Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-05 / 232. szám

A tervezd nem jós, de kockáztat és tévedhet is Térkép, öt evre A sok fórumon zajló vita egyik hozzászólója „tóoD mim meresz es úttörő vallaiaozás- natt" nevezte Borsot! megye VI. ötéves területi tervét. A tervezők nem csalhatatlan jó­sok. A gazdasági-társauauni fejlődés regionális prognózisa sokfele kívánalomnak kell, hogy meg.eteijen: összhang a népgazdasagi icrvvel es a he­lyi tanácson elképzelésével is ; legyen rugalmas és gyorsan alkalmazkodó, de olyan, hosz- szü távra szóló koncepciót is adjon, amelyre építeni lehet; fejezzen ki részérdekeket is, de úgy, hogy ne nyújtson jogtalan előnyöket egyes üze­meknek, iparágaknak, közigaz­gatási egységeknek. Aki a jövő térképét igyek­szik megrajzolni, az éppúgy nem nélkülözheti az alkotó fantáziát, mint a szigorú té­nyek es tendenciák tisztele­tét. Aki a tudományos mód­szerekkel épített jövőbecs­lésre adja a fejét; az koc­káztat, s számolnia kell a tévedés lehetőségével is. A csak a fekete-fehér meg­állapításokhoz szokott szem­lélő a mostani tervek isme­retében bizonytalanságot érezhet. Ugyanis holtbiztos­nak kikiáltott koncepciók és fix számok helyett varián­sokról, a szerves összefüg­gést kifejező, vagylagos megoldási javaslatokról ol­vashat. Ám a feltételes mód használata ebben ez esetben nem a bizonytalanság jele. A vérbeli totózók tudják, hogy nincs biztos tippü, le­futott meccs, minden mérkő­zés háromesélyes. Aki több lehetőséget vesz számításba, az kisebbet tévedhet, s na­gyobb lesz a nyerési esélye. És ez nemcsak a focira igaz. A területi , terv olyan szintetikus program, amely öt évre előre, összefüggései­ben igyekszik felrajzolni Borsod ipari, beruházási, foglalkoztatási, infrastruktu­rális fejlődését. A dolgok egvmáshoz kapcsolódnak, erősítik, vagy gyöngítik egy­mást, s egyre feszültséggó­cok megszűntetése máshol teremthet feszültséget. Mikor több a kevesebb? A mát kell nagyon ismer­ni és tiszteletben tartani ah­hoz, hogy a holnapról véle­ményt tudjunk mondánk Megbízható és hiteles infor­máció nélkül nem lehet jól prognosztizálni. A borsodi iparfejlesztés el­múlt időszaki eredményei például egy sor ellentmon­dást eltakartak. A megyei tanács által határozattá emelt dokumentum szerint az ipari termelés növekedé­se az ötvenes évek eleje óta nem volt olyan gyors, mint a hetvenes évek második fe­lében, de a termetes komp­lex hatékonysága stagnált, a növekedés dinamizmusát a beruházások okozták, és neon a latens tartalékok mobilizá­lása. Éppen ezért a jövőben élesen külön kell választani a növekedés mint mennyi­ségi. és a fejlődés, mint mi­nőségi kategória érteimeaé- sét és használatát. A kohászaié és vegyipari termékek világpiaci kelen­dőségének ismeretében vár­ható. hogy a borsodi ipar az előttünk álló öt évben 10— 15 százalékkal kevesebbet produkál, nánt öt esztendő­vel korábban, de „ez a ki­sebb növekedés sokkal érté­kesebb lehet, ha a haté­konyság jelentős javulásával East-koneerí A kemény rockzenei játszó Sast együttes koncertezik ma a fetsőzsolcai művelődési ház­ban. A hangverseny este 7 «tábor keartórikk. jár.” Az egyoldalúan meny­nyiségcentrikus ítészek sze­mében eretneknek tűnhet ez a tézis. De van még más is! Az aranyabb I eü) eoen A terv helyzetfeltáró elem­zése nem szépít: „a jelenlegi tapasztalatok szerint a vál­lalatok magatartását — az esetek többségében — a nyíltan be nem vallott, de hallgatólagosan gyakorolt ki­várás! taktika jellemzi”. Es a munkaerőhelyzet? „A mos­tani, meglehetősen bizonyta­lan gazdálkodási körülmé­nyek között nehéz az előre­látás, szinte lehetetlen a jö­vőbeni folyamatokat egyér­telműen felvázolni.” Éppen ezért készültek három válto­zatban a számítások a mun­kaerőhelyzet megítéléséhez. Az arányosabb fejlődés je­gyében átértékelődtek a ko­rábbi város- és községfej­lesztési koncepciók is. Nem­csak arról van szó, hogy már ebben a tervidőszakban, az arányokat tekintve, több jut a falvak infrastrukturális ellátásának javítására. Az egyik új felismerés az, hogy a várost csak a városkör­nyék fokozott urbanizálásá- val együtt lehet fejleszteni, a másik pedig az, s ez ép­pen Miskolcra vonatkozik, hogy a korábbi gyors növe­kedés gátja lehet a további növekedésnek.. A város egészségesebb fejlődésének érdekében kell csökkenteni az előző időszak dinamiz­musát meghatározó mutató­kat. Egységes tervezési gyakor­lat van kialakulóban tehát, amely éppúgy tekintettel van Miskolcra, vagy az agglome­rációs övezet sokkal harmo- nikusabban fejlődő városára. Kazincbarcikára, mint Sajó- szentpéterre, Bükkszentke- resztre és Felsőzsolcára. BRACKÓ ISTVÁN Hordó a bornak Az idei Orbán-nap jó szü­retet ígért, bár az utóbbi egy­két hét esős. nedves időjárása nem kedvezett a fürtök teljes beérésének, a szüretet sokan el is halasztották pár nappal. A késedelem hasznos is lehet, ilyenkor az előkészületekre fordítják az !dőt. Gvors ütem­ben készülnek a még hiányzó hordók, kádak, leaven helve a mustnak. Pár évvel ezelőtt hi­ánycikknek számított a ió hordó, s kevés volt az ügyes kezű kádár is. A kiskertmoz­galom fellendülése megterem­tette az igazi keresletet: az idén már a Skála-coop szer­vezte meg, hogy a különböző műhelyekből, szövetkezetek­től elegendő, kis űrméretű hordó kerüljön a szakbol­tokba. ISa^yerdei vasár Több tízezren keresték fel a debreceni-Nagyerdőben szom­baton és vasárnap megrende­zett Mihály-napi nagyvásárt. A régi debreceni vásárok em­lékét és hangulatát idéző -ki­rakodóvásáron ezúttal 400 népművész, népi iparművész és kézműiparos kínálta porté­káit, de olt voltak az Ady Endre sétányon és a nagyer­dei körúton az állami és a szö­vetkezeti kereskedelmi ven­déglátó egységek is. A kétna­pos vásári forgatagban sok értékes portéka talált gazdára. A KFT és... Az idei tánc- és popdalfesz­tiválon kellemes perceket szerzett együttesek és szólis­ták adnak műsor a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban október 14-én. Fellép a fesztiválon sok közönségsza­vazatot kapott Dolák—Saly kettős és Bódy Magdi éne­kesnő. Az utóbbi hónapokban feltűnt KFT együttes önálló programmal jelentkezik, me­lyet eddig nagy sikerrel mu­tattak be — többek között — a budapesti Kertészeti Egye­tem klubjában. Meglátták és megszerették II Kristálykeseri kam A Kristálykeserű, a Főváro­si Ásványvíz- és Jégipari Vál­lalat idei újdonsága jött, meg­látták, megkóstolták és győ­zött. A vállalat már sajnos kevésbé győzi az igények ki­elégítését. Hiába „állítottak if Már erősen sárgul a lomb a miskolci parkokban: az őszi séta minden percét lei kell használni, hiszen nem sokáig van ■már ereje a napnak (Kiss József felvétele) rá” újabb gépsorokat, ekkora rohamot azok sem bírnak. Jövőre — amikor a vállalat tatai gyáregységében egy új gépsoron csak a Kristálykese­rűt palackozzák majd — mintegy 4,5—5 millió litert, tehát az idei mennyiség két­szeresét tudják eljuttatni a fogyasztók hoz. Évek óta ismerik, kedvelik a vásárlók a kalóriaszegény Deit üdítőket. Ezek a többi szénsavas italhoz képest lé­nyegesen kevesebb, mintegy 2—3 százaléknyi cukrot tar­talmaznak. Ebben a hónap­ban a teljesen cukormentes, citrom- és narancsízű Deit gyártását kezdik meg. Az üve­geket új címkével látják el, ezen. valamint hirdetéseken, szórólapokon hívják fel a fi­gyelmet: az újfajta Deitet cu­korbetegek is bátran fogyaszt­hatják. Tüzfa'akon és korláton Elfogy a plakát alól a palánk... ♦ Csak a Magyar Hirdető ♦ Betörték a vandálok A televízió műsorában nemrég leforgattak egy ri­portfilmet arról, hogyan csú­fítja el a pesti belvárosi ut­cákat a sok, házfalra, kapu­bejáró mellé, fölé ragasztott hirdetmény, plakat. A prob­léma megoldása roppant egy­szerű: nem kell annyit kira­gasztani belőle — mondják sokan. Igen ám, de a plakát több, mint egyszerű hirdetés: informál, színfoltot képez, el­választhatatlanul hozzátarto­zik az utcaképhez. Mert sok van belőle, elhelyezése gon­dot jelent Miskolcon is. A miskolci utcákon éven­te átlagosan 60—70 ezer pla­kátot ragasztanak ki. Van­nak „erős” hónapok: a poli­tikai ünnepiek előtt, vagy a nyári időszakban, s van, amikor kevesebbre van szük­ség. Plakátot kihelyezni, nyomtatni, terveztetni nem olcsó mulatság. így kirakni csak oda érdemes, ahol so­kan megfordulnak, nagy a közönség. Csakhogy Miskolc belvárosa szűkös, a plaká­toknak s»m jut sok hely benne. A jogszabály szerint a Magyar Hirdető helyezhet ki plakátokat, s kizárólag oda, ahol hirdetűberendezés van, azaz oszlopra, táblára ragasztva, vitrinbe helyezve. Hol a háló? A házgyári lakások nagyszobáinak mérete sem nagyon al­kalmas a régi típusú franciaágy as hálószobabútorok elhelye­zésére. Talán ennek tulajdonítható, hogy a bútorüzletekben megcsappant a választék a hálószobabútorokból. A miskolci Domus Áruházban most mindössze kétféle gyártmányú hazai háló kapható. A Mohácson készülő Szófia hálóhoz franciaágy helyett két, egymás mellé illeszthető ikerheveröt adnak 13 600 forintért. A Sába 4-hez már valódi franciaágy dukál, sőt jár hozzá fésülködőasztal, és egy puff, 20—21 ezer forintért. Mind­két hálószobabútor egyetlen előnye az olcsó ár, és hogy azon­nal megvásárolható. Az importból származó jobb minőségű, ízlésesebb hálószobabútorokból az idén már aligha kerül a Dom us Árúházba. Számítanak néhány keresett jugoszláv ti- pusú hálószobabútor beérkezésére, de ezekre nem fogadhat­nak el előjegyzést. Nos. mindezt azért írjuk meg. hogy a kereskedelem illeté­kesei felfigyeljenek: változnak a vásárlói igények. Manapsag egyre többen akarnak a régi családi hálószobákra emlékezte­tő bútort vásárolni. S ma ezt még csak úgy tehetik meg, hogy a franciaágy vagy a páros heverők megvétele után addig jár­ják a bútorüzleteket, amíg a fekvőhelyek színével és stílusává’ egyező szekrénysort nem találnak. S ha a céljukat elérik, együtt van az ággyal harmonizáló szekrénysor, már békésen kipihenhetik a hálószobabútor ntá- ni szaladgálás fáradalmait. Vajon ez á cél vezérli a bútort ke­resőket? Adódik más lehetőség is amikor építkezés kezdődik valahol: a palánkra ragasz­tott plakátok jótékonyan ta­kargatják a feltúrt területe­ket De az építkezések — fő­leg a belvárosban — lassan befejeződnek, s elfogynak a palánkok is . .. A hirdetőberendezéseket szaporítani, újakat gyártani, elég költséges, s kihelyezé­sük sok gonddal jár: nehéz olyan helyet találni, ahol nem sértik az építésügyi elő­írásokat, s egyúttal nagy forgalom is halad el előttük. Mi a helyzet a lakótelepe­ken? Ingerszegény környezet — mondják rá —, mégis ke­vés plakátot teszünk ki szín­foltnak. Itt a megoldást el­sősorban az jelentené, ha a tervezők, s a hirdetési szak­emberek együttműködnének a tervek kezdeti szakaszától, eleve számolva a hirdetőbe­rendezésekkel. Furcsa, hogy a Búza téri aluljáróba egyet­len vitrin, tábla sem került. Sivárabb így! A Magyar Hirdetőnek Mis­kolcon is van kirendeltsége. Az iroda munkatársai több tervet dédelgetnek az elkö­vetkezendő évekre. Erről Kiss Béláné, az iroda veze­tője beszélt: — A közelmúlt jó kezde­ményezésének tartom a tűz­falak festését: eleinte nehe­zebb volt rá megrendelőt szervezni, de ma már sokan felismerték az ilyen reklám jelentőségét. Terveink között szerepel a 3-as út városi szakaszán a korlátok deko­rálása — ahogy a Kossuth Lajos utcán is látható Pes­ten. A tárgyalások jelenleg folynak. Egyébként készülő­ben van egy átfogó felmérés a város egészéről, hirdeté­sek, reklám szempontjából. A MA HÍR tervei között sze­repel. hogy Miskolcon na­gyobb teret juttat az utcai reklámnak. Ebben a munká­ban együttműködés alakul majd ki a tanács, az érin­tett vállalatok, intézmények, s köztük. Az irodában elmondták azt is, hogy sajnos a vanda­lizmus komoly gondokat okóz: a nemrégiben kihelye­zett világító hirdetőoszlopok közül soknak betörték az üvegét. Amíg elkészül az új, elég sok időbe telik. S addig a reklám nem ékíti, hanem csúfítja az utcát. (k—ó) j se. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom