Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-15 / 190. szám
Anyagi érdekeltség nélkül nem megy? / Munka mellett iskola Ai MSZMP KB határozatai politikai kérdésnek tekintik az általános iskola befejezését és a felnőttoktatást. A városi pártbizottság is rendszeresen foglalkozik vele. Legutóbb is ez volt az egyik napirendi pont a titkári értekezleten. Molnár Lajos, o BEAV párttitkára tájékoztatta a titkárokat a vállalatnál folyó felnőttoktatásról, különös tekintettel az általános iskola elvégzésére. A 30 éves vállalat dolgozóinak ősszlétszáma 458JI. Ebből fizikai állományban 3750-en dolgoznak; 2400 szakmunkás, 900 betanított munkás és 450 segédmunkás,. 72- en végeztek egyetemet, 78-an főiskolát, középiskolai végzettsége van 620 dolgozónak, 3200-an fejezték be az általános iskolát. A gond az általános iskolát be nem fejezett dolgozókkal van. Ezek létszáma 610, az összdolgő- zók 13 százaléka. Érdekes a kormegoszlás is. 2800-an nem töltötték be a 40-ik életévüket, ezek 60 százaléka vehető számításba továbbtanulás szempontjából. Na®y a fluktuáció A vállalat jellegéből következik a területi szétszórtság, valamint a fluktuáció. Sajátos, de talán nem véletlen, hogy a munkahelyüket változtatók nagy többsége éppen azokból adódik, akik nem fejezték be a nyolc általánost. Amint az a tájékoztató utáni hozzászólásokból is kiderült, ez a gond általánosnak mondható más vállalatoknál is. Úgy tűnik, hogy hiábavalóak az erőfeszítések; a fluktuáció miatt az általános iskolát el nem végzettek, tehát tovább nem képezhetők száma „újratermelődik”. A munkahelyi vezetők általában támogatják a dolgozók továbbtanulási szándékait, amennyiben az egy-egy szakma elsajátítására, magasabb képzettség szerzésére irányul. Másként ítéli meg néhány vezető és maga a közvélemény is az általános iskola elvégzését, illetve befejezését. Sokan úgy vélik, hogy ez az egész társadalom feladata. A vállalatok vállalják a rájuk eső részt, de a tankötelezettségi törvény végrehajtását túlzott követelésnek tartják rajtuk számonkérni. Elmondták azt is a hozzászólók. hogy a dolgozók közt is feszültséget okoz, hogy miközben néhány társuk munkaidő-kedvezményt kap az általános iskola befejezésére, rájuk nagyobb terhek hárulnak. Senki sem vitatja ezeket a nehézségeket — emelte ki dr. Dobránszki Mihály, at városi pártbizottság osztály- vezetője és dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkára az összegzésben. De mert a felnőttoktatás és a munkahelyi művelődés politikai kérdés, mindenkinek vállalnia kell a nehézségeket. A BÁÉV érdeke is az, hogy egy-egy szakmunkás több szakmával is rendelkezzen. Ezen a téren van is előrehaladás. Nehéz őkel elérni Egyre nő az érettségivel rendelkező szakmunkások száma. Ezeket többnyire az értékes és bonyolult feladatokat végző gépeken (például daru, félautomaták) foglalkoztatják. Változatlanul gond marad viszont az általános iskola befejeztetése. „Egyre nehezebben elérhető rétegeket” kell bevonni a felnőttoktatásba. Általános tapasztalat, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nehezebben lehet rábeszélni a tanulásra. Anélkül, hogy ezt részleteznénk, csupán utalunk az anyagi érdekeltségre: néhány fizikai munkát még jobban megfizetnek, mint a szakmunkát. A differenciált ösztönzésről, a tanulás szorgalmazásáról mégsem lehet lemondani. (horpácsi) Miért sülijedt el a király hajója? A „Vasa újból átköltözik Svéd építészek versengenek egy tervezetért, amely az ábrázoló tengerhajózás-történet számára nagy jelentőségű. Üj múzeum létrehozásáról van szó, II. Gustav Adolf király sok éves munkával tartósított királyi hajója, a „Vasa” részére. A múzeum színhelyeként a stockholmi Djur- gardenban levő skandináv múzeum régi gályaépítő hajógyárának dokkját szemelték ki, amely csak 300 méterre van az eddigi ideiglenes pontonháztól, amely a roncsot 1961-ben történt kiemelése után befogadta. A „Vasát”, amelynek építésére a svéd korona 1625- ben adott megbízást, 1627- ben bocsátották vízre az akkori stockholmi Blasieholmen nevű hadihajógyárban. Ezer- négyszáz tonnás vízkiszorításával, 1150 négyzetméteres vitorlafelületével, 55 méteres hosszával, 64 nehéz bronzágyújával kora egyik legnagyobb hadihajójának számított. Rendeltetését azonban, hogy a harmincéves háború alatt Svédország uralmát a Keleti-tengeren erősítse, soha nem töltötte be. Első útján a „Vasát” heves szélroham rázkódtatta meg, és ahogy a krónika feljegyezte. felborult és „felvont vitorlákkal, zászlókkal és mindennel”, beleértve a legénységet is, 1628. augusztus 10-én a stockholmi vizeken, 100 méterre a Beckholmen szigettől délre, 32 méteres mélységbe süllyedt. A „Vasa” felborulásáról különböző elméleteket állítottak fel. Néhány tudós ennek okát a holtsúly egyenlőtlen elosztásában látja, mások konstrukciós hibákat sem zárnak ki.. Semmiesetre sem valószínűtlen az az új magyarázat, miszerint az építés alatt királyi parancsra egy második, a hajó eredeti statikájának ellentmondó ütegfedélzetet építettek rá. Az ok: ebben az JtMtoen építették Dániában a „Sancte Soph iát”, amelynek két ütegfedélzete volt. Miután Anders Franzén tengerésztechnikus 1956-ban kétéves kutatómunka után kiderítette a „Vasa” elsüllyedésének helyét, 1959-ben megkezdték a kiemelési munkálatokat. Búvárok a hajóroncs alatt alagutat ástak. Kötelek segítségével először megemelték és a kastelhol- meni sekélyebb vizekre vontatták. Ekkor a roncsot eltömítették és egy úszódokkot építettek. Április 24-én sikerült a „Vasá”-ból kiszivattyúzni a vizet. A „Vasa” kiemelése a svéd tengeri régészet kiemelkedő teljesítménye volt. Nemkülönben tartósítása. Az új múzeumban a „Vasát” régi szépségében, álló árbocmaradványaival, valamint mindazon leletekkel együtt fogják kiállítani, amelyeket sok éves munka során helyeztek biztonságba. Térzene Egy híres jelenet egy legendás filmből, a Körhintából. Törőcsik Mari és Soós Imre. Rekviem lesz a címe Ä 21. film ufón Beszélgetés Fábri Zoltánnal „1917. október 15-én születtem Budapesten, abban a városban, amelyet — mióta az eszem tudom — a „Duna gyöngyé”-nek neveznek idegenforgalmi plakátjaink, s nem is jogtalanul. Akkoriban azonban nem volt éppen gyöngyélet itt: a háborús közellátás nyomorúságának mélypontján anyámnak a születésemet megelőző hónapokban fél éjszakákat kellett sorban állnia a másnapi kenyérért.. .** Ezekkel a sorokkal kezdődik a három Kossuth-díjjal és a Kiváló művész címmel kitüntetett Fábri Zoltán filmrendező rövid önéletrajza. A „rövid” jelzőt azonban csupán az írás terjedelmére érthetjük, mert Fábri Zoltán élete páratlanul eseménygazdag. 1952-ben forgatta első önálló filmjét, a „Vihar”-t, s három évvel később készült el az a műve, amely mindmáig a magyar filmművészet egyik legragyogóbb ékköve: a Körhinta. Ezt olyan, nem kevésbé értékes művek követték, mint a'Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, a Száznegyven perc a Befejezetlen mondatból és az Ötödik pecsét. Hazai és nemzetközi díjak sorát mondhatja magáénak, melyeket Moszkvából, Velencéből, Karlovy Varyból, Bostonból, Locarnóból, Varsóból, Rómából hozott haza. Ezekben a hónapokban forgatja huszonegyedik filmjét, a Rekviemet, Örkény István azonos című elbeszéléséből. A felvételek már befejeződtek, de az utómunkálatok még jaKánikula Árnyékban plusz napsütés. .Xz emberre a veríték rátapasztja a bőrét. Lelassulnak a mozdulatok, először a hőségtől, azután a menedékül szolgáló hűtőszekrény hidegétől. Este, amikor lenyugszik a nap, és feljönnek a csillagok, leengedik a háromcsillagost, a csalóid kikászálódik a Lehel— BoschbóL De amíg ez eljön! A papa húsz üveg jéghideg Pepsi Colát tölt a Skoda tankjába, csodák- csodaja, a gépkocsi elindul, sőt vtdár man viszi lassan elolvadó gazdáját a munkahelyre. A főnök haragudna a késésért, de nem teheti, mert szabadságon van. Ellenben a helyettese szintúgy. Lassan eltelik a délelőtt. Mi az, hogy lassan? Vánszorogva! Az asztali ventillátor Marika szoknyája alatt, körülötte kuksol a férfinép. Valaki épp most jön meg a nyaralásból, bekiált az irodahelyiségbe: „Forró üdvözletem!” Hozzávágnak egy tábla teget. Ebédszünet. Az üzemi étkezde jéghideg gulyáslevese, nek és fagyasztott töltött káposztájának nagy sikere van. A délután, ha lehet, még lassabban telik, mint a délelőtt. Talán munkával gyorsabban telne az idő. Meg kellene próbálni. Majd ha fagy! Eközben a papa felesége és óvodáskorú gyermeke a strandon lubickolnak a medencében, ami tele van másokkal. Időnként kijönnek az emberekből, ilyenkor a sorba áll fagylaltért mama egy-két órát üdítőért, labdáért, a hangosbemondónál, mások által megtalált és leadott gyermekéért. A mama irigyli a papát, aki odabent hűsöl. A gyerek irigyli a mamát, mert ő már felnőtt, neki szabad káromkodni a fagylaltsorban. A tömeg irigyli a vizet, mert ő már felnőtt, A kánikula irigyli a telet, mert azt nem most szidják hanem néhány hónap múlva. vában tartanak, és csak október végére érnek veget. Amikor arról kérdezzük: miként helyezné el életművében legújabb alkotását, önéletírásának néhány mondatával válaszol: — Az embernek mániái vannak. Engem legjobban az egyén és a társadalom viszonyának összefüggései érdekelnek, az emberhez egyedül méltó szabadság, az emberi méltóság és e méltóság megsértésének viszonylatában. Az a „mániám”, hogy az ember alapvetően szabadságra született, az emberiség többezer éves írott történelme mégis háborúkkal, öldöklésekkel, merényletekkel, tömegmé- szárlásokkal, faj üldözésekkel, népirtásokkal van tele, melyek szinte szüntelenül korlátozzák az egyént legelemibb jogának: a szabadságnak kiélésében. Egy-két kitétellel erről szól, ezzel foglalkozik, ez ellen emel szót valameny- nyi filmem. A Rekviem is, amely egy tragikusan végződő, nagyon szép szerelem történetét beszéli el, az 1942— 1952 közötti vészterhes években. Sajnos, nagyon is időszerű. hiszen jelenünkben fokozottan tapasztalhatjuk az elnyomás legkülönbözőbb változatait. mást sem látunk a televízió híradójában, mást sem olvashatunk az újságokban. — Fábri Zoltán azon ritka ha- :cai rendezők közé tartozik, akik nem mafruk próbálkoznak filmjeik cselekményének kiagyalásával. hanem a legkiválóbb élő és klasszikus írókhoz fordulnak témáért. Csak néhány név ezek közül: Kosztolányi Dezső, Dé- ry Tibor, Molnár Ferenc, Sán- tha Ferenc, Örkény István, Kaffka Margit... — Az ok egyszerű: nem tartom magam írónak. De azokat a műveket választom ki megfilmesítésre, amelyek révén kifejthetem saját mondanivalómat. Mint forgatókönyvíró, meglehetősen szabadon bánok az eredeti művel — ezt persze már a más műfaj : a film lehetőségei és adottságai is megkövetelik. De sohasem fordítom ki, hamisítom meg! Hatvanadik születésnapomra Déry Tibor írt köszöntőt. Ez volt utolsó munkája, néhány héttel halála előtt. Jól emlékszem egy mondatára, amely közös munkánkra, a Befejezetlen mondatra vonatkozott: „Amíg a filmet néztem — írja —, nem tudtam eldönteni, mi az, ami benne az enyém és mi az, amit te tettél hozzá. Annyira szorosan összeolvadt...” — Másik jellemző tulajdonsága: alkotótársainak tekinti a színészeket, hálás feladatokat nyújt számukra, forgatás közben nemcsak kikéri, de figyelembe is veszi véleményüket, megjegyzéseiket, ötleteiket. — Részben talán ' azért, mert magam is színészként kezdtem, belülről ismerem a színész gondolkodásmódját, érzelmi világát. .. Vallom és hiszem, hogy bár egy filmben a képi világ a meghatározó, legalább olyan fontos a színésszel való közös munka, az emberi kapcsolatok kibontása. az alkotó-partnerség. Büszke vagyok felfedezéseimre, a többi között Törőcsik Marira, Szabó Ernőre, Soós Imrére, és arra is, hogy jó néhány, már ismert, befutott művész az én filmjeimben szikráztatta fel tehetségének teljes fényét. G. T. A Miskolci Galériában Egri képzőművészek kiállítása Több művészgeneráció él Egerben, a huszonévestől a kilencvenévesig. A hevesi fővárosban megtalálható a természet fényeit, atmoszférikus színközegeit rögzítő festésmód, a lírai-intellektuális konstruktivitás, valamint a szakmailag alapos „lefestés- képcsinálás”. Hogy milyen festmények készülnek az egri alkotók keze munkája nyomán, erről győződhetünk meg az egri képzőművészek kiállításán, amelyet augusztus 19-én délután nyitnak meg a Miskolci Galériában. A tárlatot hétfő kivételével naponta 10—18 óra között tekinthetik meg az érdeklődőkSZ.G. A hagyományoknak megfelelően vasárnap ismét térzene szórakoztatja a Tapolcán üdülőket, sétálókat. Délután 5 órakor a MÁV Fúvós- zenekar pattogó indulóit hallhatják mindazok, akik a csónakázótó mellé látogatnak. Country-parádé A 100 Folk Celsius és a Bojtorján együttes megalakulása óta egyre növekvő a népszerűsége hazánkban is a country-zenének. Akik augusztus 23-án, délután 6 órakor kilátogatnak a Vasas Ifjúsági Parkba, nemcsak e két hazai együttest, de mellettük Skiffle Schwerin és Elke Bitterchoffer és együtteseik, valamint az Inter- folk együttes előadásában is hallhatnak country-zenét. Az itt közreműködő együttesek egyébként a budapesti nagy country-parádé résztvevőiként látogatnak Miskolcra.
