Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-19 / 244. szám
A jó elosztás fél siker Az arányosabb fejlesztés jegyében több jut a szinte Mis kolchoz tartozó, de falusias utcaképű Sajószentpéternek is. leszt. (Az infrastruktúra — illetve az általa nyújtott szolgáltatások — körét a következőképpen vonhatjuk meg: energiaelosztás, vízellátás és csatornázás, szállítás és hírközlés, kereskedelem és vendéglátás, lakásellátás és városrendezés, köz- tisztaság, javító szolgáltatások, egészségvédelem, oktatás és kultúra, igazgatás, rend- és jogbiztonság.) A fejlett tőkés országokban ez az arány hetven százalék körül van. Nálunk azért annyi, amennyi, mert többre nem futja, de kevesebb már gátolná az általános fejlődést. Ugyanis, a gazdasagi-tár- sadalmi fejlődés egy bizonyos fokán a termelőágazatok hatékonysága, dinamizmusa azon múlik, hogy milyen fejlett az úthálózat, a hírközlés, a dolgozók egészségvédelme ... A szigorúan és közgazdasági értelemben vett „haszontalan beruházás” e ponton túl válik az értéktermelés. a nemzeti jövedelem gyarapodásának feltételévé. Ez a felismerés már sok év óta gyökeret vert a mi gyakorlatunkban is. Ojabb lépés, újabb felismerés, hogy a nem termelő beruházások aránya is további módosulásra szorul. Kevesebb állami erőből készülő lakás épül, de több jut boltra, egészségügyre, iskolára, jó ivóvízre. o A cím kissé félrevezető. Nem a dilemmával, hanem a szűkösség értelmezésével van probléma. Mihez mérjük lehetősségünket? A lehetőségekhez? Az igényekhez? Az elszalasztott haszonhoz? Vagy a tavalyi eredményekhez és eredménytelenségekhez? Ha valaki szűknek. kényelmetlennek érzi elegáns, korábban sikert arató ruháját, annak két oka lehet. Vagy összement a mosásban, vagy pedig a ruha viselője korpulensebb lett. A hasonlat is félrevezető, mert féligazság. A cikkben azt próbáljuk föltérképezni, hogy a csökkenő ütemű, de arányosságra törekvő fejlődés miért kelti a szűkösség látszatát, s miért ígér mégis előrelépést. o Lakásban számolva 1985-ig kevesebb új otthon kerül tető alá, mint hetvenöt és nyolcvanöt között. De ez a tény nem jelenti azt, hogy kevesebb pénz jut a lakosság életkörülményeinek javítására. A fejlesztési arányok módosításának felismerése azzal járt, hogy kevesebb komfortos lakást kell (lehet) építeni ahhoz, hogy mindennapi életünk komfortosabbá váljék. Nevezetesen arról van szó, hogy az úgynevezett nem termelői (infrastrukturális) beruházásokon belül szükség- szerű aránymódosítást kellett végrehajtani. Még így is, 1981- ről 1986-ra Borsodban a száz lakásra jutó családok száma 107-ről 102-re csökken. Most átlagosan 330 ember lakik száz lakásban, öt év múlva ez a szám 307 lesz. A közművi vízzel ellátott lakások aránya 52 százalékról 61 százalékra nő. e Amire több jut Visszatérve a vélt szükség valós dilemmájára: az egészségügyi ellátás javítására tervezett beruházások ösz- szege Borsodban ebben a tervidőszakban mintegy fél- milliárd forinttal lesz több, mint az előző öt évben. A kulturális ágazat fejlesztési kiadásai 17 százalékkal növekednek, így várható, hogy számottevően oldódnak majd a jelenlegi bölcsődei, óvódai. iskolai gondok. (Most, száz gyerek közül 71 járhat óvodába, öt év múlva gyakorlatilag minden óvodás korú.) Nyilvánvaló, hogy a feszesebb gazdasági körülmények között nagyobb a felelőssége a tervezőknek, törvényhozóknak. Ugyanis a rendelkezésre álló pénz megtöbbszörözhető. ha jól osztják el és használják fel. Az arányok (brackó) Vidám szüreti felvonulók 7en%ervízzel ízesítették Egy pint borért: egy rabszolgát A szőlő származását máig sem tudták tisztázni. Valószínű. hogy Ázsia, talán Elő- A..sia volt az őshazája, és onnan terjedt el nyugaton és keleten, meghódítva az egész földet, melynek minden részén megvannak az emlékei, nyomai. Ksnaoan a bornak es a szőlőnek külön istene volt. és Fok-hi egyenrangú volt a többi istennel. India is magáénak vallja a bor felfedezésének dicsőségét: a hagyományok szerint a Nysa-hegy vidékéről szármázik, es Prithu-Siva isten örvendeztette meg először borral a világot. Perzsiában Dzsem- sid király i. e. kb. 2500 évvel mái híres szőlőskertet mutogatott vendegeinek. Babilon, Asszíria Mezopotámia is termelt szőlőt, és innen szállították hajóikon a bort a föníciaiak Európa szomjas népeinek. Egyiptom, ahol még ma is akadnak újabb ókori leletek, már vagy tízezer éve ismerte a szőlőt és a bort. Szőlőmagvak kerültek elő a fáraók sziklasírjaiból. Menas III. Totmes és más fáraók sírjaiban a szőlőművelést és a borkészítést bemutató rajzok láthatók. A bibliában Noét nevezik a szőlő atyjának, mert az özönvíz elvonulása után az Ararát hegyének lankáin szőlőt telepített. A görögök, rómaiak is ősidőktől ismerték a szőlőt és a bort. Sok híres szőlőterületet telepítettek a római birodalomban (Szicília. Falernum stb.). A gallíai (mai franciaországi) provinciában nagy ára volt a bornak: egy pint borért egy rabszolgát lehetett vásárolni! A római katonák pedig, bárhová is vonultak, mindenütt telepítettek jófajta itáliai szőlővesszőket. Ez érthető is volt, hiszen a köznép nemcsak. kenyeret és olajat kapott naponta, hanem bort is, de a katonai ellátáshoz is hozzátartozott a mindennapos boradag. A bor az egész világon elterjedt, és ezzel együtt az iszákoskodás is. amit szigorú intézkedésekkel igyekeztek megfékezni, de ez soha és sehol sem sikerült teljesen. Ezt jól mutatja Hammurabi babilóniai királynak i. e. 4200 év körül egy kőbe vésett rendelete, amely megtiltotta, hogy ittas embereket borral itassanak vagy részükre bort adjanak ... Az is megtörtént Dáciában (i. sz. I. század körül) hogy Buravista király kiirtatta az országban lévő szőlőket, hogy ezzel eltérítse népét a borivástól, és ily módon erkölcseit javítsa. Thébaban a bori vason rajtakapott embert halálra ítélték. A borfogyasztásnak sokféle módszere volt. A görögök például sót tettek a borba, vagy sós tengervízzel ízesítették. A rómaiaknál két rész borhoz három rész vizet töltöttek. Aki hígítás nélkül ivott bort, azt iszákosnak nevezték. Ugyanekkor a bor ízét fűszerekkel (ánizs, ko- riandec, rózsasziromlevél stb.) javították. így tudták a bor mellékízét megszüntetni, közömbösíteni. A bort ugyanis nem pincében, hanem padláson, vagy a lakóház felső emeletén tartották érlelték, éspedig közel a kéményhez, ezért a bor fanyar, kesernyés ízt és füstszagot kapott, amit mesterséges ízjavítassal akartak megszüntetni. Hazánk területén legalább 2000 éve ismerik a szőlőmi- velést és a borkészítést. A rómaiak idejében Pannóniában (a mai Dunántúlon) a domboldalakon .voltak a szőlőskertek. Amikor őseink ide érkeztek. nyilván örömmel üuvözölték a szőlőt és a bort, amit itt találtak, hiszen ezeket már a Kaukázusban is megismerték. R. J. Ruhatári jogok Kabátot ioen, festményt nem Borsodban a tanácsok rendelkezésére álló pénzből kevesebb jut az úgynevezett célcsoportos lakásépítésre. A csökkenés mértéke a korábbi tervidőszak adatával ösz- szevetve, kilenc százalékra tehető. Föltételezhető, hogy Holnap este 8 órakor a Kisvadász étteremben tiroli vacsoraest lesz, amelyen közreműködik a magyarországi német népi együttes több tagja is. Ugyancsak kedd este 8-kor kezdődik a Tokaj étteremben öreg, de arany címmel a régi aranylemezek Liszt Ferenc születésének 170., halálának 95. évfordulója tiszteletére ma este 7 órakor koncertet rendeznek a Bartók-teremben. Bevezetőt mond Timkó Gabor, majd a főiskola tanárai: Virágh kérdésé A hatvanas évek eleje óta hazánkban a beruházások 45 százaléka infrastruktúrát fejdiszkója. Utána'video bemutató következik. Még egv program a holnap estére: 8 órakor kezdődik a cigánybál az Aranycsillag étteremben. Az étlapon eredeti cigányreceptek alapján készült ételek szerepelnek. Endre (orgona), Papp Gábor (zongora), Lenkey Csaba (hegedű), Papp Zoltán (zongora) adnak elő részleteket Liszt műveiből. Közreműködik a Bartók-kórus, Reményi János vezényletével. Egy-fjy nagyobb bál, vacsoraest után szinte mindig marad néhány feleslegesnek tűnő, gazdátlan kabát a ruhatárban: a feledékeny, vagy illuminált tulajdonosok azután többnyire előkerülnek. Nagyobb baj az. ha a tulajdonosokból van többlet: nincs meg a bunda, vagy a felöltő. Mit mond ilyenkor a jog? Jár-e akkor is a kártérítés, ha nem a ruhatárból tűnik el a holmi? Ha a ruhatárat üzemben tartó (lehet színház, de diszkó esetén a rendező KlSZ-szer- vezet is) megfelelő helvet bocsát a látogatók rendelkezésére, akkor csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. Azaz, ha egy étteremben van működő ruhatár, akkor a vendéglátóktól nem jár kártérítés a szék karfájáról ellopott kabátért. De mi a helyzet, ha nincs ruhatár, s mondjuk az asztalok közé elhelyezett fogasokon lógnak a bundák és a táskák? Ebben az esetben is jár a kártérítés: az üzemeltető felelősséggel tartozik. Nehogy azt higgyük, hogy a szék lábához támasztott eredeti Rembrandt-festmény. vagy a fogasra akasztott cizellált vadászfegyver árát is megtérítik, ha ellopják. A jog szerint a felelősség csak azokra a tárgyakra ter jed ki, amelyeket a szóban forgó helyre — étterembe, színházba — a látogatók rendszerint magukkal szoktak vinni. Érdekes, hogy nincs összefüggés a kártérítés és a ruhatári díj között. Ha nem kell fizetni a ruhatárért, akkor is felelős a ruhatárat üzemeltető: a lényeg csak az, hogy a kabátot, táskát olyan személynek adjuk át, akiről méltán hihetjük, hogy ő a ruhatáros. A téli szezonokban gyakran rendeznek egyetemeken, iskolákban, üzemek kultúrtermében diszkót, táncmulatságot, bált. Azoknak, akik egv ilyen alkalom megrendezésére vállalkoznak. érdemes elgondolkozni az alábbi megtörtént eseten. Az egyetemi bálon a ruhatárba betett bundák közül kettőt elloptak: a tolvajok a hátsó bejáraton nyúltak be. a ruhatáros nem is látta, mi történik. A rendező szerv — a KISZ-bizottság — fizetett. A két bunda árára ráment a teljes báli bevétel. (k—ó) i Hafat 1 t i terem a kút i i [ A Tallinn közelében i levő „Kostivere” szov- ! hoz munkásai a helybeli i kútból vizet merve. 1 gyakran halzsákmány- nyal temek haza. A titok nyitja egy- i szerű: karsztos a talaj, sok benne a repedés, a , barlang, ahová utat ta- i Iái magának a tavaszi [ folyóvíz. A föld alatti i víztároló a vízzel együtt J a halat is „beszippant- i ja”. Ez a jelenség nem- i csak a halkedvelők és J turisták figyelmét von- i ta magára hanem a tudósokét is: a karsztkő- zetek kutatása egyaránt fontos az építők a talajművelők. az öntöző- i rendszerek tervezői szá- [ mára. • • Orejr, de arany Liszt-emlékest a Bartók-teremben
