Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-13 / 161. szám

Frekvenciák változása Ugróforony sugároz Harmadolják a bíróságot Megfiatalítják az igazság palotáját Otthon is bíráskodnak Pontosan három esztende­je kezdték meg a Dózsa György úti bírósági épület felújítását. Mintegy 80 millió forintot költenek az igazság palotájának korszerűsítésére, s előreláthatóan 1982 végére fejezik be a munkát. Dr. Tímár László, a megyei bíróság elnökhelyettese el­mondotta, hogy elvégezték az emeletráépítést, s ezzel egy- időben felújították az épület kétharmadát. Kénytelenek voltak a rekonstrukció vég­rehajtását harmadolni, az épületszárnyakat szakaszosan lezárni, mert a munka mene­te nem zavarhatta az igaz­ságszolgáltatást. Most éppen az épület homlokzati szár­nyán dolgoznak a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat kőművesei, a hátsó traktusban azonban folynak a tárgyalások. A szűkre sza­bott épületben egy esztendő alatt 8000 büntetőjogi, 12 000 polgári peres, 11 000 hagyaté­ki ügyet, 8000 peren kívüli, s több mint 20 000 végrehajtási témát tárgyalnak. Most ka­pott helyet az épületben a Gazdasági Kollégium, -s a Munkaügyi Bíróság. Később ide költöztetik a könyv- és a műszaki igazságügyi szakér­tői irodát is. Jelenleg — más megoldás nem lévén — a bí­rók erak tárgyalásra járnak be, adminisztrációs munkái­kat otthon végzik. A századfordulón épült igazságügyi palota nem min­dennapos feladat elé állítot­ta az építőket. A sok műsza­ki nehézség közül megemlít­jük, hogy nem lehet újrakö­vezni a padlózatot, s így va­lószínű, hogy a télen a hi­degtől sütő folyosók műanyag borítást kapnak. A felújítási terv egyik legfontosabb ré­sze volt a szobánkénti kály­hás tüzelés megszüntetése, mast központi fűtést szerel­tek valamennyi szobába. Az úgynevezett szükségbejárón árkádok alatt közlekednek az építkezés idején, hamarosan azonban egy megfiatalított műemlék épülettel kárpótol­ják az építők a ház . dolgozó­it a tatarozással járó kelle­metlenségekért. (szántó) A miskolci középhullámú rádióadó, a zavarmentesebb vétel érdekében 1981. július 1-től az 1594 kiioherz frek­venciáról áttért az 1116 kilo- herzre. Ez az átállás nem je­lentett mást, mint egy kis elektromos alkatrész, egy kvarckristály cseréjét — mondja Tóth Barna, a Sajó- parti adóállomás vezetője, s máris mutatja, milyen volt a régi. 1947 óta dolgozik itt, a kiszolgált műszereknek minden csínját-bínját ismeri. Mert bizony nem ma épül­tek ezek a berendezések. Nézzük meg, mit ír a Rá- dóiélet című hetilap 1933 februárjában: „Felsőmagyar- ország legnagyobb városának, Miskolcnak és környékének régi panasza volt, hogy sajá­tos, ' teljes bizonyossággal meg sem állapítható okokból kifolyólag, a budapesti rá­dióállomás adása igen nehe­zen, csak költséges többcsö­ves készülékekkel volt hall­ható'. A kisebb anyagi eszkö­zökkel rendelkezők a rádió­zásból úgyszólván ki voltak zárva, mert Miskolcon és környékén detektoros vétel nem volt. Ezért esett a szak­értők választása Miskolcra. .. A rádióállomás a városon kívül, a vasúti töltés mellett épült, körülbelül 3 kilomé­terre a város közepétől. A*z adóállomás ugyanolyan rend­szerű, mint a magyaróvári, s az antennateljesítménye is ugyanannyi, pontosan 1,25 ki­lowatt.” Miután az új közvetítőállo­mást üzembe helyezték, roha­mosan nőtt az előfizetők szá­ma. Akkor, 1933 elején 3359 rádióhallgatót tartottak nyil­ván. A két, 60 méteres anten­nát az adóépület mellett ál­lították fel, szibériai fenyő­ből. Ezek csonkjait még ma is láthatjuk. A háború alatt a berendezés teljesen elpusz­tult. Az újat, amely 1,5 kilo- wattos volt, 1947. június 27-én avatták fel. Ez volt az az adó, Mercedes napi ezerért, plusz a kilométerpénz Autót bérbe Néhány napja új rendelke­zés látott napvilágot, mely­nek értelmében magyarok is. bérelhetnek a Főtaxi autó­parkjából nyugati márkájú gépkocsikat. Egy 250-es Mer­cedes Benz napi dija 1000 forint, plusz kilométerenként 10 forint. A Volvo 210 DL 820 forintba , van naponta, erre jön rá a kilométerpénz. Miskolcon 1979 végétől van lerakata a Főíaxinak, az Arany János utca 31. szám alatti Cooptourist irodában albérlők, itt lehet bérelni XX-es autókat. Rinder Györgyöt, a miskolci lerakat vezetőjét kérdeztük: — Kik veszik igénybe a cég szolgáltatását? — Miskolcon rendszerint 10—15 autó áll rendelkezés­I re; a többségük természete­sen fut. Vannak vállalatok, amelyek több év óta bérlő­ink, de szívesen veszik igény­be autóinkat az itt-tartózkodó külföldiek is. Most például egy új-zélandi, egy ausztrál és egy amerikai bérlőnk van. Nyaralásra, vagy akár csak egy hát végére is kölcsön szokták venni a Ladáinkat — nyugati márkát még nem kértek —de temetésre, es­küvőre egyaránt kivettek már kocsit. — Mennyibe kerülnek a Ladák? —: Az 1200-as napi díja 195 forint, erre jön a kilo­méterenkénti 2,10, az 1500-as 245 forint, plusz 3 Ft/km. De vannak különböző kedvezmé­nyeink. — Ki bérelhet autót? — Az, aki betöltötte a 21. életévét, legalább egyéves jo­gosítványa van, továbbá be­jelentett állandó s lakó- és munkahelye. Sz. G. A negyed évszázada gyártott műszerek ma is kiválóan mű­ködnek Bohócok Perecesen Nyír a miskolci úfliriázlm Forgácsné Pásztor Judit­nak, a mickolci Ifjúsági és Üttörőház vezetőjének nap­jainkban ugyancsak sok a dolga. Egyérszt azért, mert mindennap átlag .90 kisisko­lás nyári napközis reggel 8 órától este 5-ig való jó idő­töltését kell biztosítania, másrészt... — A város többi nyári gyermeknapközijét is meg­próbáljuk segíteni — mon­dotta. A perecesi, a tapolcai és a Kilián-északi általános isko­lák nyári napközis táborai­ról van szó. Városunkban ugyanis e három helyen szerveztek nyári táborokat, illetve napköziket az általá­nos iskolásoknak. S hogy ne unatkozzanak a gyerekek, erről gondoskodtak ugyan mindenütt, de az úttörőház- beli program talán még von­zóbb, érdekesebb. — Nem akarunk azonban önzők lenni — mondotta For. gácsné —, s ezért például a fővárosi bohócművészeket megkértük, hogy miután jú­lius 17-én, pénteken délelőtt nálunk szerepelnek, menje­nek el a perecesi tábort,: is ... Egyébként az ifjúsági és úttörőház valamennyi prog­ramjában önzetlenül oszto­zik a város többi táborával. Forgácsnén kívül még öt ne­velőtanár vállalta ezt a min­dennapos munkát a nyári szünidőben. Rendezvényeik­re, műsoraikra rendszeresen hívnak vendégpajtásokat a város különböző részeiből. amivel ideiglenesen 1945. má­jus 1-én megindult Buda­pesten a magyar rádiózás. 1956-ban aztán múzeumba került. Kapott helyette a vá­ros sokkal nagyobbat, egy 15 kilowattosat, ami azóta is működik. A ma sugárzó, acél­vázas antenna „fiatalabb” ko­rában Budapesten, a Népli­getben volt ugrótorony ... A Magyar Rádió miskolci stúdiójának hangját az ultra- rövidhullám-sávokon sokkal tisztábban halljuk, a régi középhullámú adót azért mégis kár volna nyugdíjba küldeni. Először is, mert még nincs mindenkinek URH-s rádiója, meg aztán a közép­hullám messzebbre is terjed. Kapott már az állomás Üj- Zélandból is levelet, misze­rint ott sikerült fogni ezt az adást. Mit is tanúsíthatjuk, hogy időnként messze elhal- latszik ennek a kis adónak a hangja: 1975-ben a Földközi­tengeren, a görög szigetek között hajózva, az április 4-i műsort hallgattuk a miskolci rádióból... (kerényi) Tánc a Diófában Nem sok zenés-táncos hely van Miskolcon, ahol kulturál­tan lehet szórakozni. Ma este érdemes ellátogatni a Diófa étterembe, mert este 8 órától jó talpalávalót is szolgáltat­nak a hideg sörhöz. 5)c Az adó legnagyobb mere tű elektroncsöve Valaha ugrótorony volt a Népligetben sft A tábla figyelmeztet, de nem véd meg a gyümölcstolvajoktól Növényritkaságok kertje Milyen az a vasi füge? Eső mossa a kert?t. Äm a to- ronymagas fák sátra egyetlen vízcseppet sem ereszt át. Házi­gazdám dicséri az időjárást. Kell a csapadék a növények­nek. Ha nem esne, locsolni vol­na kénytelen a szelidgesztenyét és a fügét. Pár perc járásra a nyüzs­gő belvárostól, egy egzotikus arborétum közepén kapko­dom a fejem a ritkaságok lát­tán. A fügebokor jó termést ígér, a nyolc gesztenyefa is hoz vagy négy mázsát, lila virágjában pompázik az indi­ai fűszercserje, szemnek és kéznek egyaránt tetsző a selyemfenyő, s amott, sze­szélyes ágbogaival a szomo­rúnak titulált japán akác kinál védelmet a nyári zápor elől.. ‘ Dr. Greutter István nyug­díjas jogász latinul citálja a növényritkaságok nevét. Há­rom fia nevére íratott kert­jének unicumjait tábla és törvény védi. Természetvé­delmi érték ez a mintegy há­romholdnyi park. Igaz, a hajdan jobb időket látott nyári lak kissé megrokkant már, de az óriási bükkfák bármely erdőnek díszére vál­nának. A távlati városrende­zési tervek sem bolygatják meg ezt a páratlan növény- társulást. Buldózernek tilal­mas terület ez. A házigazda 72 éves és öt­ven kilogramm. Testi és szel­lemi frissességét a kertnek köszöni. Minden napját itt tölti, az Aulich utcai, avasi rezervátumban. ' Nagyapja Ausztriából szár­mazik. Miskolcra települvén, feleségül vette a diósgyőri papírgyár-alapító Csejtei Martinyi Sámuel unokáját. Az apja orvos, volt, ő vette még a múlt század végén ezt a közép-szentgyörgyhe- gyi birtokot. Kezdetben szán­tóföld volt, kukorica termett benne. De az öreg szerette a növényeket, kíváncsi is volt, hozatott hát- fákat. A fügé­nek, gesztenyének csodájára jártak annak idején is. A sa­játos mikroklíma miatt élnek meg itt ezek a sokkal dé- .lebbre való ritkaságok. Ven­dég, kíváncsiskodó nemigen jár ide. A miskolciaknak sincs tudomásuk az Avas e mediterrán szögletéről.. . An­nál inkább jönnek a hívat­lan látogatók. Ha érik a gyü­mölcs. Ágastól viszik a cse­resznyét, almát. Hiába fi­gyelmeztet a kapun a tábla: Vigyázz, harapós kutya! Már régen nem őrzi szigorú eb a környéket.^ Otthon, a Mikes Kelemen utcai lakásban az ősök képe tekint ránk a falakról. A hí­resen szép dédnagymama pasztell-portréja kicsit már megfakult, s patinás színt kapott az az arckép is, amely az aradi vértanú Knézich Ká­roly lányát idézi. Ö is az elő­dök egyike volt. • 0 Odakint az eső változatlan egykedvűséggel permetez, Az erkélyen bezárják piros vi- rágkelyhüket a begóniák. A történelmi veretű emlékekkel élő dr. Greutter István nem­rég készült fotókat szed elő. Hat unoka mosolyog, kíván­csiskodik a képeken. (brackó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom