Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-31 / 202. szám

1 Városi tanácstagok fogadóórái Emlékezetből és múzeumból Dédanyáink receptjei Nemrégiben adtuk hírül, hogy a Tokaj vend églátóház kollektívája régi borsodi. észak-magyarországi ételek receptjei aun kutat: szeret­nénk. ha a helyi specialitá­sokkal bővített étlappal csa­logathatnák jövőre a turistá­kat. A gyűjtés eredménnyel járt, sokan jelentkeztek a fel­hívásra. elmesélték, leírták dédanyáink receptjeik A legnagyobb segítség a Herman Ottó Múzeumból ér­kezett: több száz reeeptleírást tudtak hasznosításra átenged­ni. A legtöbb feljegyzés még az étkezési szokásokról is val­lott. A Tokaj vendéglátóhoz vezetősége egy csokorra valót nyújtott át a DH olvasóinait az évszázados receptekből. Tejleves. A felforralt tej­be cukros vizet kell önteni szaporí tónak. A forró tejes - cukros keverékbe kerül a metélttészta. Tejbe gombóta. Hajszálra úgy készül, mint az előző, csak apró gombócokat for­málnak a tésztából, s ez ke­rül metélt helyett a levesbe. Második fogásnak, takaré­kos háziasszonynak ajánljuk a bojtos káposztát. Itt hús helyett dara közé kevert aszaltszilvával kell megtölte­ni a káposztaleveleket. Ha készen állnak a töltelékek, az egészet le kell önteni hagy­más olajjal. A régi háziasz- szonyok egy fazékban az egészet a kemencébe rakták, úgy főtt meg, s hozzá hajá­ban sült krumplit tálaltak. A kemence helyett persze, megteszi egy jó, egyenletesen melegítő sütő is. Desszertnek a mákos, ku­koricát választottuk ki a re­ceptek közül. A kukoricasze­meket fazékban kell főzni. Amikor puhulni kezd, egy kis cukorral meg kell hinteni. A megdarált mákot a kész, megfőtt cukros kukoricára szórjuk. Ezt az ételt valami­kor fonáskor kínálták a wen- , elegeknek a borsodi paraszt­házakban. Lepcsánka. A férfiak éte­lének tartották. lereszelt nyers, krumplit kell borssal, fokhagymával, sóval, liszttel összedolgozni, s egy jól kiola­jozott tepsibe tenni. Miután jo ropogósra megsült, dara­bokra törve lehet nekifogni, Sokak szerint bableveshez igen ízletes. (k—6) Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Csetneki Józsefné, II1/6. sz. Pártszervezet, Győ­ri kapu 123. sz. 17 órakor; dr. Mártonná dr. Boda Klára 1/4. sz. Pártszervezet, Szé­chenyi u. 105. sz. 17—18 óra­kor; dr. Nagyné Tóth Margit 1/4. sz. Pártszervezet, Széche­nyi u. 105. sz. 17 órakor; Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Gyöngyösi Dá­niel és Kovács Lajosné. párt- alapszervezet, Marx Károly utca 94. sz., 17 órakor; Vindt Márta, Brigád u. 18. sz. 15 órakor. Kyarcórakufárok A Kék fény műsorából ország-világ megtudhatta, hogy azok az egyszerű, három prog ramos kvarcórák, amelyek ma már csaknem minden harmadik magyar állampolgár karját díszítik. Hongkongban készülnek, s valós értékük mindössze 1—2 dollár. A leleplező bűnügyi cikkek egész sorát olvastuk a közelmúltban, hogy számos banda ezerszámra próbálja a kvarcórákat illegálisan becsempészni hazánkba. Még többet hallottunk arról, hogy lelketlen kufárok kapualjakban, s a piacok környékén 800—1000 forintért árusítják az elemes időmérőket. Mindezek ellenére, a becsületes polgárok több­sége eddig még csak a Belügyminisztérium Bemutatótermé­ben. s vidéki kiállításokon vitrin alatt láthatott százszámra feltornyosult, elkobzott kvarc kronométereket. Az óra- és ék­szerüzletekben, valamint a bizományi boltokban elvétve le­het találkozni az olcsó időmérő szerkezetekkel. S ha híre is megy. hogy ébresztős kvarcóra kapható valahol, egy-két óra múlva már keresni sem érdemes. Magán közvéleménykutatást végeztem ismerőseim körében, ki. mikor, s hol vásárolta meg a karján viselt órabüszkesé­gét. A hatóságok és a vámszervek érdekes következtetéseket vonhatnának le az eredményből. A kvarcórák zöme ugyanis — egyszerűen szólva — sosem találkozott az állami keres­kedelem képviselőivel. Ügy látszik, a kvarcórának is olyan kacskaringós utat kell végigjárni, mint az orkánkabátoknak, farmernadrágoknak, s a zsebszámológépeknek, amíg a hivatalos állami kereskedelem pártfogásba veszi. Az idő sürget, mivel a mikroprocesszorok korában, tőlünk nyugatra a háromprogramos kvarcórákat már felváltották a kilencprogramosak. Ha ilyen órájuk lenn« az illetékeseknek, már régen kikalkulálhatták volna, mit, s mennyit veszít az állami kereskedelem, ha nem tud lépést tartaná a divattal. (szántó) Ki diktálja? divat meglehetősen tarka ké­pet mutat. A fejkendős — vi­dékinek látszó — nénikével karonfogva nem ritka látvány a szerelőnadrágban feszítő kislány. llff-MTM-faUt Kevesebb-e a munkájuk? Cementgyári gépjavítók szerepelt, az idén már a Centrumban is lesz. M. butik kirakata igazi, fő­városi stílű. Mindig a leg­újabbat hozza. Arra tanít: mit, mivel, hogyan? Gyak­ran az ötletes kiegészítők dob­ják fel még az egyszerű ru­hát is. „Márkajelzés” nélkül rámondtám már egy-két mis­kolci hölgy ruhájára, hogy onnan való. Pedig ezekre nem is ,a merészség, sokkal in­kább az elegancia, a díszítő­elemekkel való játék a jel­lemző. • A divatlapot sokan azért veszik, hogy abból csenjenek ötleteket A posta hírlaposz­tályáról viszont azt az infor­mációt kaptuk, hogy kicsit visszaesett a divatlap pél­dányszáma. A kiskeresetűek- nek bizony kicsit borsos az ára, hiszen 49 forintba ke­rül. Bizonyára kevesen tudják, hogy a cseresznye és a meggy szára milyen értékes gyógy- szeralapanyogat tartalmaz. Arató Gyula, a Herbária, Or­szágos Gyógynövénytorgalmi Közös Vállalat miskolci fel­vásárlója újságolta, hogy még a hűtőházból is összegyűjtik a bogyós gyümölcsök szárait, mivel ebből egy nagyon ha­tásos szívkoszorúér-tágító medicinát lehet előállítani. Miskolcon, a Huba utca 24. Szám alatti lakásban minden­kor a gyógynövényboltokban szokásos fűszerekké teli il­lat terjeng. Itt vásárolják fel ugyanis a városunk környé­kén vadon termett csipkebo­gyót, hársvirágot, kakukkfü­vet, gyermekláncfű-gyökért, rpartilapuvirágot, a kökény- ■ virágot és a tavaszi héricsfü­vet. Arató Gyula nem min­dig várja meg. hogy húsz be­gyűjtője lakására hozza a gyógynövényeket, hanem rendszeresen járja a környék­beli községeket, Bükkara­nyost, Vadnát, Sajóbábonyt és Kisgyőrt, ahol a környé­ken bőven fellelhetők ezek a virágok. Az idén 200 000 fo­rint értékű gyógynövényt vá­sárolnak fel, amelyet szárí­tás után azonnal elszállítanak a Herbária Vállalat feldolgozó üzemeibe. Ebben az esztendőben mind­össze 25 mázsa csipkebogyót A TVK polipropiléngyárá­ban ebben az évben 42 000 tonna .granulátumnak a le­gyártását tervezték. Az első fél év túlteljesítéssel zárult: két és fél ezer tonnával több­bet termeltek a tervezettnél. A granulátum fontos export­cikk, Ausztriába ugyanúgy •liut, mini a Távol-Keletre. 4c Jól jár, aki a Merkúr használtautó-telepén válogat a kija­vított járművek közül. A beadott autókat szakemberek vizs­gálják meg jó alaposan. így állapítják meg az árát. A forga­lom emelkedése is azt mutatja, hogy a vevők megbíznak a tejev mMnjutíársainak értékitéktében. Most, hogy kevesebb ce­mentet igényel a népgazda­ság, csökkentett kapacitás­sal dolgozik több cementgyár, köztük a hcjöcsabai is. Az or­szág kilenc cementgyárában illetve cement feldolgozásá­val foglalkozó üzemében a miskolci Cementipari Gépja­vító Vállalat végzi a javítá­sokat. Az igazgatót, Lestár Mihályt kérdeztük: a terme­lés mérséklése óta kevesebb lett a munkájuk? — A cement-túlkínálat kö­rülbelül az elmúlt év máso­dik felétől jelentkezik a pia­con — rhondotta. — Am a mi munkánk nem lett keve­sebb. A nagyjavításokat ugyanúgy a téli hónapokban végezzük, mint eddig. Egész évben alkatrészeket gyár­tunk, s ha nem is nagy vo­lumenben. de más cégek ré­szére is végzünk munkát. Mi különben is kis gyár va­gyunk. 750-en dolgozunk itt, így viszonylag rugalmasan tu­dunk alkalmazkodni a meg­változott körülményekhez. Ez évi tervünk alapján 110 mil­lió forint termelési értéket kell hoznunk. Ez kevésnek tűnik, de mi a cementgyárak­nak önköltségi áron dolgo­zunk. Az egymillió 500 ezer munkaóra talán jobban kife­jezi munkánk értékét. — Melyik cementgyárban dolgoznak most? — A lábatlaniaknak .ke­menceköpeny készül, a Du­sikerült begyűjteni, a tava­lyinak a felét. Hársvirágból közepes volt a termés, 280 ki­lót gyűjtöttek össze. Sajnos, a felvásárlási árak viszonylag alacsonyak, s az értékes gyógynövények zömének be­gyűjtésére kevés a vállalko­zó. Ma már csupán harsvirá­got és árvacsalánvirágot ér­demes szedni, ebből egy kis i szakértelemmel össze lehet gyűjteni egy napszámravalót, | a többi gyógynövények gyűj­tése már nem kifizetődő. Ér­demes lenne a felvásárlási árakat emelni, ugyanis a be­gyűjtött növények nagy ré­sze gazdaságosan értékesít­hető exporttermék, vagy fon­tos gyógyszeralapanyag. Kis pénzért ma már csak az idő­sebbek vállalkoznak gyógy- növénygyűjtésre, nyugdíjki- egészitésüL (szántó) Fellendült viszont a szabó­varró tanfolyamok iránti ér­deklődés. A Hónai Sándor Megyei Művelődési Központ statisztikája szerint Abonyi Sándomé mester keze alatt tavaly 320 amatőr „nőtt fel”. Babik Katalin, a tanfolya­mot szervező előadó szerint, azért tanul meg szabni-varr­ni sok fiatal, hogy elkészít­hesse magának a legújabb módit. Mert ami új, rendsze­rint drágí). A tanfolyam vé­geztével már fel is tudnak mutatni egy-két saját készí­tésű darabot. Emellett rend­re gyártják a saját méretre készült szabásmintát. Ezen a héten öt csoport 120 tagja is­merkedik az alapműveletek­kel. így vitorláznak hát a hely­beli lányok, asszonyok a di­vat hullámain. Miskolcon még mindig szelídebb a széljárás. O. E. 4r A hejőcsabai gyárnak agyagelemes szalagot szerel a gép­javító Gillányi-brigádja. (Solymos felv.) nai Cement- és Mészművek- nek hajtómű- és kötélpálya­alkatrészeket reparálunk, a HCM szállítószalagjához is csinálunk berendezéseket. Egyébkérit a DIGÉP-pel együttműködési szerződést kötöttünk, s a nagyobb alkat­részek megmunkálását ők so­ron kívül elvállalják. Mennyiben tud belfeszólni a miskolci módiba a legna­gyobb áruházunk? Kiinga La­jos, a Centrum Aruház áru­forgalmi előadója -bevallja: kis hazánkon belül is él a di­vatban a tájjelleg. Kereske­delmi tapasztalatuk, hogy a pesti nők merészebbek, a miskolciak szolidabbak. Elő­fordult a prakszisukban, hogy behoztak egy meghökkentő­en új formát; Pesten mind elkelt, itt az áru többsége a raktárban maradt. Abban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy az áruház három tagja az országos divatbi/.ott- ság képviselője. így felhív­hatják a gyártó cégek, illetve a divatintézet figyelmét a miskolci, borsodi igényekre. Amit a gyáraktól nem tud­nak beszerezni, lehetőség van rá, hogy a CENTEX konfek­cióüzeme elkészítse számuk­ra. Igyekeznek a két véglet igényeinek megfelelni, öt-i venezer forintos bundát, de olcsó kis kabátot is rendel­tek a jövő szezonra. • Egy új butikba akár vásár­lási szándék nélkül is elza­rándokolnak a nők. Az IBUSZ-kapualjban levő Zs. 4c Nem feltűnő, mégis csinos A magyar nőkre azt mond­ják, csinosak. Ez az általá­nosítás tulajdonképpen össz­hatást jelent. Mert a leg­drágább ruhát, cipőt is agyoncsapja az ápolatlan- ság. De tudnak-e, akarnak-e különbözni a miskolci lá- nyok asszonyok a fővárosiak­tól, vagy az ország más ré­szén lakóktól? Az itteni áru­házak, butikok vagy a divat­lap diktálja-e a helybéli ele­ganciát? A Széchenyi úton — a le­endő sétálóutcánkon — a tö­megsodrás miatt szjnte lehe­tetlen megfordulni egy csi­nos nő után, végigmustrální tetőtől talpig. Az itteni, élő Szolidabb a miskolci divat / A csercsznyeszár is érték Jól fizet az árvacsalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom