Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-04 / 206. szám

/ WM. 2^ Felvételünk tavaly készült; az idén is fellép a Diósgyőri Munkás Napok programjában a művelődési központ néptáncegyüttese Szeptember 12—13-án Diósgyőri Munkás Napok Mindenből egy csipetnyit Másodízben rendezi meg a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ a közművelődési szezon kezdetét jelentő Di­ósgyőri Munkás Napokat. A tavalyi sikerén, tapasztala­tain felbuzdulva szervezték meg az idei programot, szep­tember 12-én és 13-án (szombat-vasárnap) érde­mes lesz ellátogatni a Marx téri épülethez. A rendez­vényről Németh Tibor, a Va­sas igazgatója tartott sajtó- tájékoztatót. Miskolc lakosságának csak­nem a fele él a harmadik kerületben. Itt van az LKM, a DI©ÉP, a papírgyár, a MEDICOR, a Csokoládégyár és még több üzem. ez a ke­rület ad otthont a miskolci szakmunkásképző intézetek .zömének, valamint a Kilián Simnáziumnak, a Kohóipa­rinak, számos általános is­kolának. Ráadásul a kerü­let másik nagy művelődési intézményét, az Adyt tata­rozzák. Tehát sokrétű fel­adat hárul a Vasasra, a mun­kahelyi művelődés szervezé­sén kívül a kerület fiatal­jainak és felnőttjeinek kell hasznos programot biztosí­tani a szabad idő eltöltésé­re. Ugyanakkor nagyren­dezvényeik sokakat vonza­nak a város más részeiből is. E sokrétű munka — bár folyamatos, mégis — szep­temberben. mint más há- sonló művelődési intézmé­nyekben, új lendületet vesz. Vendégcsalogatónak is szánják a jövő hét végén megrendezendő Diósgyőri Munkás Napokat, megmutat­ni a művelődési központot, lovai gazdagodik a jubileumi játszótér Az Űttörőszövetség alapítá­sának 35. évfordulója jegyé­ben épült Tapolcán a jubileu­mi játszótér. A város KISZ- szervezetei már eddig is ki­vették részüket az építésből, a játékszerek elkészítéséből. A napokban újabb felajánlá­sokat tettek. A Borsod megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnál a közelmúltban kommunista műszakot tartottak. Ennek bevételéből 10 ezer forintot utaltak át a jubileumi játszó­tér építésének céljaira. A Miskolci Építőipari Vállalat ifjúkommunistái arra tettek ígéretet, hogy 11 falovat ké­szítenek el s szerelnek fel a tapolcai játszótéren. mely egyéb alkalmakkor is várja az érdeklődőket. Szí­nes, szórakoztató program­mal rugaszkodnak neki az új évadnak. Csupán ízelítőül néhány a két nap eseményeiből: be­mutatkoznak a Vasas Mű­velődési Központ öntevé­keny együttesei, szakkörei. Termékeikből rendeznek ki­állítást a kerület gyárai, üze­mei, segítve a pályaválasz­tás előtt állókon. Lesz nép- művészeti vásár, filmvetítés rengeteg gyermekműsor és gyermekfoglalkozás, utca­bál és akvarista kiállítás, rockzene, magyarnóta, kiái- ■ lítás és amatőr színpad, hu­mor, folklór, body buildíng- bemutató és térzene. Az elv: a közművelődés minden ágá­ból legalább egy csipetnyit. A kulturális igények kielégí­tésén túl, a Hámor és a To­kaj gondoskodik a vendég­látásról. A rendezvény elne­vezésében benne foglaltatik a gyáriak üzemi lapjának neve. Természetes, hogy a Diósgyőri Munkás kollektí­vája is kiveszi a részét a programokból, bemutatják a lapkészítés műhelytitkait. Valamennyi rendezvényre ingyenes a belépés. A mű­sorokról még tájékoztatjuk olvasóinkat. Lent és fent ELMONDJA SUSZTER PETER Nehéz megfogni a bánya hangulatát. Sajátos légkör ez. Megszokni lehet? Zuhan-zu- han a kas, ömlik a víz, csil­lognak a lámpák, s az arc feketeségében a szemek. Nyolc óra a mélyben, három- százvalahány méteire a föld felszíne alatt. Itt, valahol fe­lettünk, bükkfák nyújtóznak az ég felé. Szóval megszokható? Min­dig új, mindig más, mindig tartogat valami szokatlant. Harminc év azért más. Ti­zenöt évet tudhatott maga mögött Suszter Péter, amikor Alberttelepen először a föld alá ment. Félt? A munkától nem kell félni. Aki retteg, az ne szálljon le a bányába. — Ha lenne fiam, az bi­zonyosan bányász lett vol­na .. Lányai vannak. Egyébként bányászcsalád az övé. A fele­sége —, igaz, külszínes — szintén ugyanazon cégnél ke­resi kenyerét. — Ügy adódott — mereng el —, hogy a föld alatt min­denbe belekóstoltam. Szállí­tócsillésként kezdtem, de voltam elővájár is. Többet, értelmesebbet akart. így mondja, értelme­sebbet. Pedig a bányászok na­gyon tudatos emberek. Tech­nikumot végzett, aztán visz- szament a bányába, fizikai­nak. Suszter Péter: „Elnéző nem lehetek, legfeljebb együttérző.. — Az az én igazi vilá­gom ... És mégis otthagyta a bá­nyát. A Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőségre ment dolgozni, a bátyja helyére. Most már nem a mennyiség számít, — mint annak idején —, hanem a biztonság. — Hát, annyi biztos, hogy nem volt könnyű elszakadni a szén világából. De bányász­nak tartom magam ma is. És mégis bezáratok ideig-óráig bányákat, ha a muszáj úgy hozza... A barátból azonban nem lett ellenség. Nyugodt em­ber. egykoron bányamentő is volt, bemutatkozott a ve­szélynek. Nem csap az asz­talra, még a hangját sem emeli fel, úgy mondja: — Itt, hogy most három akna körzeti felügyelője va­gyok. megtanultam valamit. Emberekkel játszani soha- soha nem szabad. Elnéző nem lehetek, legfeljebb együttér­ző. Ha valami szabálytalansá­got látok, álljt! parancsolok. Senkinek, egyetlen, gazdasági vezetőnek sem adok semmi­féle kedvezményt. Egészen egyszerűen ki is töröltem magamból azt a szót, hogy kedvezmény. Az életről, a biztonságról van szó... pányász, bánya nélkül? Suszter Péter csak akkor ölt bányászmundért, ha el­lenőrizni indul. És amilyen jó bányász volt, olyan jó el­lenőr is, bizonyítja ezt két­szeres kiváló dolgozói jelvé­nye. Hűségpénz nincs, a fize­tés kevesebb, de a munka szebb. I. S. . Munkavédelmi vetélkedő Nagy gondot fordítanák a biztonságos munkakörülmé­nyek megteremtésére a Bükkr- vidéki Vendéglátó Vállalat­nál. Szeptember harmadikén délután, a munka- és egész­ségvédelmi hónap keretében, munkavédelmi vetélkedőt rendeznek a vállalat központ­jában. A szellemi erőpróbán I Rokkantaknak való Egykezes írógép Senkinek sem kell a miskolci találmány ? nemcsak munkavédelmi, ha­nem szoci álpolitikai és tár­sadalombiztosítási kérdések­ből is vizsgáznak a vállalat dolgozói. Nehéz eleget tenni Jó a vetőmag­ellátás f Az ideális talajelőkészítési munkálatokhoz minden felté­tel adott ezekben a napokban Borsodban is. Annyi csapadék hullott, hogy jó talajmunkát lehessen végezni. Szeptember 20-a tájban megkezdődhet az őszi vetés. Ezért is volt ak­tuális a Vetőmagtermeltető Vállalat Észak-magyarországi Központjának tegnapi sajtó- tájékoztatója, ahol az őszi ve­tőmagellátás helyzetéről hall­hattunk. Varró Imre igazgató­helyettes-főmérnök a lakos­sági vetőmagellátásról elmon­dotta, az idén 320 bolt mellett 13 mezőgazdasági szaküzlet állt a hobbikertesek, ma­gántermelők rendelkezésére. Mintegy 4.5 milliós forgalmat bonyolítottak le. A tasakoló- üzemben most is teljes kapa­citással dolgoznak, hogy a ta­vaszi vetőmagvak időben el­jussanak majd a boltokba. Bővítették a fajtaválasztékot, igen keresett lett a holland és dán vetőmag. Ezekben a na­pokban a nyár végi. őszi vi­rághagymák kerülnek folya­matosan a boltokba. Annyi rémhistóriát hallottam az elmúlt években a lakóház-felújításokról, hogy azt hittem, semmi újat nem mond — erre a sors­ra jutott — ismerősöm. Akár előre írásba adtam volna, hogy pálinkázó, söröző iparo­sokról, tönkrement berendezésekről, ember­telen lakáskörülményekről hallok majd. Kez­detben úgy tűnt, igazolódik várakozásom, hiszen azzal kezdte, hogy sokan panaszkod­nak azok közül, akiket a Selyemrétről a Fu­tó utcán levő átmeneti otthonba költöztet­tek. E bevezető után azonban éles fordu­latot vett a történet: „Panaszkodnak, pedig állítom, hogy nincs igazuk!”. Hogy miben nincs igazuk? Mindjárt ab­ban, hogy hálát adhat a sorsnak, aki a né­hány hónapig tartó felújítás idejére másho­vá költözhet, így ugyanis sokkal, de sokkal jobb körülmények között, nyugodtabban vár­hatja a visszaköltözést. Hosszú évek óta az a gond. hogy a szűk lakáskeretböl nem tud elegendő átmeneti otthont adni az ingatlan- kezelő vállalat, a városi tanács. De ha jóval kevesebb is van, mint kellene, azért annyi már van, hogy a leginkább rászorulók — idős, vagy betegeskedő emberek — ne le­gyenek kitéve mindannak, amivel a parket­ta felszedése, a tapétázás, ajtó-, ablakmázo­lás és szerelvények javításai cseréje jár. Oda­hagyni a megszokott lakóterületet — akár csak néhány hónapra is — persze nem köny- nyű. De ha még a „hórukk”-embereket és a bútorszállítást is az ingatlankezelő fize­ti. .. Visszatérek azonban a Selyemrétről Hejő- csabára — mert ott van a Futó utca, az AFl'T telephelyének közelében — költözött lakók kifogásaira. Azzal a megjegyzéssel, hogy — mint ismerősein szavaiból kiderült — nem mindenki siránkozik. Akik igen, azok például a közlekedési viszonyok miatt teszik. Pedig a 14-es busznak ott van a végállomása és ezzel a járattal a város központját — infor­mátorom nem volt rest és kiszámította — kilenc perc alatt lehet elérni. Semmivel sem hosszabb tehát a menetidő, mint a selyem­réti házaktól a „villanyrendőrig”. Sajnálják azt az áldott jó levegőt, amit állítólag a Se­lyemréten szívtak. Mérési adatokkal nem tu­dom bizonyítani, de tízet teszek egy ellen, hogy a Selyemréten sem sokkal több az oxi­gén, mint a város más negyedében. Éppen a Tiszai pályaudvar közelében lenne több? Az­tán a parkok, játszóterek ... Ebből is van annyi a Futó utcában, mint másutt. Az épü­letek pedig — közvetlen környezetükkel együtt — ismerősöm szerint még tisztábbak, mint eredeti lakhelyükön. Pendes a házmes­ter — mondja, de én azt hiszem, más is köz­rejátszik. Egy kicsit vendégnek érzik itt ma­gukat a selyemrétiek. Vendégségben pedig az ember mindig rendesebben viselkedik: be­lépés eflött lábat töröl, nem szemetel a sző­nyegre, padlóra. így, bár mint hallom, a ház- felügyelő — noha három épület tartozik hoz­zá — naponta körbejárja, takarítja a portát, valószínűleg kevesebb dolga van, mint más­hol, alighanem még a lurkók is respektál­ják a „vendégséget". Szóval, nehéz eleget tenni a miskolciaknak, de — tévedés ne essék — mindez ma még in­kább csak az átmeneti otthonok nyújtotta kényelemre vonatkozik. Mert bizony azt az ismerősöm sem állította, noha igyekezett na­gyon tárgyilagos lenni, hogy a lakók távol­léte alatt minden otthonban kifogástalan munkát végeznek a MIK megbízásából dolgo­zó iparosok. Akiknek többsége egyébként a Miskolci Építőipari Vállalat embere. Azért írom ezt le, mert jó ha tudja az ember, kinek a nevét foglalja „imába”, ha okot szolgáltat­nak rá. No, meg azért is, mert — mint a kö­zelmúltban már foglalkoztunk vele — ez az a cég. mely külföldi munkára keres iparoso­kat. Ügy látszik, tehett Teheti? (békés) Mostanában szenzációs ta­lálmányokkal volt tele a magyar sajtó: rák elleni cseppek, hajnövesztőszerek, égés elleni csodaszer, varázs­latos logikai játékok. Amiről most szó lesz, nem rég várt medicina, vagy utánozhatat­lan ötlet, hanem egy olyan találmány, ami elviselhetőb­bé teszi az elviselhetetlent. Szalag József műszerész . és dr. Völgyi Béla tanár, egy olyan írógép prototípu­sát alkották meg jó másfél évtizeddel ezelőtt, amin fél kézzel is normál sebességgel lehet írni. A billentyűket át­rendezték: egy kézhez ido­mították elhelyezésüket. Megvizsgálták, hogy a ma­gyar nyelvben milyen gya­korisággal fordulnak elő egyes betűk, s ezt is belekal­kulálták a gép kialakításába. Nem „új” masina született így: bármilyen írógépet kis költséggel át lehet ily módon formálni. A hiányzó kéz funkcióit a lábpedálok se­gítségével a gépíró a lábá­val pótolja. A találmány, s a kész gé­pek felkerültek Budapestre, az illetékes egészségügyi ha­tóságokhoz. Azóta nem tör­tént semmi. A műszerész szakember elmondta, hogy az elektromos gépek térhó­dításának köszönhetően, to­vább tudná fejleszteni a ta­lálmányt. Az elektronika se­gítségével még gyorsabb írást tenne lehetővé a mó­dosított változat. Sok leselej­tezett, értéktelen írógépből készülhetne így félkezes ké­szülék. Talán felesleges is mon­dani, emlékeztetni arra, hogy 1981 a rokkantak nemzetközi éve. Célkitűzései között ki­emelten szerepel a rokkan­taknak a társadalmi munka- megosztásban való részvé­tele. Ez rövidebben fogal­mazva, több munkaalkalom megteremtését jelenti. Egy, a sok lehetséges megoldás kö-, zül — ahogy a fenti pél­dánk is mutatja —, kihasz­nálatlanul hever... <k—ó) + Cigarettaszünet... (Solymos László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom