Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-15 / 190. szám

Állatfigurák G a füzei csomagol óu Fehér alapon kék és piros színű állatfigurák — cicák, mackók, kutyák — és az ábé­cé betűi díszítik az új füzet- csomagoló-papírokat. Az ed­dig forgalomba került, úgyne­vezett iskolakék csomagolok gyártását — amelyet a Cse­peli Papírgyárban állítottak elő — megszüntették, mert az ilyen papírhoz szükséges szí­nezőanyag egy része a gyár szennyvizébe kerülve a Dunát is megfestette. Az új csomagolópapír szebb és sokkal korszerűbb az isko­lakéknél. Alapanyagát, a jó minőségű, tartós fehér papírt a szentendrei és a szolnoki gyárakból a lábatlani üzembe küldik, ott nyomják rá a szí­nes figurákat. A PIÉRT meg­rendelésére ebben a negyed­évben 120 tonna füzetcsoma- golót gyártanak, s az első té­tfelt már átadták a kereske­delemnek. ♦ Lekváros bukta minden mennyiségben. A kiliáni kenyérgyár tőszomszédságában levő sütemcnyüzemben most a hőmérők gyakran ötven fokos meleget is mutatnak. A pékek igencsak megdolgoznak a város édességéért. (Kerényi felv.) Ha hangos a szomszéd Házirend a lakóknak Ma por, akkor legyen por... No. persze nem igazi pe­rek ezek, bíróság nincs, de azért a többi kellék adott. Van feljelentett és feljelen­tő, van tanú, s van tizenöt paragrafus, amely alapján megszületik a végzés. Ez legtöbbször így szól: „Fi­gyelmeztetésben részesítem.”, vagy: „Az eljárást megszün­tetem.” Nézzünk csak egy feljelen­tést! Így szól: „Tisztelt Ta­nács! A szomszédom, aki a felettem levő lakásban la­kik,' az erkélyről rázza a portörlő rongyot, s a szeme­te beszáll az ablakomon. Ké­rem, vonják felelősségre Hát!... Ez ev februárjától érvé­nyes Miskolc Tanácsának 5;1980-as számú rendeléte, amely a lakóházak házirend­jét ismerteti, cikkelyekbe szedve. o Közös nevező kellene Hogy miért is született meg ez a házirend, arról ezt* írja a tanács közlönye: cél­ja. hogy elősegítse a szocia­lista együttélés követelmé­nyeinek érvényesülését, az állampolgárok egymás kö­zötti kölcsönös megbecsülé­sét, az állampolgári fegye­lem megszilárdítását, s a la­kóházak és a berendezések védelmét A szomszéd rázza a por­rongyot ... Szóval, amíg egy családi hazban a tulaj a ház rendjét maga határozza meg, addig egy tízemeletes, hatvanhat lakásos épületben ez képte­lenség. Szocialista együttélés, az állampolgárok kölcsönös megbecsülése ... Hatvanhat család, hatvanhat nézet. És csak a legritkább esetben van közös nevező... — Az lenne az ideális — mondják a tanácsi hivatal szabálysértési csoportjánál —, ha minden épületben ki len­ne függesztve a házirend, így mindenki tudná mihez tartani magát. Talán ennél is jobb lenne, ha rei.delet nélkül is megta­nulnánk együtt élni... Vagy ez lehetetlen ” o Barkácsol üh ely a lakás? Tallózunk tovább a felje­lentések között? Minden hó­napra jut egynéhány. Egy kiliáni lakó arról pa­naszkodik — szigorú szank­ciókat követelve —, hogy szomszédja azért, hogy őt bosszantsa, állandóan be­csönget, bedörömböl lakása ajtaján, aztán elszalad. Az ítélet: figyélmeztetés. Rendkívül pontosan, szak­szerűen, idézve a rendeletet íródott egy másik feljelen­tés. Az aláírás melletti pe­csét aztán fénjjt derített erre a szakszerűségre: az LKM jogsegélyszolgálata fogalmaz­ta a levelet, amelynek lénye­ge, hogy egy kohászati dol­gozó. aki négy műszakban dolgozik, nem tud aludni, nem tudja magát kipihenni, mert még éjjel tíz után is zajongnak a felette lakók. Sőt a lakást nem rendeltetés­szerűen használják, barkács- műhelyt rendeztek be. Ál­landóan fúrnak, faragnak. Állítását a feljelentő a ház- felügyelő tanúskodásával tá­masztotta alá. Legyünk szakszerűek: a keresletet elutasították, mert a lakó csak apró szerelési munkákat végez otthon, s es­te tíz előtt azokat be is fe­jezi. o Nem tyúkperek A házirend ötödik fejezete a szabálysértési rendelkezé­sekkel foglalkozik. A bünte­tés enyhébb esetben — mint kitűnik — lehet helyszíni, 50 forinttól 200 forintig terjedő, ám súlyosabb esetben akar 3000 forint bírságot is kiró­hatnak a renitenskedő bérlő­re. Ez még nem fordult elő ... — Talán azért nem — ma­gyarázza a szabálysértési cso­port vezetője —, mert a la­kok megpróbálnak hatni ar­ra, aki nem tartja be a házi­rendet. Ha a sokszori figyel­meztetés nem használ, akkor fordulnak általában hozzánk. A kívülálló azt hinné, ezek tyúkperek. Pedig hát nem ... Gyakran a feljelentett egy egész közösség életét, hét­köznapjait keseríti meg. Tenni kell ellenük. S ez többnyire hatásos ... (illésy) A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei befejezték a leletmentő ásatást az aggtele­ki karsztvidéken levő, világhí­rű Baradla-barlangban, ahol a Styx-patak mederkotrása során, egy emberi csontváz maradványai kerültek elő. Koponyaformájánál fogva, a má? korábban fellelt kökor- szaki maradvánnyal mutat ha^onlós&got, hogy valójában mely korból származik, most vizsgálják. A korábbi ásatások során már felfedezték az őskori la­kóhelyeket: a természetes sziklaüregben, az úgynevezett csontházban találták meg az ősember maradványait. A vég­tagok csontjainak vizsgálata­kor kiderült, hogy reuma­tikus meg betegedes ben szen­vedtek a 7000 évvel ezelőtt e vidéken élt csiszoltkőkorszak- beli emberek. A „Hangver­senyteremben” az egykori kunyhó tartóoszlopainak cö­löplyukait tárták fel. Csiszolt kőből, valamint csontokból készített eszközök is előkerül­tek sima falú, kézzel formá­zott edényekkel együtt. Eze­ket geometrikus mintákkal díszítették. A barlang egy má­sik részén, a Denevér terem­ben háromezer éves bronzle­letek, női ékszerek, harci fel­szerelések kerültek napvilág­ra. Az ott lakók halottaikat kösírokbán temették el. Megjelent a Reflektor A Kossuth Kiadó gondozá­sában megjelent a Reflektor című új folyóirat első száma. Az ezután negyedévenként megjelenő kiadvány azt a sze­repet tölti maid be a politi­kai sajtóban, mint a „Látóha­tár” a kulturális lapok kö­zött. Az érdeklődők így köny- nyebben tájékozódhatnak a politikai sajtó cikkei között. A Reflektor nemcsak teljes tanulmányokat közöl, hanem esetenként egy-egy témából összeállításokat is, és a ne­gyedév politikai sajtóját rész­letes cikk-bibliográfiával dolgozza feL Szivaityúalkalfészek az NSZK-ba Útnak indult az első, egy­millió forint értékű szivaty- tyúalkatrész szállítmány Fel- sőzsolcáról a Német Szövet­ségi Köztársaságba. A mis­kolci MEZŐGÉP Felsőzsol- cai Gyárában készítik az EMU-szivattyúk alkatrészeit. Az NSZK-beli EMU-céggel kötött szerződés értelmében az idén alkatrészeket, 1982- ben pedig már kész szivaty- tyúkat készítenek a felső- zsolcai gyárban. Teljesítmé­nyük évente háromezer da­rab lesz, s ennek egyharma- da kerül a külföldi piacok­ra. Kollektív bölcsességnél Július 1-től új alkotmánya van a vállalatoknak. Ez az a kolu lektív szerződés, amely jogokat és kötelességeket tartalmaz, szigorúbb a korábbinál, s jobban igazodik az új gyakorlat kö­vetelte feltételekhez. Az újmódi ellentmondások nem jelente­nek érdekellentétet. A cég nyereségérdekeltsége fokozódóit, de az egyes embernek is több érdeke fűződik ahhoz (éppen a finomuló differenciálódás miatt), hogy a kimagasló egyéni tel­jesítményt kimagasló egyéni honorálással jutalmazzák. A vál­lalati akarat kifejeződik a tervben. A kollektíva véleménye a kollektív szerződésben ölt testet. A fő vonalakban aligha van eltérés. A vállalat gazdasági egyensúlya hozzájárul ahhoz, hogy a népgazdaság egyensúlyba kerüljön. A kérdés az, hogy mi­lyen áron ? A túlóra lehetősége eddig olyan tartalék volt, amelyre min­dig számítani lehetett. Ám az új szerződések kimondják, hogy a mozgóbért nem lehet, nem szabad jutalomként (járadék­ként) a rossz munka ellensúlyozására kifizetni. Törvényes so­rompók tiltják (szociálpolitikai és gazdasági megfontolásokból egyaránt), hogy a túlórák számát a határon felül nem szabad növelni. Az alkalmi és egyéni haszon itt eltörpül a kollektív veszteség mellett. A nemzetközi összehasonlító számítások iga­zolják, hogy túlóra, hó végi és év végi hajrá nélkül is van gaz­daságunkban még annyi tartalék, hogy feszes, de racionális ter­veink teljesüljenek. Nem többet kell, de jobban. Magyarán: a munkaszervezésről van szó. Ki, mikor, mit és mennyiért csinál? , Ha mérlegre tesszük az új kollektív szerződéseket, akkor a sok kérdés közül három markánsan ugrik ki. 1. Hogyan egyez­tethető össze a folyamatosság és a gyors változtatás igénye? 2. Mi a magyarázata az emberek kifinomult gazdasági fogé­konyságának? 3. Miért vállalnak az egyes emberek és egyes kollektívák a korábbinál nagyobb szerepet a közügyek, a kö­zösségi feladatok intézésében? A mondatok kérdőjel nélkül is leírhatók. Az SZMT felmé­rése szerint a kollektív szerződések elfogadásának vitájában a dolgozók egyötöde-egy harmada mondott véleményt. A ter­vezetet módosító észrevételek többsége a munkaidővel és a munkarenddel foglalkozott. Nagyságrendben, ezt követték a fizetéssel és premizálással, valamint a részesedési alap felosz­tásával vitatkozó, helyeslő felszólalások. Sokan emeltek szót a szervezés javítása mellett, s sorrendben csak ötödik helyre került a munkaruha minőségével kapcsolatos — egyébként jo­gos — kifogás... Nem akarunk a központi határozatok elébe vágni, de felmerült a vezetőválasztás (vagy kiválasztódás) kér­dése is. Olyasfajta bölcs kompromisszumra van igény, amely a közakaratot éppúgy kifejezi, mint a „népben, nemzetben” fogalmazó központi szándékot. És a vállalati alkotmányok ép­pen ennek a közös kívánságnak igyekeznek eleget tenni — a közhellyé koptatott szóhasználat szerint — a korábbinál jóval magasabb szinten. B. L I Az idénr a Szentpéteri kapu keleti részén A kisajátítási ügyintézésről Szerkesztőségünkbe meg­lehetősen sk levél érkezik, vagy telefonon érdeklődnek miskolciak arról, hogyan történik a kisajátítás ügy­intézése. Miskolc megyei vá­ros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdés­sel, s így lapunk olvasóit is tudjuk tájékoztatni arról, hogyan is folyik a kisajátí­tási ügyintézés. Köztudott, hogy a kisajátí­tás célja nem más, mint­hogy az állam — megfelelő kártalanítás ellenében — megszerezze azoknak az in­gatlanoknak a tulajdonjogát, amelyek közérdekű célok megvalósítása miatt szüksé­gesek. A kisajátításokat az 1976. évi 24. sz. törvényere­jű rendelet, illetve az ennek kapcsán kiadott végrehajtási utasítások szabályozzák. Vá­rosunkban korábban a kisa­játítási ügyeket a lakás- és helyiséggazdálkodási osztály intézte, ám a kerületi hiva­talok összevonása óta a ki­sajátítási hatóság a városi tanács vb-hivatal igazgatási osztálya lett. Az elmúlt két évben 319 ingatlant sajátí­tottak ki, e két évben az ingatlanokkal kapcsolatos ügyfelek száma meghaladta a 900-aL Első fokon 23,6 mil­★ Most a legjobb... A csemegekukoricának ezekben a napok­ban kezdődött a szezonja. A Búza téri piacon lehet válogatni. (Solymos feLv.j hó forint kártalanítasi össze­get fizettek ki a kisajátított ingatlanok tulajdonosainak. Ezeket a lakásokat elsősor­ban a lakásépítés, vagy az ezzel összefüggésben lévő városrendezés miatt szanál­ták. A kisajátítási hatóság te­vékenységét a törvényesség jellemzi. Ügyészi óvás ilyen határozat ellen évek óta nem érkezett. Amióta az elsőfokú hatóságnak — az új jogsza­bály alapján — kártalanítást megállapító hatásköre van, csökkent a kisajátítást ké­relmező ellen, a kártalanítás összegének megváltoztatásá­ért benyújtott keresetek szá­ma. Az ügyfelek ugyanis e tevékenység iránt jobbára megértést tanúsítanak. Nagy mértékben elősegíti ezt a nyílt várospolitika is. Gon­dot az okoz, ha a beruházó a kisajátítástól időközben el­áll ... A végrehajtó bizottság tá­jékoztatást kapott az idei, tanácsi érdekeltségű kisajá­títási feladatokról is. Esze­rint az idén a Szentpétéri kapu keleti lakótelepi terüle­tén levő, személyi tulajdonú ingatlanok kisajátítására ke­rül sor. A kisajátítási kérel­meket a Miskolci Beruházási Vállalat nyújtotta be, a 207 kérelem elbírálására az éy második felében kerül sor. Városi tanácstag fogadóórája Hétfőn tartia városi tanács­tagi fogadóóráját Recskó Pi­témé, a Sas u. 15. sz. alattj 17 órakor-. . i i,. , Újabb barlangi leleteb a Saraiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom