Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-19 / 193. szám

Mennyit ér egy olvasótábor? A kiemelkedő kulturális munkáért Kitüntetéseket adtak át Hagyomány, hogy az alkot­mány ünnepe alkalmából tün­tetik ki a kulturális területen kiemelkedő munkát végzőket. Megyénk és városunk kultúrá­ért, közművelődésért fáradozó főfoglalkozású és tiszteletdíjas dolgozói közül ötvenliatan ve­hették át tegnap délelőtt a 11. Rákóczi Ferenc Megyei Könyv­tárban . rendezett ünnepségen a művelődési miniszter kitünte­téseit. Az egyéni kitüntetettek mellett három csoport — a ka­zincbarcikai Egressy Béni Mű­velődési Központ Kamera fotó­köre, a Tardomai és a Domahá- zi Népi Együttes érdemelte ki a Szocialista Kultúráért kitünte­tést. Az ünnepség elnökségében megyénk és városunk párt-, állami és társadalmi szervei­nek képviselői köszöntötték a jutalmazottakat. Beszédet Csótai János , a városi tanács elnökhelyettese mondott, a kitüntetéseket Porkoláb Al­bert, a megyei tanács elnök- helyettese adta át. Ott volt dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára. Az át­adást követő állófogadásra Borsos Árpád, a megyei ta­nács művelődési osztályának Vezetője invitálta a jelenlevő­ket. Beszédében Csótai János megköszönte a kitüntetettek munkáját. Hasznos ötleteikre szükség van. Nehezebb, ezál­tal szebb az e területen dol­gozók munkája a kedvezőtle­nebb gazdasági körülmények között. Akárcsak a gazdaság­ban, a kultúrában, közműve­lődésben is „varázsszó” a ha­tékonyság, ennek szellemé­ben ténykedjenek tovább a kitüntetttek — mondta. A művelődési miniszter a Szo­cialista Kultúráért kitüntetést adományozta Apró Lászlónak, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának, dr. Balogh Andrásaié­nak' a megyei Moziüzemi Válla­lat műsorbeosztójának, Gaái Ka­talinnak, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár szaktájékozta­tójának, György Dénesnének, az Egressy Béni Zeneiskola magán­énektanárának. Gyulai Lajosnak, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettesének, Lestár Mi­hálynak, a Cementipari Gépjaví­tó igazgatójának. Molnár Zsu­zsannának, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyv­tárosának. Pogoinyi Lászlónknak, a Hermán Ottó Gimnázium taná­rának, Ráday Lászlónak, a Bor­sodi Vendéglátó nyugdíjas éne­kes-zongoristájának. Szabó Edit­nek, a 6. sz.' Általános iskola könyvtárosának Szabó Imrének* a Városi Művelődési Központ közművelődési szakalkalmazott­jának, Szaiontai Miklósnénak, a 34. sz. Általános Iskola tanárá­nak, Tóth Miklósnénak. a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar tag­jának. A Kiváló Munkáért kitüntetést Bacsa Tibornénak, az Egressy Bé­ni Zeneiskola tanárának, Bala­bas Sándornak, a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtár gépkocsi- vezetőjének, Bianki Ivánnak a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának, özv. Czifrus Ferencné- nek, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár takarítójának, Belkó Bélának, a megyei Moziüzemi Vállalat moziüzem-ve2etőjének, Davidov Szergej Petrovicsnak, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának. Károly Zo’tánnénak, a Városi Művelődési Központ Bu­dai Nagy Antal Művelődési Há­za hivatalsegédének, Kiss Emő- nének, az Egressy Béni Zeneis­kola tanárának. Kocsis Jánosné- niak, a 3. sz. Általános Iskola is­kolakönyvtári szakfelügyelőjének, Kónya Lászlónak, a Városi Mű­velődési Központ általános kar­bantartójának, Kundrák Jámos- nénak. a Városi Könyvtár fiók­könyvtár-vezetőjének. Lévai Ben- jámimnénak, a Városi Művelődési Központ kisegítőjének. Tornyai Évának, a megyei Moziüzemi Vállalat műsorbeosztójának, Tóth Magdolnának, a Városi Könyvtár könyvtárosának adományozta a művelődési miniszter. Egy büszke óriássá nőtt fá­nál, az erdőséget sejtelmes pá­rába burkoló alkonyainál, har­mat áztatta hajnali tisztásoknál nincs szebb látvány. A Bükk- nek fontos szerepe van a kék­mezői olvasótábor sikerében, beleszól az olvasótábor fogal­mába is. Pedig az elmúlt két hetet itt töltő szakmunkástanu­lók biztos hogy nem igyekez­tek ezt a nyári kulturálódási formát definiálni, még a cso­portvezetőket is én provokál­tam. Később, mert előbb ki kel­lett ide jutni, és Kovácsné Ládi Katalin, a Városi Mű­velődési Központ munkatársa észre sem vette, hogy csak „bedőlt” nekem, mint ahogy kibillent az egyenesből bá­natosan küszködő Skoda, amely kínlódva igyekezett el­lenállni a hegyi útnak. Sem­miképpen nem akart népben és nemzetben, illetve olvasó­táborban gondolkodni, ennek az idestova tízéves nyári le­hetőségnek a tapasztalatait összefoglalni: — Gyere ki, és a többiek majd elmondják. • • elhagyom a sok kiváló szak­ember nevét, aki lelkesen „közművelte” a néhány tucat ifjút ezen a nyáron Kékme­zőn. Nem azért tették, hogy kiírják a nevüket, mint ahogy az egyik csoportvezető fiatal- asszony is visszautasította a kérdést: mi értelme van ezek­nek a kétheteknek? Semmi, ha úgy vesszük, mert az év ötvenkét hetéből csak kettő az, amikor a szakma mellett művészetről, csillagászatról, fűről, fáról, virágról beszél­get a tizenéves, csak két hé­tig ébreszt a vekker helyett madárdal. Nagyon sok mégis, "mert a nem jellemző, az élet­ből kiragadott helyzet ráirá­nyítja valami másra, a meg­szokottól eltérőre is a figyel­met. Nála már csak egy ré­gen szakmunkás-bizonyít­ványt szerzett, régen nem is­kolás, mégis mindig visszaté­rő fiatalember és a barátja volt türelmetlenebb: az új­ságírók hagyjanak nekik bé­két, és az istenért, ne kérdez­zék folyton, miért is jönnek ide? • • A kinti hőség után a két fiatalemberrel hosszan be­szélgettünk bent a hűvös ház­ban, ahol a lányok délelőtti nagytakarítást végző száraz seprűje vágta a port, és ez senkit nem zavart abban, hogy jól érezze magát, szó nélkül is értse: olcsó nyara­lásnak, egy alig ismert, tehát kívánatos életformának, új barátságoknak, új ismeretek­nek a lehetősége ez a két hét. A másnak, a nyárnak, a hét­köznapinál szívesebben vett elfoglaltságnak, új emberek­kel, meghatározó egyénisé­gekkel való találkozásnak a helyszíne Kékmező. — Makramét is tudunk ké­szíteni — mondja egy órája még ellenséges fiatal beszél­getőpartnerem —, ha elfo­gadja, odaadom, amit csinál­tam, aztán mennem kelL Aznap zárt a tábor, és min­denki rohant. Az utolsó nap, az esti műsor csak jó lehet Az emléke ki kell hogy tart­son a jövő nyárig. MAKAI MÁRTA Audiométeres vizsgálat lék, az erős dohányzástól, a magas vérnyomáson át a munkahelyi, utcai és otthoni stresszhatásokig. De a hang- erősítős zenehallgatás is sze­repet játszik a hallásártalom kialakulásában. Mindinkább terjed az a nézet, hogy a fel­halmozódott hangártalom ge­nerációkon keresztül átván­A Bükk mindig megér egy olvasótábort toré a GíÉnti-paian Vidám nyáresti mulatság­nak ígérkezik az augusztus 21-én, pénteken este hétkor a Gárdonyi Ifjúsági Parkban megrendezendő Nyár végi kabaré. Közreműködik: Kazal László, Felföldi Anikó, Sze­gedi Molnár Géza, Ambrus Kyri, Keleti Pál, Idrányi Iván, Szűcs Béla és Jancsó Péter. A Casanova: ma Téves dátum szerepel a plakátokon; ma este fél 9-től láthatják az érdeklődők az Art Kinóban a Casanova cí­mű színes, kétrészes, 18 éven felülieknek szóló olasz filmet. 24-én a Titkos nyomda Szó­fiában című színes bolgár fil­met vetítik. Ki mit hali meg? Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évtizedekben a világ sok országában népbetegség­gé vált a nagyotliallás. Nem­zetközi adatok szerint a hal­lásküszöb — az a minimális hangerősség, amelyet az em­beri fül már érzékelni képes — az elmúlt ötven év alatt a tízszeresére nőtt. A budapesti egyetemi hall­gatók körében végzett vizsgá­lat azt állapította meg, hogy több mint 40 százalékuk ki- sebb-nagyobb mértékben hal­lássérült. Hazánkban egyéb­ként a nagyothallók száma megközelíti a kétmilliót, több mint 200 ezer ember pedig teljesen süket. Ezek után nem csodálható, hogy egy NSZK- beli vizsgálatsorozatból azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy 2000-ben várhatóan ugyanannyi em­bernek lesz szüksége halló­készülékre, mint manapság szemüvegre. Az úgynevezett civilizációs halláskárosodás okai sokfé­dorol az utódokra, vagyis nem ritka, hogy a süket szülők gyermekei is ebben a beteg­ségben szenvednek. A tudó­sok úgy vélik, hogy ideje megkongatni a vészharangot, mert ha túl későn kongatnak, már nem lesz, aki meghallja! A zajcsökkentésnek egyéb­ként két alapvető módja van: a zajforrások zajszintjének csökkentése, illetve a forrá­sok megszüntetése, valamint az egyéni zajvédelem, vagyis a fül közvetlen védelme fül­dugóval, fülvédő szeleppel, védősisakkal. A konyhasátorban az előző zivatarok emlékeként nyirkos hűvös volt, az augusztusi hő­ség perzselte tisztáson viszont a napszemüvegtől nem lát­tam a szemét, de tudtam, hogy most már elmondja. Mondta. — 1971 tavaszán az írószö­vetség fiataljai először ren­deztek olvasótábort Felsőtár- kányban, gyorsan utánuk si­ettünk (ez a diósgyőri Ady Művelődési Házat jelenti), és szerveztünk egyet mi is, Rej- teken. Senki nem tudott biz­tosat, csak sejtettük, hogy ez egy jó dolog. Rossz volt az ál­talános iskolásoknak szerve­zett tábor, ez egyik buktató volt a sok közül; az általános iskolás kicsi ehhez a szaba­dabb életformához, azzal másképpen kell bánni, nevel­ni is másképpen kell. Nem miattunk, egyáltalán az ol­vasótáborok miatt meg is szólalt (országos visszhang­gal) az iskola. Kifogásolták, hogy pedagógus-, tantervelle- nesre, egyébre neveljük a gyerekeket. Igen, ez más, mint az iskola, de nem akar­tunk soha beleszólni az okta­tási intézmények dolgába; is­kolapótlónak szántuk, annak is való az olvasótábor. Szelí­dült egyébként a dolog az évek során, mert az írók mel­lett pedagógusok, képzőművé­szek, előadóművészek léptek be az „olvasótábori mozga­lomba”. A formával nincs is már baj, mással van. Mert kérdem én, ha ez tényleg hasznosan egészíti ki az isko­láknak a műveltség, a kultú­ra iránti igény felkeltését szolgáló munkáját, akkor mi az az ötszáz gyerek, aki az elmúlt években ide eljutott, a tízezrekhez mérhető lét­számhoz képest? Áz erdőre telepedő forró­ságon is túltevő parázs vitán­kat nyomokban közlöm, és Az opera szerelmese Oláh Gusztáv az idén, au­gusztus 20-án ünnepelné 86. születésnapját, ha nem ra­gadta volna el oly korán a halál. Mindössze ötvenöt evet élt, de három és fél évtize­des munkássága alatt két életre valót alkotott. 1921-ben került az Opera­házhoz, ahol Kéméndy Jenő díszlettervező asszisztense lett, s már az első években több mint száz darab díszle­tét készítette el. 1928-ban az állami színházak (Operaház, Nemzeti Színház, Nemzeti Kamara Színház) szcenikai vezetőjévé nevezték ki. 1936- tól az Operaház főrendezője, majd vezető főrendezője és szcenikai vezetője lett. Sokszor dicsért tanárai kö­zött gyakran hallhatták a kor­társak Kéméndy és Márkus László nevét, igazi mestere mégis Hevesi Sándor volt, aki először fogalmazta meg Ma­gyarországon az operarende­zés alaptételét, miszerint az operaszínpadon kizárólag a zene lehet a rendező kiindu­lópontja. Ezt tanulta meg Hevesitől Oláh Gusztáv, sőt továbbment a megadott úton; a díszletekre és a jelmezekre is alkalmazta az előbbi tételt. A színpadra állítás kiinduló­pontjaként zongorán játszot­ta el magának az egész ope­rát, s a szcenikai kompozí­ciót a zenére építette fel. De nem hagyatkozott a képzelet erejére. A rendezendő művek színhelyeit sorra végigjárta, s figyelmét e kirándulások al­kalmával a legapróbb részle­tek sem kerülték eL Bár soha nem lett hűtlen az operához, időnként mégis kiruccant a próza területére. Ö készítette a díszleteket Az ember tragédiája 1923. és 1926. évi bemutatójára; 1943- ban Zilahy Lajos regényéből Valamit visz a víz címen fil­met rendezett, a Szegedi Sza­badtéri Játékok bölcsőjénél is bábáskodott. Tudásának továbbadásáról, a rendezői, díszlettervezői utánpótlás neveléséről se fe­ledkezett meg. Az Iparművé­szeti Főiskolán díszletterve­zést tanított, a Zeneművésze­ti Főiskolán pedig a színpa­di gyakorlatot vezette. A hazai sikereket, a két Kossuth-díjat (1951, 1954) az érdemes művész kitüntetést (1952) a külföldi elismerések követték. Döbbenetes víziójú életre keltésével aratta. A korai vég is munka közben, egyik vendégszereplése alkal­mával érte utol. Éppen a Hovanscsinát rendezte Münc­henben, amikor egy epemű­tét utáni váratlanul bekövet­kezett szívgyengeség a halá­lát okozta. Értesítjük a Szabadságharc utca építésével érintett ingatlantulajdonosokat és lakókat, hogy a korszerűsítési és közműépítési munkák miatt 1981. SZEPTEMBER 15-E után a tűzelőbeszálTitósi és o teherforgalom, valamint a személygépkocsi-forgalom nem lehetséges. Kérjük, hogy a fenti határidőre a téli tüzelőanyagok beszállításáról intéz­kedni szíveskedjenek. Iskolások a Blikkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom