláthatóan, a korábbi éveknél néhány héttel később, október végén kezdődik, hogy a még zöld hajtások biz­tonsággal beérjenek, s így garan­táltan ,ió minőségű facsemetét, alanyt kapjanak a vásárlók. Eleiünk hossza Magyarországon 1980- ban 2 millió 200 ezer nyugdíjas korú élt. A növekedés állandó. 1960-hoz képest 5 00 ezer fővel gyarapodott az idősek száma és az elkövetkezendő húsz évben további 200 ezer fős növekedésre szá­mítanak a demográfu­sok. Mindez azt jelenti, hogy a népesség egé­szén belül az 1960. évi 17 százalékról a har­madik évezred elejére 22 százalékra emelke­dik a nyugdíjas korúak száma. A mai húszéve­sek többségének tehát minden esélye megvan arra, hogy megéri nem­csak a hetedik, de esetleg a nyolcadik i X-et ÍS-~m. I ; A szemétben kincs rejtőzik — szoktuk mondani, s ezzel nem a guberálók ritka sze­rencséjére célzunk. A szemét, hulladék hasznosításáról van szó, ami a népgazdaság szá­mára eddig elveszettnek te­kinthető milliókat hozna vissza. A hulladék tetemes mennyisége kommunális: a háztartások tízezreiben na­ponta keletkezik. Budapesten kísérleteznek hasznosításával, s városunkban is elkezdődött valami. Budapesten azt próbálták ki. ami a legfontosabb, el­sődleges lépés: hogy lehetne a szemetet már a kihelye­zésnél fajta szerint szortíroz­ni. Külön-külön rekeszbe ke­rülhetne például az üveg és az egyéb hulladék. Sőt: külföldi példák szerint, az üveget is jó csoportosíta­ni szín szerint, külön a fe­héret, a zöldet és a barnát. Pozsonyban már egy ideje így csinálják, s a rendszer bevált. A megyénkben tevékeny­kedő MÉH-vállaiat szakem­berei tanulmányozták a pozsonyi módszert, s tervek is szü­lettek. Két-három éven beiül sze­retnének a hozzájuk tartozó megyei székhelyek kiemelt lakóterületein elhelyezni ilyen üveggyűjtő konténert. Ezt úgy alakítják ki, hogy a nyíláson csak az üveg fér­jen be, kiborítani ne lehes­sen. A konténernek aüando helye lenne, itt mindenki megszabadulhat­na a csorba, repedt, bolt­ban vissza nem váltható üvegeitől. Pozsonyban egy kör járat sze­di mindig össze a konténe­rek tartalmát; valószínűleg itt is hasonló megoldást kell majd alkalmazni. Más megoldást is tervbe vettek a MÉH-nél a hulla­dék jobb hasznosítására. Ma-, napság kevesen gyalogolnak el egy zsák papírral a hátu­kon a beváltóhelyre azért a néhány forintért. Ha valaki a helyszínen, otthon átvenné a rongyot, papírt, a fémhulladékot, szívesen összegyűjtené min­denki. A megoldást tehát a mozgó begyűjtés jelenti. Még ebben az évben szeretnék beindítani ezt a rendszert a MÉH-nél. (A bővebb ismerte­tésére lapunk hasábjain rövi­desen visszatérünk.) A szelektált szemétgyűjtés persze nem olcsó dolog: új szeméttartó edények kellené­nek, s a szállítás módját, rendszerét is meg kellene változtatni. A Miskolci Köz- tisztasági Vállalat legfonto­sabb feladata egyelőre nem ez. Először az egész város te­rületén meg kell oldani a pormentes és rendszeres szemétszállítást. A köztisztasági vállalat,' a MÉH s a tanács szakemberei az elkövetkezendő évekre a hulladék hasznosításának jól honosítható módszereit együtt dolgozzák majd ki. <fc-'ó) Szít w és K 2 ffffi BÉÉ B mm u Kié a játszótér? Szőrmét, csizmát keresnek Ősz a bizományiban és a Megyek a bizibe! — ilyen­kor ősszel sokan próbálják a téli ruhatárat takarékosan megújítani, szépet, jót venni — olcsón — a bizományiban A zálogházak sem panasz­kodhatnak, az elkövetkezen­dő napokban, hetekben a szo­kottnál is jóval többen állnak majd sorban az ablakok előtt. Ahogy a levelek lehulla­nak, kiváltják a bundákat — tartják a régi zálogházi dol­gozók. Valóban, legtöbben a tavasszal zálogba tett bundá­ért, télikabátért jönnek. Szep­tember. október a kiváltás hónapjai. Nem jár rosszul, aki ezt a tárolási módot vá­lasztja. A bundára vigyáznak a raktárban: pormentesen tá­rolják, a molyok ellen át-át- mozgatják, s naftalinozzák Az életszínvonal alakulását itt az árfolyam mutatja: va­lamikor az ötvenes években még tiszta, mosott ágyneműt is bevettek ..'. Ma bundából, télikabátból is csak az újat, újszerűt veszik át. * így van ez a Bizományi Áruháznál is. Sokkal többen keresnek szép, elegáns, az utolsó divat, szerint készült prémes bundát, mint a hord- hatóság határán levő kabátot. Az olcsó cikkekből így is biz­tosítva van a kínálat, s hogy az áruválaszték találkozik a közönség igényeivel, azt a havi négy-öt milliós forgalom —, s ez csak az eladás — iga­zolja. Szeretnének több csizmát kínálni, mert ebből egyelőre kevesebb van, mint amennyit keresnek. A divatos szőrme- árunak is akad gazdája rög­tön. De nem állnak sokáig a kirakatban a tízezrekbe kerü­lő ,Hi-Fi-berendezések sem. Átlagosan hetenként kettőt eladnak a 25—60 ezerig tér­zálogházban O jedő árú készülékekből. Nem árt talán, ha leírjuk: itt csak a vámkezelt készülékek ke­rülhetnek a polcra A Bizományi népszerűségé­nek egyik oka az OTP-hitel- leveles vásárlás: jelenleg a vételek felét igy bonyolítják le. A népszerűség hátrányok­kal is jár, hiszen a bolt több­szörösét teljesíti forgalom­ban, mint amennyit reálisan lehetővé tesz a létszám, s a szűk eladó- és raktártér. * Az év végi ünnepek előtt ezüst- és aranyvásárt is ren­dez majd a cég. Igaz, hogy egyelőre ékszerekkel foglal­kozó bizományi bolt — ha­sonló a fővárosihoz — nincs városunkban, de a talán megrendezésre kerülő vásá­rok kedvező tapasztalatán felbuzdulva, tervbe vesznek egyet. Bizonyára butácskának ta­lálják a címben szereplő kér­dést, hiszen erre még egy selypítő kisgyerek is kapásból választ adna. Igen, ha álta­lában a játszótérről, játszó­terekről lenne szó. Csakhogy ez egy konkrét játszótérre vo­natkozik, arra, amelyik a Ta­nácsköztársaság városrészben, az építők telepe mögött te­rül el. Udezöld a füve, padjain sárgán virít a festék, minden eszköze használható, a ping­pongasztaltól a hintákig. Nem is lehet csodálni, hiszen új még, nyár végén született. És szigorúan őrzik! Olyan szi­gorúan, hogy még a közeli óvoda apróságait is elzavar­ták — az óvónőkkel együtt — az éber vigyázok. A rendhagyó esetről a mis­kolci rádióban hallhattunk először, s azóta „téma” a vá­rosban. Hozzánk is érkeztek vitatkozó vélemények. Ter­mészetesen nem a riporter, hanem a riportalanyok, a ját­szótér kérlelhetetlen őreinek álláspontját ítélték el olva­sóink. Azoknak a kedvéért, akik nem hallották a rádió­ban : azzal indokolták az el­utasítást, hogy az óvodások szülei nem vettek részt a társadalmi munkában. Itt pe­dig — mármint a téren — csak olyanoknak van helye, akik saját, vagy hozzátarto­zók kezemunkajávai megvál­tották rá a jogot! — állítot­ták igazuk biztos tudatában. Ehhez képest elhanyagolható szempontnak találták, hogy a kitiltott gyerekek lakásból átalakított, úgynevezett szük­ségóvodában töltik napjukat. A jó levegőre, szabadban va­ló rohangászásra, játékra pe­dig éppúgy szükségük lenne, mint bármelyik hasonló korú lurkónak. Mint például azok­nak, akik a társadalmi munkát végzett emberek családjához tartoznak. Ök egyébként a riporter kérdésére egyértelmű választ adtak: szívesen lát­nak maguk között bárkit. Te­hát nem osztják a játszóteret hitbizománynak tekintő szü­lők nézetét. A történethez még hozzá­tartozik, hogy a zord őrök írásban benyújtott munkafel­ajánláshoz kötötték: odaen- gedik-e a jövőben a« óvodá­sokat. Azt követelték, uátlal- janak részt — pecsétes? — papíron szüleik a hátralevő teendőkből. Mielőtt ítélkeznénk, ismer­jük el: a játszótér építésében viszonylag kevesen vettek részt. Az izzadva lapátoló, ge­reblyéző, betonlapokat cipe­lő önkénteseket alighanem elkeserítette, hogy a többség a környékbeli házak ablaká­ból figyelte erőfeszítésüket, vagy — „a seemük közé ne­vetve” — steandoim, kirán­dulni indult, kihasználva a napsütéses, szép időt. Sajnos, így van ez, sokszor másutt is. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt tervidő­szakban a vártnál jóval több, 228,5 millió forint volt váro­sunkban a társadalmi munka értéke. Az is könnyen kiszá­mítható, mennyi jut ebből egy felnőtt lakosra. Csakhogy • az utóbbi „mutató” már csa­lóka, hiszen sokan egy percet sem áldoztak a szabad ide­jükből a közösségnek, egyet­len kapavágást sem végeztek ingyen, s így csupán élvezői ezrek szorgalmának. Szeretnénk, ha az egy la­kosra számított társadalmi- munka-érték a valóságot je­lezné. De akárhogy is latolga­tunk, egy biztos: drasztikus tiltásokkal tilos büntetni a távolmaradókat! Mint ahogy előnyöket sem vmdikátbat magának senki azért, mert részt vett például egy játszó­tér építésében, önkéntesség és önzetlenség kell hogy jel­lemezze a társadalmi mun­kást. Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó játszó­tér építéséhez csak hozzájá­rultak munkájukkal; a száz­ezrekre rúgó költséget a vá­rosi tanács fedezte. Mmtt- annyiunk pénzéből!-^. Áz # f /# oc e mu / i. /#« epiloi ★ Hiába a hatalmas mére­tek: a pontosság itt alapvető előírás. A szintet átvitt értelemben és szó szerint is tartani kell^.. + Az irányító

Next

/
Oldalképek
Tartalom