Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)
1981-08-04 / 180. szám
4 Magánóvoda Miskolcon Egyéni bánásmód Magánóvodánkat megnyitjuk az I. kerületben. Részletes felvilágosítást levélben küldünk. ..Egyéni bánásmód” jelige. A fenti hirdetés nemrég jelent meg az Észak-Ma- gyarorszag hasáb,jain. Utánanéztünk: vajon milyen feltételek mellett lehet magánóvodát nyitni Magyarországon? A választ, tömören és egyértelműen dr. Szűcs Lajos. a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa adta meg: — Semmilyen jogszabály nem létezik, ami lehetőséget nyújtana magánóvodák megnyitására. Egyébként az illető nálunk nem jelentkezett, engedélyt nem kért, mi is a hirdetésből értesültünk a dologról. — Milyen indokokat sorakoztat fel a szakember a magánóvoda ellen? — Az óvoda ma már egyre inkább az iskola előszobája. Nem egyszerű gyermekmegőrző: az életkornak megfelelően oktatni, nevelni kell itt is, s ez a szerepe egyre inkább nő. Az óvoda céltudatosan készíti elő a jövendő nebulókat, s a gyakorlat azt igazolja, hogy erre szükség is van. Arról talán fölösleges is beszélni, hogy milyen közegészségügyi előírásokat kell kielégíteni az óvodának. Ezt meglehetősen nehéz megteremteni magánúton, még kis létszám esetén is. — Nincs semmilyen lehetőség arra, hogy valaki más gyerekeire vigyázzon, pénzért? — A fennálló rendelkezések szerint a gyermekgondozási segélyben részesülő kismamák vállalhatják maximum két gyerek gondozását, őrzését, természetesen a megfelelő egészségügyi követelmények, előírások teljesítésevei. A magánóvoda dolgához még egy megjegyzés kínálkozik. A várost járó védőnők nagyon sokszor igen rossz tapasztalatokat szereznek a gyerekek otthoni egészség- ügyi, szociális környezetéről, s ez nem mindig anyagiak kérdése, ^nnak még közöltünk jóc^N i, akik nincsenek tisztában azzal, hogy mit és hogyan kell biztosítani a gyermek egészséges felneveléséhez. Jobb, ha tehát egyelőre a szakavatott, szakképzett óvónőkre, s az óvodára hagyatkozunk... (k—ó) Fecni Őszinte híve vagyok az ésszerű takarékosságnak. Minden cseppjét sajnálom annak a fáradtolajnak, amit nem visznek el a benzinkúthoz, hanem az árokba öntenek. Ha raj- tam múlna, megszervezném minden házban az újságpapír rendszeres begyűjtését. S jómagam is adnék egy akkumulátort annak, aki összeszedné a garázsokban porosodó, kiöregedett. legyengült, ám sok hasznos anyagot tartartalmazó telepeket. Ezzel szemben minden gazdaságtalan, gazdaságosnak álcázott spórolást szívből ellenzek. Ezek közé tartozik az is, hogy a tapolcai Kisvadász étteremben az étkezéshez egy négyfelé vágott szalvétadarabot raknak az asztalra. Természetesen ez a szalvétának kinevezett fecni semmire nem jó, ám mégsem mondhatják, hogy nem adták meg, ami a vendégnek dukál. Nos, ha mindezek után azzal védekeznének, hogy ez is része az össznépi takarékosságnak, akkor (számol- ják ki: mennyibe kerül annak a dolgozónak a bére, aki egész nap mast sem csinál, mint a szalvétákat vagdalja négyfelé . .♦ (sz. I.) r Bútorgyár az Avas alján Kedvező eredményekkel zárta az előző ötéves tervidőszakot az Avas Bútorgyár. A miskolci üzem eredményesen kapcsolódott be a tőkés és szocialista exportba. Tavaly termelésének, majd egynegyede került külföldi megrendelőkhöz, s devizakitermelésük is az iparági átlag felett van. A belföldi piacon kedvező a helyzetük: közvetlenül a kiskereskedelmi hálózatban értékesítik keresett termékeiket. A keresettség egyik egyáltalán nem elhanyagolható oka a kedvező mérsékelt ár. Munkájukat 1979-ben miniszteri dicsérő oklevéllel is elismerték. Ériéi eiieszóloelés? Esténként, amikor bezár a tapolcai postahivatal, az udvarán akkor is nyitva áll a két egymás melletti telefonfülke. Az egyik állomás egyszerű nyilvános telefon, városi beszélgetésekre. míg a másik úgynevezett interfülke, ahová napközben a vidéki hívásokat kapcsolják. Természetesen mindkét vonal él zárás után is, de az interfülkéből már nem lehet telefonálni. Próbaként az egyik este megkértük a városi interközpon- tot, hogy elbeszélgetésre, a hívott fél költségére kapcsoljon egy vidéki számot ebbe a fülkébe. Mint megtudtuk, ezt a szabályzat tiltja. Ezek után megérdeklödtük: egyáltalán van-e erre műszaki lehetőség. Az illetékesek szerint, igen! Nos, ezek ntán javasoljuk, hogy a telefonban egyébként is szegény nemzetközi idegenforgalmi helyen postazárás után elbeszélgetése« hívásokra alkalmas telefonállomássá minősítsék az interfülkét. Erre már több példa van az ország más tájain, ahol az úgynevezett segélykérő állomásokról bármikor, bármilyen számot kapcsolnak a hívott fél költségére. S bár a szállodákban is lehetőség van telefonálásra, mégis érdemes lenue a meglevő állomások zsúfoltságát ily módon is enyhíteni. (szántó) Ä Bánfi'invázió után A csodaváráshoz türelem kell Ugye még emlékszünk rá, amikor rendőri segédlettel kellett a hajnövesztőért sorban állók között igazságot tenni, s a dús sörényre áhí- tozók még a boltajtót is betörték. A roham azóta csillapodott, de a népszerűség, a hírnév nem csökkent: Törökországból hajnövesztő tárakat szerveznek hazánkba, a szereket keresik külföldről is. — A Bánfi-invázió idején ezer palackkal is eladtunk egy nap — meséli a miskolci Herbária-bolt vezetője Vágó György né —, de ez csak körülbelül egy évig tartott. Tavaly januártól kezdve csökkent a kereslet, s azóta naponta negyven-ötven flakonnal visznek. Egyébként mi csak a Bánfi-szeszt áruljuk, a Patientia Skála-monopol- cikk. — Visszatérnek a régi vevők? — Hogyne; aki nem kifejezetten hajnövesztésre, hanem hajhullás, korpásodás ellen használja, annak időnként nem árt megismételni a kúrát. Egy kúra az előírás szerint hat flakonból áll, s «e körülbelül hat hónapig tart. Legalább egy évnyi türelem kell ahhoz, hogy valami hajgyarapodás jelentkezzen. Többen azonnali csodát vártak: csalódniuk kellett. Valószínű, hogy aki az invázió napjaiban vásárolt, az egyébként is jelentős készletekkel rendelkezik, hiszen nem egy vevőnk húszasával —harmincasával vitte. M — A régi slágercikkek helyett újak jönnek. Mit kínál most a Herbária? — Űjdonság az illatos fürdőtea. Gyógynövény alkotórészeiből összeállított keverék, ami fürdővízben alkalmazva frissít, jó közérzetet ad, erőnlétet javít. Régen várt áru a kímélő fűszerkeverék is. Ez azokon a gyomor-, epe-, emésztőszervi megbetegedésekben szenvedőkön segít, akik íztelen, fűszertelen diétára vannak kárhoztatva. Ez a keverék ízesít, ugyanakkor kímél is. A méhek által gyűjtött virágpor is' sláger: ínygyulladástól kezdve a körömberepedésig sok mindenre jó, rengeteg vitamint tartalmaz. Várjuk a beharangozott kullancsvédőszert is. A SZUKUval ha bedörzsöljük magunkat, távol tarthatók a nemkívánt vérszívók. (k—ó) Nemcsak a meleg jó, ha jó Kenyér nekünk, és másaknak Liszt, víz, só és élesztő: ke- lesztés, dagasztás, végül a sütés. Az új kenyér ünnepét — hagyomány — augusztus 20- án, az alkotmány napján, I. István király napján tartjuk. . Ám új kenyér már hamarabb van. Jobb a liszt Néhány nappal ezelőtt befejeződött az országban a kenyérgabona aratása. Borsodban tavaly ilyenkor még javában vágták a búzát a kombájnok, idén pedig — már most — javában lisztet járnak a malmok. Az első tonna új liszt — igaz, még keverve az óval — július 15-én érkezett a Miskolci Sütőipari Vállalat kiliáni gyárába. — Több, mint egy fél hónappal hamarabb, mint az előző esztendőben — mondja a gyár laboránsa, Doros lmréné. — Akkor nagyon rossz volt a minőség, most változó. Kunszentmártonról, Karcagról, Jászberényből kapunk nagyon jó lisztet, míg a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, bizony gyengécske. Még keverve használjuk, van tartalék a tavalyiból. Augusztus vége felé sütünk majd teljesen idei lisztből kenyeret. Naponta és átlagosan, olyan 50—52 tonna kenyér kerül ki innen. Országos tapasztalat alapján bizton állíthatjuk: jó kenyér. A minőségen meg lehet-e érezni a lisztváltozást? A kérdésre Nagy Barnabás meós válaszol: — A fogyasztó semmiféleképpen nem tudja megállaOtvenezcr miskolciról van szó Készül a peremkerületek felmérése ötvenezer miskolci életkörülményeivel foglalkozik a városi tanács által májusban indított vizsgálat. A perem- kerületeken élőkről van szó; s a város 18 kiscbb-nagyobb területi egységéről, ahol a városi lakásállomány egynegyedét, több mint 15 ezer otthont találhatjuk. A vizsgálat feltérképezi az ellátás, a városi szintű szolgáltatások, a lakókörnyezet peremkerületeken tapasztalható hiányosságait, keresve az elmaradás okait is. A szakosztályok egy koordinációs bizottság irányítása alatt külön-külön a saját területükön elvégzik a teljes mélységű vizsgálatot. Jelenleg túljutottak a munka feign, hisze« őszre a végrehajtó bizottság és a tanács testületé elé kerül az összesített anyag, a felmérés eredményeit értékelő, rangsoroló munka. Előzőleg a lakóterületi tanácskozási központok segítségével a tanácstagok bevonásával szélesebb körben megvitatásra, ismertetésre kerülnek az adatok. A VT. ötéves tervben 228 millió forintot szánnak arra. hogy a városbelső és peremterületei közt fennálló színvonal, ellátásbeli különbségek csökkenjenek. Ez természetesen nem lehet egy tervidőszak feladata: a felmérés eredményei az elkövetkezendő ötéves, éves tervek erre a célra szánható pénzösszegeinek jobb, ésszerűbb fel- h&szaálását segítik majd elő. pítani, hogy idei. vagy tavalyi lisztből készül a kenyér. Ezt csak a labor tudja kimutatni. És a vizsgálatok szerint a mostani liszt sokkal jobb ... A minőség nem minden A kenyér minősége sokat jelent a vásárlóknak. Ha jó, akkor viszik, ha nem, akkor a bolt nyakán marad. Bár ... A Tokaj vendéglátóház melletti Csemege Áruház vezetője, Boros István mondja: — Azt kellene megérteni a vásárlóknak, hogy nemcsak a meleg kenyér a jó kenyér. Mi naponta nyolc mázsát rendelünk átlagosan, s többnyire nagyon szépek a veknik. Általában igazodunk a vásárlók igényéhez, de pontosan ezt nem lehet. Mindig túl kell magunkat biztosítani. Van úgy, hogy nem marad eladatlan kenyér, van. amikor sok. Havonta így is 200—300 kilót visznek el az állattenyésztők. Kilójáért 2,50-et, 3 forintot fizetnek ... Bármennyire is különös, de azért ide kívánkozik egy megjegyzés: Miskolcon legalább 200, kenyeret árusító bolt található. Ha nem is tételezzük fel, hogy mindenhol havi 2—3 mázsa marad meg, akkor is tetemes mennyiség jut az állatok takarmányozására. Hogy végül is menynyi, azt még a statisztikusok is csak becsülhetik... Guberáló véleménye Hejőcsaba határán található az utóbbi időkben sok vihart kavart nádasréti szeméttelep. Egy magát megnevezni nem kívánó guberálótól halljuk a következőket: — En két-három naponta jövök ki. Akkor 10—20 kiló kenyeret sikerül összeszednem, van, amikor kevesebbet. Még megvágatlant is találok. Ez kevés. Tíz disznót hizlalok otthon. A kukorica, a tap, bizony drága ... így mindennap felhívok telefonon néhány boltot, nincs-e száraz kenyerük. Majdnem mindig van... Ha hiszi, ha nem, ez a legolcsóbb eledel az állatoknak... Ha én eszem, akkor 5,40-et fizetek érte, ha a disznók, akkor a felét. A kukorica kétszer eny- nyibe kerül... A kiliáni kenyérgyárban naponta 40—45 tonna lisztet használnak fel. Egy év alatt — számításaink szerint — csak itt, Miskolcon, legalább ennyit etetünk meg az állatokkal. Kívánkozik a kérdés: nem luxus ez? ILLÉSY SÁNDOR Ha felmegy a pumpa... rri •• 1 rr rr r 1 udoszures vérnyomásméréssel Nyáron, a szabadságolások idején kisebb a munkatempó a Zsolcai kapui tüdőszűrőállomáson. Máskor viszont naponta átlagosan 400—500 embert világítanak át. Sajnos, nagyon sokan nem veszik komolyan a tüdőszűrésre hívó lapot, a legtöbben csak az utolsó felszólításra látogatnak el az állomásra. Aikik már jártak ezen a tüdőszűrő-állomáson, azok tudják, hogy immár négy esztendeje — kérés nélkül — vérnyomást is mérnek. Akinél valamilyen eltérést, vagy betegségre utaló jelet találnak, annak értesítik a körzeti orvosát. Ko-ábban gon- c’ot okozott a vérnyomásmérő kézzel való pumpálása. Egy- egy „műszak” alatt kifáradt az egészségügyiek keze a vér- nyomásmérő ' pumpálásától. Ma már a műszert kompresz- szorral működtetik, így azJ tán a mérés is szinte futószalagszerűen történik.
