Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-19 / 244. szám

Szezon végi számvetés I. Szenet, több célra is A borsodi barnaszén az enenrgiatermelésen túl más célokra is hasznosítható. Pél­dául a felmérések szerint tíz év múlva a mezőgazdasági és ipari célra hasznosított hu- minsav mennyisége húsz ki- lotonna lesz évenként. Ezt az anyagot „mosott” szénből ál­lítják elő, s a gyártás mel­léktermékeként keletkezik jó néhány tonna olyan minősé­gű szén is. ami a homokos talajok meliorációjára alkal­mas. Pályaválasztás, vendégséggel egybekötve Vendégségbe hívják ezek­ben a napokban az általuk patronált általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályos tanulóit a sárospataki üze­mek, vállalatok. Több, mint másfél száz szocialista brigád ismerteti meg ilyen módon a pályaválasztás előtt álló fia­talokkal a saját vállalatuk által kínált munkalehetősé­geket. A diákok részt vesz­nek a brigádösszejöveteieken is. A fiatalok e vendégjárá­sa — a korábbi évek ta­pasztalata szerint — sok esetben döntő hatással van a pályaválasztásukra. Különö­sen jó eredménnyel toboroz­za ilyen módon a szakmun­kástanulókat az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat kirendeltsége, a Cse­pel Művek jármű- és konfek­cióipari gépgyára és a moz­galom elindítója, a Ruházati Szövetkezet. Fórom Encsen Az encsi ifjúsági napok záróaktusaként holnap dél­után 6 órai kezdettel fó­rumot rendeznek az encsi művelődési központban. A téma: a fiatalok a közmű­velődésben. Ezután az ifjúsági napok zárszavát Szabó Tibor, nagyközségi HNF-titkár mondja majd el. A már közhellyé vált meg­állapítás, miszerint Miskolc az ország legdrágább piaca, az idén szerencsére már nem igazolódott be. Az ózdi sza­badpiaci árak rendszerint magasabbak a miskolciaké­nál. A televízió két héttel ez­előtti, A Hét című műsorában Budaipestről hozta a zöldér- tes példát: a 6 forintért fel­vásárolt alma az üzletben már 15 forintos árjelzővel kerül forgalomba. Tehát a fő­városban sem annyira olcsó minden, mint ahogy a közvé­lekedés tartja... A kínálatra nem lehet panasz A nagy zöldség- és gyü­mölcsszezon végéhez közele­dünk. Ez inspirált bennünket arra, hogy Pollner Gusztáv­val, a Borsod megyei Zöldért kereskedelmi igazgatóhelyet­tesével számvetést készítsünk. A zöldség- és gyümölcsellá­tásra az idén nem lehet külö­nösebb panas^ujik. igaz, a babér nem egyedül a ZVA- dérté, hiszen a jó termés egy­részt az időjárásnak, más­részt a termelőknek köszön­hető. A kereslet—kínálat tör­vénye viszont az ő árai­kat is befolyásolja. A sa­látaszezonban a kedvezőtlen időjárás, a gyümölcsfák vi­rágzásakor a fagykár okozta kevesebb termés nyomta rá bélyegét az árakra. Az álta­lában jó ellátás mégis a vál­lalat árubeszerzőinek munká­ját dicséri; hiszen megyénk gyasztótól 4,40-et kémek. A termelőknek 6,50-et adnak az első osztályú almáért, amit az üzletekben 9-ért kínálnak. A vállalat igyekszik az árrés ol­lóját a fogyasztók javára, mi­Miskolcon olcsóbb a káposzta, mint Pesten Fórum a miskolci rádióban Készülünk a télre Pettyes a divat Olvasóink, akik rendszere­sen figyelik pénteki piaci je­lentéseinket, összehasonlít­hatják az árakat. Már hóna­pok óta látható, hogy a Zöl­dért igyekszik a piacokon is betölteni árszabályozó szere­pét. A piáéi vásárlóközönség­nek csak egy része engedheti meg magának, hogy a kiske­reskedőktől, illetve a kister­melőktől vásárolhasson — borsos áron. A főznivaló java része a miskolci háziasszo­nyok konyhájára is a Zöldért üzleteiből kerül ki. dapesten 19-ért, Miskolcon 16-ért, az utóbbit Pesten 14- ért, Miskolcon 10-ért mérték. A Zöldért Vállalat országo­san 47—48 százalékos árrés­sel dolgozik, a borsodiak ta­valyi átlaga mindössze 37 százalékos volt. De 1981-ben még figyelemreméltóbban csökkentették a fogyasztói árakat. Az év első nyolc hó­napjának adatai: országosan 14 százalékkal volt olcsóbb a zöldség és a gyümölcs, mint tavaly. Borsodban a múlt évi­hez viszonyítva 22 százalék­kal sikerült csökkenteni az árakat. Budapesten mindössze 11 százalékkal mérséklődött az átlagár. Burnonvát, ötért A friss jelentések szerint a burgonyát a borsodi Zöldért a maximált 5,40-es ár he­lyett 5 forintért adja. A szer­ződött mennyiségen felül ugyanis még sikerült jelentős mennyiséghez hozzájutni, ki­lónként 3 forintért. A 2,80- ért felvásárolt almáért a fo­még sokféle zöldségből, gyü­mölcsből behozatalra szorul. A szállítás drágítja a költsé­geket, s közben — 200—300 kilométeres távon — romlik a minőség. Ezen a helyzeten változtatni — minél több zöldséget és gyümölcsöt hely­ben megtermelni — a VI. öt­éves terv feladata lesz. Sikerült csökkenteni A városi tanács kereske­delmi osztályától kértük az adatokat, ide ugyanis rend­szeresen befutnak a budapes­ti és a miskolci Zöldért árai. Az október Í5-i árjegyzék szerint Budapesten a burgo­nya kilója 5,40, Miskolcon 5 forint. A vöröshagyma a fő­városban 7,40, Miskolcon 8,40. A fejes káposzta Pesten egy forinttal drágább, mint Mis­kolcon. A kelkáposzta ugyan­annyi (7 forint volt), a kar­fiolt is egységesen 8-ért ad­ták. Olcsóbb volt Miskolcon az alma alakú paprika és a paradicsom is; az előbbitBu­Misk&íe if Nézzük a Zöldért árait... A Képünk a Gömöri pályaudvaron készült: a látvány alap­ján nehéz lenne kitalálni, vajon milyen nap is van? A hétvégé es a hétköznap az őszi csúcsban összemosódik... Almát, betonelemet Hétvége a Gömörin Talán fölösleges is újra el­ismételni, hogy az őszi szál­lítási csúcs milyen feladatok elé állítja a vasutasokat szer­te az országban, hisz’ sajtón, rádión, televízión keresztül mindenki részese lehet egy kicsit ennek a munkának. Szeptembertől 12 millió.ton­na árut kell elszállítania a MÁV Miskolci Igazgatóságát) dolgozó vasutasoknak az év végéig. Emellett 14 millióra tehető az év végi utasforga­lom is. A cukorrépa szállítása százezer tonnákban mérhe­tő: Szerencsre négyszázezer. Hatvanba és Selypre hatszáz­ezer tonna cukorrépát raknak be a vagonokba. A feszített tempót csak jó szervezéssel lehet bírni. Elsősorban a sze­relvények, vagonok tartózko­dási idejét kell csökkenteni, növelni a vagonpark kihasz­náltságát. Az őszi feladatokra külön létszám, különleges eszközök nem állnak rendelkezésre, így a hét vége is rendszere­sen munkával telik a pálya­udvarokon. A nagy teherfor­galmat lebonyolító Gömöri pályaudvaron is dolgoztak az elmúlt hét végén. A Decem­ber 4. Drót mű vek és a Be- tonelemgyár részére kellett vagonokba ki- és berakodni. A Nagymiskolci Állami Gaz­daság szombaton és vasárnap is az almaszállítmányok ré­szére kért kocsibiztosítást. A pályaudvaron dolgozók ilyenkor kénytelenek alkal­mazkodni a befutó megren­delések sűrűségéhez: a lét­számot abba a műszakba koncentrálják, ahol'több ra­kodni való akad. <k—ó) A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója októberi Fó­rum-műsorát 26-án. hétfőn este 17 óra 5 perctől sugároz­za. Ezúttal az ipari üzemek, s kereskedelem és a szolgálta­tók téli felkészüléséről lesz szó. A stúdióban Borsod. Heve? és Nógrád megye szolgáltató- iparának képviselői válaszol­nak olyan kérdésekre, mint a lakosság téli áruellátása, a ke­reskedelem. a gázszolgáltatás biztosítása, a távhőszolgáltató vállalat munkája, az utak karbantartása, a közlekedés, az áru- és személyszállítás zavartalanságának megterem­tése. a tüzelőanyag-ellátás és így tovább. Az elmúlt öt évben megyénk termelőszövetkezeteiben más­fél százalékkal emelkedett az összes energiafelhasználás. Ugyanakkor a takarékossági intézkedések hatását mutat­ja, hogy a villamos energiá­ból több mint három szaza­. A témával összefüggő kér­déseket október 22-ig várjuk címünkre: Magyar Rádió» Miskolc-körzeti Stúdiója, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 13. Az adás időpontjában Miskolcon a 35-510-es, Eger­ben a 12-946-os, Salgótarján­ban a 14-596-os telefonszá­mon hívhatnak bennünket hallgatóink. Azokra a kérdé­sekre, amelyekre az adás so­rán nem tudunk válaszolni, s korábbi szokásoknak megfe­lelően a körzet napilapjaiban válaszolnak a stúdió vendé­gei. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió M iskolc-körzeti Stúdiója lékkai kevesebbet fogyasz­tottak. Az elmúlt két évben csökkent a gázolaj- és ben­zinfelhasználás is. s ez első­sorban a szigorúbb üzem­anyagnormák alkalmazásá­nak köszönhető. Ismerősöm mutatja a fris­sen tatarozott lakóépület fa­lát: a szép, tengerkék fes­tést imitt-amott fekete pety- tyek tarkítják. A furcsa szín- kombináció úgy jöhetett lét­re, hogy a festés befejezése után kezdték szigetelni a te­tőt, s elcsöpögtették a sötét anyagot. Szerinte ez nagy hi­ba, szerintem viszont szán­dékos díszítő eljárás. A kék és a fekete együtt nagyon elegáns hatást kelt, a pety- tyes pedig örök divat. Meg tudom érteni azokat az ipa­rosokat. akik évről évre má­sok által kiválasztott színt mázolnak megannyi miskolci házra. Kikezdi az egyéniséget az ilyen egyhangú munka. Akiben mocorog a tehetség, az nem tehet mást. mint szembeszegül a tervezők el­képzelésével, legalább néhány kis petty erejéig. Pettyes a divat és nem­csak kendőben, fuszekliban, falban, de még paprikában is. Sietek közölni, nem új zöldségféléről, hanem régi kereskedői módszerről van szó: sokszor úgy kerül a pultra az áru — a piaci vagy utcai standokon —, ahogy á Kevesebb benzin, gázolaj földről behozták, azaz sár­pettyesen. Ez esetben a hal­ványzöld és a szürkésbarna kombinációjáról van szó, ami — ha nem is olyan elegáns, mint a kék-fekete — eléggé mutatós. Nem is ertem. hogy egyik-másik magánkereskedő miért különcködik és csuta­kolja le az áruját, mielőtt a vevő elé teszi! Mert nem mindenkinek tetszik ám az ilyen „kirakat­politika”. A minap lapunkban is olvashatták azt a panaszt, miszerint egyes zöldségbol­tok csalárd módon megté­vesztik a vásárlót: válogatot- tan szép árukat raknak a kirakatba, mintha csupa ilyen lenne bent a boltban is. Szóval, nem könnyű ele­get tenni a vásárlónak, járó­kelőnek! Egy Miskolcról el­származott és hosszú idő után hazalátogató férfiú például éppen azt kifogásolta, hogy elhanyagoljuk a kirakatokat, s emiatt sivár a főutca ké­pe. Szerintem ez sem telje­sen igaz. Nekem például az a legkedvesebb kirakatom, amelyiket ő leginkább szi­dott. Mindig azt a régi kétí­ves slágert juttatja eszembe, hogy: „Fekete hegyen egy fekete tó. / fekete tavon egy fekete hajó, / fekete hajón egy fekete lány stb.’’ E kira­kat ugyanis mély és sötét lenne üresen is, ám a szív- bemarkoló hatást még to­vább fokozzák az ügyes ke­reskedők. akik szinte kizáró­lag sötétszürke, sötétbarna, avagy fekete ruhaneművel tömik tele. Talán azért is, mert viszonylag közel van innen a temetkezési vállalat. Erről jut eszembe: meg­kérdeztem egyszer az egyik illetékest, hogy miért nem festik vidám pasztellszínűre a miskolci házakat, mint ahogy például Győrben te­szik? Ezt válaszolta: a vá­ros levegőjében oly sok a por, korom,, hogy viszony­lag rövid idő alatt elszür­külnének a színpompás fa­lak is. A szürkén viszont a piszokszürke is alig hagy nyomot. Logikus. Legalább annyi­ra, mint biliárdkopaszra be- retváltatni a ritkuló hajú ember fejét. Tökkopaszon ugyanis minden koponya egy­formán kopasz. (békés) nél kisebbre nyitni. (Folytatjuk) O. E. Gyártörténeti kör Gyártörténeti baráti kör alakult Salgótarjánban, a több mint 100 éves Salgótar­jáni Kohászati Üzemek ipar- történeti jelentőségű beren­dezéseinek, szerszámainak és a termelés más tárgyi emlé­keinek, valamint a gyártörté­net eseményeiről fennmaradt fotók és dokumentumok gyűj­tésére, gondozására, bemuta­tására. Az összegyűlt anyag — Nógrád megye első nyilvá­nos gyártörténeti múzeuma — a kisterenyei Gyürki-kas- tély műemlék épületében kap helyet. Tervezik szabadtéri ipari „skanzen” kialakítását is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom