Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-31 / 202. szám

Biztatóan alakúi a kísérlet Tanévnyitó a konyhákban is Tanévkezdéskor nemcsak az iskolák nyitják meg ka­puikat, hanem az iskolai ét­kezdék, éttermek, konyhák is. Mint ahogy arról már több ízben is írtunk, városunkban kísérletképpen vendéglátó vállalatok kezelésébe adtak át néhány iskolai konyhát, ét­termet. Az átadás nem vég­leges, az év végén befejező­dő próbaidőszak tapasztala­tai alapján dől el, hogy a többi iskolai konyha is át­adásra kerül-e, vagy sem. Az eltelt időszak tapaszta­latait azonban máris értékel­ték, s ennek alapján az idei tanévben néhány újdohság is várható a Miskolci és a Bükk­vidéki Vendéglátó Vállalat ál­tal üzemeltetett iskolai éttér-" mekbeni A NEB vizsgálatai szerint a. fölös éttermi kapacitás diák- étkeztetésben való hasznosí­tása lehetővé teszi, hogy több gyerek részesüljön ebből a fontos szolgáltatás­ból. Összehasonlítást is végeztek, alapul véve a még iskolai kezelésben levő konyhákat, étkezdéket. Megállapításuk szerint, a gyermekétkeztetés színvonala a vendéglátók ál­tal átvett éttermekben javult, az iskolaigazgatók tapaszta­latai jók. A szakértők véle­ménye szerint a vendéglátós jfr Az üst a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola kony­háján rotyog: itt, a Miskolci Vendéglátó vette át a fözőkana­lat bővítették a konyhák hűtő­kapacitását, mirelitáruk és mélyhűtött baromfi tárolásá­hoz mélyhűtő ládákat szállí­íek bevezetésével bővítették a választékot, bár ezt nem fo­gadták mindenütt örömmel. Tilos a vadászati Védett lepkék listája A ritkuló élővilág védelmé­ről is gondoskodnak a ter­mészetvédők. A megyénkben fellelhető ritka lepkefajokról állítottak össze listát — amin több mint száznyolcvan kép­viselője található a tarka pil­langóknak. Egyúttal az érté­küket, a lepkék» eszmei érté­két is közölték. A háromtól ötezer forintig terjedő össze­geket nemcsak a tájékoztatás kedvéért rögzítették, hanem azért is, mert ennyit kell fi­zetni annak, aki elpusztít kö­zülük egyet is. Félezer oldalon az előző év A Központi Statisztikai Hi­vatal most megjelent, 1980. évi adatokat tartalmazó év­könyve több mint félezer ol­dalon számol be társadalmi és gazdasági életünk majd’ minden területéről. Az év­könyv lehetővé teszi a tár­sadalmi és gazdasági folya­matok részletes elemzését, a változásra ható főbb tényezők elkülönítését, valamint a je­lenségek közötti összefüggé­sek tanulmányozását. A né­pesség számának, összetételé­nek változását mutató adato­kon kívül az ország vagyonát Mennyit ér egy ötlet? Az évenként szokásos megyei újítási konferenciákon egy­másnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el, felelős em­berek szájából. A szakszervezetek borsodi titkára azt állítja, hogy javuló színvonalon teljesülnek az újítómozgalom cél­jai. Az Országos Találmányi Hivatal elnöke viszont kesereg, hogy ^kevesebb az ötlet, az újítómozgalom pillanatnyilag hanyatló szakaszban van. Természetesen mindketten példák­kal és kimutatásokkal igazolják állításukat A látszólagos ellentmondás nem ellentét, a két igazság nem zárja ki. s nem cáfolja egymást. Az ellentmondás éppen annyi, mint amennyi a mozgalom lényegéből ered. (Az újító: újat aka­ró ember. S éppen azért, mert mást akar, tagadja a korábbi gyakorlatot. Ez pedig önérdeket, önérzetet sérthet.) Az elmúlt évben 46 borsodi vállalat versengett. Eredményeik, tapasztala­taik mértékadóak lehetnek, noha a lényeg több oldalról köze­líthető meg. Igaz. hogy Borsodban az újítómozgalom az orszá­gos tendenciákra rácáfolva fejlődött. Igaz, hogy a szerényebb mennyiségi növekedés minőségi javulással járt. Általánossá lett az „egy brigád, egy hasznosított újítás” gyakorlata. Fi­gyelemre méltó, hogy a kollektív újítások száma jobban gya­rapszik, mint az egyéni ötleteké. Tavaly az újítások 44 száza­léka irányult (a társadalmi, gazdasági követelményekkel össz­hangban) a leginkább kritikus, az anyag- és enajftgiatakarékos- sággal összefüggő eljárásokra. Ám a mozgalom felelősei és apostolai mégsem elégedettek. Nem a kétségtelen és vitathatalan eredményekhez mérnek, hanem a (gyakran elszalasztott, vagy ki nem használt) le-, hetőségekhez. Az okok sokágúak. Takarékosság ürügyén sok helyen megnyirbálták az ötletek és az ötletemberek finanszí­rozására szolgáló pénzeket. Továbbá: indokolatlanul magas az úgynevezett eszmei alapon díjazott újítások aránya, más­hol viszont a szokásos gyakorlattól eltérően értelmezve a mun­kaköri kötelességet, nem serkentik az újat akaró kedvet. Ál­talános gond és nagy veszteségek forrása, hogy a vállalatok egymás között nem csereberélnek. A már hasznosított tippek- nek Borsodban csak mindössze egy százaléka ismert a gyár­kapun túl. Az országos átlag ennél is rosszabb. így aztán sok a párhuzamos kutatás, a felesleges idő-, pénz- és energiapo- cséklás. Mennyit ér egy ötlet? Sokkal többet, mint amennyit a hű­vös statisztikák ejárulnak. Ugyanis ott, ahol flottul mennek a dolgok, az újító, alkotó ember jó közérzete hangulatteremtő, kedvcsináló lehet, s ha nem is ötletekre, de fegyelmezett és jó kedvvel végzett munkára ösztönözheti a többieket is. (braekó) Újítóknak konyha választéka megfelel a gyerekek életkori sajátossá­gainak, igényeinek. Változatosabb az étrend, sok helyen az adagok nagy­sága is nőtt. Van, ahol a kiszolgálás is gyorsabb lett, kevesebbet kell várni, míg asztalra kerül az étel. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat négyhetes min­taétrendet állított össze az is­kolai konyhák számára. He­lyi adottságoktól függően, tottak ki. Betartották a KÖJÁL szi­gorú előírásait az ételek szállításánál. A Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalat is kidolgozta a kétszer harmincrtapos étlap- tervezetét. Az iskolai kony­hák vezetőinek e mellé szak­mai útmutatót adtak, amiben rögzítették, hogyan, s mit kell főzni a gyerekeknek, a táplálkozástudomány korsze­rű alapelveinek megfelelően. Sok helyen gasztrofól éte­A Többet érdemelne! 4 A város egyik legszebb, leghangulatosabb utcája — lehet­ne — a Kákóczi utca. Itt található a „Görög kereskedő háza" néven ismert műemlék épület is. Sajnos, mint képünk mutat­ja, az említett műemlék, de a többi ház is meglehetősen elha­nyagolt állapotban van. A főutca, a Béke filmszínház és több szórakozóhely közelsége miatt pedig gyakran parkoló autók áradata önti el az utcát. Egy szó, mint száz: nem értékeljük kellően, pedig nem vagyunk mi olyan gazdagok megőrzésre érdemes, hangulatos városrészekben, épületekben! (Kiss József felvétele) Kíadtétk az LátM-ben az 1981-ne szóló újítási verseny irányelveit. Ebben rögzítet­ték. hogy a dolgozók és a szo­cialista brigádok keressék az anyag- és az energiafelhasz­nálás csökkentésének még ed­dig feltáratlan lehetőségeit, ötleteikkel segítsék, a vállalat munka- és üzemszeryeaSsű­nek javítását. Decemberben értékelik a szervezeti egysé­gek, egyéni újítók, s a szo­cialista brigádok benyújtott javaslatait. A pontrendszer segít a mérlegelésnél, jak kiosztásánál. Bányászsiker Nem ízlett a gyerekeknek a Gastrofól fűszerezés. A ©astrofól-tizem az idén ősszel már külön készíti „is­kolás” ételadagjait: kevesebb, más fűszerekkel, úgy, ahogy a -gyerekek szeretik. A vá­lasztékban több leves, és fel­tét nélküli főzelék szerepel majd — erre nagy az igény. A nebulók a sütemények át­alakulásának fognak legjob­ban örülni: több gyümölcs, könnyű habos süti lesz az ét­lapon. (k—ó) Az autóval érkező kül­földi vendég így adott hangot csodálkozásának: — Ügy lát­szik, a magyarokban nagy a versenyszellem, mert őt az országúton mindenki le akar­ta győzni. Ha véletlenül megélőzött egy Trabantot, biztos lehetett benne, hogy néhány perc múlva megpró­bált rajta revansot venni a kis kocsi, noha az ő jármű­vét sok lóerővel erősebb mo­tor röpíti. S amikor oldalt pillantott, a volán mögött mindig olyan elszánt arcot lá­tott, amilyennera profi ver­senyzők veszik a cél előtti kanyart. Mit lehet válaszolni erre a kérdésre? Viccesen talán azt, hogy amióta rosszul megy a magyar labdarúgó-váloga­tottnak — a foci nálunk köz­tudottan nemzeti kérdés! — honfitársaim az országúton próbálnak elégtételt venni maguknak. Különösen, ha egy olyan .ország „felségjel­zését” látják az előttük hala­dó kocsin, melynek sportolói több eséllyel pályázhatnak a különféle kupákra. Komolyabb hangvétellel: — Tudja kedves vendég! M' még mindig nem tudtunk be­telni azzal a felemelő tudat­tal, hogy autó van a fene­és jövedelmét is számba veszi a kiadvány. A termeléssel foglalkozó fejezetek nemcsak arról tájékoztatnak, hogy mi­ből mennyit termelt az ipar és a mezőgazdaság, hanem arról is: miként változtak a termelés költségei, a bérek, a nyereség és a termelői ár­színvonal. Több táblázat a termelés hatékonyságának és szerkezeti változásának be­mutatásával foglalkozik, A külkereskedelmi fejezet a külgazdasági egyensúly javí­tásában elért eredményeket tükrözi. Ami belefér künk alatt. És mert ezért az érzésért — a többségnek — sokat kellett kuporgatni, no meg a fenntartás, javítás sem olcsó mulatság, egysze­rűen nem tűrjük el, hogy má­sok, különösen idegenek, megelőzzenek bennünket a sztrádán. . Még komolyabban: bál-mi­lyen nehéz is szert tenni egy új kocsira, még nehezebb megszerezni hozzá azt az in­telligenciát, udvariasságot, fi­gyelmességet, amivel az au­tózás — jó esetben — együtt jár. Nem mentségül, de azt is hozzá lehetne tenni az utóbbi magyarázathoz, hogy az élet más területein sem sokkal különb a helyzet. A gyalogosok nagy tábora — bár szívesen letagadnák, de kö­zülük verbuválódnak a gép­kocsitulajdonosok is — épp úgy tolakszik a járdán, a bolt­ban, a pénztárak előtt, mint a trabantos a sztrádán. Du­da hiányában saját hangszá­laival tülköl, ordít és bizony a koccanás sem ritkaság. Ha ugyan nem karambol! A rend­őrségi jelentésekben gyakran szerepelnek olyan esetek, melyek — autós nyelven — frontális ütközésnek felelnek meg, noha az indító ok szin­te nevetségesen kicsi. Emlé­Staép eredményt értek el az év eddig eltelt hónapjaiban a Miskolci Bányaüzem dolgo­keztető: a fiatalember diót lop a fáról, az idős ember ezért pofon legyinti, néhány nappal vagy talán héttel ké­sőbb a fiatalember késsel vesz magának elégtételt. De ez már nem tartozik a külföldi vendegre. Mint ahogy az sem, hogyha túl mélyre ás­nánk, talán még történel­münkben is találnánk okokat, a nem éppen dicséretes or­szágúti magatartásra. Min­ket annyiszor megelőztek más nemzetek, s annyiszor kel­lett az út szélére húzódni ki­váltságos hazánkfiai elől, hogy most már túlságosan türelmetlenek vagyunk. Visz- sza akarjuk adni a kölcsönt, ha kell, ha nem, és többnyi­re olyanoknak törlesztőnk, akik vétlenek a minket ért sérelmekben. No, de ez már vagy igaz, vagy nem, s ha van is benne valami, dicsekedni nem érde­mes vele. Attól tartok, hogy az elszánt képű trabantos „versenyzőt” sem Mohács, sem Világos, és még nem is Trianon sarkallta előzésre. Legfeljebb ennyi: mit képzel ez a nyavalyás Merci? (békés) za: 100 000 tonnával termel­tek többet a tervezettnél. Pe­dig a körülmények nem min­denben kedveztek a munká­nak. Frontátszerelést kellett végrehajtaniuk. A jól üteme­zett szakszerű munka követ­kezménye, hogy nem csök­ken a termelés. Fogadónap Dr. Koleszár István rendőr vezérőrnagy, a Borsod megyei Kendőr-főkapitányság veze­tője 1981. szeptember 4-én. 8.30-tól 12 óráig fogadóna­pot tart. A fogadónap helye: a Miskolc, Győri kapui szol­gáltatóházban levő pártszer­vezeti helyiség. Nemcsak javítottak, újítottak is Sikerrel zárták a folyama­tos acélöntőmű javítását az LKM-ben. A közepes javítá­si munkát augusztus harma­dik hetében kezdték meg, s a múlt hét csütörtökén üzembe helyezték a FÁM berendezé­seit, majd elvégezhették az el­ső próbaöntést is. Többek között új hengeralapot készí­tettek, új típusú görgősorokat, új huzaltároló dobokat sze­reltek be, korszerűsítettek né­hány hidraulikát. A javítás alatt néhány újítási javasla­tot is megvalósítottak, a biz­tonságosabb, gazdaságosabb üzem érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom