Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

1981-07-13 / 161. szám

4c Levegőbe emelkedik a „sárga szitakötő’’, tartályában 1200 liter permetlével (Solymos László felvételei) Helikopter a város fölött Hadiárat - a szúnyogok ellen A város még aludt; na­gyon h jnal volt, négy óra éjiéi után. A fogadtatás azonban teljességgel stíl- szerűnek bizonyult: — A szemtelenjét... ! Szó­val ez az! A szúnyog nem érte meg a négy óra egy percet. Egy jól irányzott és kellő erős­ségű ütés véget vetett éle­tének. Pontosan azon helikopter mellett pusztult el, amely társai ellen indult. Szúnyogot irt Miskolcon a putnoki Egyetértés Termelő­szövetkezet. — Még nem csináltunk ilyet — mondja az elnök, Farkas Pál. — Ugyanolyan eszközökkel dolgozunk, mint amilyennel a Balatonnál, a Duna-kanyarban irtják eze­ket a rovarokat. Helikop­terrel ... — Csak a szerünk más — teszi hozzá a téesz agrármér­nöke, Horváth István. — K-Othrin-l-Uvl koncentrá­cióval megyünk ellenük. Ma­gyarországon először itt al­kalmazzuk ezt. Öt-tizenöt mikron nagyságú cseppekre porlasztva kerül a levegőbe, s ha a szúnyog találkozik ezekkei a cseppekkel, ami nagyon valószínű, akkor vé­ge. A legyek ellen is jó... Az előző hónapban már riadtak és pusztultak a ro­varok. Kétezer hektárnyi te­rületet szórtak be. Szomba­ton ezt a műveletet megis­mételték, s augusztusban és szeptemberben is sor kerül rá .... • © A helikopter pilótája fia­talember; Sasvári Ottó. ■— Honnan jöttek? — A debreceni tsz-ker szervezésében érkeztünk ide. Már Debrecenben is irtot* tűk a szúnyogot, így került ránk a sor. Miskolc azért más. Acélváros. Tíz méter magasan kell repülnöm a tereptárgyaktól... Itt nehe­zebb ... Alig volt négy óra, mikor a termelőszövetkezet dolgo­zói már a gép feneketlen gyomrába szivattyúzták a koncentrátumot. összesen 1200 liter méreggel emelke­dett a magasba a MÉM Re­pülőgépes Szolgálat „sárga szitakötője”. — Először Lillafüred fölé kell mennem — magyarázta felszállás előtt a pilóta. — Majd Lyukó következik, a Sajó vonulata, az Avas, az avasi lakótelep. Déli tizen­kettőig engedélyezték a re­pülésünk ... A városnak 2,5 millió fo­rintjába kerül a szúnyogta- lanitás. (illésy) Városban is fellelhetjük Malom, megelevenien A délibáb igazi hortobágyi nevezetesség: de külföldön is ismerik ezt a természeti csp- dát, bár ott inkább Fata Morganának becézik. A név­adó Artúr angol király nő­vére volt, aki a legenda sze­rint a messinai szorosba va­rázsolt olykor palotákat, az arra utazók szeme elé. Kevesen gondolnák, hogy délibábot a nagyvárosok kő- rengetegeiben is találhatunk, akár Miskolcon is, ha tud­juk, hogy hol és hogyan kell keresni. Ez egyébként is időszerű, hiszen a júliusi rekkenő hőség az egyik oka a szép tüneménynek. A tudományos magyarázat úgy szól, hogy a talaj feletti légrétegek egyenlőtlen fel- melegedése okozza a délibá­bot, a változó hőmérsékletű rétegek közt jön létre a tü­körszerű felület, amiben nemcsak az ég, de fák, bok­rok, épületek képe is megje­lenhet. Jó tudni, hogy déli­báb csak akkor keletkezik, ha nincs szél, ugyanis a lég­mozgás megakadályozza a hőmérséklet-különbségek ki­alakulását. A hortobágyi dé­libáb régen legendás jelenség volt, ma az ottani meteoro­lógiai állomás naponta közli előfordulását, erősségét, for­máját. De mint az előbbiek­ben már említettük, a váro­sokban is találkozhatunk ve­le. Elég, ha az ember kissé lehajolva végigtekint a fel­forrósodott aszfalt felett; a • távolban nagy tócsákat, való­ságos kis tavakat lát csillog­ni rajta. Ha közelebb me­gyünk, a tavacskák eltűnnek. A korabeli krónikák szerint a nagy sík felületek felett ke­letkező délibáb olykor ko­molyabb tréfákat is tud űzni. Az első világháborúban egy egész flottát tüntetett el az üldöző hadihajók elől, de az is előfordult mát’' hogy a Déli-sark, valamint Grön­land térképezésekor a való­di part helyett a délibáb csa­lóka körvonalai kerültek a térképészek papírjaira. Leg­jobban nagy mesemondónk, Jókai megfogalmazása illik erre a csalóka természeti tü­neményre: tündérálom, meg- elevenülten — írja dr. Xán- tus János kalendáriumában. (k—ó) Mi a mérce? Néhány olcsó szerszámot (kapát, spaknit) külföldről kellett behozni nemrég, mert az itthoni piacot a hazai ipar nem tudta, nem akarta ellátni. A gyártó az unalomig koptatott hatékony­ságra, termékszerkezet-korszerűsítésre hivatkozott. A hivatko­zásból jelszó lett, s ennek nemkívánatos következményeként gyarapodott a hiánycikkek száma. Igaz, az a néhány cég, amely megszabadult a mesterségesen alacsonyra szorított árú, s kevés, vagy semmi hasznot nem hozó terméktől, az jól járt. Javultak a vállalatgazdálkodás mutatói. Ám a vásárló bosz- szankodott a filléres holmik hiánya miatt, s a népgazdaság — jobb híjád — kemény valutáért volt kénytelen olyan, végeredményben primitív szerszámokat exportálni, amelyek itthon is előállíthatok lettek volna, s nem terhelnék a fizetési mérleget. Mindezt annak illusztrálására mondjuk el, hogy egy-egy vállalat, szövetkezet tevékenységének megítélése bonyolultabb annál, mint ahogy általában a vállalati és szövetkezeti gazda­sági vezetők járnak el. A részérdek alapján számított haszon, hatékonyság ellentétes lehet a magasabb, az egyetemesebb érdekekkel. Megesik, hogy éppen a központi elvárások telje­sítése hiúsítja meg a központi akaratot. Egy nagyvállalatnak például van termelési, export- és nyereségterve. Ezt teljesí­teni kell, hiszen ettől függ az igazgató prémiuma, a munká­sok nyeresége, a szociális és kulturális kiadások összege... Tegyük fel, hogy a nagyvállalat termékei most csak haszon nélkül értékesíthetők a világpacon. Az emberek becsülettel teszik a dolgukat, teljesítik a termelési tervet. Mondjuk, nagy erőfeszítések és nagy megalkuvások árán teljesül az export­terv is. (A szabály az szabály: az üzletkötő a statisztika bűv­körében élve áron alul is elad.) Ám az év végi számbavétel­kor derül ki, hogy haszon nincs. Rossz kereskedő az, aki akkor ad el, amikor áruja nem kelendő. De a nagyvállalatot kötötte az időarányosan teljesített értékesítési terv — minden más* figyelmen kívül hagyó — kényszere. Ki vállalja át a csak raktárra termelő termelés kockázatát? Osztozik-e vajon a haszonból egy másik cég a példában sze­replő nagyvállalattal, ha ez utóbbi termékei csak továbbmun­kál tan, de az új cég emblémájával kerülnek külföldi piacra? Van-e annyira türelmes a tanács, a bank, a bevételi főigazga­tóság, hogy az adminisztrációs előírásokat félretéve kivárja a kasszírozásra legmegfelelőbb időpontot? Kérdéseink, ha részleteiben is, de tartalmazzák mindazo­kat a bizonytalanságokat, ellentmondásokat, feladatokat, ame­lyekkel szembe kell nézniük a mai gazdáságvezetőknek és gazdaságirányítóknak. Bölcs hadvezérek állítják, hogy az al­kalmi ütközetvesztés után még meg lehet nyerni a csatát. A végső számbavételkor minden a mérlegre kerül, s a vég­eredmény a fontos. Egy határozott NEM gyakran fölér egy bizonytalan IGEN-neL A differenciált fejlődés és fejlesztés szándéka éppen azt jelenti, hogy a progresszív törekvéseknek szabad utat nyitó zöld lámpa meRetí. villanjon fel a figjtel- meztető sárga,-éfi'a tiltó teörös is. B.-L Szabadkémény és olvasókör Olvasókört épületei telepí­tenek az ópusztasaeri skan­zenbe. A Csongrád megyei Székkutas község Pusztaieke- tehalmi kerületében meg­kezdték a hajdani olvasókör műit század végén készült épületének bontását. A helyi Új Élet Tsz brigádjai a hód­it Magyarországon ezt a szert még nem alkalmazták. Szi- attyúzás a gép gyomrába. Több tejet iszunk Miskolci vörös A tej- és tejtermékek zö­mének minősége ;obb. mint régebben volt. csomagolása — né i^lyik sajtféle .s a zacskós tej kivételével — megfelel a fogyasztói igé­teknek. Az ellátás javulásá­nak eredményeként növeke dett a fogyasztás: lakoson­ként évente átlagban 162 li­ter tejet fogyasztunk, 2(1 li­terrel többet, mint néhány évvel ezelőtt. Ha vörös volt — mert az volt — az asztaltárs’aság füle, abban sokkal nagyobb sze­repet játszott a mindössze néhány izzadságcseppbe öltö­zött, színes ború táncosnő, mint az italunk. Az asztalon ugyanis nemzetíszínű pánt­likával díszített üvegben, bornak alig nevezhető pirosas színű lötty állt. Mindig öröm, ha valahol külföldön hazai termékkel találkozik az em­ber, de ez a vinkó nem ho­zott dicsőséget ránk. Talán el is felejtettem volna már a színét, szagát, árát — hisz’ jó néhány éve. hogy ott ül­tünk mi néhányan miskolciak a finn szálloda bárjában —, de eszembe juttatta egy új­sághír: a borsodsziráki téesz gesztorságával, vörösbor-ter­melő szakcsoport alakult Mis­kolcon. Tagjai a különböző vállalatok, nagyüzemek és in­tézmények dolgozói, akik a rendelkezésükre bocsátott te­rületen, állami támogatással, kitűnő vörös bort adó szőlő­fajtákat telepíthetnek. Szóval, „magad uram, ha szolgád nincs”-alapon, a mis­kolciak hozzálátnak a vörös bor előállításához, hogy ne érje őket olyan csalódás sem határon innen, sem határon túl, mint amilyenben nekünk volt részünk Finnországban. Jómagam ugyan némi elő­ítélettel viseltetek az amatőr borászok produktumaival szemben, amióta megkóstol­tam a Pingyomon és másutt termesztett „jóféle házit”. De remélem, hogy nem a leg­újabb kori. hanem a régebbi miskolci szóieszeti-borászati hagyományokhoz lesz majd hü a szakcsoport. Mert a messzi múltba nyúlik vissza városunkban a nemes nedűt adó vesszők nevelése, ápo­lása. Már a középkorban virágzó szőlőművelés volt Miskolcon az Avason és a Bábonyibér- cen. Az 1929-ben kiadott mo­nográfiában ezt olvashatjuk: „A szőlőművelést fejlesztették Miskolc borszabadalmai, ame­lyeket városi rangra emelke­désekor nyert. Ezek szerint idegen nem vihetett be és nem korcsmállathatott bort a városban. Mátyás király, nem ismervén a polgárság ide vá­gó jogait, 1472-ben megen­gedte a diósgyőri pálosoknak, hogy évenként 10 akó bort eladhassanak házukban. Amikor az uralkodó a mis­kolciak borszabadalmairól ér­tesült, visszavonta az enge­délyt.” Az 1577-es adatok szerint L4 szőlőhegy volt be­telepítve a városban, 1702- ben pedig már 16 összefüggő szőlőterülettel rendelkezett Miskolc. Ilyen gazdag tehát a múlt, melyhez méltónak lenni nem is lesz könnyű feladat. Jól kössék fel a ... kötényt a vincellérek, hogy meg ne forduljanak a sírjukban ré­gen porladó eleik. Azt hi­szem, új borszabványért még ráérünk folyamodni, egyelőre „korcsmáltathatnak” nálunk idegenek is. Amíg meg nem jelenik a piacon a miskolci vörös (Avasi rubint?), a jövő kilátásaitól máris elkényez­tetve, kissé fanyalogva, de megisszuk a Soproni kékfran­kost, a Kunbajai kadarkát és az Egri bikavért. Aki pedig azzal vádolna, hogy az alkoholizálás átkát nyögő hazánkban propagálom a borivást, annak azt vála­szolom, hogy lehet mértékle­tesen — kvaterkázva — fo­gyasztani. Ez esetben több jut majd exportra, s ha ma­gyar. azaz miskolci bort po- harazgatva nézi majd valaki külföldön a sztriptriztáncos- nőt, nemcsak a pőre bájak­tól pirosodik a füle. ibekee) farkú cserepeket, a faszögek­kel összeerősített szarufákat és ae épület más tartozékait úgy bontják el, hogy azok épen maradjanak. Az olvasó­kör épületét ugyanis az ópusz­taszeri nemzeti történeti em­lékpark skanzenjébe tele­pítik át az elnéptelenedett ta­nyakörzetből. Ott eredeti for­májában újra felépítik. Sza­badkéménye alatt, ott lesz még az az üst is, amelyben egykor kávét-teát főztek a lá­togatóknak. így állítanak em­léket a parasztgazdák által a múlt században a Dél-Alföl- dön létesített olvasókörök­nek, amelyek annak idején nemcsak a művelődést, a szó­rakozást szolgálták, hanem a napi események megbeszélé­sére, politizálására is lehető­séget teremtettek a tanyai parasztembereknek. Sok a vaddisznó A vadásztársaságok most készítik a következő tíz évre szóló munkatervüket, amely­ben a MÉM irányelvei alap­ján a többi között az állo­mányi ej lesztés és a fokozott vadvédelem feladatait hatá­rozzák meg. Ez nemcsak a 30 ezer vadászt érinti, hanem fontos gazdasági kérdés is. A vadászat ugyanis jó deviza- forrás: tavaly 40 millió dol­lár bevétel származott a va­dak, illetve a feldolgozott ter­mékek értékesítéséből. A jobb minőséggel egyenes arányban fokozható a jövedelmezőség. Amíg például az 5 kilogramm alatti szarvasagancsért 1300 márkát fizet a külföldi va­dász, addig 5 kilogrammon felül már 7000 márka a tró­fea értéke. A tapasztalat sze­rint a jelenlegi, 40—60 ezer­re becsült szarvasállomány valamivel nagyobb az opti­málisnál, túlzottan elszapo­rodtak a vaddisznók is, a 180 —200 ezer őznél viszont 40 ezerrel több is megélne anél­kül, hogy károsítanáte kultú*» növényeket. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom